NASAMS (Norwegian Advanced Surface-to-Air Missile System)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Nem nagyon látod a különbséget a kettő közt.A Vityaz 3 fajta rakétával kapható:egy 120 egy 60 és egy 10km(ez utóbbi kizárólag önvédelemre) hatótávolsagúval a két nagy rakéta hatómagassága 30km.
Érted már a különbséget a két rendszer közt?Már eleve az összehasonlítás is hülyeség.
TE nem látod a különbséget!
A NASAMSnál nem a hatótávolság a lényeg.
Úgy is le tud lőni, hogy azt sem tudod, hogy honnan, meg hogy mi vett észre. A hagyományos rendszerben, ha kiiktatod akár a célfelderítő vagy a rávezető radart, akkor nyertél. A NASAMSnál még be sem kell kapcsolnod a radarodat ha nem szükséges. Akár a SAMOC adataira, akár a passzív IR érzékelők adataira, akár a saját radar adatokra tud rakétát indítani.
Nyílt rendszer. Azaz ha akarsz utólag fejlesztesz itthon jobb radart (vagy használod pl. a SAAB Girafe családját), jobb elektro-optikai érzékelőket, de integrálhatsz pl. ilyen passzív érzékelő rendszert is.
Így csinálták az Ausztrálok.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 283
84 031
113
TE nem látod a különbséget!
A NASAMSnál nem a hatótávolság a lényeg.
Úgy is le tud lőni, hogy azt sem tudod, hogy honnan, meg hogy mi vett észre. A hagyományos rendszerben, ha kiiktatod akár a célfelderítő vagy a rávezető radart, akkor nyertél. A NASAMSnál még be sem kell kapcsolnod a radarodat ha nem szükséges. Akár a SAMOC adataira, akár a passzív IR érzékelők adataira, akár a saját radar adatokra tud rakétát indítani.
Nyílt rendszer. Azaz ha akarsz utólag fejlesztesz itthon jobb radart (vagy használod pl. a SAAB Girafe családját), jobb elektro-optikai érzékelőket, de integrálhatsz pl. ilyen passzív érzékelő rendszert is.
Így csinálták az Ausztrálok.

Mit nem tud ebből az S350 azt leszámítva,hogy nem annyira széttelepíthető?
 
M

molnibalage

Guest
Tévedés. Talán elolvashatnád a HTÖ idevágó részét. 2017-ben már képek voltak az AVR átjátszóiról, ami pont olyan, mint a régi AVR antenna még a Volhov idejében. Az Sz-350 is széttelepíthető lesz, csak attól még a radarja nem annyira kicsi / mobil és "elosztott" jellegű, mint a sok kis Sentinel az ABM képessége miatt. Azok az átjátszók pont olyanok, mint a Patriot PAC AMG-i, amivel az állványok távol vihetőek az RS-től.

Ugyan ezt mondom én is, azzal a kiegészítéssel hogy a C-7el a reális 10km-es hatómagasságot egyszerűen nem hiszem el földről a propaganda/reklámszlogen ellenére sem. Főleg nem úgy hogy ezt hozza 20km ferde hatótávolsággal.
KAMU!!!
Szerintem meg kisebb arccal üvöltsél kaput, amikor a műszaki dolgokban a leggyakoribb érved az, hogy nem tudhatjuk.
Szubszonikus nem manőverező cél esetén megvan ez a HMZ. Tudod, minden HMZ-t kb. erre adnak meg...

A NASAMS esetén a széttelepítés nem kizárólag a hatósugár növelését szolgálja.
Kb. De elsősorban azt, mert kis rakétával máshogy nem megy.

