Puma IFV / SPz (Németország)

[Cifu]

Mondjuk nem haditechikaban, de system design a szakmam 20+ eve, a magam reszerol ezt nem egyetlen jarmu felol neznem, mert az ertelmetlen, hanem minimum alegyseg szinten krealnek 'integrated defense mesh' networkot es ugy oldanam meg, sokkal hatekonyabb lenne.
Az informatikai oldalarol nezve semmi nem tartja vissza a rendszerintegratort, hogy az uj szoftverben megoldja, hogy barmilyen csapatszintu netan alegyseg-szintu elharitoradar jele alapjan automatikus ellenakciot indithasson a fedelzeti vedelmi rendszerek barmelyike pl akar nem is a celzott IFV-e, de valamelyik masike, aki biztosabban talalja el a bejovo Spike-ot peldaul. Ez persze egy csomo munka ill teszteles, viszonylag komplex is, de nincs benne innovaciora varo problema, minden adott hozza - kerdes, megeri-e...

Hogy találja el biztosabban egy külső forrásból eredő céladatok alapján nem irányított lövedékkel úgy, hogy az tüzelő jármű pozíciója nem tudható precízen?
A külső forrású tűzvezetés vagy úgy működik, ha a radar és a gépágyú helyzete fix (tehát ismert a szögeltérés), mondjuk hadihajók CIWS-e esetén, vagy pedig ha irányított lövedéket vezetsz célra (pl, légvédelmi rakétarendszerek).

 

[kamm]

En mondjuk az anti-ATGM kapcsan mondtam ezt a defense mesh networkot, de igazabol mindegy, milyen eszkozoket teszel a vegere (=ami aktivalodik vedelemkent), a lenyeg a distributed, non-hierachical local meshen lenne - hangsuly a *helyi* mereten, azaz alegyseg szintjen, mondjuk max szazadig, igy minimalizalhato lenne az early detection, marmint ha az a bizonyos radar (avagy radarok, ha minden jarmunek van sajatja) hasonlokeppen limitaltak.

 

[dudi]

És a JTAC -ek nálatok mind öngyilkos hajlamúak?

Ők akkor radióznak ha kell,nem pedig folyamatosan.

 

[kamm]

Hogy találja el biztosabban egy külső forrásból eredő céladatok alapján nem irányított lövedékkel úgy, hogy az tüzelő jármű pozíciója nem tudható precízen?
A külső forrású tűzvezetés vagy úgy működik, ha a radar és a gépágyú helyzete fix (tehát ismert a szögeltérés), mondjuk hadihajók CIWS-e esetén, vagy pedig ha irányított lövedéket vezetsz célra (pl, légvédelmi rakétarendszerek).

Nem feltetlenul kulso fire controlra gondoltam, hanem inkabb osszedolgozni: kivalasztani az optimalisabb helyzetu harjarmuvet es annak kiadni a tuzparancsot es a celpont tracking infot, onnantol mar annak a harcjarmunek a vedelmi rendszeree a tuzvezetes, akkor meg mar nincs kulonbseg a vedelmi valaszt indito IFV es egy hajofedelzeti C-RAM/CIWS kozott, nem igaz? Amugy persze, lehet iranyitott fegyver is, a zsidok Trophy es Iron Fistje kozul az egyik nem az?

 

[kamm]

Ők akkor radióznak ha kell,nem pedig folyamatosan.

Az sem, amit en magyaraztam, raadasul az nagyon rovid tavu lenne. Mondom, olvass utana az egesz modern networkingnek, mielott zsigegbol elutasitod, mert nem erted...

 

[dudi]

Az sem, amit en magyaraztam, raadasul az nagyon rovid tavu lenne. Mondom, olvass utana az egesz modern networkingnek, mielott zsigegbol elutasitod, mert nem erted...

A hálózatalapú hadviselés alapja a folyamatos real time informacióáramlás.Ez nem megy csak úgy ha folyamatos az adatátvitel.

