Összefoglaló a légvédelmi eszközök működéséről...

[Cifu]

A linkelt cikkben foglaltakról kinek mi a véleménye?

http://www.origo.hu/nagyvilag/20180113-oroszorszag-s-400-as-raketak-telepitett-a-krimbe.html

A cikkről vagy az esetről?
A cikk túl sok mindent nem tesz hozzá a címben foglaltakhoz, tippre nem hadosztályt, csak egy komplett Sz-400 osztályt helyeztek pluszba oda, tehát két osztály van már ott. Ez annyiból üdvös, hogy már 2x 120°-ot le tud a tűzvezető radarjuk fogni. A "légi célok ellen 400 kilométeres körben" kijelentés inkább marketing, valójában nem képes rá a rendszer, a ballisztikus rakéták elleni kinyilvánítás pedig alapvetően a kisebb hatótávolságú, a Krímnek szánt ballisztikus rakéták elleni védelmet jelenti.

Az, hogy az oroszok odaköltöztettek még egy Sz-400-ast, az egy dolog. A védelmi képesség terén értékelhető dolog, a "támadó rendszerré alakítás" politikai bullshit kategória, ennyi.

 

[boki]

A linkelt cikkben foglaltakról kinek mi a véleménye?

http://www.origo.hu/nagyvilag/20180113-oroszorszag-s-400-as-raketak-telepitett-a-krimbe.html

Először is hibásan írták, mert nem értenek hozzá: .." Az új hadosztály Szevasztopol mellett fog állomásozni..." Nem hadosztály, hanem osztály állt harci szolgálatba. Ez is mert volt még 2017-ben. Feladata az ukrán- OF(Krím) határának biztosítása és az Ocsakovban (Ukrajna)épülő amerikai bázis mint potenciális veszélyforrás semlegesítése.

 

[molnibalage]

Szerintem egy modern manpad eszleli eghatter elott ezeket a joszagokat, inkabb az a kerdes, hogy halando-e befogni, vagy zajnak minositi-e. Olyan nagy arnyekolasa nincs a motornak. De az IR erzekelok fejlodeserol nincs cikk az osszefoglaloban? Bevallom, idohiany miatt igen lassan haladok vele.

A hozzaszolasod tobbi reszevel teljesen egyetertek. Foleg azert, mert ezeknek a gepeknek nem kell bombat oldani. Celterulet folott motor kikapcsol, autopilota fuggoleges zuhanasba fordul es kesz.
Tovabba ezek is inkabb lakossag ellen alkalmasak, mint a helikopterrol dobalt hordobombak.

De van. A drónok ellen védelem külön fejezetet kapott.

4.3.1. Infravörös (IR), optikai és UV vezérlésű rakéták, alapszintű összefoglalás ........................... 139

Bőbvebb műszaki és fizikai elvekkel:

4.3.2. Infravörös vezérlés részletesebb ismertetése ....................................................................... 153
4.3.2.1. Fizikai háttér .................................................................................................................. 153
4.3.2.2. Általános műszaki felépítés ........................................................................................... 160
4.3.2.2.1. Amplitúdó-modulált vezérlés (spin scan tracker) .......................................................... 161
4.3.2.2.2. Frekvencia-modulált vezérlés (conical scan tracker) ..................................................... 163
4.3.2.2.3. Linear reticle .................................................................................................................. 163
4.3.2.2.4. Crossed linear array tracker........................................................................................... 164
4.3.2.2.5. Kettős detektoros vezérlés ............................................................................................ 166
4.3.2.2.6. Rozetta pásztázás, pszeudo képalkotás IR+UV érzékelővel (rosette scan tracker) ....... 167
4.3.2.2.7. Képalkotós érzékelők, infrakamerás vezérlés ................................................................ 168
4.3.2.2.8. Elektro-optikai / foto-kontrasztos vezérlés ................................................................... 169
4.3.3. Infravörös- és elektro-optikai vezérlés összefoglaló táblázata.............................................. 169

A drónok.
6.2.4.8. Csapatlégvédelem, a jövő útjain, a drónok fenyegető árnyéka .................................... 532

 

[molnibalage]

A turbinás ráadásul már elég jelet ad a MANPAD eszközöknek(amik mondjuk 5-10 -szer többe kerülnek).

