A Zafír lokátorról írta a magyar karbantartó, hogy átlag fél óráig bírta, utána csövet kellett (volna) benne cserélni. A TopGunban volt vele interjú. Ezért írtam, hogy nem papíron.
MiG-23 Flogger (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója Galcom
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hát persze. A Volkswagen bogarat is tovább gyártották, mint a következő három váltótipusát.
Erre az infóra azért ne alapozz komolyan. Szerinted a szovjetek minden további nélkül gyártottak és használtak valamit, ami lényegében teljesen használhatatlan lett volna?
Jók ezek a hazai nagyotmondások, de nem kell őket túl komolyan venni.
Ezen felül szerinted hányféle lokátora volt a 23-as típuscsaládnak és abból mennyivel lehetett mélyreható ismerete egy hazai szagértőnek?
Egy másik Top Gunos Urban legend, hogy az oroszok tényleg karbantartották az elektronikákat, és a rakétákat is. Magyarul ők ki is cserélték azt a csövet, mert volt.
Az UL így szólt: A magyarok szovjet szerelőt hívtak a rakéták javításához. Az először kacajra fakadt, mondván, hogy ők már két generációval előrébb tartanak. Különben is, fél évente teljesen szét kellene szedni, és a lejáró alkartészeket ki kellene cserélni.
Hajlamos vagyok annak hinni, aki maga csinálta. Bár éppen hazudhat is, csak nem tudom, miért. Egy másik szerelő pl megvédte a 23as sokat kritizált futóművét, mondván, hogy nem volt avval semmi baj.
Ja, azt is írták, ha 20 év távlatából jól emléxem, hogy az a cső valami elképesztő összegbe került.
Pont erről beszélek. Azért amikor magyar Minyó pilóta győzködött engem, hogy a Mi-6-osnak hat lapátos forgószárnya volt, nem pedig öt, ezért is volt a típusjele Mi-6, vagy a facebookon a nyugdíjas műszaki ki van akadva a katapult biztosítószeg gyűjtőtáblájának fotójára, hogy ennek mi köze van a katonai repüléshez... őneki ne magyarázzanak, 25 évet húzott le a piros vonalon hóban-fagyban-tűző napon...
Szóval attól, hogy valaki azt állítja magáról, hogy volt köze a pápai repülőtérhez, amikor ott MiG-23MF-ek is üzemeltek, még simán lehet neki ismeretlen a belpiacos szovjet MiG-23MLD.
A "kitekerem-betekerem" futómű legendája is egy akkora baromság. Eleve olyantól eredt, aki 21-est látott csak közelről.
A 23-as nem biztos, hogy egyszerű üzemű típus volt, de a főfutójának volt a legkevesebb baja. Még az orrfutó törőcsapja is többször tört, mint ahányszor a főfutóval bármi gond lett volna.
A magyar 23-asok baja az volt, hogy rossz gyártási szériát vettünk, rosszkor és keveset, sok utólagos javítást igényelt a sárkány és elszegényedett mögüle az ország.
M
molnibalage
Guest
A magyar 23-as baja, hogy már a gulyáskomcsi időszak végén jött és összekapcsolják azzal, hogy ezek drágák ÉS szarok voltak, hogy lehessen valakit okolni.
Ettől függetlenül repütlési telj. terén egy F-16A-t legfeljebb egy szűk spektrumban veri meg.
AG képességek terén meg sehol.
Ettől függetlenül repütlési telj. terén egy F-16A-t legfeljebb egy szűk spektrumban veri meg.
AG képességek terén meg sehol.
Ez egy érdekes kérdés, mert a repülési teljesítményét illetően a releváns paraméterek tekintetében két elég fontos téren jobb volt a 23-as. Jobban gyorsult mind hangsebesség alatt, mind pedig felette, illetve nagyobb állásszögre volt képes.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a repülő harcászat terén összességében jobb volt, de már a jópilóta faktor komolyan kiaknázhatóvá válhatott.
