Orosz levegő-levegő rakéták

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Egy fegyvertelen gép ellen elég tágak a lehetőségeid... Talán még infracsapda sem volt a másik gépen...

Pont most írtad fentebb, hogy az "egyszámjegyes kill ratio" nem jó semmire, akkor most innentől kezdve miről beszélünk? Ilyen alapon ezek a rakéták is indulhattak NEZ-en kívülről.

Nem azt mondtam, hogy az R-73 a legjobb fegyver, de az akkori orosz technika egyik kiemelkedő darabja.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
Az nem ilyen egyszerű, ha merevítő elemeket kihagysz a rakétából akkor kevesebb terhelést bír. Ergó a végjátékban kevésbé manőverezőképes ami enyhén szólva nem kívánatos.
Attól függ, lehet ha így is megbírja azokat az erőket, amik ráhatnak egy fordulóban. De a másik rész akkor is igaz, hogy ha könnyebb akkor ugyanaz a hajtómű ugyanazzal az üzemanyagmennyiséggel gyorsabban és messzebbre repíti.

A te példád totálisan fals, mert kb. úgy gondolkodsz, mint aki csak teherbírásra tervez statikusan, aminek az égvilágon semmi értelme. Sajnos ez a komment az, amin tipikusan látszik, hogy a műszaki dolgokhoz nemigen konyítasz...
Én a statikus részre írtam egy példát. mert a repült órák és a leszállások mennyisége korlátozott. Hogy egy rakéta hányszor tud leszállni a gép szárnyain, 20x vagy 300x, ahoz az égvilágon semmi köze sem az üveg karcolódásának, se a napsugárzásnak, se annak, hogy lent 50 fent meg -50 fok van, kizárólag ahoz van, hogy mennyire van masszívra összerakva az egész szerkezet.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Hiába bír a rakéta szerkezete y órát ha az érzékelő x óra után megbízhatatlan. Az, hogy az infravörös érzékelő mennyi terhelést bír az nem attól függ, hogy a rakéta szerkezeti elemei hogy vannak összedobva. Attól függ, hogy milyen az érzékelő. A gyártók valszeg letesztelik külön és ráírják, hogy x óra terhelés után már nem megbízható. A különböző események teljesen hazavághatják az egészet, akár karcolódással vagy valami egyéb szennyeződéssel amivel sokat nem tudsz kezdeni. A hőtágulás sem éppen utolsó szempont. Amikor a földön tárolják külön kis sapkát tesznek rá, hogy ne sérüljön..

Attól függ, lehet ha így is megbírja azokat az erőket, amik ráhatnak egy fordulóban.

Na ne viccelj. Minden rakétának van egy jól meghatározott maximálisan elviselhető terhelése. Ez most nem azt jelenti, hogy ezt nem lépheti túl, de ha túllépi, akkor egyszer sem biztos, hogy a rakéta egyben marad. Különben is az egész szoftver vezérelt, szóval ha lentebb veszed a határt nem fogja túllépni és kész. Ha meg elkezdesz ezt azt kispórolni a rakétából akkor akár rendkívüli mértékben is csökkenhet ez a maximális terhelés. A rakéta hiába repül messzebbre, ha végfázisban a manőverező képessége a töredékét sem éri el a korábbinak.

De a másik rész akkor is igaz, hogy ha könnyebb akkor ugyanaz a hajtómű ugyanazzal az üzemanyagmennyiséggel gyorsabban és messzebbre repíti.

Ha már a gyorsabbnál tartunk, ha gyorsabban megy akkor ugyanolyan ívű manőverhez nagyobb erőhatást kell elviselni, gyengébb szerkezettel. Ez mérnökileg képtelenség.