Vannak kétségeim, hogy az ilyen kis GT-t értelmes távon értzékelnék-e a MANPAD-ok közül még a legkorszerűbb is.

 

[molnibalage]

Ha ezeknek a ketyeréknek csak a harmada bejut egy légitámaszpont légterébe, és a lepotyogtatott minibombákból csak 4-6 db végigszóródik néhány Szu-34-en és azok tüzet fognak, akkor lehet számolgatni, hogy 15 ilyen minidrón beáldozásával mekkora kárt lehet okozni?! A 15 kütyü szerintem nem kerül annyiba, mint egyetlen Szu-34 üres póttartálya!! Arról nem is beszélve, hogy terrorfegyverként mit tudnának okozni egy tömegrendezvényen!!
Ráadásul lehet gondolkozni, hogy mibe kerülne ezek ellen egy hatékony légvédelmi rendszer, és kinek telik ilyenre?!!

Ezért kell betonfedezék. A civileknek persze tömegrendezvényen nem lehet.

 

[molnibalage]

A cikkről vagy az esetről?
A cikk túl sok mindent nem tesz hozzá a címben foglaltakhoz, tippre nem hadosztályt, csak egy komplett Sz-400 osztályt helyeztek pluszba oda, tehát két osztály van már ott. Ez annyiból üdvös, hogy már 2x 120°-ot le tud a tűzvezető radarjuk fogni. A "légi célok ellen 400 kilométeres körben" kijelentés inkább marketing, valójában nem képes rá a rendszer, a ballisztikus rakéták elleni kinyilvánítás pedig alapvetően a kisebb hatótávolságú, a Krímnek szánt ballisztikus rakéták elleni védelmet jelenti.

Az, hogy az oroszok odaköltöztettek még egy Sz-400-ast, az egy dolog. A védelmi képesség terén értékelhető dolog, a "támadó rendszerré alakítás" politikai bullshit kategória, ennyi.

105 fokos tűzíve van tudtommal a tűzvezető radarnak.

 

[Cifu]

105 fokos tűzíve van tudtommal a tűzvezető radarnak.

Pardon, tényleg.
Valamiért 120 fok rémlett.

 

[fip7]

A műben eljutottam a 200. oldalig vagyis az EW részig. És pár dolgot leírnék mielőtt elfelejtem
Egyrészt nem tudom, hogy miért csak olyan későn jelentek meg a vontatott csalik?
Mert ezen már elég rég gondolkodom, és a mostani olvasás közben beigazolódni látszik az a gyanúm, hogy a 60's-80's évek technológiai színvonalán semmit sem tudtak volna ellene tenni a hadviselő felek. A hagyományos radarberendezések (nem PESA/AESA) nem tudtak volna vele mit kezdeni, ezzel pedig kb. 100%-ra el lehetett volna lehetetleníteni a BVR harcot és a radaros SAM rendszereket.

A másik két dolog az pedig két feltételezés tőlem.
1. Az oroszok azért nem vették olyan komolyan a besugárzás jelző rendszereket, mint nyugaton, mert a II. VH hoz hasonló sok gépes légi összecsapásokkal számoltak. Több irányból érkező több 10 gép esetén pedig nem sok gyakorlati haszna van egy RWR-nek azon az elektronikai szinten ami akkoriban rendelkezésre állt.
2. Ugyan ezen elv mentén "ragaszkodtak" a passzív IR érzékelőkhöz is. Nem csak a PVO gépeknek jött jól elfogásnál a rendszer a földi rávezetés képessége miatt. (földi rávezetés saját kisugárzás nélkül, IR-s saját támogatással)
Valószínűleg a NATO-val való háború esetén komoly ellenséges EW tevékenységgel számoltak. Ilyen körülmények között pedig úgy vélték, hogy a lehetséges célok felkutatása nem biztosított a saját radarberendezéssel. Ezért kellet nekik egy másodlagos eszköz , amelyre nem hat az EW tevékenység.
Hozzá teszem, valószínűleg tökéletesen jól látták a helyzetet ezen a téren.

