Nem értjük egymást, n+1 re sem. Nem azokat vitatom el, hogy azok amit leírsz, aktív és félaktív scenáriók ne lennének egy sok vs sok szituban ÚGY ahogy te leírod, az aktív fejes légierő fölényével járó helyzetek. Azt vitatom el, hogy a Kővári/Zord/Allesmor/Cifu négyesből, vagy a rejtélyes "orosz forrásod" tudja azt, hogy milyenek a jelenlegi orosz eljárások, vagy hogy egyáltalán van e aktív fejes rakéta, vagy loal képesség, re-lock, az oroszoknál, rendszerben. Az hogy én mit gondolok, persze valóban irreleváns, de ez megint hasonló azzal, hogy neked van egy "orosz forrásod" aki megmondta neked, hogy nincs nekik semmi komoly rakétájuk, ami van, az is mind az Aim-7F szintjén van max... Balázs, ha akarom elhiszem, ha akarom arra gondolok, TÉGED "megvicceltek" az oroszok... Aztán azt sem tudhatom, van e olyan mód, harceljárás, hogy félaktív fejet akár elindít egy gép, kifordul, majd egy mögötte jó messzire repülő kistársa vezeti az ő rakétáját célra a saját radar besugárzásával, ami bőven kívül esik az indított ARH rakéta lőtávolságán. Miért nem tudod ezt még elképzelni sem? Miért ennyire biztos minden, amit állítasz, nekem csak ez nem fér a fejembe... Amiket leírsz, logikailag rendben vannak, NEM is állítom hogy hülyeség, azt értsd meg, nem állítom hogy VALÓTLANT állítasz, fél éve. Azt sérelmezem, hogy ÚGY állítod be, TE tudod az egyetlen igazságot, és hogy nem teszel kérdőjelet soha. Elhiszed azt amit elédtesznek, és nincs, és nem is lehet ellenvélemény. Nekem sajnos az input adataid még mindíg nem meggyőzőek annyira, hogy kizárólagosan igaznak, mintegy axiómának el tudjam fogadni őket. Ez van. Vagy elfogadjuk egymás véleményét, ÉS AZT A TÉNYT, hogy egymást én úgy látom, meggyőzni nem fogjuk tudni, és beszélünk más dolgokról/témákról konstruktívan tovább, vagy nem beszélünk, de ennek a további erőltetését én is teljesen értelmetlennek látom, ahogy leírta azt előttem Laiki is...
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
"Nagyon kevés olyan ország vett Szu-30-ast, akinél az nem kényszer volt, ha vettek, akkor meg olyan mennyiséget, ami finoman szólva is jelentéketelen és ráadásul olyan technika mellé, ami szinte megalol kategória. Lássuk sorban..."
Hat, ez forditva is igaz, es szerintem nagyon keves harcirepulö beszerzes zajlik kizarolag muszakai alapon, söt azt gondolom, a muszaki okok szerepe szamit legkevesbe. Amikor valaki vadaszgepet vesz, szövetsegest valaszt, ill azt, hogy ki akar/tud neki eladni. Ezt követi szorosan a masodik szempont, hogy mekkora az arcedula. A muszaki szempontok max olyan helyeken ertekelödnek fel, ahol realisabb eselye lehet legiharcnak, ez pedig India es Kina es környeke. A felsorolasodbol kimaradt Vietnam, szerintem ök is komoly Szu-30 vevönek szamitanak, es szinten izgalmas környek lehet a gepek elettartama jelentette jövöben.
Tehat a kepet ugy is nezhetjuk, hogy ahol van eselye vadaszgepek közötti nagyobb legiharcoknak, ott a Szu-30-at sokan valasztottak.
Azutan ha azt nezzuk, az amerikai tankerflotta beszerzest az europai Airbus nyerte, de az amerikai dönteshozok addig varialtak, amig a sajat Boeingjuket hoztak ki nyertes. Ez sem fair folyamat volt, mondhatni erös kenyszer. Az USA elnöki helikopterflotta beszerzeseböl is erövel nyomtak ki az Airbust.
A törökök kinai legvedelmi rendszert akartak NATO tagkent venni, erre a NATO amugy jogosan, kenyszeritette öket, hogy NATO eredetu termeket vegyenek. Magyarorszag sem vehetne most uj orosz Mi-17 helikoptereket, hiaba közismerten jok, mert ez is kenyszer.
Vagy arra is mit mondjunk, amikor az amerikaiak arra hivatkozva, hogy az adott termek tartalmaz amerikai komponenst is, megakadalyozza pl az L-159 eladasat Venezuelanak, Gripen eladasokat befolyasol, stb.
Az mennyire volt kenyszer, amikor az USA kinyirta a kanadai repulöipart es az Arrow programot? Vagy amikor eröböl elerte az USA, hogy ök adjak a NATO vadaszgepeit, a muszakilag korrekt Mirage F1, 2000, 4000 helyett?
Europa nem tud ilyen politikai erövel kenyszeriteni, igy ök ehelyett az illetekesek megkenesevel dolgoznak ahol tudnak. A Gripen összes eladasat sulyos korrupcio jellemezte, volt ott ugye az osztrak grof, mint "közvetitö", de az Eurofighter es a franciak is vastag kenöpenzekkel mennek mindenhova. Ez se a muszaki szempontokrol szol.
Hat, ez forditva is igaz, es szerintem nagyon keves harcirepulö beszerzes zajlik kizarolag muszakai alapon, söt azt gondolom, a muszaki okok szerepe szamit legkevesbe. Amikor valaki vadaszgepet vesz, szövetsegest valaszt, ill azt, hogy ki akar/tud neki eladni. Ezt követi szorosan a masodik szempont, hogy mekkora az arcedula. A muszaki szempontok max olyan helyeken ertekelödnek fel, ahol realisabb eselye lehet legiharcnak, ez pedig India es Kina es környeke. A felsorolasodbol kimaradt Vietnam, szerintem ök is komoly Szu-30 vevönek szamitanak, es szinten izgalmas környek lehet a gepek elettartama jelentette jövöben.
Tehat a kepet ugy is nezhetjuk, hogy ahol van eselye vadaszgepek közötti nagyobb legiharcoknak, ott a Szu-30-at sokan valasztottak.
Azutan ha azt nezzuk, az amerikai tankerflotta beszerzest az europai Airbus nyerte, de az amerikai dönteshozok addig varialtak, amig a sajat Boeingjuket hoztak ki nyertes. Ez sem fair folyamat volt, mondhatni erös kenyszer. Az USA elnöki helikopterflotta beszerzeseböl is erövel nyomtak ki az Airbust.
A törökök kinai legvedelmi rendszert akartak NATO tagkent venni, erre a NATO amugy jogosan, kenyszeritette öket, hogy NATO eredetu termeket vegyenek. Magyarorszag sem vehetne most uj orosz Mi-17 helikoptereket, hiaba közismerten jok, mert ez is kenyszer.
Vagy arra is mit mondjunk, amikor az amerikaiak arra hivatkozva, hogy az adott termek tartalmaz amerikai komponenst is, megakadalyozza pl az L-159 eladasat Venezuelanak, Gripen eladasokat befolyasol, stb.
Az mennyire volt kenyszer, amikor az USA kinyirta a kanadai repulöipart es az Arrow programot? Vagy amikor eröböl elerte az USA, hogy ök adjak a NATO vadaszgepeit, a muszakilag korrekt Mirage F1, 2000, 4000 helyett?
Europa nem tud ilyen politikai erövel kenyszeriteni, igy ök ehelyett az illetekesek megkenesevel dolgoznak ahol tudnak. A Gripen összes eladasat sulyos korrupcio jellemezte, volt ott ugye az osztrak grof, mint "közvetitö", de az Eurofighter es a franciak is vastag kenöpenzekkel mennek mindenhova. Ez se a muszaki szempontokrol szol.
Molni
1. Stílus. A megjegyzésem mindössze azért volt,mert nem írtad oda a nevedet,hogy az üzenet tőled származik. Nem vettem/veszem alapnak,hogy Akagi egy másik fórumozó hozzászólásait küldi el.
Szokott ő saját maga is hozzászólni, igen értékes és érdekes dolgokat leírva, de neki egyszerűen más a stílusa,mint a tiéd. Így név hiányában a kizárólag a hozzászólás stílusából ugrott be, hogy ezt csak te írhattad. Mindenkinek van egy egyedi stílusa, van akié könnyebben felismerhető, van akié már sokkal nehezebben.
Te azok közé tartozol, akinek rendkívül könnyen felismerhető a stílusa,akkor is ha más neve alatt írsz, úgy hogy azt nem jelzed.
Rajtad kívül is van itt pár ember, aki,ha nevet váltana/más közvetítene helyette, akkor is könnyedén kitalálható lenne, hogy ki is írta valójában az adott hozzászólást/hozzászólásokat. Szerintem én is ezek közé tartozom,és ezzel nem a saját stílusomat akarom dicsérni, mert az szerintem elég csapnivaló. Jelzi ezt, hogy nem értetted meg amire gondoltam. Ennyit a stílusról.
2.