Anno a P-51H-ból is kiszereltek egy rakás szerkezetileg nagyon fontos elemet, hogy gyorsabb legyen. A gép önmagában sem a strapabírásról volt híres, nem is lett semmi az egészből. Szinte mindegyik pilóta azt nyilatkozta, hogy életveszélyesen gyenge a gép.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
blaze felfogtam, hogy az üveg karcolódik meg a naptól szarrámegy, lépjünk túl ezen.
Ha meg elkezdesz ezt azt kispórolni a rakétából akkor akár rendkívüli mértékben is csökkenhet ez a maximális terhelés.
szerintem pont ez történik, ezek a szerkezetek eléggé a határokra vannak kihegyezve, csak az egyik fél azt akarja, hogy akár 500 óra repülés és leszállást is kibírjon, a másik meg elégnek látta, ha olyanra építi, amit 30 óra és leszállás után kell kicserélni.

Ha már a gyorsabbnál tartunk, ha gyorsabban megy akkor ugyanolyan ívű manőverhez nagyobb erőhatást kell elviselni, gyengébb szerkezettel. Ez mérnökileg képtelenség.
Már mitől lenne képtelenség. Attól, hogy nagyobb az erőhatás még nem kell szétesnie, 20-30g-t azért ne olyan nehéz dolog, hogy kibírjanak. És csak a végsebessége nagyobb, az előtt vagy az után ugyanabban a sebességartományban lesz, mint a nehezebb és masszívabb társa.

A P-51H-s történet megható de teljesen irreleváns, Ez egy sokkal kisebb, sokkal kompaktabb, és egy nagyságrenddel masszívabb szerkezet, ami max 3-5x akkora erőhatásoknak van kitéve a manőverezés alatt.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
szerintem pont ez történik, ezek a szerkezetek eléggé a határokra vannak kihegyezve, csak az egyik fél azt akarja, hogy akár 500 óra repülés és leszállást is kibírjon, a másik meg elégnek látta, ha olyanra építi, amit 30 óra és leszállás után kell kicserélni.

Ezt nem a pilonon kapott terhelésre értettem..

Már mitől lenne képtelenség. Attól, hogy nagyobb az erőhatás még nem kell szétesnie, 20-30g-t azért ne olyan nehéz dolog, hogy kibírjanak.

Most idézzelek téged?

"ezek a szerkezetek eléggé a határokra vannak kihegyezve"

A rakéták egy bizonyos szintre lettek tervezve, a fölött relatív fölösleges a manőverezőképesség. Röviden: képzeld el a legintenzívebb manőverező helyzetet, amiben a lehető legnagyobb terhelést kapja a cél és a rakéta is. Ennél többre szinte biztos, hogy nem kell számítani. Ennek fényében belátható, hogy a rakéta szerkezete arra lett tervezve, hogy ennyit bírjon. Miért? Mert fölösleges többre tervezni a fentiek alapján, meg így spóroltak a tömegen. Te meg úgy állítod be, mintha ezen még lehetne valamit javítani azzal, hogy faragunk a szerkezetből. Szerinted idióták tervezték őket vagy mi?

Van egy szerkezet amit x terhelésre terveztek v sebességgel. Adott r sugarú ívben kell végrehajtani egy fordulót.

Az x maximális terhelést csökkented a szerkezet gyengítésével, a v sebességet növeled mivel a rakéta a kisebb tömeg miatt jobban kihasználja a rendelkezésre álló tüzelőanyagot. Nem kell hozzá atomfizikusnak lenni, hogy ha ugyanakkora r sugarú íven akarunk fordulni nagyobb sebességgel, akkor bizony a terhelés is több lesz. Az eredmény az, hogy a szerkezet elszállt. Miért? A terhelést növeltük, a teherbírást meg csökkentettük. Korábban egyensúlyban volt a kettő, most meg teljesen hazavágtuk. Kell még magyarázni?

És csak a végsebessége nagyobb, az előtt vagy az után ugyanabban a sebességartományban lesz, mint a nehezebb és masszívabb társa.