 

[Cifu]

A műben eljutottam a 200. oldalig vagyis az EW részig. És pár dolgot leírnék mielőtt elfelejtem
Egyrészt nem tudom, hogy miért csak olyan későn jelentek meg a vontatott csalik?
Mert ezen már elég rég gondolkodom, és a mostani olvasás közben beigazolódni látszik az a gyanúm, hogy a 60's-80's évek technológiai színvonalán semmit sem tudtak volna ellene tenni a hadviselő felek.

Csakhogy kellett hozzá egy miniatürizálási áttörés, hogy kellően kis méretbe bele tudják az energiaforrást, jeladót, elektronikát és antennát paszírozni. És az egész cucc még vállalható árú legyen, lévén a mai napig nincs olyan vontatott csali, amely nem 1x használatos (ie.: le kell vágni a vontatókábelét, és a csali odavész).

Ez kb. olyan, hogy miért ilyen későn jelentek meg az AESA radarok, ha egyszer az 1960-as években már megvolt az elmélet és az első kísérleti példányok...

1. Az oroszok azért nem vették olyan komolyan a besugárzás jelző rendszereket, mint nyugaton, mert a II. VH hoz hasonló sok gépes légi összecsapásokkal számoltak. Több irányból érkező több 10 gép esetén pedig nem sok gyakorlati haszna van egy RWR-nek azon az elektronikai szinten ami akkoriban rendelkezésre állt.

Az RWR a földi telepítésű radaroknál is roppant hasznos, nem csak légiharcban...
Amúgy ők is igyekeztek komolyan venni az RWR-t, csak hát bizonyos hátráltató tényezők azért bejátszottak.

2. Ugyan ezen elv mentén "ragaszkodtak" a passzív IR érzékelőkhöz is. Nem csak a PVO gépeknek jött jól elfogásnál a rendszer a földi rávezetés képessége miatt. (földi rávezetés saját kisugárzás nélkül, IR-s saját támogatással)
Valószínűleg a NATO-val való háború esetén komoly ellenséges EW tevékenységgel számoltak. Ilyen körülmények között pedig úgy vélték, hogy a lehetséges célok felkutatása nem biztosított a saját radarberendezéssel. Ezért kellet nekik egy másodlagos eszköz , amelyre nem hat az EW tevékenység.
Hozzá teszem, valószínűleg tökéletesen jól látták a helyzetet ezen a téren.

A Kolsz-féle IRST-k az 1980-as években jelentek meg és a radarhoz képest azért nagyon-nagyon sokadlagos volt abban az időben is a használhatósága, egy másodlagos rendszernek jó, ha van, de nem váltja ki a radart. A probléma az volt, hogy a MiG-31 Zaszlon radarját leszámítve az 1970-es és 80-as évek szovjet repülőgép-fedélzeti radarjai egy lépéssel elkezdtek lemaradni a nyugati radarok mögött, tehát ott is hátrányban voltak.

A feltételezés az EW esetén lehet, hogy helytálló, de az EW-vel a szovjetek is foglalkoztak, tehát ezzel az erővel akkor azt is kimondjuk / kimondanánk, hogy a nyugati tervezésű gépek ennek okán jelentős hátrányba kerültek volna...

 

[molnibalage]

A műben eljutottam a 200. oldalig vagyis az EW részig. És pár dolgot leírnék mielőtt elfelejtem
Egyrészt nem tudom, hogy miért csak olyan későn jelentek meg a vontatott csalik?

Cifu erre már válaszolt. Miniatürizálási godok és ár. Még most is olyan 30-50 ezer dollár egy ALE-50-55. A gépek árához képest persze semmi, szóval inkább vesszen oda minden bevetésen egy ilyen, minhogy 100-200 bevetésenként egy gép... Az AF alatt elég sok ilyet csaptak el a rakéták..

