Passzív radarok

Kevés ellenséges lopakodó esetén nem olcsóbb és gyorsabban előállítható egy jó drága föld-levegő rakéta, mint teleszórni tüzérséggel a légteret? De fennebb valaki mintha írta volna, hogy az 50 méteres pontosság már rég megvan.
 
A szerbek 1999-ben állítólag már használták a mobilhálózatot , persze a pontos helyzetet nem tudták meghatározni, de ismétlődő zavarjeleket és azok vándorlását fölfogta az egyébként nagyon fejlett mobilhálózatos  technika is. (minden számítógépen fut,minden analóg jelet az antennáról us-es bontással tudnak rögzíteni és bármikor visszanézni, annak minden jellemzője, amplitudója stb simán láthatóvá tehető) Ebből kikövetkeztették az F-117esek útvonalát mert egy pár napig többször használták ugyanazt az útvonalat.
 
Kolcsuga "Кольчугa" passzív rádió-elektronikai felderítő rendszer Szocsiban az olimpia alatt.
2014-01-20T192354Z_1240359704_GM1EA1L099501_RTRMADP_3_RUSSIA.JPG

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Nemrégiben már volt szó arról hogy Hensoldt 150 km-en keresztül követni tudta az F35-őt a cég TwInvis névre hallgató passzív radarjával.
Most újabb hírek vannak a radarról.
TwInvis_antenna_low_red-800x445.jpg

Most fejeződött egy mérési teszt sorozat a Lenyelekkel közösen a Balti tenger partján és nagyon elégedettek az eredményekkel.
Azt írják, hogy a mérési kampány során egy konténerbe integrált rendszert használtak a kisteherautóba integrált rendszerváltozat mellett.
A TwInvis megbízhatóan érzékelt számos célpontot a levegőben és a tengeren, könnyű és a harci repülőgépeket, valamint ballisztikus és föld-levegő rakétákat is.
A legnagyobb távolság ahonnan érzékelték a célokat 300 km-ig terjedt.

Elárultak néhány technikai részletet is.
A TwInvis átfogó légiforgalmi képet készít, amelyet nagyszámú frekvenciatartomány egyidejű értékelése alapján állítanak elő. A TwInvis képes akár 16 FM adó (analóg rádió) jeleit kiértékelni 5 különböző frekvencián, valamint számos DAB és a DAB + (digitális rádió), valamint a DVB-T és a DVB-T2 (digitális földfelszíni televízió) adó jeleit fogni köszönhetően a fejlett digitális vevő technológiának és a használt speciális algoritmusoknak.

Megjegyzés tőlem: békeidőben ez v.színű kiváló eredmény, de nem igazán világos még most sem hogy háborús viszonyok között milyen jelforrásra gondoltak támaszkodni.
Félek, egy háborúban a katonai radarokhoz hasonlóan a polgári rádió és tévé adók (meg úgy általában minden komolyabb rádió jelforrás) elsődleges célpontnak számít.
Ha a klasszikus radarokat nem tudják megvédeni akkor hogyan gondolnák megvédeni a polgári adókat?
Szerintem ez leginkább csak olyan "első napi" eszköznek jó, vagyis amikor az ellenség első - esetleg STEALTH gépekkel támogatott - csapását kell időben felderíteni és riadót fújni...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat
...
Félek, egy háborúban a katonai radarokhoz hasonlóan a polgári rádió és tévé adók (meg úgy általában minden komolyabb rádió jelforrás) elsődleges célpontnak számít.
Ha a klasszikus radarokat nem tudják megvédeni akkor hogyan gondolnák megvédeni a polgári adókat?
Szerintem ez leginkább csak olyan "első napi" eszköznek jó, vagyis amikor az ellenség első - esetleg STEALTH gépekkel támogatott - csapását kell időben felderíteni és riadót fújni...

1999-ben is szétcsapták az összes polgári TV/rádióadót, átjátszó állomást, de még a műholdas közvetítések fogadó állomását is...

b990524e.jpg

b990524f.jpg


Bela-Palanka-Communcations-Site-Serbia-pre-str.jpg

Bela-Palanka-Communcations-Site-Serbia-post-str.jpg


Ivanjica-Satellite-Communication-Facility.jpg


Veliki-Jasterebac-Radio-Relay-Station-Serbia.jpg

Veliki-Jasterebac-Radio-Relay-Station-Serbia-post-strike.jpg
 
Nemrégiben már volt szó arról hogy Hensoldt 150 km-en keresztül követni tudta az F35-őt a cég TwInvis névre hallgató passzív radarjával.
Most újabb hírek vannak a radarról.
TwInvis_antenna_low_red-800x445.jpg

Most fejeződött egy mérési teszt sorozat a Lenyelekkel közösen a Balti tenger partján és nagyon elégedettek az eredményekkel.
Azt írják, hogy a mérési kampány során egy konténerbe integrált rendszert használtak a kisteherautóba integrált rendszerváltozat mellett.
A TwInvis megbízhatóan érzékelt számos célpontot a levegőben és a tengeren, könnyű és a harci repülőgépeket, valamint ballisztikus és föld-levegő rakétákat is.
A legnagyobb távolság ahonnan érzékelték a célokat 300 km-ig terjedt.