 

[kamm]

A hálózatalapú hadviselés alapja a folyamatos real time informacióáramlás.Ez nem megy csak úgy ha folyamatos az adatátvitel.

Dehogy. Honnan szeded az ilyen aranykopeseket?
Kapasbol a real time nem folyamatost jelent, hanem valos idejut, esetunkben valos ideju kommunikaciot pl amikor van esemeny. Egy ilyen halot alapvetoen nem chattyre kell tervezni, no meg definialnek tobbfele operational levelt (a hetkoznapi gyakorlatozastol a stealth vagy full silent modig stb) es igy tovabb.
Komolyan, nem akarlak megserteni, de basszus, hidd mar el, hogy utana kell olvasnod.

 

[pöcshuszár]

Érdekes dolog ez a "40-42 fokos függőleges emelésre képes a gépágyú" (ezt nem tudtam). Ugyanis nálam egyből az ugrott be, hogy amennyiben akár csak kicsit is gondoltak volna a légi célok leküzdésére is, akkor ez legalább 80 fok lett volna. Ez a 40-42 fokos függőleges emelés a földi célleküzdés "csimborasszója". Ez egyszerűen kell, ha van akár egy pici domborzat vagy akár kicsit is urbánusabb a környezet ...

Nem jól emlékeztem, mert az RCT-30-as torony 45 fokig emelhető. Összekevertem az IWS-35-tel amit utoljára böngésztem. Annak volt 42 fok ez az értéke.
Ezzel nem az "óriási" különbséget hangsúlyoznám, hanem csak a tárgyi pontosság érdekében írom le.
Ez a tervezési sajátosság nem azt szolgálta, hogy dedikált automata légvédelmi egység legyen, hanem, hogy légi célokat IS le tudjon küzdeni.
Hogy nincs 80 fokos emelési képesség, az hálózatos működésnél nem számít, mivel a több jármű nem fog egyszerre mind a drón alatt lenni. Ugyan emiatt nem kell az 1000rpm sem.
Nézd itt a RM drónelhárítani egy HK GMG-t állított be egy FLW200+-os toronyba - 350 lövés/perces sebességgel.

Ha megnézed nagyon hasonló a vezérlő rendszere is, mint ami a Skyrangeres rendszerbe is került.
Szenzorok felkerülhetnek egy független jarműre, és részben ki is válthatóak mondjuk egy X1 méretű radarral.

Hogy találja el biztosabban egy külső forrásból eredő céladatok alapján nem irányított lövedékkel úgy, hogy az tüzelő jármű pozíciója nem tudható precízen?
A külső forrású tűzvezetés vagy úgy működik, ha a radar és a gépágyú helyzete fix (tehát ismert a szögeltérés), mondjuk hadihajók CIWS-e esetén, vagy pedig ha irányított lövedéket vezetsz célra (pl, légvédelmi rakétarendszerek).

Egyrészt miért ne ismerhetné az IFV-k helyzetét a rendszer. Egyrészt a GPS adat minden jármű esetén elérhető, amit tovább lehet pontosítani rádiós vagy radaros méréssel.
A célleküzdés pedig simán megoldható pontatlan helyadatokkal is, mivel a célkövetést meg tudja oldani minden IFV a saját EO tornyával. Az RM mindkét korábbi megoldásában szerepet kap ez az elem.
Ha pedig egyszerre tőbb gépágyú tud azonos célra lőni, akkor elsősorban nem a rendszer pontossága fogja leszedni a drónt, hanem hogy elég sok repeszt tudjanak a tér egy szűk részébe juttatni.
Egy CIWS ágyú 3-4000 rpm-mel tüzel, de nem robbanó lövedékkel. Tehát ott nincs repeszhatás. Az IFV alapú védelmi rendszerben ha csak 1 szakaszt teszünk 1 ütegbe, akkor 6-800 lövedék/perc fog megérkezni a célhoz, ráadásul repeszhatású robbanó lövedékből 10+ repesszel/ lövedék.