Mert ezen már elég rég gondolkodom, és a mostani olvasás közben beigazolódni látszik az a gyanúm, hogy a 60's-80's évek technológiai színvonalán semmit sem tudtak volna ellene tenni a hadviselő felek.

Ez nem igaz. A kőkorszaki RPK-s rendszerek ellen csak az autotrack képességet szünteti meg. Kis távolságban látni a vontatót és vontatott csalit is. Csak mivel nincs autotrack lehet kézikierekezni és, ha adott estben a gép fordul és más zavarási is van, akkor meg 3 pont rávezetés. Az meg manőverező célok ellen kb. semmit sem ér, lásd HT összefoglaló.

A hagyományos radarberendezések (nem PESA/AESA) nem tudtak volna vele mit kezdeni, ezzel pedig kb. 100%-ra el lehetett volna lehetetleníteni a BVR harcot és a radaros SAM rendszereket.

Ezeknél is csak az ARH-s esetben jó. Az S-300 PESA tűzvezető radaros és az ellen is készült. A nyalábszélesség és léptetés miatt még SAGG-gal is problémás a dolog. A rakéta kell mindenképpen ESA vevő/adó. Ez jelenleg csak AAM-4-ben van tudtommal és Japán leváltja majd őket. Hmhm...

1. Az oroszok azért nem vették olyan komolyan a besugárzás jelző rendszereket, mint nyugaton, mert a II. VH hoz hasonló sok gépes légi összecsapásokkal számoltak. Több irányból érkező több 10 gép esetén pedig nem sok gyakorlati haszna van egy RWR-nek azon az elektronikai szinten ami akkoriban rendelkezésre állt.

Inkább csak kapacitás és ipar nem volt hozzá. Gyártották ezerrel a radarokat és minden mást a SAM-ekhez, radarokhoz, ez meg huszadrangú volt prioritásban. Vietnámból a túloldalról nézve igencsak látták, hogy mennyire fontos az RWR. Az utolsó fejezet zuhanó SAM eredményességét nézd meg majd Vietnámban.

2. Ugyan ezen elv mentén "ragaszkodtak" a passzív IR érzékelőkhöz is. Nem csak a PVO gépeknek jött jól elfogásnál a rendszer a földi rávezetés képessége miatt. (földi rávezetés saját kisugárzás nélkül, IR-s saját támogatással)
Valószínűleg a NATO-val való háború esetén komoly ellenséges EW tevékenységgel számoltak. Ilyen körülmények között pedig úgy vélték, hogy a lehetséges célok felkutatása nem biztosított a saját radarberendezéssel. Ezért kellet nekik egy másodlagos eszköz , amelyre nem hat az EW tevékenység.

A probléma az, hogy a '80-as évek beli KOLSZ is annyira gyenge, hogy autonóm célkeresés és rávezetés sci-fi azzal. Ezt a részt már olvastad, ha a 200. oldalon vagy.

Tehát min. a kereső radarok zavarmentesség kellett hozzá. A bibi az, hogy a SOJ gépek annak zavarására is rámentek nem csak a tűzvezetőre. Vannak erről képek is az összefoglalóban. Azon radarképeket látva egy IRST haszna is kb. 0 felé tendált volna azokban a helyzetekben kristálytisza időben is, nemhogy egy átlagos európai őszi/tavasz vagy téli napon.

 

[molnibalage]

van egyáltalán valami kipróbált működő védelem a hiperszonikus rakéták ellen?

10-20 Km belül?
mert kb ha 20 m magasan jön 4 Machtal akkor 1180m/s
és kb 20 Km re érzékelem akkor egy imába sincs időm belekezdeni 16,9s és utazom a "szüzekhez"
50 Km -re márszólhatok is hogy imádkozzatok fiúk 42,3s
100 Km -re már szólhatok és térdre is ereszkedhetek. 84,7s
szóval ha itt nem automatikus a védelmi rendszer esélytelen a védelem.
egy hullám taréj nagyobb mint a rakéta homlokfelülete......

