MiG-31 Foxhound (Mikojan-Gurjevics)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Nem pontos. A MiG-25 csak ugy volt kepes a Mach 3-ra, ha nem volt fuggesztmeny (ez utobbi inkabb az R es RB csaladra volt jellemzo, vagy egy fegyvertelen P/PD-re) es nagyjavitani kellett a hajtomuveit.
Ez írtam talán picit elnagyolva. A kukázás nálam azt jelenti, hogy ki kell szedni a gépből és kell helyére valami más. Mert egy hajtómű nagyjavítás azért az nem két kalapácsütés...

4 AAM-,el 2.83 volt a plafon, de tudtommal ez is elméleti, mert mire felgyorsult ennyire nem huzampsan tartotta ezt. Ez kb. olyan, mint az F-15A 8 AAM-es M1.78 táji csúcssebessége. Felgyorsul rá a gép és legfeljebb 1-1,5 perc után annyi...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
M

molnibalage

Guest
Egy 3M környéki drónnak mennyi értelme lenne? Akár ugyanarra a feladatra, mint ma a MiG-31, belső fegyvertérrel, nagyobb üzemanyag készlettel.
Hááááááát... Szerintem nem sok. Alig tudna többet több téren, mint SR-71. Persze ma már ez is tudna online képet adni, csak minek? Hiszen nem tud célterület felett járőrőzni sem időben, sem helyben...
 
  • Tetszik
Reactions: arbalest

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 556
113
Ez írtam talán picit elnagyolva. A kukázás nálam azt jelenti, hogy ki kell szedni a gépből és kell helyére valami más. Mert egy hajtómű nagyjavítás azért az nem két kalapácsütés...

4 AAM-,el 2.83 volt a plafon, de tudtommal ez is elméleti, mert mire felgyorsult ennyire nem huzampsan tartotta ezt. Ez kb. olyan, mint az F-15A 8 AAM-es M1.78 táji csúcssebessége. Felgyorsul rá a gép és legfeljebb 1-1,5 perc után annyi...

Ki lehetne szamolni, hogy mire lehetett eleg 17,5 tonna kero. Az F-15-osbe potosok nelkul kb hat tonna ment.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator

weasel007

Well-Known Member
2011. július 15.
3 592
7 850
113
photo_200861.jpg
 

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 216
57 557
113
Ezekkel a képességekkel 92-ben nem volt annyira sz@r ez a madár,ugye?Azt mondja a narrátor a videóban,hogy 10 célt tud követni,és 4-re tud rakétát indítani,szimultán,valami 1800mls/h sebességet tudott,kedvelem. :)

 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 202
60 079
113
papajoe

Annyira nem volt szar, hogy a Raptor szolgálatba állításáig ez a gép volt a BVR harc királya.
Egyedül az F-14 volt hozzá fogható BVR harcos, de én a MIG-31-et azért sokkal nagyobb harcértékű repülőgépnek tartom.
 
M

molnibalage

Guest
papajoe

Annyira nem volt szar, hogy a Raptor szolgálatba állításáig ez a gép volt a BVR harc királya.
Egyedül az F-14 volt hozzá fogható BVR harcos, de én a MIG-31-et azért sokkal nagyobb harcértékű repülőgépnek tartom.
Manőverező légi harcra teljesen alkalmatlan, az F-14A nagyon óvatosan, az F-14B már egész jó volt ebben. A MIG-31 semmi más, mint egy miniatürizált Sz-300 osztály. Értelmezhetetlen az a kijelentés, hogy BVR harc királya, mert vadászgépek ellen annyiar azért nem spíler finoman szólva. A DLZ/NEZ-zel való játszadozás miatt.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 202
60 079
113
molnibalage

Manőverező harcra szinte biztos, hogy alkalmatlan, ez nem vitás.
Viszont BVR-ben több szempontból is nagyon erős:
1. Nagyon gyorsan és nagyon magasan képes repülni és nem csak átmeneti jelleggel. Ez pedig jót tesz a rakéták hatótávolságának. Meg igazából lehetővé teszi azt is, hogy akkor szálljon be a légi harcba amikor akar és akkor távozzon belőle amikor akar.

2. Az akkori kor színvonalán nagyon korszerű radarja volt, ráadásul szép nagy is, komoly kisugárzott teljesítménnyel. Képes volt kis RCS-vel rendelkező légi célok földháttérben való lelövésére is. Ebből kifolyólag a nagyobb RCS-vel rendelkező égháttérben repülő célok leküzdése sem lehet gond.