 

[pöcshuszár]

A hálózatalapú hadviselés alapja a folyamatos real time informacióáramlás.Ez nem megy csak úgy ha folyamatos az adatátvitel.

Elmondanám neked, hogy egy JTAC hang alapú digitális adatforgalma sokkal hamarabb felderíthető/lokalizálható, mint egy koordinátákat közlő ideiglenesen összerántott légvédelmi stack csomagkapcsolt adatforgalma. Mivel amíg a JTAC dumál, addig folyamatosan észlelhető.

Az elektronikai felderíthetőség tök lényegtelen, amikor egy orosz tüzérségi felderítő UAV kering a fejed felett. Az sokkal nagyobb probléma, minthogy az ellenség EW-je nagyjából felderíti a pozíciódat.
Az UAV meg lézerrel megjelöli a jarműveidet.
Sakk-matt!

 

[kamm]

@pöcshuszár Igen, ez a videoban ugyanaz a koncepcio, amit magyaraztam az altalanos magyar fejlesztesi topicban Molnibalage holdkoros szovegere dron elleni objektumvedelem kapcsan (it "mission impossible" nem lehet dronok ellene vedekezni), csak ugye amikor kiderult hogy hulyeseget magyarazott, akkor azzal probalt eloldalogni, hogy en gepagyunak hivtam az amugy dronok ellen jol ismert C-RAM/CIWS megoldasokat... hat ime, a videodon meg konkretan szo szerint gepagyus megoldas is van.

 

[kamm]

Elmondanám neked, hogy egy JTAC hang alapú digitális adatforgalma sokkal hamarabb felderíthető/lokalizálható, mint egy koordinátákat közlő ideiglenesen összerántott légvédelmi stack csomagkapcsolt adatforgalma. Mivel amíg a JTAC dumál, addig folyamatosan észlelhető.

Pontosan, lasd packet radiozas, kb minden modern HAM rendszer ugy 20-25 eve.

Az elektronikai felderíthetőség tök lényegtelen, amikor egy orosz tüzérségi felderítő UAV kering a fejed felett. Az sokkal nagyobb probléma, minthogy az ellenség EW-je nagyjából felderíti a pozíciódat.
Az UAV meg lézerrel megjelöli a jarműveidet.
Sakk-matt!

Pont ezt magyarazom, hogy a kisebb problema, ha eszlelik, mert ha nincs aktiv vedelem, akkor fogalmad sincs meg arrol sem, hogy eszrevettek, letolt gatyaval probalsz osonkodni a kertek alatt... nem veletlenul az osszes active protection alapvetoen tojik ra, hogy eszlelik-e illetve minimalizalni probalja, de nem az ATG, UAV stb detection karara.

 

[dudi]

Elmondanám neked, hogy egy JTAC hang alapú digitális adatforgalma sokkal hamarabb felderíthető/lokalizálható, mint egy koordinátákat közlő ideiglenesen összerántott légvédelmi stack csomagkapcsolt adatforgalma. Mivel amíg a JTAC dumál, addig folyamatosan észlelhető.

Az elektronikai felderíthetőség tök lényegtelen, amikor egy orosz tüzérségi felderítő UAV kering a fejed felett. Az sokkal nagyobb probléma, minthogy az ellenség EW-je nagyjából felderíti a pozíciódat.
Az UAV meg lézerrel megjelöli a jarműveidet.
Sakk-matt!

Az a baj,hogy a JTAC csak akkor ad ha kell de a szarazföldi csapatok real time adatáramlásán alapuló hálózatalapú rendszer folyamatosan és körkörösen,hisz a példádban(ami egyébként rossz) leírt légvedelmi egység fix telepítésű így mehet az irányított kisugárzás épp csak ez a szárazföldi csapatokra nem igaz.

Arra van a légvédelem,hogy leszedje a drónt.Viszont ha folyamatosan kisugárzol drón sem kell ahoz,hogy tudják a pozíciód.Na ez a sakk-matt...