Van. A HT összefoglaló 5. fejezetét (HMZ) és 6. fejezetét SAM részét nézd meg. Akár szárazföldi, akár haditengerészeti, akár honi légvédelem. Az oroszoknál a hajón PVO és csapatlégvédelmi SAM módosított változatai voltak és vannak.

A lassan 60 éves Volhov is képes volt kis oldaltávolság paraméterrel érkező zavarásmentes környezetben 1000 m/s-ig dolgozni. A reakciódeje volt a problémás meg a low level limitje. De ma nem Volhovok vannak a hajókon. Nagyon nem...

A kulcs az oldaltávolság paraméter, a megfelelő közelségi gyújtó. A radar és harvver más oldala nagyon régen képes ekkora méretű célpont eltalálására főleg, ha két rakétával csinálod.

A légvédelmi rendszereknek cirka 40 éve (Patriot S-300PT/PSz) van automatikus vagy min. félautomaikus (PIP II HAWK) üzeme.

Mitől 20 km-ről érézeklnéd? A hajók felderítő és tűvezető radarja 20-30 méter magasan vannak ma. 30 méteren közeledő cél ellen a radarhorizont 45 km-en van.

Ami ellen Brahmos kell, ott van AWACS is. Az meg a "világ végéről" is érzékeli, a US Navy és a RAN a horizont alá is képes dolgozni már SM rakéta ARH változatával, ha van E-2D, Wedgetail (RAN) vagy F-35.

Ezek mind benne vannak az összefoglalóba. Okkal készült a mű...

 

[zolkas]

Van. A HT összefoglaló 5. fejezetét (HMZ) és 6. fejezetét SAM részét nézd meg.

Ezek mind benne vannak az összefoglalóba. Okkal készült a mű...

ok nem jutottam még odáig,
de egy kicsit szkeptikus vagyok
ez nem egy nagy tárgy és baromi gyorsan jön a tenger meg párás, felhős és hullámzik
és mint a táncban a lányon a zeneritmusán és a többi táncoló mozgó páron kívül már semmi problémám nincs
de nem akarom egy célba vett híper-szuper hajón ezt megélni

mert ilyen valós videót még nem láttam pl automata védelemmel 2 db indított rakéta ellen. de kérlek ha van linkeld hogy tanulhassak

 

[fip7]

Köszönöm a válaszokat
Tegnap a 243. oldalnál hagytam abba az olvasást. Ma is van még időm olvasni, szóval megpróbálom még a héten letudni a dolgot, mert utána már nem menne...

 

[molnibalage]

ok nem jutottam még
odáig,ez nem egy nagy tárgy és baromi gyorsan jön a tenger meg párás, felhős és hullámzik

A radart nem túlságsan érdekli a pára...
A tenger hullámzása sem már vagy 40 éve...
A RAM IR + passzív radaros, az ASM saját radarkisugárzása adja az "MCG-t" és a végfázisban IR csak.

mert ilyen valós videót még nem láttam pl automata védelemmel 2 db indított rakéta ellen. de kérlek ha van linkeld hogy tanulhassak

Attól mert videót nem látsz róla még van. Az átvételi tesztek szerinted hogan zajlottak? Az összefoglalóban levő HMZ diagramokat nem hasraütve rajzolták fel...

(A Buk-M1-nek névlegesen pl. nincs ABM feladatköre, a finnek az oktatás végén a vizsga során mégis lőttem M3.0 sebességű rakéta és elsőre leszedték.)

A videókon többnyire amúgy is csak a rakétaindítást látod a célt nem, hiszen messze van. Hogyan fotózod le nagysebeségű célgépeket? Annyira pontosa nem tudod, hogy hol lesz az elfogási pont és oda emberes vagy semmilyen kamerát nem tesznek le. A gyors céltárgy drága, nem lövöldöznek minden nap olyanra...

Az indikátorokat meg igen ritkán mutatják meg, bár az oroszoknál erre van példa, de akkor is csak annyira, hogy ne láss bizonyos dolgokat. A korábbi hh-s SAM rendszerekről meg lehet, hogy soha nem is készült videó, csak az unclassfied jelentést olvashatod róluk.