És akkor ha végsebességnél kell irányba rántani a rakétát akkor szétszakad vagy mi? A szoftver meg feldob egy error ablakot, hogy sajnáljuk a mérnökök spórolási kényszere miatt meghalt.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Az R-73 és AIM-9L/M tömegre eső specifikus impulzusa gyakorlatilag megegyezik, csak éppen az R-73 keresztmetszete nagyobb, ezért még azonos siklószám mellett is nagyobb erő lassítja, bár a tömege is picit nagyobb. Az R-73 kinematikai hatótávolsága semmivel sem nagyobb, mint az L/M windereké, az eltérés gyakorlatilag a gyártási minőségi szóráson belül van, azonosnak tekinthető.

Ha tömegre vetített összimpulzus (gondolom ezt akartad írni és nem a specifikus impulzust, mert az a hajtóanyagra jellemző érték, nem a rakétára) azonos, akkor azonos indítási körülmények között hozzávetőleg azonos sebességre gyorsul a két rakéta (egy üzemmódú hajtómű esetén). Azonos végsebességről a lassulást nem csak a légellenállás, hanem az égésvégi tömeg is befolyásolja. A rakétatest keresztmetszeti felülete valóban az R-73-nál mintegy 70 %-kal több. Azonban a légellenállás nem csak a test átmérőjétől függ. Abba beletartozik a vezérsíkok, szárnyak, illetve a Sidewinder esetében a rolleron ellenállása is. Te is említed, hogy az R-73 szárnyfesztávja kicsi. Valóban, csak 51 cm, szemben a Sidewinder 63,5 centijével. Úgyhogy bár az R-73 légellenállása nagyobb, de közel sem olyan mértékben, mint a test keresztmetszetének aránya. Az R-73 égésvégi tömege is nagyobb, mintegy 20 %-kal.
Amúgy az R-73 összimpulzus/indulótömeg aránya is - bár közel azonos az AIM-9L/M-el - de azért kicsit meghaladja azt. Az indulótömeg csak bő 20, az összes impulzus tudtommal nagyjából 30 %-kal nagyobb az R-73 esetében.
Úgyhogy a kinematikai hatótávolság tekintetében az R-73 nem marad alul.

Az R-73 csak addig tud többet, amíg a TVC megy, aztán semmivel sem többet sőt, inkább kevesebbet, nézd meg a kormányfelületek nagyságát...

Csakhogy egy légi közelharc rakéta esetében a legtöbbször a rakéta tengelye nem mutat a célra az indításkor. A TVC a gyorsulási szakaszban - amikor a rakéta sebessége kisebb és az aerodinamikai kormányok kevésbé hatásosak - lehetővé teszi, hogy a rakéta már közvetlenül a kilövés után - a kis sebesség miatt kis energiát pazarolva a fordulásra - a cél irányára álljon. Ezután már csak a cél manővereit kell lekövetni. Tehát hiába lesz a TVC kiégése utáni a találat, az, hogy az elején a TVC besegített, a végfázisban is sokat számít. Az R-73 esetében a a hajtómű égésideje 4,7-6 másodperc változattól függően. Tehát nagyon közelről, 2-2,5 km-en belülről indítva még a TVC működési idején belül találja el a célt. A TVC működési ideje alatt 40-60 g-s manőverezőképesség elég impozáns és nagyon bőven veri a Sidewinder adatát. A kiégés után a kisebb kormányfelületek miatt az R-73 valóban lustábban manőverez. De a TVC-vel irányba állított rakéta ilyenkor csak a kitérő manővereket követi le, amihez 25-30 g is messze elegendő, lévén a rakéta sebessége jellemezően a cél sebességének "csak" 2-3-szorosa.

Azért az R-73 komoly előnye volt az AIM-9X megjelenéséig, hogy a TVC miatt nagy rálátási szöggel, a repülési iránytól +/- 45 fokon (korai változat), illetve +/- 60 fokon belül (továbbfejlesztett változat) lehetett indítani. Ezzel szemben az AIM-9L/M csak +/- 27,5 fokon belül volt indítható. Ráadásul a célmegjelölés lehetséges tartománya az R–73-as esetében még nagyobb, ugyanis az infrafej teljes mozgási tartománya +/- 75 fokos. Ehhez tegyük hozzá, hogy a MIG-29 és a SZU-27 pilótáinak már a 80-as években rendelkezésükre állt a sisakcélzó, ami a nyugati gépeken ez időben nem volt jellemző. Az infrafej párhuzamosítható volt a lokátor antennájával, a kombinált infravörös/lézeres berendezés optikájával, illetve a pilóta sisakcélzójával is.