"Leírtam egy tényt, amit elég meg is erősítesz. A pilóta nem mérnök és műszaki szakember."
Feleslegesen hosszúra nyúlt hozzászólásomban pont ezt próbáltam cáfolni, nevekkel. Leírva, hogy a szovjet képzési rendszerben végzett pilóták bizony mérnökök is, mérnöki diplomát vettek át a repülőtiszti főiskola befejezésekor. A mérnök pedig műszaki szakember, legalábbis szerintem. A lengyel példánál, a pilóta életkora dönthet a dologról.
3. Nem rendelkezem az említett rakéták karakterisztikájával kapcsolatban adatokkal. Azért írtam csak, mert nagyon ragaszkodtál ahhoz, hogy a pilóta bizony nem mérnök. Még az MH pilótái közül is sokan vannak mérnökök. A számuk nyilván csökkenni fog a jövőben. A lengyelekből viszont kinézem, hogy van saját légierő akadémiájuk ahol a régi szovjet módszer szerint még mindig mérnöki végzettséget is kapnak a végzett pilóták.
lehet, hogy ne ide tartozik, de Molni miért nem saját nevén ír a forumba. Értékes hozzászólásai vannak, stílusa néha megkérdőjelezhető. (akárcsak néha az enyém is) Ugyanakkor ha ki van tiltva akkor miért írhat más nevében, ha meg nem, akkor ugyanannyi neki beklimpirozni mi néven mint a sajátján. A moderátor meg farizeusként viselkedik. Vagy elfogadja a HTKA és akkor írjon a saját nevén, vagy nem, de akkor meg ne legyenek a hozzászólásai (ami szerintem hiányozna). Olyan nevetséges, hogy Kossuth Lajos (vagy a Molni) azt üzente, elfogyott a Eagle-je 
Molni
1. Stílus. A megjegyzésem mindössze azért volt,mert nem írtad oda a nevedet,hogy az üzenet tőled származik. Nem vettem/veszem alapnak,hogy Akagi egy másik fórumozó hozzászólásait küldi el.
Szokott ő saját maga is hozzászólni, igen értékes és érdekes dolgokat leírva, de neki egyszerűen más a stílusa,mint a tiéd. Így név hiányában a kizárólag a hozzászólás stílusából ugrott be, hogy ezt csak te írhattad. Mindenkinek van egy egyedi stílusa, van akié könnyebben felismerhető, van akié már sokkal nehezebben.
Te azok közé tartozol, akinek rendkívül könnyen felismerhető a stílusa,akkor is ha más neve alatt írsz, úgy hogy azt nem jelzed.
Rajtad kívül is van itt pár ember, aki,ha nevet váltana/más közvetítene helyette, akkor is könnyedén kitalálható lenne, hogy ki is írta valójában az adott hozzászólást/hozzászólásokat. Szerintem én is ezek közé tartozom,és ezzel nem a saját stílusomat akarom dicsérni, mert az szerintem elég csapnivaló. Jelzi ezt, hogy nem értetted meg amire gondoltam. Ennyit a stílusról.
2.
"Leírtam egy tényt, amit elég meg is erősítesz. A pilóta nem mérnök és műszaki szakember."
Feleslegesen hosszúra nyúlt hozzászólásomban pont ezt próbáltam cáfolni, nevekkel. Leírva, hogy a szovjet képzési rendszerben végzett pilóták bizony mérnökök is, mérnöki diplomát vettek át a repülőtiszti főiskola befejezésekor. A mérnök pedig műszaki szakember, legalábbis szerintem. A lengyel példánál, a pilóta életkora dönthet a dologról.
3. Nem rendelkezem az említett rakéták karakterisztikájával kapcsolatban adatokkal. Azért írtam csak, mert nagyon ragaszkodtál ahhoz, hogy a pilóta bizony nem mérnök. Még az MH pilótái közül is sokan vannak mérnökök. A számuk nyilván csökkenni fog a jövőben. A lengyelekből viszont kinézem, hogy van saját légierő akadémiájuk ahol a régi szovjet módszer szerint még mindig mérnöki végzettséget is kapnak a végzett pilóták.
</blockquote>
Kérlek, ne sarkíts! Mindig ott van, hogy Molni üzente!
Molni, ha sok mindenben nem is értünk egyett, akkor is egy "jellemnek" tartom. Csak a stílus! D
Két hozzászólását nem közöltem , mert az szerintem sértő volt.
Azért met az én elérhetőségem nyílvános! Molni és köztem volt néhány priviben elkövetett "meccs", de én úgy láttam jónak, hogy idézem a hozzászólásait. Tulajdonképpen én is tanulok belőle.lehet, hogy ne ide tartozik, de Molni miért nem saját nevén ír a forumba. Értékes hozzászólásai vannak, stílusa néha megkérdőjelezhető. (akárcsak néha az enyém is) Ugyanakkor ha ki van tiltva akkor miért írhat más nevében, ha meg nem, akkor ugyanannyi neki beklimpirozni mi néven mint a sajátján. A moderátor meg farizeusként viselkedik. Vagy elfogadja a HTKA és akkor írjon a saját nevén, vagy nem, de akkor meg ne legyenek a hozzászólásai (ami szerintem hiányozna). Olyan nevetséges, hogy Kossuth Lajos (vagy a Molni) azt üzente, elfogyott a Eagle-je
Inkább őt idézem mint itt egyeseket, akiket nem hajlandó kitíltani a moderátor.( De azért puszilom és ne a medve puszilja meg!)
Üdv:
alias: akagi: alias: Soryu!
Molni válasza:
@zsolti
09:10
Ez a fajta véleménycsere inkább tetszik, mint az eddigiek. Én nem úgy állítom be, mint egyetlen igazságot, csak minden általam ismert elérhető forrást tagadja azt, hogy az R-27T/ET LoaL lenne. Arra vonatkozó adatot forrást nem találtam (Kopp agymensését leszámítva), ami ennek ellenkezőjét bizonyítaná...
Viszont a HMZ eredmények pontos adatokon alapulnak. Fajlagos imp, tömeg, méret, keresztmetszet és matek + fizika. Minden paraméterben rosszabb az orosz rakéta azonos korszakban. Ebből kihozni azt, hogy a HMZ-je azonos az olyasmi, amiért Nobel díjat szokás adni, ha cáfolni tudod.
@Capslock
09:54
Igen, a katonai beszerzéseknek mindig van politikai vonulata, de ez legtöbbször azzal kezdődik, hogy egyáltalán mi realitás. Pl. nehéz volt nem röhögés nélkül kezelni, mikor valaki leírta, hogy várható a PAK-FA beszerzése Dél-Korea részéről. Hát izé... Anno pl. az F-16 európai beszerzésnél az F-16 azért IS győzőtt, mert a Mirage F.1 az F-16-tal összevetve minden téren alaulmaradt. (Talán az ára lehetett csak kisebb.) A gép repteljesítményben és terhelhetőségben egyszerűen nem F-16A kategória volt. Ellenben a Viggen beszerzése bizony technikai szemmel sokkal inkább realitás volt. A svéd pilóták közül mai napig siratják a gépet a Gripennel való összehasonlításkor. Viszont akkor itt jön be az, hogy a kinek van nagyobb súlya a hidegháború közepén. A NATO-t félig a hátán cipelő USA-nak, vagy a semleges svédeknek. Hát izé... Utólagos bölcsességgel az meg kijelenthető, hogy igenis bölcs választás volt az F-16.
Igen, Vietnam kimaradt, de az is egyértelmű. Azért a jenki és Fr. még nem akkora haver volt akkor, hogy adjon el gépet nekik. A Rafale úgyis olyan drága, hogy arra nem is telik nekik. A Gripen nem tudom, hogy anno ott egyáltalán szóba került -e.
A jenki tankeres móka egyértelmű. Győzött az AB. Aztán módosították a kiírást és "hogyhogynem" a jenki győzött. Azért hozzá tenném, hogy az AB ajánlata a kívántnál nagyobb gépre szólt, ezért teljesített sokmident túl. A cél viszont a KC-135 és nem a KC-10 leváltása volt. Tehát minden arcpirító húzás ellenére lényegében arról volt szó, hogy nem adtak plusz pontokat a túltejesítésért, mert nincs rá igény. Persze ezek után senkinek ne legyen illúziója, hogy a KC-10 tendert hogyan fogják kiírni...
Az európai beszerzésről meg írtam. A Mirage-2000 program meg le volt maradva, nem is jöhetett szóba. Az F-16A szállítások már megkezdődtek, mikor a Mirage-2000 még bőven tesztelés alatt volt. A Mirage F.1 elavult votl az F-16-tal összevetve, remélem ezt belátod. Kb. olyan, mintha a MiG-23ML-at zavarnád a MiG-29 9.12 ellen... Esélye nem volt. A Mirage-4000 meg még nagyobb sci-fi. A franciáknak sem kellett. Egy ennyire csak koncepció szintjén levő gép szóba sem jöhetett. Az F-104 / F-5 helyett kellett valami. Sürgősen.
A Gripen. Hát igen... Az, hogy nálunk mennyiből van Gripen képességt, azt is leírtam. Az USAF F-15E olcsóbben repül, mint a magar Gripen. Röhej...