Megjegyzem AEGIS-szel műholdat lőttek le. Tehát nem vágom, hogy miből vezeted le azt, hogy egy M3 sebességű minimális oldaltávolsággal közeledő SAM-től bárki összefosná magát egy korszerű long range SAM esetén.

Videók.

Ezen a képen vannak célparaméterek, de a sebesség pont olvashatatlan.

 

[zolkas]

Ok meggyőztél, de nem szállok fel veled a hajóra erre ne számíts.

 

[molnibalage]

Ok meggyőztél, de nem szállok fel veled a hajóra erre ne számíts.

?

 

[molnibalage]

Az Sz-300 fejezet fordítása közben azért találtam elütést sőt, pontatlanságot is. A fejezet végén rosszul szerepel a Bp körüli gyűrűnél a rakétamennyiség meghatározása. Már csináltam hibalistát, de most jelenle ez nem akkora prioritás részemről.

 

[molnibalage]

Érdekes, hogy a legtöbb forrás a DBS és SAR üzemmódokat összemosta. (Ez kimard a műből végül..)

http://aviation_dictionary.enacademic.com/2176/Doppler_beam_sharpening
http://www.radartutorial.eu/20.airborne/ab05.en.html

 

[fip7]

Nah, a 406. oldalnál járok.

Számomra megdöbbentő volt olvasni, olyan dolgokat, hogy valaki 8000+km hosszan légvédelmi gyűrűt telepít
Ilyen szintű értelmetlen elmebajra még az SZU vezetőitől sem számítottam.

Az S-25 rendszer érdekes volt a számomra. Komoly cucc. Csak olyan összegekbe került az egész rendszer, hogy le esett az állam
Az S-75/125/200 rendszerek leírása is jól sikerült, jók a képek és az ábrák is.
Az SZ-300 rendszer is szépen be lett mutatva, és süt róla, hogy egy nagyon komoly rendszerről van szó.

A HAWK rendszer nekem vakfolt volt mindig, most pedig kifejezetten szimpatikus lett a számomra. Egy okosan kitalált kompakt cucc.
A Patriot rendszert pedig továbbra sem sikerült megszeretnem Az akkori technikai színvonalon a számítógépekre bízni szinte mindent, több mint merész dolog volt... még ma is az.

Az SZU-hoz vissza kanyarodva, szerintem messze nem ésszerűen oldottak meg dolgokat az 50-70's években. kb. a 70's évek végén kezdte őket elérni a logikus gondolkodás vírusa, addig borzasztó pazarlóan oldottak meg egy csomó mindent, szerintem.
Például az S-75-öt én a 70's évektől kezdve nem is gyártottam volna, nem, hogy modernizáljam...
Vagy minek tették az SZ-200-ast "mobil" elemekre, amikor érdemi időn belül egyszerűen nem lehetett áttelepíteni? Hülyeségek netovábbja

Tudom, hogy értelmetlen játék a mi lett volna ha, de számomra az lett volna a logikus ha a nagyvárosok és fontos "helységek" köré fixen S-200-at telepítenek, és az S-200-ak közvetlen védelmére meg S-125-öt.
5-6 db S-200 ezred lefed gyakorlatilag bármilyen várost közepes és nagy magasságon.
S-200 ezredenként meg 2-3 db S-125 megvéd bármilyen S-200-at alacsony magasságon.
Így mondjuk egy Moszkva méretű városnak is legrosszabb esetben elegendő lett volna 6 db S-200-as, meg 18 db S-125-ös ezred.
Akkoriban robot repülőgépes támadással még nem kellet számolni.
Aztán a 80's években a 3 db S-125 ezredet ki lehetett volna cserélni 1 db S-300 ezreddel. És kész.

A másik fele meg Vietnám helyzete. A politikai részébe se ott se Kínával kapcsolatban nem mennék bele.
De ha S-125-öt akartak volna oda vinni úgy, hogy a kínaiak ne lopják el, akkor arra volt egy megoldás az AN-22 személyében.
Gondolom lett volna olyan reptér ahol képes leszállni.

