1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

NASAMS (Norwegian Advanced Surface-to-Air Missile System)

Diskurzus a(z) 'Légvédelmi fegyverek, rendszerek' témában - Tcat által indítva @ 2015. december 15..

  1. Terminator

    Terminator Well-Known Member

    Kicsit olvass vissza. Augusztus 27-én este ebből indult ki az egész téma. Legalább 3 topikban linkelve lett. És azóta kb. 20 cikkben megírták máshol is.
     
  2. SilvioD

    SilvioD Well-Known Member

    Nekem az előbb megnyitotta. Most nem megy.
     
  3. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Hát persze, papíron. Látod magad előtt a két rakétát? Méretek nagyjából megvannak? Hát az hogy az a C7 nem torlósugaras, hanem viszi magával az égéshez szükséges oxigént? Az a kub az 24 km ferde hatótávolságon 10 km magaságon harcászati vadászgépet reálisan meg tud semmisíteni, a C7 és meg kb. tök esélytelen erre földről indítva 20 km ferde hatótávval reális scenárió keretében. Semmi extra, csak fizika tudod 600kg vs 150 kg.
     
  4. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

  5. Nemerson

    Nemerson Well-Known Member

    Milyen böngészőt használsz mert a Google Chrome-ban megnyilik?
     
  6. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    KEdves "Nem tudhatjuk" zsolt, akkor kérlek nézzed már meg...
    1. A Kub átmérőjét. Ha nagy átmérő, nagy a légellenállás
    2. Az AIM-120 igen karcsú.
    3. A Kub HMZ ezért is nagyobb.
    A Kub HMZ pont úgy szubszonikus nem manőverező célra van megadva, mint az AIM-120.
    Igen, itt tart ma a technika, hogy ennyivel kisebb tömegből ezt ki lehet hozni. Nézzed meg az ESSM Block II és a Volhov-M3 HMZ-t és a rakéta tömegét úgy, hogy a HMZ az extrém nagy magasságot leszámítva hasonló, aminek 0 jelentősége van.

    Ha nem értesz hozzá, akkor nem értem, hogy miért próbálsz okoskodni.
     
    fishbed and Python like this.
  7. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Igazad van,mint ahogy abban is,hoigy a lufi jó eséllyel elveszik a háború elsó órájában.De addigra már betöltötte feladatát.Hogy ugy mondjam,betervezett veszteség.Bár mivel nem várható,(viszont ki sem zárható) a közeli jövőben háború lenne,valószinűbb,hogy az amortizáció végezne a lufival.Realitás szempontjábol meg az,hogy se lufiradar,se radarrepülő nem lesz.
    Különben a hátrányai ellenére azért a zsidók és az amerikaiak is használják és fejlesztik őket.Gondolom,nem csak uri hóbortbol.
    ELTA lufiját pár éve rendszeresitették a hinduk,akkor volt valami irás róluk.Arrows módositott radarját használja,és elég jó a szélállósága.De ti jol tudtok angolul,és netet is gyorsabban kezelitek nálam.
    Különben az jobban érdekelne,hogy mérnöki szemmel mit mondasz az ESSM block II és a Stunner rakétákkal kapcsolatban.
     
  8. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Egy felderítő radar elsődleges feladata a minél folyamatosabb légi helyzetkép biztosítása. Erre benyögöd azt, hogy ha elveszik a konfliktus legelején betöltötte feladát.

    Bocs, ez nettó marhaság.

    Az IAF légi fölényét kb. senki nem tudja a környéken megkérdőjelezni és USA a drogecsempész gépek ellem, ahol nincs ellenséges fenyegetés rá nézve. Egy konvencionális nagyobb léptékű háborúban ez hol igaz...?

    Ami benne van a HTÖ-ben annál többet mit mondjunk róla? Az ilyen kérdésekre nem tudok választ adni. Szűkítsd le a kérdést. Sokkal jobban.
     
  9. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Ha az elsődleges feladat a békeidős és a rajtaütés akadályozás,akkor betölti a feladatát.Olcsóbban biztosit légi radarpontot,mint az AWACS.Ennyi.
    Vagyis a feladata nem a konkrét háborúban való részvétel,hanem annak a helyzetnek a megakadályozása,hogy egy 67es tipusú támadás áldozatai legyünk.Plusz a békeidőben tehermentesitheti a radarrepülőt,ezzel annak üzemidejét háborús helyzetre tartalékolva.A békeidős üzemeltetési költségmegtakaritás meg pénzügyileg is visszahozza az árát.
    ESSM valon képes e harcászat BM elháritásra?Elvileg 3M sebességű ASMek ellen tervezték,talán igen.És a Stunner integrálása a rendszerbe hasznos lenne e ugyanezért,illetve lopakodó/vontatott radarcsalival rendelkező célok ellen?
    Érdekes ez az ELTA elm-2084 multifunkci radar+ rendszer is
     
  10. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Legfeljebb önvédelmi céllal. Az M3.5-4 körüli égésvégi sebessége annyira kicsi, hogy a védendő terület néhány km-nél nem lehet nagyobb és az is csak a lasabb BM-ek ellen, ami ma már lassan nincs is.