Nem is kell mert nagyobb a hatótáv sokkal.
Melyik részét nem értetted meg az valódi ölési zóna és kiszámított kockázatos részét a kommetnek? Ha 2 perc a repidő 120 km tájára, akkor a valódi ölési zóna sokkal kisebb főleg olyan esetben, ha az ellenfél komoly assetje és vagy maga a gép (pl. F-35 DAS-sal) képes érzékelni az indítást és reagálni rá. 1-2 perc az kb. örökkévalóság hossz a légi harcászatban. A NASAMS, ha lefed egy 120 km-es kört, akkor az ölési idő sokkal kisebb a tartományon belül, totálisan máshogy kell kezelni. A 20 km-es rakéta az tényleg túl kicsi a 120 km sugárhoz, de az 40-50 km-es ESSM/AMRAAM-ER esetén a repülési idő alig 1 perc a HMZ széléig, tehát ezzel átlapolva települve átlagosan sokkal veszélyesebb, mint 1 db baszott nagy és drága Vityáz. A

Nem nagyon látod a különbséget a kettő közt.A Vityaz 3 fajta rakétával kapható:egy 120 egy 60 és egy 10km(ez utóbbi kizárólag önvédelemre) hatótávolsagúval a két nagy rakéta hatómagassága 30km.
Érted már a különbséget a két rendszer közt?Már eleve az összehasonlítás is hülyeség.
Nem, nem az. Szerintem te is kisebb lendülettel írjál, mert láthatóan nem érted meg az alapvető dolgokat sem.

TE nem látod a különbséget!
A NASAMSnál nem a hatótávolság a lényeg.
Úgy is le tud lőni, hogy azt sem tudod, hogy honnan, meg hogy mi vett észre. A hagyományos rendszerben, ha kiiktatod akár a célfelderítő vagy a rávezető radart, akkor nyertél. A NASAMSnál még be sem kell kapcsolnod a radarodat ha nem szükséges. Akár a SAMOC adataira, akár a passzív IR érzékelők adataira, akár a saját radar adatokra tud rakétát indítani.
Nyílt rendszer. Azaz ha akarsz utólag fejlesztesz itthon jobb radart (vagy használod pl. a SAAB Girafe családját), jobb elektro-optikai érzékelőket, de integrálhatsz pl. ilyen passzív érzékelő rendszert is.
Így csinálták az Ausztrálok.
Azért ez erős túlzás, mert valamennyi radart be kell csak nem mindegy, hogy mondjuk van 1 db Big Bird (ha lesz...) szerűség az ezred/dandárban és aztán minden osztálynak 1 db tűzvezetésre / MCG adásra jó vagy a NASAMS esetén van 10 db, ami olcsó, kisebb mobilabb, de ABM képesség nélküli. Viszont eszélmetlenül rugalmas.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 283
84 031
113
Tévedés. Talán elolvashatnád a HTÖ idevágó részét. 2017-ben már képek voltak az AVR átjátszóiról, ami pont olyan, mint a régi AVR antenna még a Volhov idejében. Az Sz-350 is széttelepíthető lesz, csak attól még a radarja nem annyira kicsi / mobil és "elosztott" jellegű, mint a sok kis Sentinel az ABM képessége miatt. Azok az átjátszók pont olyanok, mint a Patriot PAC AMG-i, amivel az állványok távol vihetőek az RS-től.


Szerintem meg kisebb arccal üvöltsél kaput, amikor a műszaki dolgokban a leggyakoribb érved az, hogy nem tudhatjuk.
Szubszonikus nem manőverező cél esetén megvan ez a HMZ. Tudod, minden HMZ-t kb. erre adnak meg...


Kb. De elsősorban azt, mert kis rakétával máshogy nem megy.


Melyik részét nem értetted meg az valódi ölési zóna és kiszámított kockázatos részét a kommetnek? Ha 2 perc a repidő 120 km tájára, akkor a valódi ölési zóna sokkal kisebb főleg olyan esetben, ha az ellenfél komoly assetje és vagy maga a gép (pl. F-35 DAS-sal) képes érzékelni az indítást és reagálni rá. 1-2 perc az kb. örökkévalóság hossz a légi harcászatban. A NASAMS, ha lefed egy 120 km-es kört, akkor az ölési idő sokkal kisebb a tartományon belül, totálisan máshogy kell kezelni. A 20 km-es rakéta az tényleg túl kicsi a 120 km sugárhoz, de az 40-50 km-es ESSM/AMRAAM-ER esetén a repülési idő alig 1 perc a HMZ széléig, tehát ezzel átlapolva települve átlagosan sokkal veszélyesebb, mint 1 db baszott nagy és drága Vityáz. A


Nem, nem az. Szerintem te is kisebb lendülettel írjál, mert láthatóan nem érted meg az alapvető dolgokat sem.