Az Arrow programot nem az USA nyírta ki. Egyszerűen rosszkor volt és rossz helyen. Itt most ellövöm a HT összefoglaló egy részét
Az CF-105-öt akkor kezdték fejleszteni, amikor a szovjet bombázó fenyegetés még realitás volt, viszont kb. akkor állt volna szolgálatba, amikor már látszott, hogy a interkontinentális ballisztikus rakétáké (ICBM) a jövő a nukleáris elrettentés terén, ami ellen bármilyen vadászgép tehetetlen. Az USA leállt az elfogó vadászok fejlesztésével és gyártásával a továbbiakban. Az F-106-ot rendszeresítették és itt véget is ért a történet. Az USA repülőgép ipara kibírta ezt, gyártottak más korszerű és piacképes katonai repülőgépet. Azonban Kanadában lényegében az egész hi-tech repülőgép ipart erre az egy gépre állították rá, emiatt hatalmasat koppantak, mikor kiderült, hogy erre nem lesz szükség. A CF-105 annyira speciális volt, hogy semmi másra nem lett volna használható, tehát új feladatkört sem találhattak neki, ezért exportálni sem lehetett volna sehova. Amennyiben folytatták volna a fejlesztést és rendszerbe állítják, akkor csak még tovább szórták volna a pénzt, teljesen értelmetlenül. Az ICBM elterjedést megjósoló szakembereknek lett igazuk, és utólagos bölcsességgel még jobban belátható, hogy a program leállítása indokolt volt. A ’60-as évek közepétől a szovjetek lényegében felhagytak azzal, hogy egy atomháború esetén bombázó gépekkel próbálják áttörni az erősnek mondható amerikai és kanadai légtérvédelmet. A gép történetéről szóló film sajnos csak tovább erősítette a géppel kapcsolatos téveszmék és legendák sorát... www.imdb.com/title/tt0118641/
dudi
11:27
Az F-15A/B/C/D leszármazottakból exportáltak százas nagyságrendbe Izraelbe, Szaúd-Arábiába és gyártották helyben Japánban. Összesen kb. 300 db. A számok ott vannak az F-15 írásomban. Az F-15E legacy gépeknél ott van Izrael, Szaúd-Arábia (S+SA), Dél-Korea és Szingapúr. Cirka 270 db. A teljes legyártott mennyiséghez képes is számottevő, miközben a Szu-30 két fő felhasználjóa adja a teljes mennyiség saccre 75%-át úgy, hogy a gyártója mikor is kezdte rendszeresíteni? Hmhm... Ez is elég jó indikátora az oroszok pénztelenségének.
Nem értem a kommentedet, hogy mit is jelent. Nincs benne tárgy. Miben lenne más az arány? Miben lenne kedvezőbb a Szu-30 számára?
@zsolti
11:54
Az F-35 több, mint három helyre lett eladva. Te a vadász változatát hozod fel, mikor a Szu-30 meg multirole cspásmérő. (Az más kérdés, hogy az összes F-15A/B/C/D rendelkezik csapásmérő képességgel, amit IAF-et és néhány alkalmat leszámítva soha senki nem használt ki.) Az F-15E legacy gépeket a fent felsorolt országokba adták el. Egyébként nem az a mérva, hogy hány országba, hanem mennyit. A Gripent is eladták / lízingbe adták 4 országnak, csak olyan komolytalan mennyiségekben, hogy egy középkategóriás felhasználó több gépet vesz, mint ezek összesen. Sokkal bővebb műszaki tartalommal és supporttal. A jenki gépen nem csak azért a befutók sok helyen, mert a politikai hátszelük erősebb lenne. Azért, mert bizonyított a mögöttük és bennük levő technika és filozófia.
Ha teljesen fair összehasonlítást akarsz, akkor a MiG-29 vs F-16 exportot nézd és az F-15A/B/C/D/E +E legacy gépeket a Szu-27+ Su-30MK család exporttal. Így sem az orosz lesz a befutó... Zord írta azt, hogy a MiG-29 tragédája azt, hogy nem az USA-ban született meg a gép. A hozzá legközelebb álló koncepció az YF-17 volt.
@flip7
12:41
A linkelt térkép alapú megjelenítés látványos, csak teljesn torz képet ad. Igen, szép nagy kék pacák vannak, csak a mennyiség nincs mögötte. Ezen felül Szingaprú nem is látszik a mérete miatt. Az ilyen infografikák azok, amiket kifejezetten károsnak tartok.
Üdv
Balázs
@zsolti
09:10
Ez a fajta véleménycsere inkább tetszik, mint az eddigiek. Én nem úgy állítom be, mint egyetlen igazságot, csak minden általam ismert elérhető forrást tagadja azt, hogy az R-27T/ET LoaL lenne. Arra vonatkozó adatot forrást nem találtam (Kopp agymensését leszámítva), ami ennek ellenkezőjét bizonyítaná...
Viszont a HMZ eredmények pontos adatokon alapulnak. Fajlagos imp, tömeg, méret, keresztmetszet és matek + fizika. Minden paraméterben rosszabb az orosz rakéta azonos korszakban. Ebből kihozni azt, hogy a HMZ-je azonos az olyasmi, amiért Nobel díjat szokás adni, ha cáfolni tudod.
@Capslock
09:54
Igen, a katonai beszerzéseknek mindig van politikai vonulata, de ez legtöbbször azzal kezdődik, hogy egyáltalán mi realitás. Pl. nehéz volt nem röhögés nélkül kezelni, mikor valaki leírta, hogy várható a PAK-FA beszerzése Dél-Korea részéről. Hát izé... Anno pl. az F-16 európai beszerzésnél az F-16 azért IS győzőtt, mert a Mirage F.1 az F-16-tal összevetve minden téren alaulmaradt. (Talán az ára lehetett csak kisebb.) A gép repteljesítményben és terhelhetőségben egyszerűen nem F-16A kategória volt. Ellenben a Viggen beszerzése bizony technikai szemmel sokkal inkább realitás volt. A svéd pilóták közül mai napig siratják a gépet a Gripennel való összehasonlításkor. Viszont akkor itt jön be az, hogy a kinek van nagyobb súlya a hidegháború közepén. A NATO-t félig a hátán cipelő USA-nak, vagy a semleges svédeknek. Hát izé... Utólagos bölcsességgel az meg kijelenthető, hogy igenis bölcs választás volt az F-16.
Igen, Vietnam kimaradt, de az is egyértelmű. Azért a jenki és Fr. még nem akkora haver volt akkor, hogy adjon el gépet nekik. A Rafale úgyis olyan drága, hogy arra nem is telik nekik. A Gripen nem tudom, hogy anno ott egyáltalán szóba került -e.
A jenki tankeres móka egyértelmű. Győzött az AB. Aztán módosították a kiírást és "hogyhogynem" a jenki győzött. Azért hozzá tenném, hogy az AB ajánlata a kívántnál nagyobb gépre szólt, ezért teljesített sokmident túl. A cél viszont a KC-135 és nem a KC-10 leváltása volt. Tehát minden arcpirító húzás ellenére lényegében arról volt szó, hogy nem adtak plusz pontokat a túltejesítésért, mert nincs rá igény. Persze ezek után senkinek ne legyen illúziója, hogy a KC-10 tendert hogyan fogják kiírni...
Az európai beszerzésről meg írtam. A Mirage-2000 program meg le volt maradva, nem is jöhetett szóba. Az F-16A szállítások már megkezdődtek, mikor a Mirage-2000 még bőven tesztelés alatt volt. A Mirage F.1 elavult votl az F-16-tal összevetve, remélem ezt belátod. Kb. olyan, mintha a MiG-23ML-at zavarnád a MiG-29 9.12 ellen... Esélye nem volt. A Mirage-4000 meg még nagyobb sci-fi. A franciáknak sem kellett. Egy ennyire csak koncepció szintjén levő gép szóba sem jöhetett. Az F-104 / F-5 helyett kellett valami. Sürgősen.
A Gripen. Hát igen... Az, hogy nálunk mennyiből van Gripen képességt, azt is leírtam. Az USAF F-15E olcsóbben repül, mint a magar Gripen. Röhej...