Elárultak néhány technikai részletet is.
A TwInvis átfogó légiforgalmi képet készít, amelyet nagyszámú frekvenciatartomány egyidejű értékelése alapján állítanak elő. A TwInvis képes akár 16 FM adó (analóg rádió) jeleit kiértékelni 5 különböző frekvencián, valamint számos DAB és a DAB + (digitális rádió), valamint a DVB-T és a DVB-T2 (digitális földfelszíni televízió) adó jeleit fogni köszönhetően a fejlett digitális vevő technológiának és a használt speciális algoritmusoknak.

Megjegyzés tőlem: békeidőben ez v.színű kiváló eredmény, de nem igazán világos még most sem hogy háborús viszonyok között milyen jelforrásra gondoltak támaszkodni.
Félek, egy háborúban a katonai radarokhoz hasonlóan a polgári rádió és tévé adók (meg úgy általában minden komolyabb rádió jelforrás) elsődleges célpontnak számít.
Ha a klasszikus radarokat nem tudják megvédeni akkor hogyan gondolnák megvédeni a polgári adókat?
Szerintem ez leginkább csak olyan "első napi" eszköznek jó, vagyis amikor az ellenség első - esetleg STEALTH gépekkel támogatott - csapását kell időben felderíteni és riadót fújni...
Viszont ne felejtsd el, hogy a civil sugárzók forrása nem csak magyar lehet. Továbbá egy civil hullámhosszokon működő nagyobb teljesítményű mobil adó berendezést sokkal olcsóbb megvásárolni - még akár titokban is - mint egy halom katonai radart. Amik ráadásul alap esetben úgy épülnek fel, hogy az adó és a vevő 1 helyen van. Ha ki akarod iktatni, akkor 1 koordinátát kell elpusztítani. A passzív érzékelők esetén a rendszer érdemi részét képező passzív érzékelők, kiértékelő rendszerek helye nem érzékelhető. Nem tudom, hogy pontosan, hogy milyen hullámhossz tartományok jeleit használja fel a rendszer alapvetően, de szerintem ahhoz, hogy pl. minden mobil tornyot, mikrós internet átjátszót (most akarják ilyenekkel teleszórni ingyen wifi címszóval az országot), stb. ki tudjon a támadó fél iktatni, ahhoz nagyon sok erőforrásra, és hadianyagra lesz szüksége. OK, hogy ezek nem nagy hatótávolságúak, de olyan sok van belőlük, hogy egész jó lefedést lehet az ország területén elérni.
 
Nemrégiben már volt szó arról hogy Hensoldt 150 km-en keresztül követni tudta az F35-őt a cég TwInvis névre hallgató passzív radarjával.
Most újabb hírek vannak a radarról.
TwInvis_antenna_low_red-800x445.jpg

Most fejeződött egy mérési teszt sorozat a Lenyelekkel közösen a Balti tenger partján és nagyon elégedettek az eredményekkel.
Azt írják, hogy a mérési kampány során egy konténerbe integrált rendszert használtak a kisteherautóba integrált rendszerváltozat mellett.
A TwInvis megbízhatóan érzékelt számos célpontot a levegőben és a tengeren, könnyű és a harci repülőgépeket, valamint ballisztikus és föld-levegő rakétákat is.
A legnagyobb távolság ahonnan érzékelték a célokat 300 km-ig terjedt.

Elárultak néhány technikai részletet is.
A TwInvis átfogó légiforgalmi képet készít, amelyet nagyszámú frekvenciatartomány egyidejű értékelése alapján állítanak elő. A TwInvis képes akár 16 FM adó (analóg rádió) jeleit kiértékelni 5 különböző frekvencián, valamint számos DAB és a DAB + (digitális rádió), valamint a DVB-T és a DVB-T2 (digitális földfelszíni televízió) adó jeleit fogni köszönhetően a fejlett digitális vevő technológiának és a használt speciális algoritmusoknak.