    Ha a BM tőled 20-30-40 km-re csapódik be és M7 táján száguld, akkor a felderítés után egész egyszerűen 40 km-re úgy 1 perc alatt ér a rakéta. Ha lapos röppályán és gyorsan horizont felett megjelenik a cél az jön ki, hogy oda sem érhet a rakéta, mielőtt a BM becsapódik. Nem viccből kétfokozatú az Sz-300V(M) rakéta és gyorsul 5 sec alatt úgy M7 tájára.

    Magának a Stunner rakétának a HMZ és kinematikájáról semmit sem tudok, de a multi szezoros kialakítás miatt elvi szinten jó lehet, csak mivel az BM-ek ellen (?) tervezték tutira kell szoftvert is gyúrni.
     
  11. Celebra

    Celebra Well-Known Member

    Éppenséggel eredetileg AAMnek tervezték.Érdekes,hogy annak (egyenlőre) nem használják.
     
  12. Python

    Python Well-Known Member

    Hát kérem, mindig mondtam, hogy mérhetetlenül tehetséges nép a magyar, legyen szó bármiről, azonnal előkerül nálunk tízmillió specialista, és úgy megszakérti a vita tárgyát, hogy az utána arról koldul, vagy tán még arra sem lesz képes a végére. Kérem, mi szakértőnek születünk, és azok is maradunk egész életünkben. Univerzális szakértők, specialisták vagyunk, profik mindenben IS.
    Most éppen a honvédségi rakétabeszerzés forog a szőnyegen (meg keserű levében) pár napja, nem kell mondanom, ehhez is mindenki jobban ért, mint akire bízták, bár, mint majd látni fogjuk, az a sok tudomány csak árt, ehhez igazából nem is kell érteni. Nem baj, értünk a témához. És vitatjuk is! Megfele. Nyíltan és demokratikusan, ami annyit jelent hogy mindenkinek lehet véleménye, minek következtében mindenki úgy érzi, hogy kell is legyen neki ilyesmije. És mondja, bátran, bele a világba, minél kevésbé van köze a légi hadviseléshez, annál harsányabban. Magam sem szolgáltam soha, egyetlen légierőnél sem, csakhogy ötven év alatt – mivel szenvedélyem minden, ami repül – megtanultam egyet és mást, de amint látom, nálam csak okosabbak szólalnak meg ez ügyben.

    Jó, egyelőre lássuk a tényeket. Mit tudunk?
    Azt tudjuk, hogy 500 millió dollár (148,5 milliárd forint) értékben tervezünk 180 darab AIM-120C-7 légiharc-rakétát vásárolni az Egyesült Államoktól. Az eszközöket a Raytheon gyártaná le. A rakétákkal a Honvédség Gripenjeit szerelnék fel, az amerikaiaktól az eszközök üzemeltetéséhez szükséges kellékeket és képzést is megkapnánk.
    Itt van egy fontos momentuma a hírnek, melyről mindenki megfeledkezni látszik, éspedig az, hogy a vételi megállapodás még nincs kőbe vésve, egyelőre még csak az exporthoz szükséges engedélyt adta ki az amerikai külügy. A meghatározott keretösszeg is változhat a konkrét megállapodásban foglaltaktól függően, ha erre a szintre eljutnak a tárgyalások.
    Azt is meg kell jegyeznünk, miszerint ugyanilyen AMRAAM-rakétákat használ egyébként a NASAMS rakétavédelmi rendszer is, melyet szintén tervezünk beszerezni. Hát, ez a világ minden más országában honvédelmi ügy volna, nálunk kezd közügy lenni. Kérdések zúgnak át a virtuális téren: „Minek?” „Kire fognak lőni vele?” „Mennyi az annyi?”
    Rakéták és pénzek
     
    fishbed and molnibalage like this.
  13. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Persze
    A kub is karcsú, a hossz/törzsátmérő aránya nagyon közel van a két rakétának, tehát 1. 2. pontod ezzel, illetve még azzal válaszolnám meg, hogy a kub ráadásul két fokozatú, és az utazója a környezeti oxigént használja, nem pedig cipeli magával.
    Én továbbra is tartom, hogy a kub reálisan képes elcsapni egy harcászati repülőgépet 10 km körül is értelmes ferde hatótávolságon, a C7 földről meg max a prospektusában. Az az Amraam ER/Essm 2 nem viccből jön, illetve ha más modern rendszert megnézel, és hasonlítasz vele össze, ott egy Aster15, szintén karcsú, hasonló L/D arány, több mint 2x nehezebb, és arra adnak 30 km ferde hatótávolságot. Az a C7 ÖNMAGÁBAN földről kevés. Kiegészítő eszközként kiváló.
     
    zeal likes this.
  14. Python

    Python Well-Known Member

    Kellene az AMRAAM-ER is, de ez csak a mi vágyálmunk, hogy legyen kb. 40 km -es hatótáv rádiusz, meg némileg nagyobb hatómagasság, mint kb. 10 km! De ismerve a hazai realitásokat ez az ER beszerzés 10 év múlva is csak vágyálom lesz! :p :(
     
    fishbed likes this.
  15. zsolti

    zsolti Well-Known Member

    Nagyon remélem hogy tévedsz, és jön még fölé képességben valami, minimum ER/ESSM2.
     