Az orosz rakéták elkötelezett ellenlábasai nem szokták figyelembe venni az eltérő üzemeltetési és alkalmazási filozófiát.
- Az oroszok majdnem minden esetben párosával indították a rakétákat, így a lelövési arány elméletben is 50 %-ről indul lefelé.
- Az orosz infra rakétákra jellemző a kis robbanófej. R-60 és R-73 esetében is. Emiatt egy találat nem feltétlenül jár lelövéssel. Ez rontja a statisztikát. De egy súlyosan megrongált gép kiválik a harcból, tehát az alapvető cél, a harcképtelenné tétel a lelövéstől függetlenül megvalósul és a javítása is esélyesen hetekig, vagy hónapokig tart. Azaz jó eséllyel egy gyors lefolyású konfliktusban már nem tud újra részt venni. Az adott konfliktus szempontjából ez ugyanolyan hatású, mintha lelőtték volna.
- Az oroszok már jó ideje kis számban gyártják csak a rakétákat. Nagyon sok ezer éves darab van raktáron, amit pénz hiányában még nem cseréltek le. Egy túltárolt darab persze hogy nem hozza az elvárt találati arányt.
- Az orosz üzemeltetési filozófia a közelmúltig nem állapot szerinti, hanem naptár szerinti volt. Egy adott óraszám felett nem azért nem rakják fel a rakétát, mert tényleg meghibásodott, hanem mert nem 100 %-ig biztos, hogy bírni fogja.
- Az sem túl tisztességes az orosz technikával szemben, ha az amcsi technikánál a legtöbb repült órát tartó rekordereket említi meg valaki, míg az orosz technikánál a negatív kirívó eseteket.
- Az üzemeltetési körülmények is mások. Ugye mindenki ismeri a magyar Mig-29-esek esetét, amit csillaggarázsban tároltak, még egy ponyvát sem raktak a kabintetőre. Néha a hajtóműveket egy-egy vödör víz belöttyintésével "hűtötték le", vagy "mosták ki". Az igénybevételük a tervezettnél nagyobb volt, mert kis ország vagyunk, tehát sok a le- és felszállás, rövidek a repülések. Az ipari szintű nagyjavítások elmaradtak és gyalázatosan rövid időtartam után hagytuk szétrohadni a gépeket. Hozzánk képest a környékünkön mindenki tovább üzemeltette a Mig-29-eseit. Azért megnézném, hogy ilyen körülmények között F-16-osok, vagy Mirage-ok milyen élettartamot produkáltak volna. A rakéták élettartamát ugyanúgy csökkenti, ha "oroszos" körülmények között használják őket.

Ezzel együtt az orosz rakéták üzemideje valóban számottevően alacsonyabb, de azért az itt emlegetett értékeket úgy beállítani, mint átlagot, messze túlzás.

Például a rakéta hajtóanyaga ugyanaz a HTPB egy AIM-9L/M és egy R-73 esetében is. Csöppet valószínűtlen, hogy az orosz hajtóanyag nagyságrenddel kevesebb időt bírjon ki. Az orosz "precíziós" mechanika extra sérülékenysége sem túl hihető. Az R-73-ban majdnem minden mozgatására preumatikus munkahengereket használnak. Ez azért nem óragyártásban megszokott precíziós mechanika. Ráadásul közvetlenül indítás előttig nem is mozognak a mozgó alkatrészei, mert a gázgenerátor nem ad nyomást. Csak a fej mozog, de az is csak éles helyzetben, ha valóban van mire célozni.