Az Arrow programot nem az USA nyírta ki. Egyszerűen rosszkor volt és rossz helyen. Itt most ellövöm a HT összefoglaló egy részét
Az CF-105-öt akkor kezdték fejleszteni, amikor a szovjet bombázó fenyegetés még realitás volt, viszont kb. akkor állt volna szolgálatba, amikor már látszott, hogy a interkontinentális ballisztikus rakétáké (ICBM) a jövő a nukleáris elrettentés terén, ami ellen bármilyen vadászgép tehetetlen. Az USA leállt az elfogó vadászok fejlesztésével és gyártásával a továbbiakban. Az F-106-ot rendszeresítették és itt véget is ért a történet. Az USA repülőgép ipara kibírta ezt, gyártottak más korszerű és piacképes katonai repülőgépet. Azonban Kanadában lényegében az egész hi-tech repülőgép ipart erre az egy gépre állították rá, emiatt hatalmasat koppantak, mikor kiderült, hogy erre nem lesz szükség. A CF-105 annyira speciális volt, hogy semmi másra nem lett volna használható, tehát új feladatkört sem találhattak neki, ezért exportálni sem lehetett volna sehova. Amennyiben folytatták volna a fejlesztést és rendszerbe állítják, akkor csak még tovább szórták volna a pénzt, teljesen értelmetlenül. Az ICBM elterjedést megjósoló szakembereknek lett igazuk, és utólagos bölcsességgel még jobban belátható, hogy a program leállítása indokolt volt. A ’60-as évek közepétől a szovjetek lényegében felhagytak azzal, hogy egy atomháború esetén bombázó gépekkel próbálják áttörni az erősnek mondható amerikai és kanadai légtérvédelmet. A gép történetéről szóló film sajnos csak tovább erősítette a géppel kapcsolatos téveszmék és legendák sorát... www.imdb.com/title/tt0118641/
dudi
11:27
Az F-15A/B/C/D leszármazottakból exportáltak százas nagyságrendbe Izraelbe, Szaúd-Arábiába és gyártották helyben Japánban. Összesen kb. 300 db. A számok ott vannak az F-15 írásomban. Az F-15E legacy gépeknél ott van Izrael, Szaúd-Arábia (S+SA), Dél-Korea és Szingapúr. Cirka 270 db. A teljes legyártott mennyiséghez képes is számottevő, miközben a Szu-30 két fő felhasználjóa adja a teljes mennyiség saccre 75%-át úgy, hogy a gyártója mikor is kezdte rendszeresíteni? Hmhm... Ez is elég jó indikátora az oroszok pénztelenségének.
Nem értem a kommentedet, hogy mit is jelent. Nincs benne tárgy. Miben lenne más az arány? Miben lenne kedvezőbb a Szu-30 számára?
@zsolti
11:54
Az F-35 több, mint három helyre lett eladva. Te a vadász változatát hozod fel, mikor a Szu-30 meg multirole cspásmérő. (Az más kérdés, hogy az összes F-15A/B/C/D rendelkezik csapásmérő képességgel, amit IAF-et és néhány alkalmat leszámítva soha senki nem használt ki.) Az F-15E legacy gépeket a fent felsorolt országokba adták el. Egyébként nem az a mérva, hogy hány országba, hanem mennyit. A Gripent is eladták / lízingbe adták 4 országnak, csak olyan komolytalan mennyiségekben, hogy egy középkategóriás felhasználó több gépet vesz, mint ezek összesen. Sokkal bővebb műszaki tartalommal és supporttal. A jenki gépen nem csak azért a befutók sok helyen, mert a politikai hátszelük erősebb lenne. Azért, mert bizonyított a mögöttük és bennük levő technika és filozófia.
Ha teljesen fair összehasonlítást akarsz, akkor a MiG-29 vs F-16 exportot nézd és az F-15A/B/C/D/E +E legacy gépeket a Szu-27+ Su-30MK család exporttal. Így sem az orosz lesz a befutó... Zord írta azt, hogy a MiG-29 tragédája azt, hogy nem az USA-ban született meg a gép. A hozzá legközelebb álló koncepció az YF-17 volt.
@flip7
12:41
A linkelt térkép alapú megjelenítés látványos, csak teljesn torz képet ad. Igen, szép nagy kék pacák vannak, csak a mennyiség nincs mögötte. Ezen felül Szingaprú nem is látszik a mérete miatt. Az ilyen infografikák azok, amiket kifejezetten károsnak tartok.
Üdv
Balázs
molni(magyar han
Természetesen az F-16-ra gondoltam maikor azt írtam,hogy nem jó összehasonlítás és,hogy teljesen más arányok jönnek ki.
Olvastad a légvédelmi rakétás felvetésem?
Ha nem:
Van annak létjogosultsága,hogy légvédelmi rakétával(S-300 vagy S-400)belőjenek egy olyan szituációba mint ami a Szuhoj lelövésénél volt?Arra gondolok,hogy a célponthoz viszonylag közel ott van a saját gép is.
Természetesen az F-16-ra gondoltam maikor azt írtam,hogy nem jó összehasonlítás és,hogy teljesen más arányok jönnek ki.
Olvastad a légvédelmi rakétás felvetésem?
Ha nem:
Van annak létjogosultsága,hogy légvédelmi rakétával(S-300 vagy S-400)belőjenek egy olyan szituációba mint ami a Szuhoj lelövésénél volt?Arra gondolok,hogy a célponthoz viszonylag közel ott van a saját gép is.
Már bocs, hogy belevau a hozzáértőbbek vitájába.
Azért is bocs, hogy önkényesen kiemelek.
Molni, említetted az oroszok pénztelenségét.
Ha kevés/kevesebb a pénzed, akkor nem fogod tudni megvalósítani a műszakilag/gazdaságilag megfelelőbb megoldást, kompromisszumot.
A pénzesebb projekt is sok esetben kompromisszum; megkövetel pl. igényesebb műszaki hátteret a kiszolgáláshoz, stb.
Lásd - szerintem - SR-71 vs. MiG-25R.
A viszonylagos pénztelenség más alternatív stratégia kidolgozására fog sarkalni.
Nézzük egy primitív autós példát.
Ha van pénzed, mindig új autót veszel, ami aktuálisan akár a legtakarékosabb lesz nagy sebességnél is. Van hozzá garancia, assistance. Lesz alapvetően üzembiztos autód, ami ha le is robban, akkor nó perc alatt megoldják a továbbjutásod.
Ideális megoldás?
Ja, ha van pénzed...
Ha kevesebb van, de autózni muszáj, akkor jönnek a kompromisszumok:
- idősebb
- lestrapáltabb
- garancia nélkül
- assistance nélkül
- bizonytalan előélettel
- utángyártott időzített bombákkal
- "szakikkal" okosba'
- gazdaságtalanabb, de olcsóbban megvehető motorverziókkal
- és/vagy kisebb teljesítménnyel, amivel küzdelem, fáradtság még egy Miskolc - Bp. táv is.
- lehet, hogy azt is ugyanolyan gyakran fogod cserélni /mert állandóan megsz.p.t, mert kiugrott a festékréteg alól az <del>az arctámadó</del>, izé rozsda/
De legalább olcsóbban vetted - mert NEM VOLT pénzed.
Na ehhez kell az ész az üzemben tartáshoz, nem a hárombetűs zsiruj' SUV-hoz...
A szovjet vezetésnek nem volt esze, de elvárnád a jogutód orosz vezetéstől/tervezőktől, hogy az amerikai értékrend szerinti/finanszírozási igényű döntéseket hozzák...
Az anekdotát /lásd humor topic/ átírva: Te vagy már nekem egy realistán gondolkodású mérnök!
Azért is bocs, hogy önkényesen kiemelek.
Molni, említetted az oroszok pénztelenségét.
Ha kevés/kevesebb a pénzed, akkor nem fogod tudni megvalósítani a műszakilag/gazdaságilag megfelelőbb megoldást, kompromisszumot.
A pénzesebb projekt is sok esetben kompromisszum; megkövetel pl. igényesebb műszaki hátteret a kiszolgáláshoz, stb.
Lásd - szerintem - SR-71 vs. MiG-25R.
A viszonylagos pénztelenség más alternatív stratégia kidolgozására fog sarkalni.
Nézzük egy primitív autós példát.
Ha van pénzed, mindig új autót veszel, ami aktuálisan akár a legtakarékosabb lesz nagy sebességnél is. Van hozzá garancia, assistance. Lesz alapvetően üzembiztos autód, ami ha le is robban, akkor nó perc alatt megoldják a továbbjutásod.
Ideális megoldás?
Ja, ha van pénzed...
Ha kevesebb van, de autózni muszáj, akkor jönnek a kompromisszumok:
- idősebb
- lestrapáltabb
- garancia nélkül
- assistance nélkül
- bizonytalan előélettel
- utángyártott időzített bombákkal
- "szakikkal" okosba'
- gazdaságtalanabb, de olcsóbban megvehető motorverziókkal
- és/vagy kisebb teljesítménnyel, amivel küzdelem, fáradtság még egy Miskolc - Bp. táv is.
- lehet, hogy azt is ugyanolyan gyakran fogod cserélni /mert állandóan megsz.p.t, mert kiugrott a festékréteg alól az <del>az arctámadó</del>, izé rozsda/
De legalább olcsóbban vetted - mert NEM VOLT pénzed.
Na ehhez kell az ész az üzemben tartáshoz, nem a hárombetűs zsiruj' SUV-hoz...
A szovjet vezetésnek nem volt esze, de elvárnád a jogutód orosz vezetéstől/tervezőktől, hogy az amerikai értékrend szerinti/finanszírozási igényű döntéseket hozzák...
Az anekdotát /lásd humor topic/ átírva: Te vagy már nekem egy realistán gondolkodású mérnök!
SR-71 vs. MiG-25R.
Az a történet egész pontosan nem a pénztelenségről szólt - sokkal több felderítő MiG-25 készült, mint SR-71 + zabálta a hajtóműveket is, de a technológiai háttér, a csillaghangár üzemeltetés, üzemeltetői elvárások, stb. ezt dobta ki.
