. A rakétából 50E darabot gyártották(1983-tól), amiből jelentős mennyiségü még raktáron van. Ezek üzemidejét hosszabbítják meg nagyjavítással és modernizációval.
Orosz levegő-levegő rakéták
- Téma indítója boki
- Indítva
. A rakétából 50E darabot gyártották(1983-tól), amiből jelentős mennyiségü még raktáron van. Ezek üzemidejét hosszabbítják meg nagyjavítással és modernizációval.
Szvsz egy költséghatékony és technikailag is jó megoldás ! Ha csak a legyártott mennyiség 1/10-t alakítják át is komoly eredmény főleg mostanság amikor a drónok elleni occóbb megoldásokat keresik !
T
Törölt tag
Guest
Kérdés mennyit spórolnak így...
A több évtizede raktáron lévő rakéták hajtóművét és harci részét tutira ki kell dobni, cserélik az érzékelőt és - ha jól láttam a videón - az elektronikát.
Mi marad? A rakéta test meg a kormányzás.
Az szerintem nem több mint a rakéta össz klts.ének 10%-a...
Azt nem tudom , hogy tuti ki kell e dobni , de ha végeznek próba indításokat akkor kiderül . A hajtóművet talán kell cserélni de a harci rész minek ? Tönkre megy a robbanó anyag ? A bányákban 30-40 éves trotilt is használtak , gond nélkül működött . A rádió gyújtót meg mutatja a videó , hogy cserélik a fejrésszel együtt !
A bányákban használt ANDO, TNT, ... stb robbanóanyagok teljesen másképp viselkednek, mint a jóval brizánsabb katonai típusok. Az ammonium-nitrát/dízel olaj keveréket egy sima talicskában is össze lehet mixelni, a TNT esetében arra azért illik ügyelni, hogy se a tűző napon, se nedves helyen ne tárolják, ahogy a Danubitot és társait is. De kb ennyi.
A légiharc rakéták esetében viszont mind a harci részre, mind a hajtóműre jóval szigorúbbak az előírások, mint a bányaiparban használt társaikéra.
Ez utóbbiak ugyanis nem kell, hogy kibírjanak +50/-50 Celsius fokot, akár pártízperces külünbséggel, fel- és leszállásokat, vibrációt, mindenféle manőverek terheléseit.
A légiharc rakéták üzem- és robbanóanyagai se mindent bíró csodaszerek, ezért a speciális összetételen és a különleges tárolási módon túl az élettartamukat is jóval rövidebb üzemórára szavatolják csak.
A légiharc rakéták esetében viszont mind a harci részre, mind a hajtóműre jóval szigorúbbak az előírások, mint a bányaiparban használt társaikéra.
Ez utóbbiak ugyanis nem kell, hogy kibírjanak +50/-50 Celsius fokot, akár pártízperces külünbséggel, fel- és leszállásokat, vibrációt, mindenféle manőverek terheléseit.
A légiharc rakéták üzem- és robbanóanyagai se mindent bíró csodaszerek, ezért a speciális összetételen és a különleges tárolási módon túl az élettartamukat is jóval rövidebb üzemórára szavatolják csak.
Félre a viccet a videóban 2 elem cseréjét mutatják a közelségi gyújtót meg a képalkotó fejet , a többit nem mutatja ! Gondolom naivan a gyártó azért csak le tudja valamilyen módon tesztelni , hogy van e használható !
M
molnibalage
Guest
1983-tól gyártották szovjet tempóban 1991-ig, utána lassabban. Videóban említenek 50 000-et egyébként.
Ha csak minden huszadik talál (és süllyed), már az is szép szám lett volna.
Na persze, ha győzték volna hordozó platformmal...
Tényleg; a Szovjetunió nagyságrendileg egyszerre mennyi R-73-at bevetni képes platformot tartott hadrendben? (mínusz ugye a "pillanatnyilag" nem bevethető darabszám)
A szovjetek a saját hatalmas légierejükre és a VSZ légierejénei is termeltek.No meg gondolj bele abba is,hogy a rengeteg gyenge gép nagyon kevés rakétát vitt volna vissza mert lezuhantak volna rakétástól együtt.Egy MIG-23 elvitt 4db R-73-ast,no de menni esélye is lett volna teszem azt a 80-as évek közepén a NATO igen jelentős számú AIM-7 kompatibilis gépével szemben?Vagy akárcsak az F-16-osokkal szemben is még úgy is,hogy nem volt(vagy már volt???)integrálva az AIM-7?
M
molnibalage
Guest
Az MLD-n kívül egyetlen 23-as változaton sem volt R-73...
De végülis igaz lehet, mert AIM-9M-re ezt találtam 15 évvel az IOC után.
https://books.google.hu/books?id=Q8KGAAAAIAAJ&pg=PA768&lpg=PA768&dq=aim-9m+manufactured+quantity&source=bl&ots=TJ3Za4ezqz&sig=ACfU3U3vhB5Kfk5EB3ltTzYsXTvPhmCgXA&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwie15u82OjoAhWhtIsKHVVaBIcQ6AEwFXoECDMQLw#v=onepage&q=aim-9m manufactured quantity&f=false
Meg ezt.
https://books.google.hu/books?id=xbAHAAAAIAAJ&pg=RA1-PA151&lpg=RA1-PA151&dq=aim-9m+manufactured+quantity&source=bl&ots=Sj6GE00aXm&sig=ACfU3U3XCD8PcAjM7Jc8IfqsZVNwGfQjYA&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwie15u82OjoAhWhtIsKHVVaBIcQ6AEwF3oECDMQPw#v=onepage&q=aim-9m manufactured quantity&f=false
Akkor darabáron úgy talán 100k volt egy AIM-9M. A 130 milla az 1300 db tája csak ebben az évben.
A MiG-23MLD gépekből talán volt összesen néhány száz.
A MiG-29 9.12 és 9.13 az akkor lehetett úgy 500 db
A Szu-27(Sz) meg szintén talán úgy néhány száz.
A 80-as évek közepén pl. német légtérben nem sok AIM-7-el találkoztak volna. Az USAF F-15-ösei és a kanadai Hornetek használták volna első körben. Az akkori F-16 nem volt rá képes és ha jól tudom akkor még az F-4F sem.
M
molnibalage
Guest
Az pont elég gép lett volna.
- Meg, ha arra jár az angol Tornado ADV a 80-as évek végén (?), Skyflash = AIM-7E-2 ráncfellvarva
- Az F-104 ASA-n is volt AIM-7.
Milyen más európai F-4-es volt törökön és a görögön kívül? A német F-4F. A görög és török gépeken volt.
Az ADV változat jó messze volt a fronttól (hazai légvédelem 2 bázison). Az F-104 ASA sem a fő csapásban van. Ugye német légteret írtam.
A 80-as évek közepéről volt szó előbb nem? Az akkori görög vagy török légierő gépeinek hány %-a volt képes AIM-7 indításra? A-7H, F-5A,F-104? Talán a görög Mirage F-1-ek és F-4E-k, a törököknél szintén kb az F-4E.
Ezekkel szemben a MiG-23 MLD nem olyan hű de esélytelen.