Algéria
1990-ben lehetőség nyílt a 14. vadászrepülő század számára, hogy MiG-23MF gépeivel az ország legjobbnak tartott MiG-21bisz századával, a 19. századdal szemben manőverező légiharcot gyakoroljanak.
Elvileg bizonyos repülési tartományokban az MF előnyben van a bisz-hez képest, mindazonáltal a légiharcok katasztrofálisan alakultak a század számára.
Minden alkalommal a MiG-21bisz pilóták kerültek ki győztesen a manőverező légiharcokból.
2005-ben kivonásra kerültek az akkor már majdnem három évtizede repülő MiG-23BN vadászbombázók, majd 2007-ben a MiG-23MF vadászgépek is.
Irak
SzPO-15 besugárzás jelző a gép függőleges vezérsíkjának tetején, illetve ASzO-2 csalitöltet vetők a gép törzsének felső részén
Mivel az ország légvédelmének gerincét továbbra is a MiG-23ML vadászrepülő gépek alkották, így az első öbölháború után, az irakiak modernizálásukról döntöttek.
- A francia gyártású, a Mirage F1EQ gépekhez még korábban érkezett Remora zavarókonténert integrálták a gép törzs alatti bal pilonjára, az egyik R-60MK rakéta helyett.
- A Szu-22M4 gépekhez korábban érkezett SzPO-15 besugárzás jelzőt építették be a korábbi SzPO-10 helyett.
- Szintén a Szu-22M4 gépekhez korábban érkezett ASzO-2 csalitöltet vetőket építették be, a gépek törzsének felső részére.
A háború után a szövetségesek repüléstilalmi zónákat jelöltek ki Irak északi, és déli része fölött.
86-262 gyári számú F-16C vadászgép
Craig „Trigger” Stevenson főhadnagy:
„1993 január 17-én, az öbölháború kezdetének második évfordulóján egy F-4G Phantom vadászbombázóval géppárban Wild Weasel párost alkotva Irak északi repüléstilalmi zónájában őrjáratoztunk, jó 70km-re északra annak határától.
Egy a tilalmi zónában működő iraki 2K12 Kvadrát mobil légvédelmi rakétakomplexumra vadásztunk, amely korábban megvilágított egy brit Jaguár géppárt.
A repüléstilalmi zóna határának túloldalán egyszer csak egy MiG szállt fel, 5000 méterre emelkedett, majd egyenesen felénk fordult, és szuperszonikus sebességre gyorsított.
Eközben én 1000m-re süllyedtem, hogy földháttérben legyek a lokátora számára, és én is Mach 1.2 sebességre gyorsítottam.
Miután a MiG átlépte a repüléstilalmi zóna határát, az E-3A Sentry légtérellenőrző géptől tűzparancsot kaptam.
A besugárzás jelzőm nem jelzett, így feltételeztem hogy a lokátora nem üzemelt.
Alig 20km távolságra volt, amikor egy 180°-os fordulóval élesen visszafelé fordult.
Indítottam a bal szárnyvégi AIM-120A AMRAAM aktív önrávezetésű légiharc rakétámat, de semmi sem történt.
Kinéztem a bal szárnyvégre, és a rakéta még mindig ott volt.
Ez így nem jó gondoltam, átváltottam a jobb szárnyvégi AIM-120A AMRAAM aktív önrávezetésű légiharc rakétára és indítottam azt.
Kifordultam, hogy elkerüljem a határt, és a jobb vállam fölött hátrapillantva láttam amint a MiG lángcsóvát húzva zuhan.”
A fenti incidens volt az AIM-120A AMRAAM aktív önrávezetésű légiharc rakétára első éles indítása.
A következő incidens a déli repüléstilalmi zónában történt.
1999 szeptember 9-én szintén egy magányos MiG-23ML vadászgép gyorsított egy amerikai F-14D Tomcat vadászgéppár felé, hogy a Zsiráf taktikát alkalmazza ellenük.
Egy szövetséges légtérellenőrző gép kiszúrta az alacsonyan közeledő iraki vadászt, így az amerikai vezérgép egy AIM-54C Phoenix nagy hatótávolságú aktív önrávezetésű légiharc rakétát indított rá.
A Remora zavarókonténer működött, a közben 180°-os fordulót végrehajtó, és immáron hazafelé száguldó MiG mögött csapódott a Phoenix a földbe.
Az iraki gép ugyan épségben hazarepült, de pilótája elrontotta az első leszállási kísérletet, a második kísérlet közben meg elfogyott az üzemanyaga, így a túl rövid besiklást követően a gép leszállás közben összetört.
Ez volt egyben az utolsó éles iraki MiG-23-as bevetés, a 2003-as amerikai invázió előtt.
Egy a WikiLeaks-en kiszivárgott 2009-es bizalmas amerikai jelentés szerint, az Iraki polgárháborús káoszt kihasználva „Irán listázta azokat az iraki pilótákat, akik harcoltak az Irak-Iráni háborúban, és közülük 180-at már meg is gyilkoltak.”