Azért ez erős túlzás, mert valamennyi radart be kell csak nem mindegy, hogy mondjuk van 1 db Big Bird (ha lesz...) szerűség az ezred/dandárban és aztán minden osztálynak 1 db tűzvezetésre / MCG adásra jó vagy a NASAMS esetén van 10 db, ami olcsó, kisebb mobilabb, de ABM képesség nélküli. Viszont eszélmetlenül rugalmas.

Még is hány radar kell a körkörös 120 km-es ölési zónához?Szép dolog amit írsz épp csak olyan óriási eszközigénye van,hogy ilyet NASAMS-al a kutya sem épít ki.Persze lehet nagyobb radart mögérakni mint a Sentinel de azzal pont azt a fogát húzod ki amiért nem egy nagyobb radart álmodtak hozzá a norvégok.Jelenleg a NASAMS az Sentinel+AMRAAM.

Az F-35-re elméletileg a NASAMS-al lőni se tudsz hisz képes olyan magasságtartományban repülni ami értelmezhetetlenül lekicsinyíti az AMRAAM ölőzónáját.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 283
84 031
113
Tévedés. Talán elolvashatnád a HTÖ idevágó részét. 2017-ben már képek voltak az AVR átjátszóiról, ami pont olyan, mint a régi AVR antenna még a Volhov idejében. Az Sz-350 is széttelepíthető lesz, csak attól még a radarja nem annyira kicsi / mobil és "elosztott" jellegű, mint a sok kis Sentinel az ABM képessége miatt. Azok az átjátszók pont olyanok, mint a Patriot PAC AMG-i, amivel az állványok távol vihetőek az RS-től.


Szerintem meg kisebb arccal üvöltsél kaput, amikor a műszaki dolgokban a leggyakoribb érved az, hogy nem tudhatjuk.
Szubszonikus nem manőverező cél esetén megvan ez a HMZ. Tudod, minden HMZ-t kb. erre adnak meg...


Kb. De elsősorban azt, mert kis rakétával máshogy nem megy.


Melyik részét nem értetted meg az valódi ölési zóna és kiszámított kockázatos részét a kommetnek? Ha 2 perc a repidő 120 km tájára, akkor a valódi ölési zóna sokkal kisebb főleg olyan esetben, ha az ellenfél komoly assetje és vagy maga a gép (pl. F-35 DAS-sal) képes érzékelni az indítást és reagálni rá. 1-2 perc az kb. örökkévalóság hossz a légi harcászatban. A NASAMS, ha lefed egy 120 km-es kört, akkor az ölési idő sokkal kisebb a tartományon belül, totálisan máshogy kell kezelni. A 20 km-es rakéta az tényleg túl kicsi a 120 km sugárhoz, de az 40-50 km-es ESSM/AMRAAM-ER esetén a repülési idő alig 1 perc a HMZ széléig, tehát ezzel átlapolva települve átlagosan sokkal veszélyesebb, mint 1 db baszott nagy és drága Vityáz. A


Nem, nem az. Szerintem te is kisebb lendülettel írjál, mert láthatóan nem érted meg az alapvető dolgokat sem.


Azért ez erős túlzás, mert valamennyi radart be kell csak nem mindegy, hogy mondjuk van 1 db Big Bird (ha lesz...) szerűség az ezred/dandárban és aztán minden osztálynak 1 db tűzvezetésre / MCG adásra jó vagy a NASAMS esetén van 10 db, ami olcsó, kisebb mobilabb, de ABM képesség nélküli. Viszont eszélmetlenül rugalmas.

A fentieken kívül az mint írtad az S350 is szettelepíthető szóval miért is kéne 2 percig repülnie a rakétának?
 
M

molnibalage

Guest
A fentieken kívül az mint írtad az S350 is szettelepíthető szóval miért is kéne 2 percig repülnie a rakétának?
Ha te egyetlen indító köré húzod a 120 km odáig a rakéta repülési ideje úgy kb. 2 perc is lehet.