 

[speziale]

Anti-Drón esetleg működhet, C-RAM eléggé esélytelen ahogy ATGM ellen hard-kill APS-ként se nagyon, leginkább azért, mert ahhoz radaros rendszert használ mindenki. A PUMA-n pedig alapból nincs radar.

ez teljesen világos, azért is indult az eredeti kérdésem onnan, hogy ha van a menetoszlopban 1-2 megfelelő radarral jármű, ami képes céladatokat biztosítani, akkor képes lehet-e rá.
Konkrétan olyasmira gondolok, hogy mondjuk van-e elég csőemelkedés, vagy, hogy a Puma informatikai rendszere képes lehet-e átvenni ilyen típusú céladatokat. Illetve az érdekelt volna, hogy valaki halott-e olyanról, hogy ilyesmi teszteket végeztek volna vele.

Mert az ABM lőszer+tűzgyorsaság alapján képes lehet anti-drón és C-RAM funkciókra. Csak mert ha ez működne, az szerintem egy nagyon overkill képesség lenne. Gyakorlatilag minden egyes jármű képes lehet "légvédelmi" feladatok ellátására. Elvileg egy C-RAM képes CIWS megfoghat tüzérségi lövedékeket (ehhez mondjuk nem tudom van-e elég csőemelkedés), vagy bejövő SDB-ket

 

[speziale]

Továbbra is tartom, hogy a Puma IFV tervezésekor valószínűsíthetően nemigazán játszhatott szerepet még a kiegészítő csapatlégvédelmi szerepkör sem. A végszükség esete természetesen más kérdés. A tűzgyorsaság (200 RPM) és a lőszerjavadalmazás (2*200=400) erre nemigazán teszi ideálissá. Valamint továbbra is tartom, hogy egy ilyen magas harcértékű IFV legfontosabb (sőt a másodlagos) feladata, hogy "IFV -skedjen"..

Ha Molni olvasná, akkor azt mondaná, hogy nem olvatsad az anti drónos írást.

Egy air-brust lőszeres rendszer esetében már egy 4-5 lövéses sorozat esetén is 90% felett lesz a kumulált megsemmisítési valószínűség még egy nagyon kisméretű drón esetén is

 

[kamm]

ez teljesen világos, azért is indult az eredeti kérdésem onnan, hogy ha van a menetoszlopban 1-2 megfelelő radarral jármű, ami képes céladatokat biztosítani, akkor képes lehet-e rá.
Konkrétan olyasmira gondolok, hogy mondjuk van-e elég csőemelkedés, vagy, hogy a Puma informatikai rendszere képes lehet-e átvenni ilyen típusú céladatokat. Illetve az érdekelt volna, hogy valaki halott-e olyanról, hogy ilyesmi teszteket végeztek volna vele.

Errol irkalok egy ideje. Ez siman megoldható technikailag, ráadásul patent kis mesh networkbe lehet szervezni az alegyseget, minimalis helyi radioatvitel mellett, a tracking johet akarhonnan.

Mert az ABM lőszer+tűzgyorsaság alapján képes lehet anti-drón és C-RAM funkciókra. Csak mert ha ez működne, az szerintem egy nagyon overkill képesség lenne. Gyakorlatilag minden egyes jármű képes lehet "légvédelmi" feladatok ellátására. Elvileg egy C-RAM képes CIWS megfoghat tüzérségi lövedékeket (ehhez mondjuk nem tudom van-e elég csőemelkedés), vagy bejövő SDB-ket

A telepitett Phalanx stb kb mindent szetkap, de az 4,500 rpm - ketlem, hogy a toronyfegyver ilyen alacsony tuzgyorsasaggal ugyanazt tudna... esetleg programozott airburst loszerrel?

 

[kamm]

Ha Molni olvasná, akkor azt mondaná, hogy nem olvatsad az anti drónos írást.