Líbia
Ex-líbiai MiG-23MSz vadászrepülőgépek Ugandában
1989-től, hogy befolyását a kontinensen növelje, Líbia szétosztogatta az addigra másfél évtizede beszerzett MiG-23MSz vadászgépeinek üzemképes példányait különféle afrikai országoknak:
- Szudán 12db MiG-23MSz vadászrepülőgépet kapott
- A Kongói Demokratikus Köztársaság 3db MiG-23MSz vadászrepülőgépet, és 1db MiG-23UB gyakorló gépet kapott
- Uganda 2db MiG-23MSz vadászrepülőgépet kapott
- Zimbabwe 3db MiG-23MSz vadászrepülőgépet, és 1db MiG-23UB gyakorló gépet kapott
1990-ben a MiG-23-as típust üzemeltető századok harcrendje a következő volt:
- 1023. vadászrepülő század MiG-23MLD vadászrepülőivel Tripoli nemzetközi repteréről üzemelt.
- 1060. vadászrepülő század MiG-23MLD vadászrepülőivel maradt a Bengázi melletti Benina repterén.
- 1050. vadászrepülő század MiG-23MF vadászrepülőivel a Tobruk-tól 90km-re nyugatra fekvő, tengerparti al-Bumbah légibázison üzemelt.
- 1070. vadászbombázó század MiG-23BN vadászbombázó repülőivel a Dernától 60km-re nyugatra fekvő al-Abraq légibázison üzemelt.
1999-ben az immáron negyed százada szolgáló MiG-23BN vadászbombázók üzemeltetését leállították.
Ugyanabban az évben Tripoli elismerte a részvételét a 80-as években történt terrorcselekményekben, és kártérítést fizetett az áldozatok hozzátartozóinak.
2001-től a nemzetközi szankciók enyhülésével, sikerült mind a MiG-23MF, mind a MiG-23MLD típusok nagyjavítását külföldön elvégeztetni.
2011-ben kitört a polgárháború Líbiában.
A 1050-es, és a 1060-as századok gépeiből megalakult a Szabad Líbiai Légierő (SzLL), a felkelők oldalán.
Az 1023-as század MiG-23MLD gépei ezután Szu-22, és Szu-24-es vadászbombázók mellett Benina repterét bombázták.
Március 16-án a Szabad Líbiai Légierő két MiG-23-asa Bengázi felé tartó hadihajókat támadott, majd Szurt repterét bombázta, ahonnan a Líbiai Légierő Szu-22-es vadászbombázói üzemeltek.
Válaszul március 19-én a Líbiai Légierő Szu-22-es vadászbombázói ismét Benina repterét bombázták, majd a két fél MiG-23MLD gépei között kialakuló manőverező légiharcban a Szabad Líbiai Légierő MiG-23MLD vadászrepülőgépét lelőtték.
Pilótája, Fakhruddin Ali Ashour ezredes életét vesztette.
Aznap este 21:00 órakor megindult a NATO
„Operation Odyssey Dawn” művelete, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as számú határozatát érvényesítse, amely többek között egész Líbia fölött repüléstilalmi zónát létesített.
Összetákolt, de repülőképes MiG-23MLD
A NATO műveletek vége óta kiújult polgárháború ma (2020) is tart, és mindegyik oldal továbbra is beveti egymás ellen a még üzemképes MiG-23-as gépeket.
Szíria
A kilencvenes években a Szovjetunió felbomlása után, a Szír Légierő csak vegetált.
Pilótái mindössze évi 15-20 órát repültek.
A 2001 és 2007 közötti időszakban az izraeli légierő drónokkal figyelte a Libanonba érkező iráni fegyverszállítmányokat, melyek közül többet a szír légierő MiG-23-asai lelőttek.
Egy tucatnyi MiG-23ML nagyjavítását 2008 és 2010 között elvégezték Krasznodárban, Oroszországban.
Ex-fehérorosz MiG-23MLD (22-18 gyártmány), jól láthatóak a szárnytőnél található farkasfogak, illetve a géptörzs tetején BVP-50-60 infra/radar csali vető.
2008-ban Fehéroroszország ajándékozott 28db használt MiG-23MLD (23-18 gyártmány) vadászrepülőgépet Szíriának, de azok annyira elhasznált állapotban voltak, hogy csak kevesebb mint egy tucatnyit lehetett üzemképes állapotba hozni.
2011-re mintegy 40db MiG-23BN vadászbombázóval és MiG-23UB gyakorló repülőgéppel, illetve 50db vadászrepülővel (MiG-23MF/ML/MLD) rendelkezett a Szír Légierő, de ezeknek körülbelül csak a 30%-a volt bevethető állapotban.
2011-ben kitört a polgárháború, amely ma (2020) is tart Szíriában.