3. Nagyon komoly hatótávolságú rakétafegyverzettel rendelkezik a repülőgép. A tesztekből és hadgyakorlatokból kiindulva elég megbízható és pontos is az R-33, ami sok korabeli SZU légi harc rakétáról nem volt elmondható. E mellet elég nagy harci résszel bír a rakéta.

Ezek szerintem elég komoly előnyök.

Hátrányok:
1. Az R-33 nem vadászgépek ellen készült, így a célok G limitje alacsony. (Az R-40 esetén is, mégis nem egy vadászgépet lőttek le vele MIG-25-el....)
2. Nem tudom, hogy mennyire bírja jól a zavarást a Zaszlon radar. Nincs róla információm.
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage

Manőverező harcra szinte biztos, hogy alkalmatlan, ez nem vitás.
Viszont BVR-ben több szempontból is nagyon erős:
1. Nagyon gyorsan és nagyon magasan képes repülni és nem csak átmeneti jelleggel. Ez pedig jót tesz a rakéták hatótávolságának. Meg igazából lehetővé teszi azt is, hogy akkor szálljon be a légi harcba amikor akar és akkor távozzon belőle amikor akar.

2. Az akkori kor színvonalán nagyon korszerű radarja volt, ráadásul szép nagy is, komoly kisugárzott teljesítménnyel. Képes volt kis RCS-vel rendelkező légi célok földháttérben való lelövésére is. Ebből kifolyólag a nagyobb RCS-vel rendelkező égháttérben repülő célok leküzdése sem lehet gond.

3. Nagyon komoly hatótávolságú rakétafegyverzettel rendelkezik a repülőgép. A tesztekből és hadgyakorlatokból kiindulva elég megbízható és pontos is az R-33, ami sok korabeli SZU légi harc rakétáról nem volt elmondható. E mellet elég nagy harci résszel bír a rakéta.

Ezek szerintem elég komoly előnyök.

Hátrányok:
1. Az R-33 nem vadászgépek ellen készült, így a célok G limitje alacsony. (Az R-40 esetén is, mégis nem egy vadászgépet lőttek le vele MIG-25-el....)
2. Nem tudom, hogy mennyire bírja jól a zavarást a Zaszlon radar. Nincs róla információm.
Az SARH korszakban nagy HMZ-je volt az R-33-nak, de csak nagy magasságban. Az AIM-120-é sokkal kisebb tömeggel is hasonló, mint azé...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 202
60 079
113
Melyik AIM-120-é?
Még nem volt időm elolvasni az összefoglalót. Van erről valami adat/grafikon? :)
 
M

molnibalage

Guest
Melyik AIM-120-é?
Még nem volt időm elolvasni az összefoglalót. Van erről valami adat/grafikon? :)
C változaté. Annak nincs bent a becsült HMZ diagramja. Gyenge minőségű orosz rajzom van csak róla.

Az R-33 esetén azért volt szükséges a nagy átmérőre, mert máshogy nem tudták sanszosan megoldani a kellő vételi érzékenységet a rakétákban. Ez viszont azt eredményezi, hogy csak extrén nagy magasságban vitorlázva veri le HMZ-ben a nagy átmérőjű rakéta a kedvezőbb l/d arányú hh-s SARH-t dual thrusttal vagy a karcsú AMRAAM-ot. És ugyebár az AMRAAM végfázisban ki lehet fordulni, az R-33-nál meg nem...


863AIM_120_HMZ.jpg


256R_33_HMZ.jpg
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 202
60 079
113
molnibalage

Én úgy tudom, hogy az R-33 is kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel bír.
Az AIM-120C5 elvileg 1996-ban, az AIM-120C7 1998-ban jelent meg. Utóbbi tud elvileg 120 km-et. (be is tetted a rajzot)
Az R-33 (1981) eredetileg 120 km körül tud, ebben nagyjából megegyezik az AIM-120C7-el. (szintén ott a rajz)
De az R-33C verzió már 160 km körüli elméleti lőtávolsággal rendelkezik. Ezt a verziót elvileg 1999-ben fogadták el, és ma már ezt használják.