Egy air-brust lőszeres rendszer esetében már egy 4-5 lövéses sorozat esetén is 90% felett lesz a kumulált megsemmisítési valószínűség még egy nagyon kisméretű drón esetén is

Pont ezt tippeltem feljebb.
Viszont ez azert attol is fugg, milyen kondíciók mellett...

 

[dudi]

Errol irkalok egy ideje. Ez siman megoldható technikailag, ráadásul patent kis mesh networkbe lehet szervezni az alegyseget, minimalis helyi radioatvitel mellett, a tracking johet akarhonnan.

Igen a programozott lőszer a kulcs.


A telepitett Phalanx stb kb mindent szetkap, de az 4,500 rpm - ketlem, hogy a toronyfegyver ilyen alacsony tuzgyorsasaggal ugyanazt tudna... esetleg programozott airburst loszerrel?

 

[pöcshuszár]

Az a baj,hogy a JTAC csak akkor ad ha kell de a szarazföldi csapatok real time adatáramlásán alapuló hálózatalapú rendszer folyamatosan és körkörösen,hisz a példádban(ami egyébként rossz) leírt légvedelmi egység fix telepítésű így mehet az irányított kisugárzás épp csak ez a szárazföldi csapatokra nem igaz.

Egyrészt: miért lenne fix telepítésű az IFV alapú légvédelem? Az, hogy lövés közben nem mozog, az még nem jelenti azt, hogy fix.
Másrészt a hang alapú de digitalizált kommunikáció azért könnyebben azonosítható, mert az analóg hangot, hiába digitalizálod, tömöríted, akkor is nagyobb adatforgalmat generál, mint egy koordinátákat pötyögő hálózati kommunikáció.
Mondok egy példát. A Spotify sokkal hamarabb lemeríti, a mobil internet kapcsolatodat, mint ha csak szövegesen használod a fórumot. Ezen felül konfiguráció kérdése, hogy egy katonai hálózatban milyen gyors legyen a refresh. Pl. tök felesleges folyamatosan egy IFV-nek vagy egy harckocsinak másodpercenként többször helykoordinátákat küldenie magáról a rendszernek, elég mondjuk 1-2 percenként ezt megtennie, hely koordinátával és irányvektorral, mivel ezek nem 5Mach sebességgel mozgó eszközök. Ha így tenne, feleslegesen spammelné tele a hálózatot haszontalan információval.
Viszont egy - real time - hangkommunikáció esetén (értsd nem egy Mars-Föld viszonylatban) nem csak nagyobb lesz az adatforgalom, de amíg a JTAC rátenyerel az adás gombra, addig - ha kis csomagokban is a digitális platform miatt, de - folyamatos az adatáramlás a JTAC felöl. Ez egy sokkal könnyebben bemérhető kommunikációt eredményez.
Még egy megjegyzés:
Az adatáramlás a hálózati rendszerekben nem csak nem folyamatos és nem körkörös, de minden hálózati elem egyben relé/switch is egyben.
Megmagyarázom.
A folyamatosat már levezettem az előbb. A körköröst nem akarom túlzottan túlmagyarázni, (ezekhez én sem értek) de már az otthoni wifi routered (ha nem túl régi), vagy a mobiltelefonod is alkalmazza az úgynevezett beam forming-ot. Erről egy kis videó:

Az "útválasztási" funkcióról pedig annyit, hogy egy hálózati felhasználó (mondjuk egy IFV) egyben önmaga is "átjátszóként" vagy más néven routerként is működik.
Azaz ha te egy adatcsomagot elküldesz az IFV-d számítógépe segítségével, az nem biztos, hogy most ugyan azon az útvonalon jut be a központba, mint mondjuk 5 perc múlva. Ha mondjuk te vagy az oszlop elején, és elindítod az adatcsomagot, akkor lehet, hogy az először a menetoszlop végén lévő járműhöz megy, ami továbbküldi majd a zászlóalj/kommunikációs központjába. Ezek nem fix routok. De ha mondjuk a menet nem szándékosan de közelebb kerül a szomszédos század/zászlóalj "reléjéhez", akkor azon keresztül is mehet a jelátvitel a központba. Lényegi késlekedést nem fog okozni a dolog. Az adatcsomag tartalmazza a tényleges információt, meg a címzettet is. Ezen túl meg persze ott a műholdas kommunikációs lehetőség is, de azt most hagyjuk. Légvédelmet azzal nem lehet rendezni.
Viszont, ha az általam felvázolt légvédelmi módba kapcsolod az IFV tornyát, akkor pillanatok alatt felépül az irányított nagy frekvenciás adatkommunikáció a FDC/tűzvezető jármű és az egyes IFV-között, és az FDC-nek csak az aktuális céladatokat kell sugároznia.
Amennyiben a hálózatba kapcsolt IFV rá tud állni a célra (értsd nincs akadály előtte), akkor onnantól a tűzvezetését a saját EO tornya megoldja a befogás után.
Az tudja mérni a távolságot és a cél sebességét is.
Ha megnézed a fenti automata gránátvetős videót, akkor úgy képzeld el a rendszert, mintha az IFV adná az FLW200+ tornyot. Csak 30-35mm-es air burst lövedékekkel.

 

[pöcshuszár]

ez teljesen világos, azért is indult az eredeti kérdésem onnan, hogy ha van a menetoszlopban 1-2 megfelelő radarral jármű, ami képes céladatokat biztosítani, akkor képes lehet-e rá.
Konkrétan olyasmira gondolok, hogy mondjuk van-e elég csőemelkedés, vagy, hogy a Puma informatikai rendszere képes lehet-e átvenni ilyen típusú céladatokat. Illetve az érdekelt volna, hogy valaki halott-e olyanról, hogy ilyesmi teszteket végeztek volna vele.

Mert az ABM lőszer+tűzgyorsaság alapján képes lehet anti-drón és C-RAM funkciókra. Csak mert ha ez működne, az szerintem egy nagyon overkill képesség lenne. Gyakorlatilag minden egyes jármű képes lehet "légvédelmi" feladatok ellátására. Elvileg egy C-RAM képes CIWS megfoghat tüzérségi lövedékeket (ehhez mondjuk nem tudom van-e elég csőemelkedés), vagy bejövő SDB-ket

Ahogy @Cifu is írta a CRAM azért meredek, mert ott nagyon gyors a beérkező lövedék, és ott ahhoz, hogy le tudd szedni, nagyon nagy frissítésű célkövető radarra van szükség. Ha az ágyú esetleg képes is lenne magára a lelövésre, ehhez kellene a radar.
Igazság szerint ha a katonák benne ülnek a páncélozott járműben, akkor azért elég nagy védelmet kapnak a tüzérségi támadás ellen. Direkt találat nélkül szerintem nem igazán árthatnak egy PUMA szintű járműnek.
Az ATGM más téma, de ott meg ugye van a MUSS, meg más aktív védelmi rendszerek.
A fő probléma szerintem jelenleg az ezeknél lassabban mozgó UAV-k, felderítő drónok jelentik. Amik ha maguk nem is rendelkeznek fegyverekkel, de pontos tűzvezetést irányíthatnak a járműveinkre.

 

[dudi]