Tudom, hogy nem légiharc rakéta, de ott van a magyar KUB légvédelmi rendszerek rakétáinak példája. Az elméleti maximális üzemidejüket meghosszabbítottuk, majd megint meghosszabbítottuk, majd megint és a sokszor hosszabbított üzemidő is lejárt, de még mindig aktív szolgálatban tartjuk. Ez 70-es évekbeli orosz rakétatechnika és elektronika.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
A P-51H-s történet megható de teljesen irreleváns, Ez egy sokkal kisebb, sokkal kompaktabb, és egy nagyságrenddel masszívabb szerkezet, ami max 3-5x akkora erőhatásoknak van kitéve a manőverezés alatt.

Miért is? Ugyanazt csináljuk mindkettőn. A szerkezet megbontásával csökkentjük a tömeget, hogy jobb teljesítménye legyen. Az, hogy nagyságrendileg mekkora terhelés éri az teljesen lényegtelen. Már az eredeti P-51D változatokon is amik jóval erősebbek voltak a H-nál is történt nem egy olyan baleset amikor egy szerencsétlen manőver közben megsérült vagy egyenesen leszakadt a szárny a túlzott túlterhelés miatt.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
Joker:

Ezeket a rakétákat 25-60 g túlterhelés, 5-10 tonnás erők elviselésére tervezték. Nem a szerkezetük megy tönkre egy kis repüléssel, fel- és leszállással járó rázkódástól.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 784
30 551
113
És akkor ha végsebességnél kell irányba rántani a rakétát akkor szétszakad vagy mi? A szoftver meg feldob egy error ablakot, hogy sajnáljuk a mérnökök spórolási kényszere miatt meghalt.
A legnagyobb erőhatások indításkor keletkeznek, a végsebességen manőverezés ezt valószínűleg meg sem közelíti.
 

blaze

Well-Known Member
2013. október 5.
865
274
63
Jó, akkor majd a gyengébb szerkezetet ugyanakkora vagy nagyobb terhelésnél a szentlélek tartja össze. Erre már tényleg nem tudok mit mondani. No comment
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 917
13 018
113
A legnagyobb erőhatások indításkor keletkeznek, a végsebességen manőverezés ezt valószínűleg meg sem közelíti.

A modern rakétáknál hosszabb égésidejű hajtóművekre törekednek, így az indításnál hat a maximális terhelés. Egyébként a hajtóanyag kiégése miatt a hosszirányú gyorsulás az indítófokozat kiégésének pillanatában a legnagyobb és nem a gyújtásának pillanatában. De a legnagyobb erők bizony a nagy sebességű manőverezés közben lépnek fel. Ráadásul a gyorsításkor hossztengely irányú az erőhatás, amit egy cső könnyedén elvisel. Ezzel szemben a manőverezéskor keresztirányú. Ilyenkor az aerodimikai felületeken keletkeznek akár tonnás erők, amik az adott felület bekötési csomópontján kritikusak. Illetve a keresztirányú erőt a hosszú, vékony henger rakétatestnek nehezebb elviselni és az erőkar, azaz a forgatónyomaték is nagy.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 034
24 597
113
Ez úgy működik mint a szem és a nyak. A szem pásztáz, a nyak áthelyezi valamelyik irányba, de a pásztázás ugyan úgy megy tovább, csak más irányba.
Az antenna mozgató berendezés tulajdonképpen kiterjeszti a pásztázható terület méretét, de azon belül a pásztázási szög mindig ugyanakkora. Az antenna rendszer pedig lehet PESA vagy AESA, mert a kettő nem függ össze egymással.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 575
113
Az R-33E és az RVV-BD paramétereinek osszehasonlítása:
RVV-BD_140829_02.jpg
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 034
24 597
113
Ha már a Tu-22M3 topicban szóba került, akkor most itt folytatnám az orosz levegő-levegő rakéták témáját pár gondolat erejéig.
Először egy pár grafika és táblázat, hogy legyen mit mazsolázni:

20131128133908_1.jpg


20110508155504.JPG


Boosted-Archer-2008-5.png


R-27-Baseline-Variants.png


russian-aams.png

IRH Infra-Red Homing
SARH Semi-Active Radar Homing
DL datalink
IMU Inertial Measurement Unit
ARH Active Radar Homing
Passive RF - Anti-Radiation Seeker - usually X-band

Agat-Seekers-S.png


20080202_AdvActRadarAAMs.JPG


Ami engem meglepett, az a 3. grafikán szereplő R-74E-PD, illetve R-74AE-PD variáció.