Ez alapján még mindig úgy gondolom, hogy előnyben volt a MIG-31+R-33 kombó a nyugati repülőgépekkel szemben , BVR terén.
Egyébként nem is a maximális értékek az igazán fontosak szerintem, hanem az 5-10 km-s magasság közötti sáv, feltételezve, hogy a grafikonon a célpontok magasságát jelöli a függőleges tengely.
Amúgy érdekelne az indítási magasság/sebesség összefüggés is. Mert nem mindegy, hogy milyen magasságból és sebességről indítanak az adott repülőgépek. Ebben meg elég erős a MIG-31.
(Ez azért lenne fontos, mert a grafikonokat és adatokat a megfigyeléseim szerint, irreális indítási helyzet alapján állítják össze. Például az R-27 esetén úgy emlékszem, hogy 20 km-s indítási magasság és 400 m/s repülési sebesség esetén jön ki a 73 km-s lőtávolság)
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage

Én úgy tudom, hogy az R-33 is kettős tolóerő karakterisztikájú hajtóművel bír.
Én erre nem találtam forrást. Az AIM-54A biztosan nem azzal bírt, az AIM-54C-re nem találtam forrást, valaki szerint az már dual thrust. Az AIM-54A-val is megcsinálták 24k lábon indítással a ~200 km-es indítási távolságot úgy, hogy a becsapódási pont 134 km-re volt a géptől nagy magasságú gyorsan közeledő BQM-34 ellen.

A két orosz kontaktom a BMS4 forumon sem tud arról, hogy a hidegháborős R-33 dual thrust lenne. Forrásom nincs róla. Akinek van az ne kímléjen. Bevallom én nem értem az oroszokat. Az OSzánál megcsinálták a dual thrust rakétát az AIM-7F-fel kvázi egy időben, aztán nem alkalmazták sem az R-24-nél sem az R-27R-nél. Ehhez képest a későbbi Buk rakétáknál meg igen... Nem értem a koncepciót... Az Osza ezzel tud kb. 10-12 km-es HMZ-t, de Buk sokkal nagyobbat, de a korszak két csúcskat BVR AAM-jénél nem csinálták meg.

Az AIM-120C5 elvileg 1996-ban, az AIM-120C7 1998-ban jelent meg. Utóbbi tud elvileg 120 km-et. (be is tetted a rajzot)
Az AIM-120B dual thrust volt, de a C esetén visszaálltak a single thrust-ra, de úgy, hogy elnyújtott lassabb égésidővel bír, olyan 8-10 másidpercig megy, magasságtól függően. (Az R-77 nagy magasságonis csak kb. 5,5 másodpercet.) Ennek oka valószínáleg az, hogy sanszosan látták az USAF-nál a trendeket és azt, hogy a légi harcoban BVR fázis áttevődik a 4-7 km magasságból a 7-10 km-re, ahol kihasználható a nagyobb égésvégi sebesség és még jobban lehet loftolni. (Az F-22-vel meg főleg.)

Az R-33 (1981) eredetileg 120 km körül tud, ebben nagyjából megegyezik az AIM-120C7-el. (szintén ott a rajz)
De az R-33C verzió már 160 km körüli elméleti lőtávolsággal rendelkezik. Ezt a verziót elvileg 1999-ben fogadták el, és ma már ezt használják.
Sajnos nem ismerem ennyire az R-33-at. Orosz dolgokban, ha valaki ad forrást, akkor angolra fordítással megpróbálom azokat értelmezni, de magamtól sajnos nem találok meg semmit. A HT összefoglalóban is a kapott orosz forrásokat felhasználtam, de azok értelmezése sem hozzám kötődik sokszor. Az már igen, hogy a közös keleti-nyugati evolúciót egymás mellé tettem és láthatóvá válnak az okok és okzatok.

Ez alapján még mindig úgy gondolom, hogy előnyben volt a MIG-31+R-33 kombó a nyugati repülőgépekkel szemben , BVR terén.
Ez így önmagában túlzó. Az AIM-54-gyel szemben majdnem biztosan nem, lásd a végfázis SARH kontra ARH követelményt. Közepes magasságban az R-33 kinematikája már szinte semmivel sem jobb, mint az AIM-7F/M. Kicsivel talán nagyobb HMZ, de aztán a rakéta lassulása gond. Ezen felül a rakéta füstöl, mint állat és sokáig üzemelő hajtómű (AIM-54 esetén 20 másodpercen túli) elég időt ad azért a reagálásra is. A szimultán célleküzdés az, ami nagyon durva. Ezzel lehetséges rakétát "pazarolni" arra, hogy pusztán reagálásra késztessen létszámfölényben levő ellenfeleket is.

Az egész kérdés akadémikus, mert a MiG-31-nek igen marginális esély lett volna bármilyen NATO vagy jenki vadászgéppel ütközni bárhol is bármilyen agyament scenariot nézve. Ilyen helyzet legfeljebb Skandináviában lett volna, amikor nyugati gépek már a Szu/Oo. légterébe hatolva támadnak célpontokat. A repszimekbe és más játékokban ilyen helyzetet fel lehet vázolni, de a valóság egészen más...