Az a történet egész pontosan nem a pénztelenségről szólt - sokkal több felderítő MiG-25 készült, mint SR-71 + zabálta a hajtóműveket is, de a technológiai háttér, a csillaghangár üzemeltetés, üzemeltetői elvárások, stb. ezt dobta ki.
Hát, elfogadom az álláspontod, de annyiban vitatkoznék is vele, hogy a Mig-21Bis az F-16-nak semmilyen tekintetben nem volt versenytársa, az önmagát a kelleténél sokkal jobban túlélt Mig-21 gyártása akkor állt le, amikor az F-16-é felfutott, és az F-16 gyártása elején volt egy rövid átfedés. Lehet, ha a Mig-23-nak már a fejlesztése is nem annyira döcögős, mint amennyire nehezen született, akkor a Mig-21bis létre se jön. De oké, valamennyire kortársak voltak az F-16A-val.
Az F-16 vs Mig-29 párhuzamot azért mondanám, mert az F-16 és a Mig-29 is a feltételezett európai hadszíntérre készült, ott meg minimális számban volt csak F-18. A finnek és a svájciak már bőven a 90-es években kapták az F-18-at, egyedül a spanyoloknak volt F-18 gépek Európában a 80-as évek közepétől kezdve, és az amerikaiak sem állomásoztattak a szárazföldön ilyen Európában, sőt főként anyahajóra szánták. Így a Mig-29 F-18 találkozásnak az esélye minimális volt, az NDK-ba, és a többi szoc.országba (hazánkba) telepített Mig-29-ek F-16-ok ellen mentek volna, így az összevetéskor is ez az alap. 1991 után, de főleg 2000 után pedig a Mig-29 már nem volt komoly szempont sehol.
A Mig-23 zsákutca volt, az percig nem vitás!
OFF
Az oroszokat a hatékonyságra nem a nyugati piacgazdaság, hanem a saját pénztelenségük tanítja meg. Volt a csilliónyi tervező iroda, kesze-kusza urambátya kapcsolódási pontokkal az aktuális KB-hez - lásd párhuzamosan futó projektek. Szerintem a sok amerikai analógia is erre vezethető vissza. Valaki kifejlesztett eg repülőt, de nem nyert, mert a konkurens tervezőiroda főnökének a dacsája xy. tábornok mellett van. Sasolták ezerrel, hogy az amerikaik mit fejlesztenek. Utána előadták, hogy milyen fontos lenne erre válaszolni, és így tovább.
Ha nincs kényszer, akkor nem csinált volna semmi újat. Stahanovista rendszer folyamatos innováció mellett? Hogy normázod be? Mi van, ha nem sikerül? Még azt mondják, hogy szabotázs... Kell ez nekem??
Nem az orosz mérnökök tudását szólom le. Ők mindig is az élvonalban voltak meg lesznek. A coccializmust bírálom. Megfojtotta a szellemet is.
Mióta nincs a coccializmus, át kellett élnyi a Jelcin-érát, stabilizálni a költségvetést, az oligarchákat rendbe tenni stb.. Az amcsik jópár évtized előnyben vannak. Másrészt annyi pénzt nyomtatnak, amennyit akarnak.
Az oroszokat a hatékonyságra nem a nyugati piacgazdaság, hanem a saját pénztelenségük tanítja meg. Volt a csilliónyi tervező iroda, kesze-kusza urambátya kapcsolódási pontokkal az aktuális KB-hez - lásd párhuzamosan futó projektek. Szerintem a sok amerikai analógia is erre vezethető vissza. Valaki kifejlesztett eg repülőt, de nem nyert, mert a konkurens tervezőiroda főnökének a dacsája xy. tábornok mellett van. Sasolták ezerrel, hogy az amerikaik mit fejlesztenek. Utána előadták, hogy milyen fontos lenne erre válaszolni, és így tovább.
Ha nincs kényszer, akkor nem csinált volna semmi újat. Stahanovista rendszer folyamatos innováció mellett? Hogy normázod be? Mi van, ha nem sikerül? Még azt mondják, hogy szabotázs... Kell ez nekem??
Nem az orosz mérnökök tudását szólom le. Ők mindig is az élvonalban voltak meg lesznek. A coccializmust bírálom. Megfojtotta a szellemet is.
Mióta nincs a coccializmus, át kellett élnyi a Jelcin-érát, stabilizálni a költségvetést, az oligarchákat rendbe tenni stb.. Az amcsik jópár évtized előnyben vannak. Másrészt annyi pénzt nyomtatnak, amennyit akarnak.
Dudi
"Van annak létjogosultsága,hogy légvédelmi rakétával(S-300 vagy S-400)belőjenek egy olyan szituációba mint ami a Szuhoj lelövésénél volt?Arra gondolok,hogy a célponthoz viszonylag közel ott van a saját gép is."
Az elejétől kezdem, elég hosszú lesz.
A légvédelmi rakéta csapatok harcrendjének a kialakítását a légvédelmi rakétacsapatok ún. alkalmazási irányelvei szabályozzák.
A légvédelmi rakétaegységek harcrendjének tervezését és létrehozását a parancsnok - értékelve a kapott harcfeladatot, a szemben álló fél és az alárendelt csapatok harci lehetőségeit, valamint a környezeti elemek befolyásoló tényezőit - saját hatáskörben dönti el a harcrend kialakításáról.
1. A kölcsönös oltalmazás lehetőségének biztosítása, a légvédelmi rakéta komplexumok települési helyei közötti maximális távolság - légvédelmi rakétafegyverek megsemmisítési zónájának méreteitől, illetve hatótávolságától függ - figyelembe vételével. Ezt olyan számvetéssel kell meghatározni, hogy a tűzalegységek képesek legyenek egymás kölcsönös oltalmazására a légi ellenség tevékenységével szemben. Ebben az esetben a légvédelmi rakéta alegységeknek képeseknek kell lenniük a légi támadóeszközök megsemmisítésére, még mielőtt azok csapást mérnének a szomszédos alegységre. A kölcsönös oltalmazás biztosításának igénye természetesen a nem harcoló, illetve az alacsonyabb készenléti helyzetben lévő alegységek oltalmazására is vonatkozik.
2. A tűzátfedés lehetőségének biztosítása a légvédelmi rakéta fegyverek tüzelési zónáinak átfedettségét jelenti. Mivel a légi ellenség a tevékenysége során a légtér minden magasságtartományában tevékenykedhet, így a kölcsönös oltalmazás és az átfedett tűz lehetőségeinek biztosítása érdekében a légvédelmi rakéta komplexumok hatótávolságának magasság függése miatt a vízszintes és függőleges vetületekkel is számolni kell.
3. Az arányos tűzelosztás a légvédelmi rakéta egységek tüzének minden irányban azonos nagyságrendű realizálhatóságát jelenti. Akkor van erre szükség, ha a légvédelmi rakétacsapatok harctevékenységi körzetében a terep jellemzői nem korlátozzák a légi ellenség tevékenységét, vagy annak várható támadási útvonalai nem jelezhetők előre.
4. A súlyozott átfedés biztosítása a légvédelmi rakéta fegyverek tüzelési zónáira, illetve azok átfedettségére vonatkozik, és a légvédelmi rakétafegyverek tűzének a légi ellenség várható tevékenysége legvalószínűbb irányaiba történő összpontosításának lehetőségét jelenti. Mivel ez minden esetben a kialakult helyzettől függ, ezért alkalmazása esetén a parancsnok az egyes irányok védtelenül hagyásával, vagy alacsonyabb szintű oltalmazásával, kockázatot is vállal.
5. Az időbeni alkalmazás a légvédelmi rakéta alegységek olyan elhelyezési távolságával valósítható meg, ami biztosítja számukra a légi támadóeszközök megsemmisítésének lehetőségét a légi ellenség feladat-végrehajtási terepszakasza előtt, vagyis még az előtt, hogy megkezdenék a védendő objektumok, illetve csapat csoportosítások elleni tevékenységüket azokkal a pusztítóeszközökkel, amiket a légvédelmi rakéta komplexumok már nem képesek megsemmisíteni.
6. A mélységi védelem biztosítása a légvédelmi rakéta rendszerek és a felderítő rendszerek olyan elhelyezését igényli, ami a légi ellenség elleni folyamatos tevékenység lehetősége mellett biztosítja a ráhatás intenzitásának fokozását a légi támadóeszközök védendő objektumhoz, illetve csapat csoportosításhoz viszonyított távolságával fordított arányban.
Ezeken kívül még számos, a mindenkori helyzettől függő követelményt is figyelembe kell venni: a rádiólokációs eszközök kölcsönös zavarásának kizárását, az alegységek folyamatos és megbízható vezetését, a terepviszonyok, a manőverek végrehajtásának lehetőségét, az életképesség, a tűz- és vezetési rendszer zavarállóságát.
Ehhez jön a saját légierő tevékenységi körzete. A légierő és a légvédelmi rakéta rendszerek harctevékenységi körzeteit (zónáit) úgy kell kialakítani, hogy térben és/vagy időben szétváljanak. Tehát a légierő feladat végrehajtási terepszakasza védelemben a légvédelmi rakéta rendszerek harctevékenységi körzete előtt, vagy mögött, esetleg közöttük helyezkedik el. Támadó műveletek esetén egyértelműen előtte.