Még is hány radar kell a körkörös 120 km-es ölési zónához?Szép dolog amit írsz épp csak olyan óriási eszközigénye van,hogy ilyet NASAMS-al a kutya sem épít ki.Persze lehet nagyobb radart mögérakni mint a Sentinel de azzal pont azt a fogát húzod ki amiért nem egy nagyobb radart álmodtak hozzá a norvégok.Jelenleg a NASAMS az Sentinel+AMRAAM.
Csak mivel röhejesen kis teljesítményű és egyszerű a radar olcsó. Lásd kb. 10 misi. Nézd meg miben kerül az Sz-300PMU1-től felé és az osztály és mibe a radarja úgy sanszosan. A teljesítménnyel nagyon nem lineárisan nő az ár. Ezen felül az 1 db Vityáz radarnak nincs tartaléka. Semmi.

Az F-35-re elméletileg a NASAMS-al lőni se tudsz hisz képes olyan magasságtartományban repülni ami értelmezhetetlenül lekicsinyíti az AMRAAM ölőzónáját
10 km felett vagy azon AA szuperszonikus gyorsítás szakaszban repülnek és máskor nem. Ötszázadjára mondom, hogy azon a magasságon M.95 táján is szinte csak sétarepülni lehet. Megnéznéd és végre értelmeznéd a sok repteljesítmény diagramot mielőtt hatszázadjára is felhúznád az agyam...? CAS-olni is nehéz 10 km felett.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 283
84 031
113
Ha te egyetlen indító köré húzod a 120 km odáig a rakéta repülési ideje úgy kb. 2 perc is lehet.


Csak mivel röhejesen kis teljesítményű és egyszerű a radar olcsó. Lásd kb. 10 misi. Nézd meg miben kerül az Sz-300PMU1-től felé és az osztály és mibe a radarja úgy sanszosan. A teljesítménnyel nagyon nem lineárisan nő az ár. Ezen felül az 1 db Vityáz radarnak nincs tartaléka. Semmi.


10 km felett vagy azon AA szuperszonikus gyorsítás szakaszban repülnek és máskor nem. Ötszázadjára mondom, hogy azon a magasságon M.95 táján is szinte csak sétarepülni lehet. Megnéznéd és végre értelmeznéd a sok repteljesítmény diagramot mielőtt hatszázadjára is felhúznád az agyam...? CAS-olni is nehéz 10 km felett.

Ha széttelepíthető annyira az S350 mint a NASAMS akkor nem így csinálnám hanem úgy,hogy a felderítőradar felderítési távolságának kb kétharmadához feléhez raknám az indítókat(emiatt persze nem lehetne kihasználni a rakéták teljes hatótávolságát)így a radar hatótávolságán belül nagyban lecsökkenne a rakéták repülési ideje.

Ne csak CAS-ból indulj ki főleg mert mi a NASAMS-ot nem csapatlégvédelemnek használjuk(meg szerintem más sem).Egy F-35-nek elég 10km magasan a sétarepülé,hisz képes rá fegyverzettel és ha valami baj van még mindig lejöhet.Csak viszonylag nehezen elképzelhető a baj mert "lopakodó"(még ha ez csak a főirányokban is nagymértékű) és nagyon fejlettek a szenzorai.Szóval nagyon nehéz meglepni akár a légvédelemnek akár a vadászgépeknek.

Azt olvastam az S350-ről,hogy 2 radar van egy rendszerben nem csak egy ezen kívül nehezebb kilőni a Vityáz radarját.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Ha széttelepíthető annyira az S350 mint a NASAMS akkor nem így csinálnám hanem úgy,hogy a felderítőradar felderítési távolságának kb kétharmadához feléhez raknám az indítókat(emiatt persze nem lehetne kihasználni a rakéták teljes hatótávolságát)így a radar hatótávolságán belül nagyban lecsökkenne a rakéták repülési ideje.