    Python likes this.
  16. Szittya

    Szittya Well-Known Member

    Abszolut nem kizart hogy jon valami nagyobb raketta... /ha igy lessz a db szam kozel se lessz olyan combos mint a c7.../
     
  17. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Félelmetesen ostoba cikk. Persze kommentelni nem lehet, nehogy még megmondják neki, hogy mekkora balfék...

    Ez megvan, hogy ez az akkori hajtóanyagok miatt volt? Ma a hajtóanyagok ISP-je jobb...

    És ezt a veretes véleményt mire alapozod túl ,hogy "szerintem"...?

    C7 - 20 km
    ER - 40 km
    ESSM BII - 50 km

    Ebből te mit vezetsz le?

    Az Aster 2 kétfokozatú és amiatt nehéz, de csak alig 300 kg felett. Viszont az a +3km magasság úgy, hogy 10 km-rel több HMZ-t ad az elég markáns difi. Azt nem érted meg, hogy ha van egy rakétád, ami egyszer felmászott már 5-8 km-re és ott még gyorsít, akkor ballisztikus pályán kurva messzire elrepül. Tehát egy ponton túl kis plusz tömeg is sok HMZ-t ad hozzá kinematikailag. Viszont az Aster 15 és az AIM-120C-7 ezt még nem tudja, mert az utóbbi hajtóműve 9 sec után kiég. Az átlag sebessége ezelatt úgy nézd már, hogy mennyi. Égésvégi legyen M3.0 és 0-ról indul. Kb. lineáris gyorsulással ez 500 m/s átlag. Már 4,5-5 km magasan kiég a hajtómű.

    Nézd meg, hogy mai 500-600 kg-os rakéták hová szállnak el. Aztán nézd meg, hogy az Sz-300 első rakétája is ballisztikusan simán elrepül 300 km-re is és 30 km fölé megy közben.

    A Kub HMZ-t elsősorban az limitálta le, hogy nagyobb magassában gyenge volt már a rakéta manőverezhetősége, de ez a kutyát nem érdekelte, mert a harcászati realitás az volt, hogy 5 km alatti célokra kellett lőni vele.

    Mondom megtennéd azt a szívességet, hogy nem próbálsz szakértani úgy, hogy eddig a legfőbb érved az volt, hogy nem tudhatjuk? Ja persze, kivéve, ha te állítasz valamit... Akkor az betonszilárd...

    Egyszerűen tojsz a fizikára.
     
    fishbed and anonim999 like this.
  18. Python

    Python Well-Known Member

    Az Index -es "agymenésnél" még mindig jobb, és tartalmaz azért részigazságokat is ez a blogbejegyzés. :p ;)
     
  19. molnibalage

    molnibalage Well-Known Member

    Igazad van, újra elolvasva csak az egyik fele egyoldalú. Bár azért nem hinném, hogy annak kellene lenni a mércének, hogy teljesen tökkeltütötteknél írunk jobbat.
     
  20. Hpasp

    Hpasp Well-Known Member

    Csak nagyonkevés lérak komplexum HMZ-je négyzet alakú, mint amit az olvtárs hevesen számonkér a NASAM-tól.
    Egy valós HMZ így néz ki (ez egy Osza HMZ):
    [​IMG]

    A NASAMS-II -ről publikus információ sem annak HMZ-jéről, sem pedig annak alakjáról eddig igencsak elvétve jelent meg.
    Mint például Lappi könyve...

    [​IMG]

    ...ahol 25km vízszintes, és 10km függőleges maximum hatótávolságot ír, megemlítve hogy a rakéta 1300m/s-ra gyorsul induláskor.
    (1300m/s indítási sebességet, érdemes lenne a KUB rakétájának max. végsebességével, illetve a kettő homlokfelületét összevetni)

    [​IMG]

    Szintén komoly taktikai előnyt jelent (tiszta időben) akár éjjel is az infra optika, amely 40km-ről is képes célt követni, illetve a beépített lézerrel távolságot mérni.
    Ideális esetben egyáltalán nem szükséges a lokátoroknak dolgozniuk, amennyiben az optika már követi a célt...
     
    rudi, fishbed, anonim999 and 2 others like this.

Ezen oldal megosztása