Megjegyzés tőlem: békeidőben ez v.színű kiváló eredmény, de nem igazán világos még most sem hogy háborús viszonyok között milyen jelforrásra gondoltak támaszkodni.
Félek, egy háborúban a katonai radarokhoz hasonlóan a polgári rádió és tévé adók (meg úgy általában minden komolyabb rádió jelforrás) elsődleges célpontnak számít.
Ha a klasszikus radarokat nem tudják megvédeni akkor hogyan gondolnák megvédeni a polgári adókat?
Szerintem ez leginkább csak olyan "első napi" eszköznek jó, vagyis amikor az ellenség első - esetleg STEALTH gépekkel támogatott - csapását kell időben felderíteni és riadót fújni...
Szerintem hadi körülmények között nem működik. Igaz, hogy a lopódzkodó gépek főleg az elölről jövő, és oda visszavert hullámok ellen vannak kitalálva, de a máshonnan jövő jelek meg olyan gyengék, hogy nem mutatnak azok semmit, ha az F-35ösnek nincs kirakva a radarreflektora.
Majd megváltoztatom a véleményemet, ha bemutatják az első lelőtt F-35öst.
 
Igaz, hogy a lopódzkodó gépek főleg az elölről jövő, és oda visszavert hullámok ellen vannak kitalálva, de a máshonnan jövő jelek meg olyan gyengék, hogy nem mutatnak azok semmit, ha az F-35ösnek nincs kirakva a radarreflektora.
Az F-35-ön lévő radar reflektorok (Luneburg reflektor) tudtommal csak a cm-es hullámhosszú radar jeleket veri vissza.
Igazából az egész jelenlegi STELTH technológia csak a cm-es sávban működik.
A civil AM-FM rádió adók hullámhossza tudtommal erősen a méteres (sok méteres) tartományba esik, úgyhogy ha a passzív radar ezeket a hullámhosszokat méri tök mindegy hogy van e az F-35-ön Luneburg reflektor.
Ha valaki szakértő a Luneburg reflektorok és kereskedelmi rádió adók frekvencia tartományában pls. javítson ki.
 
  • Tetszik
Reactions: kamm
Az F-35-ön lévő radar reflektorok (Luneburg reflektor) tudtommal csak a cm-es hullámhosszú radar jeleket veri vissza.
Igazából az egész jelenlegi STELTH technológia csak a cm-es sávban működik...

Sajnos itt átjutunk a népmesék területére, amiben ugyan benne van az igazság magja, de amúgy marhaság/félreértés.

Az igazság magja itt látható:
2019-10-31-19-41-42-EW-101-A-First-Course-in-Electronic-Warfare-Adobe-Acrobat-Reader-DC.jpg


A fenti diagram szerint a lokátor jelének atmoszferikus elnyelődése jelentősen függ annak frekvenciájától...
... tényleg minél alacsonyabb egy lokátor frekvenciája, annál jobban terjed (és verődik vissza egy célról) a jele.
 
Az F-35-ön lévő radar reflektorok (Luneburg reflektor) tudtommal csak a cm-es hullámhosszú radar jeleket veri vissza.
Igazából az egész jelenlegi STELTH technológia csak a cm-es sávban működik.
Ez egészen biztosan nem igaz, csak ott működik a legjobban. Ha máshogy lenne, akkor nagy távolságokból is észlelték volna az F-117-eseket korábban, de erre soha nem került sor. Ma meg kb. értelmetlen lenne a géppel szenvedni sok esetben, mert akkor méteres radar azért elég pontosan képes mérni ahhoz, hogy ARH-t vágjál hozzá a géphez.
 
  • Tetszik
Reactions: Bleroka
A fenti diagram szerint a lokátor jelének atmoszferikus elnyelődése jelentősen függ annak frekvenciájától...
... tényleg minél alacsonyabb egy lokátor frekvenciája, annál jobban terjed (és verődik vissza egy célról) a jele.
Nem, én nem a légköri elnyelődésre gondoltam.

Én erről az ábráról beszélek. Ez azt mutatja hogy hogy egy adott test és és a hullámhossz függvényében milyen visszaverődés jön létre:

a.png


Ez azt mutatja hogy az elektromágneses hullámoknak igazából három féle szóródása lehet:
- Rayligh szóródás: amikor a tárgy mérete amiről a hullám visszaverődik jóval kisebb mint a hullámhossz ((2πr / λ) >~1);
https://en.wikipedia.org/wiki/Rayleigh_scattering
Ezt használják ki pl. a meteorológiai radarok.
- Rezonancia vagy Mie szóródás: amikor a tárgy mérete egyenlő vagy nagyobb mint a hullámhossz (~1<=(2πr / λ) <10);
- Optikai szóródás: amikor a tárgy mérete jelentősen nagyobb mint a hullámhossz (2πr / λ) >10

- egy vadászgép méretű cél esetében a cm-es / dm-es hullámhossz tartományba (K, Ku, X, C, S, L) eső radarok a célról optikai szóródás szabályai szerint fognak visszaverődni. Ez jól szabályozható a tárgy (vadászgép) alakjának megfelelő megválasztásával. A lényeg hogy a hullám ne a vevő irányába verődjön vissza! Jórészt (80-90%-ban) ettől lesz STEALTH a gép.