Mivel a jelenlegi légvédelmi komplexumok megsemmisítési zónája nagymértékben megnövekedett, ezért mindenképpen az együttműködést centralizáltan kell vezetni, de decentralizáltan végrehajtani.
Alapszabály, hogy egy időben, egy térbeli zónában nem tevékenykednek, csak ha már más lehetőség nincs. A saját légierőnek az ellenséges légierővel való harcérintkezése előtt, vagy után tevékenykednek aktívan a légvédelmi rakéta egységek.
Magyarán: Ha a két légierő repülőgépei megfelelő (egyértelműen azonosítható) távolságban vannak egymástól, akkor alkalmazhatóak a légvédelmi rakéta rendszerek, viszont a közel harcba már nem avatkozhatnak be.
A szíriai-török határ közelében tehát nem valószínű, hogy egy időben és térben fog aktívan részt venni akármelyik fél légi ereje és légvédelmi rakéta rendszere. Viszont aki veszít, annak a légvédelmi rakéta rendszere biztos, hogy tevékenykedni fog, ha a zónájában lesznek a megmaradt ellenséges gépek.
Ez vonatkozott volna a Szu-24 esetére is, de nem volt hadiállapot (és most sincs), ezért kizárt, hogy ha lett is volna rá mód, akkor az F-16-t lelőtték volna az oroszok.
"Van annak létjogosultsága,hogy légvédelmi rakétával(S-300 vagy S-400)belőjenek egy olyan szituációba mint ami a Szuhoj lelövésénél volt?Arra gondolok,hogy a célponthoz viszonylag közel ott van a saját gép is."
Az elejétől kezdem, elég hosszú lesz.
A légvédelmi rakéta csapatok harcrendjének a kialakítását a légvédelmi rakétacsapatok ún. alkalmazási irányelvei szabályozzák.
A légvédelmi rakétaegységek harcrendjének tervezését és létrehozását a parancsnok - értékelve a kapott harcfeladatot, a szemben álló fél és az alárendelt csapatok harci lehetőségeit, valamint a környezeti elemek befolyásoló tényezőit - saját hatáskörben dönti el a harcrend kialakításáról.
1. A kölcsönös oltalmazás lehetőségének biztosítása, a légvédelmi rakéta komplexumok települési helyei közötti maximális távolság - légvédelmi rakétafegyverek megsemmisítési zónájának méreteitől, illetve hatótávolságától függ - figyelembe vételével. Ezt olyan számvetéssel kell meghatározni, hogy a tűzalegységek képesek legyenek egymás kölcsönös oltalmazására a légi ellenség tevékenységével szemben. Ebben az esetben a légvédelmi rakéta alegységeknek képeseknek kell lenniük a légi támadóeszközök megsemmisítésére, még mielőtt azok csapást mérnének a szomszédos alegységre. A kölcsönös oltalmazás biztosításának igénye természetesen a nem harcoló, illetve az alacsonyabb készenléti helyzetben lévő alegységek oltalmazására is vonatkozik.
2. A tűzátfedés lehetőségének biztosítása a légvédelmi rakéta fegyverek tüzelési zónáinak átfedettségét jelenti. Mivel a légi ellenség a tevékenysége során a légtér minden magasságtartományában tevékenykedhet, így a kölcsönös oltalmazás és az átfedett tűz lehetőségeinek biztosítása érdekében a légvédelmi rakéta komplexumok hatótávolságának magasság függése miatt a vízszintes és függőleges vetületekkel is számolni kell.
3. Az arányos tűzelosztás a légvédelmi rakéta egységek tüzének minden irányban azonos nagyságrendű realizálhatóságát jelenti. Akkor van erre szükség, ha a légvédelmi rakétacsapatok harctevékenységi körzetében a terep jellemzői nem korlátozzák a légi ellenség tevékenységét, vagy annak várható támadási útvonalai nem jelezhetők előre.
4. A súlyozott átfedés biztosítása a légvédelmi rakéta fegyverek tüzelési zónáira, illetve azok átfedettségére vonatkozik, és a légvédelmi rakétafegyverek tűzének a légi ellenség várható tevékenysége legvalószínűbb irányaiba történő összpontosításának lehetőségét jelenti. Mivel ez minden esetben a kialakult helyzettől függ, ezért alkalmazása esetén a parancsnok az egyes irányok védtelenül hagyásával, vagy alacsonyabb szintű oltalmazásával, kockázatot is vállal.
5. Az időbeni alkalmazás a légvédelmi rakéta alegységek olyan elhelyezési távolságával valósítható meg, ami biztosítja számukra a légi támadóeszközök megsemmisítésének lehetőségét a légi ellenség feladat-végrehajtási terepszakasza előtt, vagyis még az előtt, hogy megkezdenék a védendő objektumok, illetve csapat csoportosítások elleni tevékenységüket azokkal a pusztítóeszközökkel, amiket a légvédelmi rakéta komplexumok már nem képesek megsemmisíteni.
6. A mélységi védelem biztosítása a légvédelmi rakéta rendszerek és a felderítő rendszerek olyan elhelyezését igényli, ami a légi ellenség elleni folyamatos tevékenység lehetősége mellett biztosítja a ráhatás intenzitásának fokozását a légi támadóeszközök védendő objektumhoz, illetve csapat csoportosításhoz viszonyított távolságával fordított arányban.
Ezeken kívül még számos, a mindenkori helyzettől függő követelményt is figyelembe kell venni: a rádiólokációs eszközök kölcsönös zavarásának kizárását, az alegységek folyamatos és megbízható vezetését, a terepviszonyok, a manőverek végrehajtásának lehetőségét, az életképesség, a tűz- és vezetési rendszer zavarállóságát.
Ehhez jön a saját légierő tevékenységi körzete. A légierő és a légvédelmi rakéta rendszerek harctevékenységi körzeteit (zónáit) úgy kell kialakítani, hogy térben és/vagy időben szétváljanak. Tehát a légierő feladat végrehajtási terepszakasza védelemben a légvédelmi rakéta rendszerek harctevékenységi körzete előtt, vagy mögött, esetleg közöttük helyezkedik el. Támadó műveletek esetén egyértelműen előtte.
Mivel a jelenlegi légvédelmi komplexumok megsemmisítési zónája nagymértékben megnövekedett, ezért mindenképpen az együttműködést centralizáltan kell vezetni, de decentralizáltan végrehajtani.
Alapszabály, hogy egy időben, egy térbeli zónában nem tevékenykednek, csak ha már más lehetőség nincs. A saját légierőnek az ellenséges légierővel való harcérintkezése előtt, vagy után tevékenykednek aktívan a légvédelmi rakéta egységek.
Magyarán: Ha a két légierő repülőgépei megfelelő (egyértelműen azonosítható) távolságban vannak egymástól, akkor alkalmazhatóak a légvédelmi rakéta rendszerek, viszont a közel harcba már nem avatkozhatnak be.
A szíriai-török határ közelében tehát nem valószínű, hogy egy időben és térben fog aktívan részt venni akármelyik fél légi ereje és légvédelmi rakéta rendszere. Viszont aki veszít, annak a légvédelmi rakéta rendszere biztos, hogy tevékenykedni fog, ha a zónájában lesznek a megmaradt ellenséges gépek.
Ez vonatkozott volna a Szu-24 esetére is, de nem volt hadiállapot (és most sincs), ezért kizárt, hogy ha lett is volna rá mód, akkor az F-16-t lelőtték volna az oroszok.
Akagi!
Nem sarkítottam
Annál az üzenetnél amiről beszéltem nem volt ott,hogy molni írta. Semmiféle utalás sem volt rá, így tényleg csak az üzenet stílusa alapján jöttem rá, hogy valójában ő írta. Ide is másolom azt, az eredetileg fishbed-nek szóló üzenetet:"akagi
november 25., 16:20 Feljelent
@fishbed 19:45
Először is az idézte az Aranyasas, hogy gyorsabb és ennél többet nem. Ez az indítás utáni alég néhány másodpercre vonatkozik. Pontsan azt támasztja alá, amit én mondtam... Az kb 6. másodperc végéig az R-27R égésvédi sebessége kismértékben meghaladja a Sparrow és talán az AIM-120-ét is. A probléma ezután kezdődik, mert azt cirka 1-2 sec alatt el is dobja kis és közepes magasságon, míg az AIM-7F-nél az indítás utáni kb. 5.5 másodprectől a 16. másodpercig még működik a hajtómű. Kis magasságon kismértékben így is lassul a rakéta, de kb. 4,5-5,5 km magasságban a rakéta tartja a sebességet és nagy magasságban még enyhén gyorsul is. Az égésvégi sebesség difi és eldobás 10 km felett enyhül, de a dual thrust hajtómű és a +25% keresztmetszet nem tűnik el. AIM -120V B us dulal thrustos. Kb. 4,5 másodpercig meg a nagy tolóerő és aztán kb. még 4 másodpercet az alacsonyabb tolóerő szint.