Ne csak CAS-ból indulj ki főleg mert mi a NASAMS-ot nem csapatlégvédelemnek használjuk(meg szerintem más sem).Egy F-35-nek elég 10km magasan a sétarepülé,hisz képes rá fegyverzettel és ha valami baj van még mindig lejöhet.Csak viszonylag nehezen elképzelhető a baj mert "lopakodó"(még ha ez csak a főirányokban is nagymértékű) és nagyon fejlettek a szenzorai.Szóval nagyon nehéz meglepni akár a légvédelemnek akár a vadászgépeknek.

Azt olvastam az S350-ről,hogy 2 radar van egy rendszerben nem csak egy ezen kívül nehezebb kilőni a Vityáz radarját.
Hogy mire használjuk, az majd a darabszámokból fog előzetesen kiderülni. De pontosan a rendszer mobilitása az egyik legalkalmasabb rendszerré teszi csapatlégvédelemre. A rendszer hálózatos mivolta miatt a több radar és kilövő úgy tudja változtatni a helyét, mint amikor a lövészraj tűzpárokban mozog. Egyszer egyik mozog, és a másik fedezi, utána meg fordítva.
Az észlelhetőséget csökkenti, hogy az indítók és a radarokat akár JLTV méretű eszközre is felteheted.
Különben nem véletlenül linkelgetek ám a Saab-tól, meg az Ausztrál légvédelmi fejlesztésekről (Defence’s Project LAND 19 Phase 7B).
Mi lenne ha elolvasnád? A passzív rendszerek irányában lehet kompenzálni a lopakodó technológiák előnyét. Ez a SAAB ilyen irányú rendszere:
Az ausztrálok pontosan hogy csapatlégvédelemre használják.:
“A modern and integrated ground-based air-defence system is needed to protect our deployed forces from increasingly sophisticated air threats, both globally and within our region,” Minister for Defence Senator Marise Payne said in the announcement release. “Australia’s current short-range capability is 30 years old and due to be retired early next decade. The replacement system will provide improved protection for our deployed servicemen and women.”
A Sentinelek helyett saját fejlesztésű AESA radart integráltak a rendszerbe (CAE).
Az S350 milyen passzív érzékelő rendszereket használhat? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak benne? Lopakodó technológiák ellen milyen alternatív felderítési opciói maradnak?
Én az S350-re 1 multifunkci radart (50N6A) olvastam csak, de mivel ez nem hálózati alapú, véges a nyomkövetési képessége. 40/8.
Hálózati megközelítésben ilyen korlátozás tudtommal nincs.
Az 1Mrd USD-s előzetes csomagból és a rakéták számából arra lehet következtetni, hogy jópár radart és kilövőt is fogunk venni.
Egy későbbi AIM-9 (neadjisten METEOR) beszerzéssel pedig tovább lehet növelni a rakéták számát (és a rendszer hatékonyságát), ráadásul elvileg azonos kilövőkből is használhatók az AMRAAM-ok és az AIM-9-ek. Amint kijön a Meteor földi indítású verziója, gyakorlatilag csak akarat és gyártói hozzájárulás kérdése az integrálás.
Lehet, hogy egy S350-es rendszer hatékony önmagában, önállóan, de egy olyan rendszerben amit a mi a SAMOC-kal elkezdtünk kiépíteni, a NASAMS sokkal komplexebb megoldást ad.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 283
84 031
113
Hogy mire használjuk, az majd a darabszámokból fog előzetesen kiderülni. De pontosan a rendszer mobilitása az egyik legalkalmasabb rendszerré teszi csapatlégvédelemre. A rendszer hálózatos mivolta miatt a több radar és kilövő úgy tudja változtatni a helyét, mint amikor a lövészraj tűzpárokban mozog. Egyszer egyik mozog, és a másik fedezi, utána meg fordítva.
Az észlelhetőséget csökkenti, hogy az indítók és a radarokat akár JLTV méretű eszközre is felteheted.
Különben nem véletlenül linkelgetek ám a Saab-tól, meg az Ausztrál légvédelmi fejlesztésekről (Defence’s Project LAND 19 Phase 7B).
Mi lenne ha elolvasnád? A passzív rendszerek irányában lehet kompenzálni a lopakodó technológiák előnyét. Ez a SAAB ilyen irányú rendszere:
Az ausztrálok pontosan hogy csapatlégvédelemre használják.:
“A modern and integrated ground-based air-defence system is needed to protect our deployed forces from increasingly sophisticated air threats, both globally and within our region,” Minister for Defence Senator Marise Payne said in the announcement release. “Australia’s current short-range capability is 30 years old and due to be retired early next decade. The replacement system will provide improved protection for our deployed servicemen and women.”
A Sentinelek helyett saját fejlesztésű AESA radart integráltak a rendszerbe (CAE).
Az S350 milyen passzív érzékelő rendszereket használhat? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak benne? Lopakodó technológiák ellen milyen alternatív felderítési opciói maradnak?
Én az S350-re 1 multifunkci radart (50N6A) olvastam csak, de mivel ez nem hálózati alapú, véges a nyomkövetési képessége. 40/8.
Hálózati megközelítésben ilyen korlátozás tudtommal nincs.
Az 1Mrd USD-s előzetes csomagból és a rakéták számából arra lehet következtetni, hogy jópár radart és kilövőt is fogunk venni.
Egy későbbi AIM-9 (neadjisten METEOR) beszerzéssel pedig tovább lehet növelni a rakéták számát (és a rendszer hatékonyságát), ráadásul elvileg azonos kilövőkből is használhatók az AMRAAM-ok és az AIM-9-ek. Amint kijön a Meteor földi indítású verziója, gyakorlatilag csak akarat és gyártói hozzájárulás kérdése az integrálás.
Lehet, hogy egy S350-es rendszer hatékony önmagában, önállóan, de egy olyan rendszerben amit a mi a SAMOC-kal elkezdtünk kiépíteni, a NASAMS sokkal komplexebb megoldást ad.