- ahogy nő a hullámhossz kezd közelíteni a tárgy jellemző méretének 1/10-éhez. Amikor ezt eléri a szóródás egyre kevésbé lesz optikai jellegű és belép a rezonancia szóródás tartományba. Látszik hogy a rezonancia maximuma ~1 nél és ~1.7 nél van. Itt a szóródás már csak csekély mértékben függ a tárgy alakjától. A hullám minden irányban visszaverődik és ebben a tartományban nem igazán lehet STEALTH gépekről beszélni. Ha gépre Luneburg reflektort szerelnek akkor annak a cm-es visszaverő felülete elég közel lesz a radar cm-es hullámhosszához, és ezért arról a hullám minden irányban vissza fog verődni.
Ha méteres hullámok érik a gépet akkor ott a Luneburg szelence pár cm-es visszaverő felülete jelentősen kisebb lesz a hullám m-es hosszánál (kívül fog esni a rezonancia tartományon ahol már a tárgy radar keresztmetszete gyakorlatilag nulla lesz )
 
Nem, én nem a légköri elnyelődésre gondoltam.

Én erről az ábráról beszélek. Ez azt mutatja hogy hogy egy adott test és és a hullámhossz függvényében milyen visszaverődés jön létre:

a.png


Ez azt mutatja hogy az elektromágneses hullámoknak igazából három féle szóródása lehet:
- Rayligh szóródás: amikor a tárgy mérete amiről a hullám visszaverődik jóval kisebb mint a hullámhossz ((2πr / λ) >~1);
https://en.wikipedia.org/wiki/Rayleigh_scattering
Ezt használják ki pl. a meteorológiai radarok.
- Rezonancia vagy Mie szóródás: amikor a tárgy mérete egyenlő vagy nagyobb mint a hullámhossz (~1<=(2πr / λ) <10);
- Optikai szóródás: amikor a tárgy mérete jelentősen nagyobb mint a hullámhossz (2πr / λ) >10

- egy vadászgép méretű cél esetében a cm-es / dm-es hullámhossz tartományba (K, Ku, X, C, S, L) eső radarok a célról optikai szóródás szabályai szerint fognak visszaverődni. Ez jól szabályozható a tárgy (vadászgép) alakjának megfelelő megválasztásával. A lényeg hogy a hullám ne a vevő irányába verődjön vissza! Jórészt (80-90%-ban) ettől lesz STEALTH a gép.

- ahogy nő a hullámhossz kezd közelíteni a tárgy jellemző méretének 1/10-éhez. Amikor ezt eléri a szóródás egyre kevésbé lesz optikai jellegű és belép a rezonancia szóródás tartományba. Látszik hogy a rezonancia maximuma ~1 nél és ~1.7 nél van. Itt a szóródás már csak csekély mértékben függ a tárgy alakjától. A hullám minden irányban visszaverődik és ebben a tartományban nem igazán lehet STEALTH gépekről beszélni. Ha gépre Luneburg reflektort szerelnek akkor annak a cm-es visszaverő felülete elég közel lesz a radar cm-es hullámhosszához, és ezért arról a hullám minden irányban vissza fog verődni.
Ha méteres hullámok érik a gépet akkor ott a Luneburg szelence pár cm-es visszaverő felülete jelentősen kisebb lesz a hullám m-es hosszánál (kívül fog esni a rezonancia tartományon ahol már a tárgy radar keresztmetszete gyakorlatilag nulla lesz )

Ez az ábra egy gömbre igaz, azok meg ritkán lopakodnak.
 
Erre forrás?

Nem radar vót az hanem egy családi ház emelete Szófia külsőn, amit a HARM elcsapott, miután nem találta el a célját (alighanem egy Bolgár lokátort)...
... elég jól dokumentált az eset.
full-27309-38138-145687.jpg
full-27309-38139-215359.jpg

full-27309-38140-image-283439-126.jpg
full-27309-38141-0429007.jpg

full-27309-61588-18554-raketa-april-620-348.jpg

Missile1.jpg

A legalsó képen ott áll a Moszkvicsom.