Egyébként meg a pilóták meglepően keveset tudnak sokszor arról, amit használnak. Ők nem mérnkökök, nem tudják, nem érdekli ez őket. Ott van nekik a HMZ kijelzés a HUD-on, a többi nem számít.
BTW az Aranyas sem tévedhetetlen... "
Ez volt az a komment, amiről írtam,hogy csak a stílusból derül ki a tettes személye. Viszont alapvetően gyorsan felismerhető volt, hogy ki írta az üzenetet, szóval semmi probléma. Ma este visszaolvasgattam pár oldalt és láttam,hogy az utóbbi időben rendszeressé vált, hogy Molni a közvetítéseddel kommentel ide. Láttam,hogy kamionnyi hozzászólást írt. Ezek után egyáltalán ne hidd, hogy hibáztatnálak azért,hogy nem írtad oda, hogy ő a tettes. Ennyi kommentet átmásolni sem lehet túl könnyű, nem,hogy egyenként kiegészíteni.
Tényleg nem sarkítottam
Abban a hozzászólásban, ahol megtette ezt a "nem mérnök így nem is tudja " kijelentést tényleg csak a hozzászólás stílusából derült ki számomra, hogy ő az elkövető. Mert semmi egyéb nem utalt rá (sem az hogy molni, sem az hogy Balázs nem volt odaírva), de ne hidd, hogy ezért hibáztatnálak. Most visszaolvasva 7 oldalt láttam, hogy igen nagy mennyiségű hozzászólását közvetíted ide. Nem lehet egyszerű még átmásolni sem, nem hogy kiegészíteni egyenként, azzal,hogy ki volt a tettes.Itt az említett hozzászólás,amire írtam,hogy csak a stílusból derül ki a tettes valódi személye:
"akagi
november 25., 16:20 Feljelent
@fishbed 19:45
Először is az idézte az Aranyasas, hogy gyorsabb és ennél többet nem. Ez az indítás utáni alég néhány másodpercre vonatkozik. Pontsan azt támasztja alá, amit én mondtam... Az kb 6. másodperc végéig az R-27R égésvédi sebessége kismértékben meghaladja a Sparrow és talán az AIM-120-ét is. A probléma ezután kezdődik, mert azt cirka 1-2 sec alatt el is dobja kis és közepes magasságon, míg az AIM-7F-nél az indítás utáni kb. 5.5 másodprectől a 16. másodpercig még működik a hajtómű. Kis magasságon kismértékben így is lassul a rakéta, de kb. 4,5-5,5 km magasságban a rakéta tartja a sebességet és nagy magasságban még enyhén gyorsul is. Az égésvégi sebesség difi és eldobás 10 km felett enyhül, de a dual thrust hajtómű és a +25% keresztmetszet nem tűnik el. AIM -120V B us dulal thrustos. Kb. 4,5 másodpercig meg a nagy tolóerő és aztán kb. még 4 másodpercet az alacsonyabb tolóerő szint.
Egyébként meg a pilóták meglepően keveset tudnak sokszor arról, amit használnak. Ők nem mérnkökök, nem tudják, nem érdekli ez őket. Ott van nekik a HMZ kijelzés a HUD-on, a többi nem számít.
BTW az Aranyas sem tévedhetetlen... "
Molni:
1. Már többször elismerted, hogy az R-27ER kinametikailag tudja ugyanazt, sőt többet, mint az AIM-120C5-C7. Csak amikor belemelegszel, akkor a saját korábbi állításaid sem számítanak. De abban egyetértünk, hogy a dolog kinematikai része matek + fizika és viszonylag objektív (jó közelítéssel becsülhető, még akkor is ha a pontos adat nem ismert). Tehát rendkívül egyszerű a helyzet. Ha azt állítod, hogy az R-27ER hátrányban van, akkor ezt tételesen vezesd le! Bizonyítsd! A számítás nem bonyolult. Le kell írni, hogy szerinted mennyi a két rakéta esetében a rakéta tömege, ebből a hajtóanyag tömege, a fajlagos impulzus, ebből számítva az összimpulzus. Ebből megvan, hogy meddig gyorsul a rakéta (kettős üzemmódnál hogy mennyi hajtóanyag marad az adott végsebesség elérése után annak hozzávetőleges fenntartására. Majd pedig jöhet a légellenállás, vagy a légellenállások aránya (az átmérők arányából és a szárnyfesztávok arányából számolva) és a kiégés utáni tömeg. Azaz a keresztmetszeti terhelés. Ha azt állítod, hogy egy 160 kg-os rakéta veri a 350 kg-ost hozzá képest monstrumot, akkor ezt támaszd is alá konkrétumokkal.
Mert az ugye kőkemény csúsztatás, hogy nagyobb az átmérő és légellenállás, ha nem teszed hozzá a kiégés utáni tömegek arányát. Nem az átmérő a lényeg a lassulás szempontjából, hanem a keresztmetszeti terhelés. A test keresztmetszeti felületeinek aránya a két rakéta esetén valóban szűk 2,1-szeres, míg a szárnyak fesztávja (levonva a törzsátmérőt) között 1,8-szeres a szorzó. De mennyi is a tömegek aránya? Melyik rakétának van kiégés után nagyobb keresztmetszeti terhelése?
Az orosz alap R-27 is elég nagy sebességre gyorsult. Nagyobbra, mint a Sparrow, vagy az AMRAAM. Tény, hogy az alap R-27 nem tudta sokáig fenntartani a sebességi fölényét, mert a keresztmetszeti terhelése gyengébb volt, mint a Sparrow-é. Igazából az AMRAAM-hoz képest e téren nincs érdemi hátránya, de az AMRAAM hajtóművének utazó üzemmódja miatt az alap R-27 kétségtelen alulmaradt hatótávban. (Na azért nem olyan nagyon sokkal, mert az a pár másodperc utazó meghajtás mindössze néhány km-el nyújtja meg a hatótávolságot.) De az R-27ER úgy született, hogy az R-27 robbanófeje és elektronikája mögé egy közel 100 kg-al nagyobb hajtóművet pakoltak. Nincsenek forrásaid, hogy a R-27ER kettős üzemmódú hajtóművel rendelkezik? Rendben, a nyugati forrásokban erről nem olvastál, de gondolkodni azért csak szabad. A nyugati forrásaidban mekkora égésvégi sebességet adnak meg az R-27ER-re? Ugyanakkorát, mint az R-27R-re? Nem furcsa? A közelítőleg megduplázott hajtóművel nagyobb sebességre kellene gyorsulnia. Vagy a másik lehetőség, hogy hajtóanyag marad a gyorsítási szakasz végén. Akkor pedig kettős üzemmódú a hajtómű még a te forrásaidból következően is.
Szóval az R-27ER-nek a gyorsítási szakasz végén marad tartaléka. De ha nem maradna, akkor is igaz lenne, hogy az elhasznált hajtóanyagot levonva a kiégett tömeg annyival nagyobb, hogy az R-27ER lassulása már bőven kevesebb, mint az amcsi rakétáé. Nagyobb égésvégi sebességről. Ebből hogyan jön ki kisebb hatótáv?
Én a magam részéről számolgattam, de érdeklődéssel várom a te konkrétumokkal és adatokkal (vagy legalább hihető becslésekkel alátámasztott, matematikai és fizikai alapon nyugvó érvelésed). Ne Nobel-díjat ajánlj fel nekem, mert nem érdemlem meg, hanem támaszd alá az állításod! Nagyon büszke vagy arra, hogy mérnök vagy. Mintha nem lenne itt rajta kívül még egy csomó mérnök. Ha mérnök vagy, akkor érvelj is úgy!
Ne gyere nekem azzal, hogy az alumíniumos HTPB gyengébb fajlagos impulzust produkál akkor, ha orosz rakétába töltik, mint amikor amerikaiba! Nemrég még elismerted, hogy a gyér füstű hajtóanyag fajlagos impulzus áldozattal jár (nem nehéz elismerni, hiszen az alumíniumot pont a teljesítmény növelése céljából adják hozzá és az amcsi források is mondják, hogy füst nélkül kevesebbet tol). Most meg azt állítod, hogy: "Nem, az orosz rakéta nem tudja kinematikailag amit a jenki. Pont ezt írom folyamatosan. A fajlagos impulzusa legjobb esetben is csak kb. azonos, de általában rosszabb". Ez azért némi magyarázatra szorul. Nem gondolod?
Egy mérnök hogy írhat le olyat, hogy "a (orosz) szilárd hajtóanyagú hajtómű nem annyira hatékony úgy, hogy a spec. imp. egy részét nem áldozzák fel a csökkentett vagy gyakorlatilag füstmentesség oltárán."? Mi az, ami egy szilárd hajtóanyagú rakéta motor faék egyszerűségű szerkezetében hatékony tud lenni? Egy csőbe belepréselik a hajtóanyagot. Abban ki van alakítva egy megfelelően kiképzett üreg, ami kiégés sebességét szabályozza és a végén van egy fúvóka. Mi az, ami ebben az amerikaiaknál hatékonyabb lehetne, mint az oroszoknál? Az üreg alakja csak a tolóerőt és a kiégés idejét befolyásolja, az összimpulzust nem. Fúvókát az oroszok is tudnak gyártani. Egyedül a hajtóanyag lehetne "hatékonyabb", de arról eben a hozzászólásodban még elismerted, hogy az amcsiké a gyengébb, mert feláldozták a füstmentesség oltárán. Akkor most mi nem hatékony az orosz hajtóműben?