Mivel a csapat légvédelemnél még nem tartok ezért nem szidom előre a Krug-ot, pedig azt nagyon utálom. (a hülyeség netovábbja szerintem)

UI.:
Kérdés. A TVM vezérlést meg lehetett volna oldani az S-200-nál?
Vagy az indítás utáni célbefogást? (RPK vagy MCG utána SARH)?
Értelem szerűen az adott kor technológia színvonalán.

 

[molnibalage]

Nah, a 406. oldalnál járok.

Számomra megdöbbentő volt olvasni, olyan dolgokat, hogy valaki 8000+km hosszan légvédelmi gyűrűt telepít
Ilyen szintű értelmetlen elmebajra még az SZU vezetőitől sem számítottam.

Igen, számomra is totálisan értelmetlen és pazarló húzásnak tűnt a határmenti hártyavékony SAM vonal. Sem az U-2 sem a bombázók ellen nem volt semmi értelme még a MiG-25 előtt sem, nemhogy utána...

A HAWK rendszer nekem vakfolt volt mindig, most pedig kifejezetten szimpatikus lett a számomra. Egy okosan kitalált kompakt cucc.

Konkrétan a Kub-nál sokkal nagyobb HMZ-vel bírt a MIM-23B-től, az A-val kb. azonos. Csak azelőtt úgy majdnem 10 évvel és ugyanúgy CW megvilágítást és monoimp. antennát használt. A Kub is mobil volt, de a HAWK olyan mobil, hogy helikopterrel odébb lehetett rakni. Ok, nem volt páncélozott. Eszméletlen durva volt papíron, csak nem nagyon tudta megmutatni mire képes, ezért a kutya sem ismeri, de bezzeg a szovjet SAM az isten többség szemben.

A Patriot rendszert pedig továbbra sem sikerült megszeretnem Az akkori technikai színvonalon a számítógépekre bízni szinte mindent, több mint merész dolog volt... még ma is az.

Pedig máshogy nem megy. Az Sz-300PT is már félautomatikus volt és lényegébn majdnem automata tömeges CM támadás esetén.

Az SZU-hoz vissza kanyarodva, szerintem messze nem ésszerűen oldottak meg dolgokat az 50-70's években. kb. a 70's évek végén kezdte őket elérni a logikus gondolkodás vírusa, addig borzasztó pazarlóan oldottak meg egy csomó mindent, szerintem.

A határ SAM vonal hülyeség, de maga a 25---> 75 ---> 125 ----> 200 család teljsen logikus volt és belátták, hogy a Dál nem megy. Bezzeg az Oszát erőből átnyomták a hadseregnél...

A jenkik meg kifejlesztetták az alap Maulert. Aztán nem állították hadrendbe...

Például az S-75-öt én a 70's évektől kezdve nem is gyártottam volna, nem, hogy modernizáljam...

Nem volt helyette más. Az Sz-300PT rohamtempóban készült el és 1983-ig kb. két helyre tették le. Exportja a '80-as évek végéig ezért fel sem merült. Egyszerűsített változatot nem csináltak belőle a PMU-ig és az sem lett olyan fúdeolcsó... Ergo marad a 75/125, az Sz-200 meg iszonyatosan drága volt. Látszik, hogy milyen keveset exportáltak belőle. Nem véletlenül volt a szovjet "életszínvonal" olyan, amilyen...

Vagy minek tették az SZ-200-ast "mobil" elemekre, amikor érdemi időn belül egyszerűen nem lehetett áttelepíteni? Hülyeségek netovábbja

Mert a teleportáció képességét nem találták fel. Valahogy a települési helyre kell szállítani és karbantartási okokból is lehet, hogy nem hátrány, ha tud mozogni. A magyar P-14F szerinted hogyan került máshova?

Tudom, hogy értelmetlen játék a mi lett volna ha, de számomra az lett volna a logikus ha a nagyvárosok és fontos "helységek" köré fixen S-200-at telepítenek, és az S-200-ak közvetlen védelmére meg S-125-öt.

