Ha abból indulunk ki, hogy a törzs alatti tartály 800 literes és ez fogy ki mindig elsőként, a felfegyverzett gép a gyorsításkor elég hamar eljut oda, hogyha Mach 0.8-nál tovább kell menni, ezt már leürítve el is tudja dobni.
MiG-23 Flogger (Mikojan-Gurjevics)
- Téma indítója Galcom
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem jó a link, lehet nem engedi linkelni. Ha erre gondolsz:
theaviationgeekclub.com hot-skies-over-afghanistan
A szokásos nyugati olvasónak szánt „írás”. Tom nem igazan szakértőj e az afgán témának, Kheiro úr pedig aztán még annyira sem.
A linken szereplő theaviationgeekclub cikkbenben a forrást "elfelejtették" megadni, így nem látható, hogy egy fotos apróság félre van fordítva (véletlenül, vagy szándékosan). Az utolsó mondatban említett részben, nem Privalov (akinek a gépét találat érte) csapta a földhöz sisakját, hanem a Petkov (akinek a feladata az volt, hogy oltalmazta bombázókat). Petkov elmondása szerint az F-16-ost lelőhette volna, ha engedélyezik számára. De tartva a diplomáciai botránytól, a háború további eszkalációjától (1988-ban már bőven kifelé próbál a Szovjetunió hátrálni a konfliktusból), és/vagy a helyi parancsnokok döntésképtelensége/alkalmatlansága miatt, az orosz pilótának megtiltották a fegyverhasználatot. Ez valahogy lemaradt a cikkből…
De szerencsére Varsányi Miklós úr még 1999-ben, a kitűnő fordítása mellett (HT 99/4), az eredeti forrást is megadta
Markovszkij, Viktor Ju.
Légierő a helyi háborúkban 9. rész.
Aviacija i Vremja, 97/3.
Fordította: Varsányi Miklós
„1988 szeptember 12-én, a Ruckoj lelövése utáni 40. napon 12 db MiG-23MLD szállt fel a 120. Vadászrepülő-ezredből, hogy csapást mérjen Aszadabadtól keletre, a Kunár folyó völgyében fekvő célok ellen. Összegyülekezve a kijelölt tájékozódási pont, a Szurubi tó felett, a kötelék elindult a határ felé. Korábban már kirepült oda két oltalmazó géppár: a támadás helyszínétől északnyugatra 50 km-re a hegység felett elterülő őrjáratozási légteret Szergej Bunyin alezre des, századparancsnok és politikai helyettese, Nyikolaj Goloszienko őrnagy foglalta el, 40 km-re délre pedig Szemjon Petkov őrnagy és Vlagyimir Dancsenkov főhadnagy helyezkedett el. Ekkorra a megjelenésük miatt riasztott F-16-osok már levegőben voltak: Kamra támaszpontról a pakisztáni légierő 14. Repülőszázadából egy géppár szállt fel Khalid Mahmood hadnagy vezetésével és párhuzamos irányon követte a MiG-eket. Néhány perc múlva a földről közölték velük, hogy megjelent a levegőben egy repülőgép oszlop - a szétbontakozott csapásmérő kötelék. Kunar fölött a kötelék északra fordult, és a határ mentén ráállt a harci irányra. Az oltalmazok messze eltávolodtak, és semmi sem zavarta Khalidot abban, hogy berepüljön a hosszan elnyúló kötelék közepébe. Legközelebb esett hozzá a második raj utolsó gépe, Szergej Privalov százados 55-ös fedélezeti számú MiG-23MLD-je. 13 km távol ságban előbukkanva a sűrű felhőből Khalid meghallotta a besugárzásjelző hangját: a néhány perc repülési távol ságra őrjáratozó oltalmazó MiG-ek feléje fordultak. A pakisztáni pilóta terveiben ez nem szerepelt. Manőverezni kezdett, és sietve, félleborításból, 135° bedöntéssel elindított 2 AIM-9L-1, és kivált a támadásból háthelyzetben 1500 m-re a megtámadott MiG-еktről. Az egyik rakéta messze oldalra repült, a másik Sidewinder Privalov repülőgépe felett robbant, beterítve azt repeszekkel. A rázkódás erős volt, a repülőgép-vezetőt szó szerint megütötte, és lábai lecsúsztak a pedálokról. Egy jókora repesz a kabin mögött csapódott a törzsbe, fél méterre a fejétől, a többi a fékszárnyat és a bal szárnytőrészt ütötte át, kilyukasztva a tüzelőanyag-tartályt. Az első sokk után a pilóta megállapította, hogy a repülőgép nem ég, a levegőben maradt és kormányozható.