A ground base mióta csapatlégvédelem?Az bazisvédelem....
 
M

molnibalage

Guest
Hogy mire használjuk, az majd a darabszámokból fog előzetesen kiderülni. De pontosan a rendszer mobilitása az egyik legalkalmasabb rendszerré teszi csapatlégvédelemre. A rendszer hálózatos mivolta miatt a több radar és kilövő úgy tudja változtatni a helyét, mint amikor a lövészraj tűzpárokban mozog. Egyszer egyik mozog, és a másik fedezi, utána meg fordítva.
Az észlelhetőséget csökkenti, hogy az indítók és a radarokat akár JLTV méretű eszközre is felteheted.
Különben nem véletlenül linkelgetek ám a Saab-tól, meg az Ausztrál légvédelmi fejlesztésekről (Defence’s Project LAND 19 Phase 7B).
Mi lenne ha elolvasnád? A passzív rendszerek irányában lehet kompenzálni a lopakodó technológiák előnyét. Ez a SAAB ilyen irányú rendszere:
Az ausztrálok pontosan hogy csapatlégvédelemre használják.:
“A modern and integrated ground-based air-defence system is needed to protect our deployed forces from increasingly sophisticated air threats, both globally and within our region,” Minister for Defence Senator Marise Payne said in the announcement release. “Australia’s current short-range capability is 30 years old and due to be retired early next decade. The replacement system will provide improved protection for our deployed servicemen and women.”
A Sentinelek helyett saját fejlesztésű AESA radart integráltak a rendszerbe (CAE).
Az S350 milyen passzív érzékelő rendszereket használhat? Milyen fejlesztési lehetőségek vannak benne? Lopakodó technológiák ellen milyen alternatív felderítési opciói maradnak?
Én az S350-re 1 multifunkci radart (50N6A) olvastam csak, de mivel ez nem hálózati alapú, véges a nyomkövetési képessége. 40/8.
Hálózati megközelítésben ilyen korlátozás tudtommal nincs.
Az 1Mrd USD-s előzetes csomagból és a rakéták számából arra lehet következtetni, hogy jópár radart és kilövőt is fogunk venni.
Egy későbbi AIM-9 (neadjisten METEOR) beszerzéssel pedig tovább lehet növelni a rakéták számát (és a rendszer hatékonyságát), ráadásul elvileg azonos kilövőkből is használhatók az AMRAAM-ok és az AIM-9-ek. Amint kijön a Meteor földi indítású verziója, gyakorlatilag csak akarat és gyártói hozzájárulás kérdése az integrálás.
Lehet, hogy egy S350-es rendszer hatékony önmagában, önállóan, de egy olyan rendszerben amit a mi a SAMOC-kal elkezdtünk kiépíteni, a NASAMS sokkal komplexebb megoldást ad.
A NASAMS-nál kevés jobb csapatlégvédelmi eszköz van. A felépítése miatt pont az benne a jó, hogy akár radar, akár indító úgy mozoghat, hogy közben a rendszer üzemképes marad kellő radar esetén.

