Helló,
kétségkívül az USAF légutántöltő flottája, párját ritkító méterű volt a Hidegháború alatt, ahogy még manapság is.
Míg békeidőben, egy előre, egyedileg megtervezett bevetést – például Líbia 1986 – esetén össze lehet vonni a légiutántöltő erőket, ezzel ellentétben egy hidegháborús tömeges NATO-VSz összecsapás esetén valószínűleg már nem lett volna akkor bőség légutántöltő kapacitásból. Így az F-16A ezen előnyét, nem tudta volna kihasználni a MiG-23MLD-vel szemben.
Alaphelyzetben a USAF légiutántöltő erői a Stratégai Légierőnél voltak összevonva, a stratégiai bombázó (B-52, B-1B, FB-111) és felderítőerők támogatására. Azaz szervezi beosztásuk alapján alapértelmezetten nem a Taktikai Légierőt támogatták volna!
Másodsorban az óceánok feletti áttelepülésben támogatták volna a légiutántőltő erők az USAF MAC, valamint a TAC 9. és 12. Légierők áttelepülését.
Harmadsorban a maradék, korlátozott légiutántöltő kapacitás az USAFE mélységi bevetéseket végrehajtó F-111 erőit támogatták volna.
Tehát egy tömeges NATO-VSz összecsapás esetén az egyszeri F-16A, a légutántölthető kapacitását nemigen tudta volna kihasználni, pl egy MiG-23MLD-vel összehasonlítva.
(Mindez a Hidegháborús időszak után (pl.: 1990-91 Öbölháború), a lokális háborúk és a ANG számára tömegesen átadott és a taktikai erők számára felhasználható légiutántöltők korábban már megváltozott, de azóta MiG-23MLD-k sincsenek)