Fotó: Szergej Privalov százados, akinek a gépét találat érte
Utánégetővel iramodott mindkét oltalmazó géppár az összetűzés helye felé, az éterben kiabálás és káromkodás hallatszott. A pakisztániakat komoly veszély fenyegette, az R-24R indítási távolsága teljes mértékben lehetővé tette, hogy elérje őket még a határ előtt. A földön ilyesmi is hallatszott a rádióban: „Engedjétek, hogy ledurrantsam!” De a számlát kiegyenlíteni nem sikerült - a Vezetési Pontról megparancsolták, hogy mindenki térjen vissza, veszélyes nek tartották az összecsapást ilyen távoli körzet felett, ahol a helyzet nem kecsegtetett nyerési eséllyel: az ellenség friss erőket vethetett volna harcba, a MiG-еknek viszont kevés volt a tüzelőanyag-maradéka. Privalov azonnal leoldotta a bombákat és hazafordult, hátulról fedezte a kötelék maradéka. A sort Bunyin és Goloszijenko zárta, mögöttük pedig újra feltűnt az F -16 pár. A pakisztániak követték őket, üldözésből akarták a MiG-е két lelőni, de utolérni nem tudták őket, mert a MiG-ek a szárnyakat maximális nyilazásra állítva, utánégetővel hangsebességig gyorsítottak (annak ellenére, hogy póttartállyal a korlátozás M=0,8 volt).
Foto: A korabeli nyugati média szerint lelőtt fehér 55-ös szovjet MiG-23MLD sérülései, leszállás után.
Bagrama közelében a sérült gépet előreengedték, hogy elsőként szállhasson le. Tüzelőanyaga gyakorlatilag nem maradt, a fogyasztásmérő szerint a repülőgép 1200 I kerozint vesztett. Folyadékcsíkot húzva maga után a vadász gép begurult az állóhelyre, ahol a folyás a hajtómű leállítása után azonnal megszűnt - a tüzelőanyag elfogyott. Petkov, aki mögötte szállt le, kiszállva a gépből földhöz vágta a fejvédőjét: „Az anyjukat...! És még én voltam az oltalmazó! Ez a féreg már a célzókeresztemben volt!”
Fotó: Petkov százados: „Ez a féreg már a célzókeresztemben volt!”
Estére, a repülés kiértékelésére megérkezett a 40. Hadsereg Légierejének parancsoka, Románjuk vezérőrnagy, aki hajlott arra, hogy a pilóták a földiek hibájából futottak bele az ellenség tüzébe. Erre a következtetésre jutni kényelmesebb volt, mint beismerni a vezetés határozatlanságát és a hibás tervezést, ami a kötelék széteséséhez és az oltalmazás hatástalanságához vezetett. Nincs elfogás, nem lett volna probléma. De a repülőgép-vezetők, akiknek a szeme előtt játszódtak le az események, kitartottak a saját véleményük mellett. A harmadik rajban repülő Igor Degyukin százados például arra a kérdésre, miből állapította meg, hogy ez F-16 volt, ujjával rábökött ennek a gépnek a rajzára a felismerő könyvben. „Csak úgy... Egyszerűen egy ilyet láttam.”
A pakisztániak szerencsés hazatérésük után két MiG lelövését jelentették. Sőt, az elbizakodott Khalid azt állította, mind a hat gépet le tudta volna lőni maradék rakétáival és a gépágyúval, de megzavarta egy odasiető MiG -23 gép pár. Hamarosan a nyugati sajtóban elterjedt a hír, hogy Pakisztánban megtalálták a két lelőtt repülőgép roncsait. Ez a legenda bekerült az orosz sajtó híradásaiba is, sőt nemrég újra feltűnt a „Krilja Rogyini” hasábjain. Vannak forgalomban az összecsapásról más változatok is, épp annyira hamisak, mint amennyire megalapozatlanok. A sajtóban találkozni meseszerű elbeszéléssel a szeptember 7-én lelőtt afgán MiG-23-astó\ és még egy F -16 MiG-23 feletti légi győzelméről november 3-án. A valóságban a 40. Hadsereg légi harcban egyetlen MiG-23-ast sem veszített"
Fotó: Az 1978-ben gyártott, majd Afganisztán felett 1988-ban Sidewinder-től megsérült 55-ös, 1993-ig repült, majd tartós tárolásba helyezték. 2005-ben bontották szét.
Én ezt korábban megtaláltam külföldiül, másik forrásból:
M
molnibalage
Guest
A MiG-23MLD-ről egy érdekes adat:
A gépek hajtóművein a kezdetiek után egy komolyabb gázhő-redukciót eszközöltek, amellyel elérték, hogy a turbina lapátok ne menjenek idő előtt tönkre. Ez azonban érezhető lett a gép repülésén is.