Ugyanakkor a történelem során a szovjet MiG-23MLD kontra pakisztáni F-16A meccsekből nem a 23-as jött ki győztesen.
M
molnibalage
Guest
Hot Skies Over Afghanistan: That Time a Pakistani F-16 damaged a Soviet MiG-23 Attacking Targets over the Border between Afghanistan and Pakistan - The Aviation Geek Club
Hot Skies Over Afghanistan: That Time two Pakistani F-16 Fighting Falcon fighters damaged a Russian MiG-23 Attacking Targets in Kunar Province
www.google.com
Nem jó a link, lehet nem engedi linkelni. Ha erre gondolsz:Hot Skies Over Afghanistan: That Time a Pakistani F-16 damaged a Soviet MiG-23 Attacking Targets over the Border between Afghanistan and Pakistan - The Aviation Geek Club
Hot Skies Over Afghanistan: That Time two Pakistani F-16 Fighting Falcon fighters damaged a Russian MiG-23 Attacking Targets in Kunar Province
theaviationgeekclub.com hot-skies-over-afghanistan
A szokásos nyugati olvasónak szánt „írás”. Tom nem igazan szakértőj e az afgán témának, Kheiro úr pedig aztán még annyira sem.
A linken szereplő theaviationgeekclub cikkbenben a forrást "elfelejtették" megadni, így nem látható, hogy egy fotos apróság félre van fordítva (véletlenül, vagy szándékosan). Az utolsó mondatban említett részben, nem Privalov (akinek a gépét találat érte) csapta a földhöz sisakját, hanem a Petkov (akinek a feladata az volt, hogy oltalmazta bombázókat). Petkov elmondása szerint az F-16-ost lelőhette volna, ha engedélyezik számára. De tartva a diplomáciai botránytól, a háború további eszkalációjától (1988-ban már bőven kifelé próbál a Szovjetunió hátrálni a konfliktusból), és/vagy a helyi parancsnokok döntésképtelensége/alkalmatlansága miatt, az orosz pilótának megtiltották a fegyverhasználatot. Ez valahogy lemaradt a cikkből…
De szerencsére Varsányi Miklós úr még 1999-ben, a kitűnő fordítása mellett (HT 99/4), az eredeti forrást is megadta
Markovszkij, Viktor Ju.
Légierő a helyi háborúkban 9. rész.
Aviacija i Vremja, 97/3.
Fordította: Varsányi Miklós
„1988 szeptember 12-én, a Ruckoj lelövése utáni 40. napon 12 db MiG-23MLD szállt fel a 120. Vadászrepülő-ezredből, hogy csapást mérjen Aszadabadtól keletre, a Kunár folyó völgyében fekvő célok ellen. Összegyülekezve a kijelölt tájékozódási pont, a Szurubi tó felett, a kötelék elindult a határ felé. Korábban már kirepült oda két oltalmazó géppár: a támadás helyszínétől északnyugatra 50 km-re a hegység felett elterülő őrjáratozási légteret Szergej Bunyin alezre des, századparancsnok és politikai helyettese, Nyikolaj Goloszienko őrnagy foglalta el, 40 km-re délre pedig Szemjon Petkov őrnagy és Vlagyimir Dancsenkov főhadnagy helyezkedett el. Ekkorra a megjelenésük miatt riasztott F-16-osok már levegőben voltak: Kamra támaszpontról a pakisztáni légierő 14. Repülőszázadából egy géppár szállt fel Khalid Mahmood hadnagy vezetésével és párhuzamos irányon követte a MiG-eket. Néhány perc múlva a földről közölték velük, hogy megjelent a levegőben egy repülőgép oszlop - a szétbontakozott csapásmérő kötelék. Kunar fölött a