Az Sz-200 lényege ott van az összefoglalóban. Területvédelmet tett lehetővé a világon először. Értelmetlen körbetelepíteni városokat Sz-200-zal, ha szétszórva átlapova sok célcsatornát tudsz csinálni. Azért gondolkoztak osztálycsoportban és azokat tették le adott sűrűséggel.

5-6 db S-200 ezred lefed gyakorlatilag bármilyen várost közepes és nagy magasságon.

3 osztályos osztálycsoportban szétszróva meg többet is, a támadó nem tudja a támadási irány megváltoztatásával komolyan csökkenteni a célcsatornák számát.

S-200 ezredenként meg 2-3 db S-125 megvéd bármilyen S-200-at alacsony magasságon.

Semmi értelme ennek a koncepciónak, mert a Szu-ban semmi nem fenyegette kismagasságon az Sz-200-at. A VSz országokban igen, Mezőfalva mellé ezért is települt ki a végén Nyeva.

Így mondjuk egy Moszkva méretű városnak is legrosszabb esetben elegendő lett volna 6 db S-200-as, meg 18 db S-125-ös ezred.
Akkoriban robot repülőgépes támadással még nem kellet számolni.
Aztán a 80's években a 3 db S-125 ezredet ki lehetett volna cserélni 1 db S-300 ezreddel. És kész.

A baj az, hogy 1960-as évek elején senki nem látta, hogy 18 év múlva low level CM lesz, ami kvázi lenulláza az Sz-200-asokat... Utólag könnyű okosnak lenni. Az írás lényege az, hogy a PVO nagyon szépen lekövette és elément a fenyegetéseknek, amikor azok realizálhatóak voltak már.

A másik fele meg Vietnám helyzete. A politikai részébe se ott se Kínával kapcsolatban nem mennék bele.
De ha S-125-öt akartak volna oda vinni úgy, hogy a kínaiak ne lopják el, akkor arra volt egy megoldás az AN-22 személyében.
Gondolom lett volna olyan reptér ahol képes leszállni.

Lehet, hogy erre sem akartak pazarolni An-22 gépidőt.

Mivel a csapat légvédelemnél még nem tartok ezért nem szidom előre a Krug-ot, pedig azt nagyon utálom. (a hülyeség netovábbja szerintem)

Ez ebben a formában rohadtul nem igaz. Egyébként a csehek meg imádták a Krugot.

UI.:
Kérdés. A TVM vezérlést meg lehetett volna oldani az S-200-nál?

Komoly harver változtatás nélkül nem, hiszen CW rendszer volt, a SAGG és TVM meg imp. üzemű radarral megy és a TVM értelme a fázisvezérelt radarral nyer értelmet. Jéééééééé, hát ez az Sz-300. Csak a nagy HMZ-ig kellett várni jó sokat... Ergo semmi értelme nem volt átszabni a teljes Sz-200-at, amikor a rakétája meghajtás és tömeg terén már 1983 táján elavult volt, az 5V55R érkezésével. A rakéta felmelegedési probléma megoldása után meg labdába nem rúgott. 7 tonnás szutyok kétfokozatú mérgező rakéta helyett egy 1,8 tonnás rakéta tudott 300 km feletti kinematikai HMZ-t. Az Sz-200 akár 400-ra is elmenne elvi esetben, de annak gyakorlati haszna 0 a horizont miatt. Az Sz-400 esetén ezért értelmetlen AWACS nélkül a 40N6, mert a 380 km-es HMZ lényegében realizálhatatlan bármiféle repülő cél ellen a horizont miatt.

Vagy az indítás utáni célbefogást? (RPK vagy MCG utána SARH)?

Azt tudta elvi szinten az Sz-200, hiszen volt relock képessége. A kék keretes írás a végén elmeséli. Az AVR rendszereknél látni fogod, hogy ezt a Volhov is tudta. AVR alapján 10-sec es frissítéssel pusztán keresőradaok által számolt kooridánátára ment a rakéta és a becsapódás előtt 25 sec-kel kellett az SzNR-75-öt felkapcsolni. Elég fasza SEAD elleni védelem volt az AGM-45-öt nézve. Ez is benne an.