Egyrészt: miért lenne fix telepítésű az IFV alapú légvédelem? Az, hogy lövés közben nem mozog, az még nem jelenti azt, hogy fix.
Másrészt a hang alapú de digitalizált kommunikáció azért könnyebben azonosítható, mert az analóg hangot, hiába digitalizálod, tömöríted, akkor is nagyobb adatforgalmat generál, mint egy koordinátákat pötyögő hálózati kommunikáció.
Mondok egy példát. A Spotify sokkal hamarabb lemeríti, a mobil internet kapcsolatodat, mint ha csak szövegesen használod a fórumot. Ezen felül konfiguráció kérdése, hogy egy katonai hálózatban milyen gyors legyen a refresh. Pl. tök felesleges folyamatosan egy IFV-nek vagy egy harckocsinak másodpercenként többször helykoordinátákat küldenie magáról a rendszernek, elég mondjuk 1-2 percenként ezt megtennie, hely koordinátával és irányvektorral, mivel ezek nem 5Mach sebességgel mozgó eszközök. Ha így tenne, feleslegesen spammelné tele a hálózatot haszontalan információval.
Viszont egy - real time - hangkommunikáció esetén (értsd nem egy Mars-Föld viszonylatban) nem csak nagyobb lesz az adatforgalom, de amíg a JTAC rátenyerel az adás gombra, addig - ha kis csomagokban is a digitális platform miatt, de - folyamatos az adatáramlás a JTAC felöl. Ez egy sokkal könnyebben bemérhető kommunikációt eredményez.
Még egy megjegyzés:
Az adatáramlás a hálózati rendszerekben nem csak nem folyamatos és nem körkörös, de minden hálózati elem egyben relé/switch is egyben.
Megmagyarázom.
A folyamatosat már levezettem az előbb. A körköröst nem akarom túlzottan túlmagyarázni, (ezekhez én sem értek) de már az otthoni wifi routered (ha nem túl régi), vagy a mobiltelefonod is alkalmazza az úgynevezett beam forming-ot. Erről egy kis videó:

Az "útválasztási" funkcióról pedig annyit, hogy egy hálózati felhasználó (mondjuk egy IFV) egyben önmaga is "átjátszóként" vagy más néven routerként is működik.
Azaz ha te egy adatcsomagot elküldesz az IFV-d számítógépe segítségével, az nem biztos, hogy most ugyan azon az útvonalon jut be a központba, mint mondjuk 5 perc múlva. Ha mondjuk te vagy az oszlop elején, és elindítod az adatcsomagot, akkor lehet, hogy az először a menetoszlop végén lévő járműhöz megy, ami továbbküldi majd a zászlóalj/kommunikációs központjába. Ezek nem fix routok. De ha mondjuk a menet nem szándékosan de közelebb kerül a szomszédos század/zászlóalj "reléjéhez", akkor azon keresztül is mehet a jelátvitel a központba. Lényegi késlekedést nem fog okozni a dolog. Az adatcsomag tartalmazza a tényleges információt, meg a címzettet is. Ezen túl meg persze ott a műholdas kommunikációs lehetőség is, de azt most hagyjuk. Légvédelmet azzal nem lehet rendezni.
Viszont, ha az általam felvázolt légvédelmi módba kapcsolod az IFV tornyát, akkor pillanatok alatt felépül az irányított nagy frekvenciás adatkommunikáció a FDC/tűzvezető jármű és az egyes IFV-között, és az FDC-nek csak az aktuális céladatokat kell sugároznia.
Amennyiben a hálózatba kapcsolt IFV rá tud állni a célra (értsd nincs akadály előtte), akkor onnantól a tűzvezetését a saját EO tornya megoldja a befogás után.
Az tudja mérni a távolságot és a cél sebességét is.
Ha megnézed a fenti automata gránátvetős videót, akkor úgy képzeld el a rendszert, mintha az IFV adná az FLW200+ tornyot. Csak 30-35mm-es air burst lövedékekkel.

Amint megáll a légvédelmi jármű már küldi is a koordinátát a tűzvezető központba vagy eleve onnan kapja meg a pontot ahol meg kell állnia,ez is fixség nem csak a pontvédelem állandó tüzelőállása.De ez a szárazföldi hálózatba kötött gépjárműveknél(meg minden) még durvább,mert ott folyamatosan küldözgetik a pozíciójukat(meg egy halom más adatot) mert csak így lehetséges a real time helyzetkép ami a hálózatalapú hadviseles alapja.
A beméres háromszögelessel törtenik és tök mind1,hogy mi a szereped aktualisan a hálózatban(vevő,adó,vagy csak atjátszó állomás) sugározni fogsz és bemérnek,márpedig folyamatosan sugározni fogsz valamilyen minőségben.