Vagy Távol-keleten Vlagyivosztok elleni bombázáskor, de ez is pont olyan sci-fi, mint a fenti forgatókönyv. Repszimben elmegy a fun factor miatt, de ennyi. Abban is kételkedek, hogy a valóságban akár Murmanszkot, akár Vlagyit harcászati gépekkel támadnák nem nuki háború esetén is. Azért kurvadurva légédelmük volt ezeknek, lásd HT összefoglaló Sz-300 települési helyek, 401. oldalon.

Egyébként nem is a maximális értékek az igazán fontosak szerintem, hanem az 5-10 km-s magasság közötti sáv, feltételezve, hogy a grafikonon a célpontok magasságát jelöli a függőleges tengely.
Amúgy érdekelne az indítási magasság/sebesség összefüggés is. Mert nem mindegy, hogy milyen magasságból és sebességről indítanak az adott repülőgépek. Ebben meg elég erős a MIG-31.
Ezek a HMZ diagramok a DLZ szélés ábrázolják 0 km oldaltáv paraméterel feltételezve azonos célgép és indító magasságot kivéve a 15 km feletti magasság részt, mert agépeknek a csúcsmagassága kb.az. (Látszik a diagram 0 km-nél levő magassági limitje.) Ma már sanszosan jobban programozható a robotpilóta, de a repcsik úgy csesznek ki a rakéta vezérlésével, hogy lesüllyednek a sűrűbb légkörbe, ami a rakéta akár korai fázisában is modosítja azt, hogy mennyire loftoljon, ezzel lezúzva a DLZ-t már a korai szakaszban. Már, ha tudja, hogy indítottak rá rakétát. Mert ugye az R-33 esetén a MiG-31 elvileg TWS szerű módban üzemel, a kereséshez képest a tűnyalábokkal megvilágítás gyakorisága térhet el célkövetés módban, de hogy melyik RWR mennyire tudta jól felmérni ezt, az igencsak hományos téma, lévén MiG-31-gyel nem túl gyakran találkoztak a hh alatt sem sanszosan.


Ez azért lenne fontos, mert a grafikonokat és adatokat a megfigyeléseim szerint, irreális indítási helyzet alapján állítják össze. Például az R-27 esetén úgy emlékszem, hogy 20 km-s indítási magasság és 400 m/s repülési sebesség esetén jön ki a 73 km-s lőtávolság)

R-27ER diagramom az van, R változatról nincs sajnos. Itt is látszik az, hogy a karcsúbb rakétával és jobb hajtóanyag/teljes rakéta tömeggel elég szépen kitolható a HMZ, pedig elvileg ez sem kettős üzemű. (Erről sincs megbízható anyag. Egyik orosz szimes szerint lehet, hogy dualos, de őt nem győzte meg erről semmi.)
mmhwsds70dbh8689jyn6.png
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 202
60 079
113
molnibalage

Orosz levegő levegő rakétás topikban , a 6. oldalon a 115. hozzászólás , amit én írtam részben válasz a felvetéseidre. Ott vannak a hivatalos gyári adatok a jelenlegi rakéták képességeire. Azok alapján az R-27ER és az R-33 is "dual thrust" hajtóműves, jelenleg. Azt, hogy 20 vagy 30 éve azok voltak-e azt nem tudom, de úgy sejtem, hogy az R-33 vs. R-33C közti különbséget valószínűleg ez adhatja.

Amúgy az orosz légi harc rakéták meglepően szarok voltak még a saját lehetőségeikhez képest is. Ezt én se értettem soha. A MANPAD kategóriában is sokszor jobb IR érzékelőt használtak, mint a légi harc rakétáikon. Hajtóművek terén ugyan ez a helyzet volt. (ahogyan írtad is)
 
M

molnibalage

Guest
molnibalage

Amúgy az orosz légi harc rakéták meglepően szarok voltak még a saját lehetőségeikhez képest is. Ezt én se értettem soha. A MANPAD kategóriában is sokszor jobb IR érzékelőt használtak, mint a légi harc rakétáikon. Hajtóművek terén ugyan ez a helyzet volt. (ahogyan írtad is)
A sokszor rész nem egészen igaz, a hh végén alakult így mindkét oldalon. (HT összefoglaló 169. oldaltól.)
Képalkotós MANPAD mai napig nincs, az klasszikus önjáró SHORAD-ból sem ugrik be egy ilyen se. Az IRIS-T-vel megajánlott SAM-ek nem klasszikus önjáró cucc, mint az M48 Chappy vagy a Sztrela-10M.