Az eredeti beállítás szerint a gép felszállásakor ha a pilóta egy kicsit is késlekedett a futó behúzásával, a maximális forszázzsal a gép azonnal elérte a kinti futó helyzetre előírt maximális 550km/h sebességet. Ezért az eljárás az volt, hogy amint behúzodtak a futók, azonnal le is vették az utánégetést, de amíg a futók bementek, azalatt a gép már 650km/h-ra gyorsult!
A gázhő leszabályzás után a géppel még behúzott futóművek mellett is várni kellett, hogy legalább a 610 km/h-t elérje valahogy a gép, hogy lekapcsolhassák a fáklyát.
Az eredeti gázhővel 1000 méteren, maximál rezsimen, az utánégető használata nélkül a gép bármikor átlépte a hangsebességet, ha a szárnyak 72 fokra voltak nyilazva.
A gépek hajtóművein a kezdetiek után egy komolyabb gázhő-redukciót eszközöltek, amellyel elérték, hogy a turbina lapátok ne menjenek idő előtt tönkre. Ez azonban érezhető lett a gép repülésén is.
Az eredeti beállítás szerint a gép felszállásakor ha a pilóta egy kicsit is késlekedett a futó behúzásával, a maximális forszázzsal a gép azonnal elérte a kinti futó helyzetre előírt maximális 550km/h sebességet. Ezért az eljárás az volt, hogy amint behúzodtak a futók, azonnal le is vették az utánégetést, de amíg a futók bementek, azalatt a gép már 650km/h-ra gyorsult!
A gázhő leszabályzás után a géppel még behúzott futóművek mellett is várni kellett, hogy legalább a 610 km/h-t elérje valahogy a gép, hogy lekapcsolhassák a fáklyát.
Az eredeti gázhővel 1000 méteren, maximál rezsimen, az utánégető használata nélkül a gép bármikor átlépte a hangsebességet, ha a szárnyak 72 fokra voltak nyilazva.
Ez volt ugyanaz a kubinkai MiG-23ML bemutatókötelék, ami 1978-ban a franciáknál is járt, de megfordult a finneknél is. Ezek az első fotók, ahol a szóló bemutatóről is látni képeket, illetve feltűnő, hogy a "mutogatásra" előkészített kabin milyen szép és mennyire ki van belőle pakolva az összes érzékeny berendezés és műszer.
Korábban is jártak itt a szovjetek, akkor MiG-21-essel:
Lesz MiG-23 bemutató idén az USA-ban:
Sajnos csak egy UB, nem az "amerikaiasan" szólva Big Motor Flogger MiG-23ML, de így is örölünk.
Sajnos csak egy UB, nem az "amerikaiasan" szólva Big Motor Flogger MiG-23ML, de így is örölünk.
Cseh MiG-23-asok (és 29-esek) repüléseiről egy jó kis összeállítás:
Érdekes, hogy a 23-as milyen komoly emelkedésbe megy át a felszállás után.
Érdekes, hogy a 23-as milyen komoly emelkedésbe megy át a felszállás után.
Ezt is megértük, habár a felszállás egy kicsit vérszegény volt:
Azért érthető, hiszen ez csak egy R-27-es hajtómű, az is élettartamkímélés céljából civilizáltan visszafojtva és még ebből is visszavesz a pilóta.
A képzeletbeli skála másik vége egy MiG-23MLD lenne, R-35-300-assal, mégpedig az 1986 előtti eredeti, magasabb gázhővel.
Azért érthető, hiszen ez csak egy R-27-es hajtómű, az is élettartamkímélés céljából civilizáltan visszafojtva és még ebből is visszavesz a pilóta.
A képzeletbeli skála másik vége egy MiG-23MLD lenne, R-35-300-assal, mégpedig az 1986 előtti eredeti, magasabb gázhővel.
Munkácsról is úgy szálltak fel. Ahogy elhagyták a kifutót, 45 fokos emelkedésbe kezdtek. 20 kmre van a határ.
Újab MiG-23UB-t raknak össze Daniel Filerék az USA-ban:
Úgy tudom hogy konkrétan van 2 subco aki magyar a csapatában (az egyikük az utsó BMEn végzett repülőmérnökök közül aki kivándorolt idő közben). És a FB szerint keresnek még embereket akinek van tapasztalata a MIG21/23/17/15/L39 karbantarsával kapcsolatban és igen profi angolul (nejem ismerőse, csak az általa elmondottakat tudom ismételni).
A műszaki ellenőri munkákban is egy exMOL/exsiemens/exGE srác dolgozik california-nevada-florida vonalon, ő szokott feltenni képeket a munkáiról, legutoljára a4eseket vizsgált meg L39est.