kötelék északra fordult, és a határ mentén ráállt a harci irányra. Az oltalmazok messze eltávolodtak, és semmi sem zavarta Khalidot abban, hogy berepüljön a hosszan elnyúló kötelék közepébe. Legközelebb esett hozzá a második raj utolsó gépe, Szergej Privalov százados 55-ös fedélezeti számú MiG-23MLD-je. 13 km távol ságban előbukkanva a sűrű felhőből Khalid meghallotta a besugárzásjelző hangját: a néhány perc repülési távol ságra őrjáratozó oltalmazó MiG-ek feléje fordultak. A pakisztáni pilóta terveiben ez nem szerepelt. Manőverezni kezdett, és sietve, félleborításból, 135° bedöntéssel elindított 2 AIM-9L-1, és kivált a támadásból háthelyzetben 1500 m-re a megtámadott MiG-еktről. Az egyik rakéta messze oldalra repült, a másik Sidewinder Privalov repülőgépe felett robbant, beterítve azt repeszekkel. A rázkódás erős volt, a repülőgép-vezetőt szó szerint megütötte, és lábai lecsúsztak a pedálokról. Egy jókora repesz a kabin mögött csapódott a törzsbe, fél méterre a fejétől, a többi a fékszárnyat és a bal szárnytőrészt ütötte át, kilyukasztva a tüzelőanyag-tartályt. Az első sokk után a pilóta megállapította, hogy a repülőgép nem ég, a levegőben maradt és kormányozható.
Fotó: Szergej Privalov százados, akinek a gépét találat érte
Utánégetővel iramodott mindkét oltalmazó géppár az összetűzés helye felé, az éterben kiabálás és káromkodás hallatszott. A pakisztániakat komoly veszély fenyegette, az R-24R indítási távolsága teljes mértékben lehetővé tette, hogy elérje őket még a határ előtt. A földön ilyesmi is hallatszott a rádióban: „Engedjétek, hogy ledurrantsam!” De a számlát kiegyenlíteni nem sikerült - a Vezetési Pontról megparancsolták, hogy mindenki térjen vissza, veszélyes nek tartották az összecsapást ilyen távoli körzet felett, ahol a helyzet nem kecsegtetett nyerési eséllyel: az ellenség friss erőket vethetett volna harcba, a MiG-еknek viszont kevés volt a tüzelőanyag-maradéka. Privalov azonnal leoldotta a bombákat és hazafordult, hátulról fedezte a kötelék maradéka. A sort Bunyin és Goloszijenko zárta, mögöttük pedig újra feltűnt az F -16 pár. A pakisztániak követték őket, üldözésből akarták a MiG-е két lelőni, de utolérni nem tudták őket, mert a MiG-ek a szárnyakat maximális nyilazásra állítva, utánégetővel hangsebességig gyorsítottak (annak ellenére, hogy póttartállyal a korlátozás M=0,8 volt).
Foto: A korabeli nyugati média szerint lelőtt fehér 55-ös szovjet MiG-23MLD sérülései, leszállás után.
Bagrama közelében a sérült gépet előreengedték, hogy elsőként szállhasson le. Tüzelőanyaga gyakorlatilag nem maradt, a fogyasztásmérő szerint a repülőgép 1200 I kerozint vesztett. Folyadékcsíkot húzva maga után a vadász gép begurult az állóhelyre, ahol a folyás a hajtómű leállítása után azonnal megszűnt - a tüzelőanyag elfogyott. Petkov, aki mögötte szállt le, kiszállva a gépből földhöz vágta a fejvédőjét: „Az anyjukat...! És még én voltam az oltalmazó! Ez a féreg már a célzókeresztemben volt!”
Fotó: Petkov százados: „Ez a féreg már a célzókeresztemben volt!”