Agat-9B-1101K-1348E-1103K-AS.jpg

Balra a 9B-1101K kettős kialakítású mono impulzusos félaktív lokátor egység az R-27R1/ER1, középen a 9B-1348E aktív lokátor az R-77 változataihoz, míg jobbra a 9B-1103K aktív lokátor az R-27EA rakétákhoz.

Több helyen is megemlítik, hogy az Agat 9B-1103M és a 9B-1348E aktív lokátoros irányítású fejekhez a Texas Instruments TMS-320 digitális jelfeldolgozó chipet, használják.
 

Kulso_54

Well-Known Member
2010. június 14.
2 960
5 887
113
Én valahol azt olvastam, hogy a SzU-35Sz kettő(?) R-27 SARH rakétát célra tud vezetni a radarjával.
Egyébként a SARH rakéták alkalmazásának harceljárása sem az, hogy indítás aztán egyenesen előre. Úgy meg már egyből más a felállás, hogy a ARH rakétát is kísérni kell míg a saját radarja be nem fogja a célt.
 

ghostrider

Well-Known Member
2014. július 18.
9 034
24 597
113
Néhány korrekció az általam linkelt első képhez (grafikához), amelyen a sokféle levegő-levegő rakéta található.

1. baloldali 6. rakéta R-3M Atoll D helyett, R-13M Atoll D jelölés a jó,
2. baloldali utolsó rakéta R-23T Apex B helyett, R-24T Apex D jelölés a jó,
Az R-23R/T -nél a szárny kilépő éle merőleges a törzsre, az R-24R/T -nél szöget zár be.
9r1AjSsx7G.jpg

3. jobboldal 2. rakéta R-33E helyett, R-33 AA-9 Amos jelölés a jó.

Néhány rövid, tömör leírás a rakétákról. Legelőször az AA-1.

AA-1 (pentagon kód), Alkali (NATO kód)
A Kalinigrad K-5, vagy RS(z)-1U (РС – реактивный снаряд, У – управляемый) gyári jelzéssel, "ShM" gyártmány jelöléssel kezdték fejleszteni 1951-ben. Az első sikeres indítása 1955-ben történt. 1956-ban állt szolgálatba R-5 (GRAU kód) és AA-1 Alkali A jelzéssel, a MiG-17 PFU repülőgépeken és azok RP-1 "Izumrud-2" fedélzeti lokátorával működött együtt.

k-5.gif


Már 1954-ben elkezdték tovább fejleszteni "I" gyártmány RS(z)-2U, K-5M - R-5M jelöléssel, a hatótávolságot és az indítási magasságot növelték meg és a MiG-19 PM (PML) repülőgépeken beépített RP-2U lokátorral működött együtt. 1957-ben rendszeresítették. 1957-59 között 12.400 db-t gyártottak.
drawing1.jpg


Gyors avulásuk és a közben megjelent új fedélzeti lokátorok RP-9 - (Szu-9) és RP-21 - (MiG-21) hatására a K-5 és K-5M rakétákat tovább kellett fejleszteni és megjelent az "ISZ" gyártmány, RS(z)-2US(z), K-5MS(z)/K-51 - R-5MS(z), AA-1 Alkali B modifikáció, amelyet 1959-ben rendszeresítettek és már nagy számban gyártották. Ez lett a Szu-9 alap és a MiG-21 P és MiG-21 M különböző változatainak az egyik légiharc rakétája. Mivel az R-3S infravörös passzív önirányítású rakéták megjelentek ezért tovább már ezt a vonalat (vezetősugaras irányítás) nem erőltették.
20.388 db-t gyártottak 1959-1964 között.