A SHORAD-ok a VSz időkben tényleg gyorsan mozgott, csak célcsatorna mennyiség az a jármű száma volt és csá. A HMZ az Osza 10,5 km + passzív szakasz volt, úgy 12 km az AKM esetén. Osza nélküli VSz országoknál viszont csak Kub és IR SHORAD 4-5 km-ig, de limitált szemből támadással. A Kub, ha mozgott, akkor 0 db célcsatorna...

Ehhez képest a NASAM 6 db célcsatorna / indító és 360 fokos tűzív és ha csak 2 db radar van, akkor is mozoghat egy és tűzkész állapot megvan.

Szavak alig vannak arra, hogy ez a hh-s képességekhez képest mennyivel több. A HMZ meg alig kisebb, mint a Kub-M3.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
közben a rendszer üzemképes marad kellő radar esetén.
Egy üzemelő Sentinel radar se feltétlen szükséges,ha van megfelelő háttér radar a hadszintéren,ami hálozatos rendszerben képes a céladatokat szolgáltatni.A behatoló ez estben csak a távolfelderitő radart érzékeli,az inditók helyzetére semmi sem utal.
Ilyen hadszintéri szintű radar lehet pl a Zsiráf 8A.Különösen jó az a képessége,hogy a légi célok felderitése kiterjedhet a repülők/helik mellet a harcászati szintű BMek és tüzérségi lövedékekre is.
Egy ilyen háttérradar beszerzésének lehetősége,párositva a rendszer nyilt architektúrájával felveti a harcászati szintű BMkel szembeni védelmi képesség megteremtésének lehetőségét.ESSM Block II talán már alkalmas lehet rá.De szerintem az sem lehetetlen,hogy a Stunner rakétát integráltassuk hozzá.Utobbi a kettős ARH+IR önvezérlés miatt szerintem alkalmazható lenne a vontatott csalikkal felszerelt gépek ellen,és a lopakodó gépekkel szemben is-ha valahogy sikerül mégiscsak kiszúrni őket
 
  • Tetszik
Reactions: pöcshuszár
T

Törölt tag 1586

Guest
Egy üzemelő Sentinel radar se feltétlen szükséges,ha van megfelelő háttér radar a hadszintéren,ami hálozatos rendszerben képes a céladatokat szolgáltatni
Én inkább a levegőbe tenném azt a radart…
Most végezte az első repülését a Brazil Embraer E-99M
Ez a EMB-145 alapjaira épült R-99 modernizált változata (a Svéd Ereye radar legújabb változatával)
A képen az Indiának szállított változat
emb-aewc.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and emel