Estére, a repülés kiértékelésére megérkezett a 40. Hadsereg Légierejének parancsoka, Románjuk vezérőrnagy, aki hajlott arra, hogy a pilóták a földiek hibájából futottak bele az ellenség tüzébe. Erre a következtetésre jutni kényelmesebb volt, mint beismerni a vezetés határozatlanságát és a hibás tervezést, ami a kötelék széteséséhez és az oltalmazás hatástalanságához vezetett. Nincs elfogás, nem lett volna probléma. De a repülőgép-vezetők, akiknek a szeme előtt játszódtak le az események, kitartottak a saját véleményük mellett. A harmadik rajban repülő Igor Degyukin százados például arra a kérdésre, miből állapította meg, hogy ez F-16 volt, ujjával rábökött ennek a gépnek a rajzára a felismerő könyvben. „Csak úgy... Egyszerűen egy ilyet láttam.”
A pakisztániak szerencsés hazatérésük után két MiG lelövését jelentették. Sőt, az elbizakodott Khalid azt állította, mind a hat gépet le tudta volna lőni maradék rakétáival és a gépágyúval, de megzavarta egy odasiető MiG -23 gép pár. Hamarosan a nyugati sajtóban elterjedt a hír, hogy Pakisztánban megtalálták a két lelőtt repülőgép roncsait. Ez a legenda bekerült az orosz sajtó híradásaiba is, sőt nemrég újra feltűnt a „Krilja Rogyini” hasábjain. Vannak forgalomban az összecsapásról más változatok is, épp annyira hamisak, mint amennyire megalapozatlanok. A sajtóban találkozni meseszerű elbeszéléssel a szeptember 7-én lelőtt afgán MiG-23-astó\ és még egy F -16 MiG-23 feletti légi győzelméről november 3-án. A valóságban a 40. Hadsereg légi harcban egyetlen MiG-23-ast sem veszített"
Fotó: Az 1978-ben gyártott, majd Afganisztán felett 1988-ban Sidewinder-től megsérült 55-ös, 1993-ig repült, majd tartós tárolásba helyezték. 2005-ben bontották szét.
.
.
ez feltehetően igy volt, de a legelső F-16 és az utolsó MLD között eltelt majd 10 év, és addigra az F-16-nak is újabb verzióval érdemes összehasonlitani, lb a Block15 és Block15OCU-val, ahol már az AMRAAM is megjelent, és jelentősen nőtt a számitástechnikai kapacitás is a legelsőkhöz képest.
Így van, csak gacsat kérdése konkrétan úgy szólt, hogy a legutolsó 23-as típus esélye a legelső 16-os ellenében.
A kérdés annyiban nem is csak teoretikus, hogy Afganisztán felett össze is futottak egymással az ilyen gépek.
Varga Imre MiG-23-mas pilóta visszaemlékezésében az olvasható, hogy pl a radar megjelenő torzult jelet itthon nem tudták megjavítani. Lerepült vele a bolgárokhoz, ahol a helyi szerelő egy csavarhúzóval tekert egyet a megfelelő potméteren és már is rendbe jött! El tudom képzelni, hogy milyen sok hasonló eset történhetett pusztán a nem hozzáértésből kifolyólag.
M
molnibalage
Guest
Már kifejtettem többször, hogy erről az oldalról nem nagyon kéne linkelni semmit. A legátlagosabb témákban is óriási baromságokat írtak többször is.
A törzs alatti pótosnál M0,8 limit volt?
Ezt nem tudtam eddig.
A rádiólokátor a végleges Szapfir–23D, később a Szapfir–23D–S (a D-ket később korszerűsítették D–S változatra) impulzusdoppler lokátor lett, a hőn áhított lefelé néző képességgel, 55 km felderítési és 35 km befogási távolsággal (bombázó méretű célra). A berendezés megbízhatatlanságára jellemző, hogy nem volt elképzelhetetlen, hogy két lokátor felderítési távolsága között tízszeres (!) különbség legyen.[5]
A korszerűsítéssel sikerült a típus legtöbb problémáját megszüntetni, a szovjet elemzők a gépet jobbnak tartották a (15-20 évvel öregebb) F–4 Phantom II-nél és a Mirage F.1-nél is. Az időközben gyártásba került F–15 Eagle azonban már nagyságrendekkel jobb paraméterekkel rendelkezett.[11]