k-51.gif


5468772225_e1d1ee4342_b.jpg


Alapvetően bombázók (nem manőverező repülőgépek) ellen készült az első orosz légiharc rakéta és vezető sugaras irányítással rendelkezett. Jellegzetes kialakítású, mivel az irányítási metódus miatt a vevő antennát és az elektronikus egységet a törzs végébe helyezték, ezért a szilárd rakéta hajtómű két fúvókája a törzs két oldalán a szárnyak között lett kivezetve. A közelségi gyújtó 10 m-en belül működik.
Kínában PL-1 (Pi Li, v. Pili???) jelöléssel gyártották.
Adatok: RS(z)-1U,/RS(z)-2U,/RS(z)-2US,
Törsz hossz: 2.356 mm,/ 2.450 mm,/ 2,428 mm;
Átmérő: 200 mm,/ 200 mm,/ 200 mm;
Fesztáv: 549 mm,/ 650 mm,/ 654 mm;
Tömeg: 74,25 kg,/ 82,6 kg,/ 83,2 kg;
Robb. fej tömeg: 11,35kg,/ 13 kg,/ 15,2 kg;
Sebesség: 1.600 km/h,/ 1.600 km/h,/ 1.600 km/h;
Indítási magasság: 5-10 km,/ 5-16 km,/ 5-20 (?) km;
Hatótávolság: 2-3 km,/ 1,95-5,2 km,/ 2-7 km;

1960-tól K-55 (R-55) "67" gyártmány jelzéssel kialakítottak egy rakétát infravörös passzív önirányítású fejjel (ua. mint az R-3S rakétánál), ahol szokatlan módon egy második repeszromboló "fejet" helyeztek el a közben feleslegessé váló elektronikus egység és antenna helyén.
1969-től a Szu-9 repülőgépeken alkalmazták leginkább, de a Szu-11, Szu-15, MiG-21SM és a MiG-21bis repülőgépeken is alkalmazható volt. 1967-1977 között gyártották.
Törsz hossz: 2.680 mm;
Átmérő: 220 mm;
Fesztáv: 654 mm;
Tömeg: 91 kg;
Robb. fej tömeg: 12 kg;
Sebesség: 1.600 km/h;
Indítási magasság: 1,2-16 km;
Hatótávolság: 2-16 km (közepes bombázó esetén);
1280px-MiG-21PFM_2008_G3.jpg

Összehasonlítás:
k5_.gif


és megint:
Dmddz.jpg
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 575
113
Itt a Vimpel exportmegrendelései 2013-2015 kozott:
Алжир 17,2 2014 Контракт (Х-29Л)
Индия 26,48 2014 Контракт (<b>РВВ-АЕ</b>, опцион)
Индия 462,9 2013 – 2015 Контракт (<b>РВВ-АЕ</b>)
Индия 32,4 2013 Контракт (АКУ)
Индонезия 0,85 2013 Контракт (БД)
Индонезия 11,4 2013 Контракт (<b>РВВ-АЕ</b>, Х-29ТЕ)
Индонезия 2,3 2013 Контракт (АКУ)
Малайзия 33,4 2013 – 2014 Контракт (<b>РВВ-АЕ</b>)
Вьетнам 20,2 2014 – 2015 Заявка (АКУ, БД)
Казахстан 8,3 2014 Заявка (Р-27)
Эфиопия 40,0 2014 Заявка (<b>РВВ-АЕ</b>)

India 2013-2015 kozott 462,9 millio USD értékben rendelt RVV-AE-t(R-77)
Ott van még a megrendelok kozott Indonézia, Malajzia(szerzodés aláírva)
Megrendelo- Etiópia
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 575
113
A Vimpel (orosz levego-levego rakéták gyártója) kínálata:
http://vympelmkb.com/products/prod01/
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
16 425
44 143
113
Boki a megrendelős posztodhoz kérdeznék, a 17,2 2014 számsorból gyaníthatóan a 2014 a dátum, de a 17,2 és a többi ennek analógiájára az mi akar lenni? 17,2 millió dollárért volt megrendelés 2014 ben arra a rakétatípusra, vagy ha nem, hogyan élrtelmezzem ezt?