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 513
2 547
113
Én inkább a levegőbe tenném azt a radart…
Most végezte az első repülését a Brazil Embraer E-99M
Ez a EMB-145 alapjaira épült R-99 modernizált változata (a Svéd Ereye radar legújabb változatával)
A képen az Indiának szállított változat
emb-aewc.jpg
Jó is lenne,Én első lépésként már egy lufiradarnak is örülnék
e3295f882deb086c89bd669bcbb20234.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Egy üzemelő Sentinel radar se feltétlen szükséges,ha van megfelelő háttér radar a hadszintéren,ami hálozatos rendszerben képes a céladatokat szolgáltatni.A behatoló ez estben csak a távolfelderitő radart érzékeli,az inditók helyzetére semmi sem utal.
Ilyen hadszintéri szintű radar lehet pl a Zsiráf 8A.Különösen jó az a képessége,hogy a légi célok felderitése kiterjedhet a repülők/helik mellet a harcászati szintű BMek és tüzérségi lövedékekre is.
Egy ilyen háttérradar beszerzésének lehetősége,párositva a rendszer nyilt architektúrájával felveti a harcászati szintű BMkel szembeni védelmi képesség megteremtésének lehetőségét.ESSM Block II talán már alkalmas lehet rá.De szerintem az sem lehetetlen,hogy a Stunner rakétát integráltassuk hozzá.Utobbi a kettős ARH+IR önvezérlés miatt szerintem alkalmazható lenne a vontatott csalikkal felszerelt gépek ellen,és a lopakodó gépekkel szemben is-ha valahogy sikerül mégiscsak kiszúrni őket
Én úgy tudom (mintha ezt olvastam volna valahol), hogy a légvédelmi rendszer radarjain kívül is lesz még attól független mobil radar beszerzés. Nem tudom eléggé felhívni a figyelmet a Girafe radarjaira, amiket gond nélkül lehet integrálni mind a NASAMS rendszerébe, mind a SAMOC alá.
Annyi megjegyzés még, hogy a Giraffe 8A nem annyira "multiradar" mint a 4A. A 8A inkább nagy hatótávolságú.
Itt vannak a család tulajdonságai, mátrixban.
Db5dlorXkAAscwn.jpg

Valószínűleg tüzérségi felderítő radar biztosan fog még érkezni. Az ma már alap. A 4A, tudja ezt IS.
 
M

molnibalage

Guest
Én inkább a levegőbe tenném azt a radart…
Most végezte az első repülését a Brazil Embraer E-99M
Ez a EMB-145 alapjaira épült R-99 modernizált változata (a Svéd Ereye radar legújabb változatával)
A képen az Indiának szállított változat
emb-aewc.jpg
Igen, oda kéne. ESSM Block II-vel meg horizont alá is lehetne úgy tüzelni.

Jó is lenne,Én első lépésként már egy lufiradarnak is örülnék
e3295f882deb086c89bd669bcbb20234.jpg
Már el lett magyarázva, hogy miért nem jó. Rohadt távolról lelőhető és nem védhető semmivel. Az AWACS képes odébbrepülni és süllyedni, hogy HMZ-t összeomlassza. Ez meg egy helyben áll, a rakéta manőverező képességének 0-nak kell lennie. Egy HARM szintű rakéta is 100+ km-ről elcsapja.

Ezen felül tudtommal széllimitje van.

A ballon radar drogcsempész gépeket vadászni békeidőben megfelel. Háborús alkalmazásra kevésbé, főleg NASAMS esetén. Vagy minden bejvövő AAM és ARM-hot lőhetsz lefele... Erre nincs elég rakétája senkinek...
 
T

Törölt tag 1586

Guest
Jó is lenne,Én első lépésként már egy lufiradarnak is örülnék
e3295f882deb086c89bd669bcbb20234.jpg
A kötött radar ballonok nem váltak be.
Nagyon sok gond van velük.
- Maximum 4500 m-re lehet fölengedni őket ami még bőven az időjárási zónán belül van. Emiatt ha túl erős a szél, jegesedés van le kell őket húzni. Ha nem húzzák le úgy járnak mint az USA ban ahol elszabadult és teljes káoszt okozott mert 150 km-en keresztül húzta maga után a földön a sok ezer méter acél kötelet és mindenfelé zárlatokat okozott.
- a telepítési hely minimum 10 km-es sugárban tiltott légteret kell létrehozni mert a kábel életveszélyes a légiforgalomra. Ennek ellenére az USA ban történt baleset. Egy odatévedt Cessnának levágta a szárnyát.
- a telepítési hely ismert mindenki számára. Békeidőben még ez kevésbé probléma, de háborúban a túlélő képessége NULLA.

Mindezek miatt nagyon meg kell gondolni hol engeded fel őket (városok, erőművek, repterek közelében szóba sem jöhet), az időjárás erősen befolyásolja a működésüket és háborús helyzetben használhatatlanok