Írod, hogy az első AMRAAM rakéták nem tudtak többet hatótávban, mint az utolsó Sparrow rakéták. Bizony ez így van. Az első AMRAAM rakéták esetében a WPU-6B motorba préselt hajtóanyag és a rakéta tömegének aránya alig pár százalékkal volt nagyobb, mint a Sparrow Mk58 motorjánál. Viszont a gyér füst miatt a fajlagos impulzus kicsit alacsonyabb lett. Így ugyanakkora sebességre gyorsult a két rakéta. Az AMRAAM utazó üzemmódjának működési ideje sem jelentett érdemi előnyt a Sparrow utazó üzemmódjához képest. A kiégett AMRAAM keresztmetszeti terhelése rosszabb volt, mint a Sparrow-é. Konkrétan a kiégés után a Sparrow tömege 60 %-kal volt nagyobb, míg a keresztmetszeti felülete csak 30 %-kal. Ez után az amcsik fejlesztgettek egy sort. Lekicsinyítették az elektronikát és cserébe növelték a motor méretét. Na de menyivel? A WPU-16/B mindössze 6 %-kal nagyobb, mint a WPU-6/B. Ez alig valamivel magasabb égésvégi sebességet eredményezne. Az általam ismert források nem is adnak meg magasabb sebességet a C5 változattól kezdve. Cserébe viszont picit csökkent a kiégés utáni tömeg, azaz hajszálnyival jobban lassul a rakéta. Emiatt a hatótávolság növekedése elhanyagolható lenne. Persze a szárnyakat is rövidebbre vették, ami javít a légellenálláson. De ez is csak százalékokat jelent. Attól még, hogy a marketing adatok érdekében kap egy maximális hatótávolsághoz feltételezett, teljesen életszerűtlenül, a rakéta teljes repülési ideje alatt csúcssebességgel, nagy magasságon szembe repülő célra optimalizált üzemmódot a rakéta és így bemondják, hogy 75-ről 105 km-re nőtt a hatótáv. Ettől még a fizika véletlenül sem támaszt alá 40 %-os növekedést. A gyakorlatban, ésszerű harchelyzetekben a C5 és későbbi változatok alig tudnak valamivel többet, mint a korábbiak. Mint ahogy a korai AMRAAM változatoknak sem volt meg a 75km/50 km előnye a Sparrow rakétákkal szemben. Mi az ami igazán nőtt? A nagyotmondás. Egy irreális feltételezéshez igazított üzemmód és mindjárt sokkal nagyobb adatot lehet bemondani. De mindannyian tudjuk, hogy ezeknek a maximális hatótáv adatoknak köze nincs a valósághoz. (Természetesen az orosz rakéták esetén sem). Ugyanaz a helyzet, mint a fogyasztási és kibocsátási tesztekhez optimalizált autómotor vezérlési beállításokkal. Azzal a beállítással a forgalomban soha sem fog futni az autó.
Tehát mit csináltak az amcsik? Ténylegesen reszeltek egy kicsit a valós hatótávolságon. Kicsit növelték a hajtóművet. Kicsit csökkentették a szárnyfesztávot. + csináltak új üzemmódot és bemondtak egy sokkal nagyobb adatot a korábbi változathoz bemondott eleve is irreálisan nagy adat után.
Ezzel szemben mit csináltak az oroszok? Lecserélték az R-27 hajtóművét egy dupla akkora über-mega-giga-bazi nagy darabra. Az alap R-27R lemaradása hatótáv terén eleve nem volt túl nagy. Ezzel a megalomániás hajtóművel pedig bizony veri az amcsi rakétát.
De ha ezt másként gondolod, kérlek bizonyítsd! Adatokkal, számítással. Ahogy egy mérnökhöz illene.
1. Már többször elismerted, hogy az R-27ER kinametikailag tudja ugyanazt, sőt többet, mint az AIM-120C5-C7. Csak amikor belemelegszel, akkor a saját korábbi állításaid sem számítanak. De abban egyetértünk, hogy a dolog kinematikai része matek + fizika és viszonylag objektív (jó közelítéssel becsülhető, még akkor is ha a pontos adat nem ismert). Tehát rendkívül egyszerű a helyzet. Ha azt állítod, hogy az R-27ER hátrányban van, akkor ezt tételesen vezesd le! Bizonyítsd! A számítás nem bonyolult. Le kell írni, hogy szerinted mennyi a két rakéta esetében a rakéta tömege, ebből a hajtóanyag tömege, a fajlagos impulzus, ebből számítva az összimpulzus. Ebből megvan, hogy meddig gyorsul a rakéta (kettős üzemmódnál hogy mennyi hajtóanyag marad az adott végsebesség elérése után annak hozzávetőleges fenntartására. Majd pedig jöhet a légellenállás, vagy a légellenállások aránya (az átmérők arányából és a szárnyfesztávok arányából számolva) és a kiégés utáni tömeg. Azaz a keresztmetszeti terhelés. Ha azt állítod, hogy egy 160 kg-os rakéta veri a 350 kg-ost hozzá képest monstrumot, akkor ezt támaszd is alá konkrétumokkal.
Mert az ugye kőkemény csúsztatás, hogy nagyobb az átmérő és légellenállás, ha nem teszed hozzá a kiégés utáni tömegek arányát. Nem az átmérő a lényeg a lassulás szempontjából, hanem a keresztmetszeti terhelés. A test keresztmetszeti felületeinek aránya a két rakéta esetén valóban szűk 2,1-szeres, míg a szárnyak fesztávja (levonva a törzsátmérőt) között 1,8-szeres a szorzó. De mennyi is a tömegek aránya? Melyik rakétának van kiégés után nagyobb keresztmetszeti terhelése?
Az orosz alap R-27 is elég nagy sebességre gyorsult. Nagyobbra, mint a Sparrow, vagy az AMRAAM. Tény, hogy az alap R-27 nem tudta sokáig fenntartani a sebességi fölényét, mert a keresztmetszeti terhelése gyengébb volt, mint a Sparrow-é. Igazából az AMRAAM-hoz képest e téren nincs érdemi hátránya, de az AMRAAM hajtóművének utazó üzemmódja miatt az alap R-27 kétségtelen alulmaradt hatótávban. (Na azért nem olyan nagyon sokkal, mert az a pár másodperc utazó meghajtás mindössze néhány km-el nyújtja meg a hatótávolságot.) De az R-27ER úgy született, hogy az R-27 robbanófeje és elektronikája mögé egy közel 100 kg-al nagyobb hajtóművet pakoltak. Nincsenek forrásaid, hogy a R-27ER kettős üzemmódú hajtóművel rendelkezik? Rendben, a nyugati forrásokban erről nem olvastál, de gondolkodni azért csak szabad. A nyugati forrásaidban mekkora égésvégi sebességet adnak meg az R-27ER-re? Ugyanakkorát, mint az R-27R-re? Nem furcsa? A közelítőleg megduplázott hajtóművel nagyobb sebességre kellene gyorsulnia. Vagy a másik lehetőség, hogy hajtóanyag marad a gyorsítási szakasz végén. Akkor pedig kettős üzemmódú a hajtómű még a te forrásaidból következően is.
Szóval az R-27ER-nek a gyorsítási szakasz végén marad tartaléka. De ha nem maradna, akkor is igaz lenne, hogy az elhasznált hajtóanyagot levonva a kiégett tömeg annyival nagyobb, hogy az R-27ER lassulása már bőven kevesebb, mint az amcsi rakétáé. Nagyobb égésvégi sebességről. Ebből hogyan jön ki kisebb hatótáv?
Én a magam részéről számolgattam, de érdeklődéssel várom a te konkrétumokkal és adatokkal (vagy legalább hihető becslésekkel alátámasztott, matematikai és fizikai alapon nyugvó érvelésed). Ne Nobel-díjat ajánlj fel nekem, mert nem érdemlem meg, hanem támaszd alá az állításod! Nagyon büszke vagy arra, hogy mérnök vagy. Mintha nem lenne itt rajta kívül még egy csomó mérnök. Ha mérnök vagy, akkor érvelj is úgy!
Ne gyere nekem azzal, hogy az alumíniumos HTPB gyengébb fajlagos impulzust produkál akkor, ha orosz rakétába töltik, mint amikor amerikaiba! Nemrég még elismerted, hogy a gyér füstű hajtóanyag fajlagos impulzus áldozattal jár (nem nehéz elismerni, hiszen az alumíniumot pont a teljesítmény növelése céljából adják hozzá és az amcsi források is mondják, hogy füst nélkül kevesebbet tol). Most meg azt állítod, hogy: "Nem, az orosz rakéta nem tudja kinematikailag amit a jenki. Pont ezt írom folyamatosan. A fajlagos impulzusa legjobb esetben is csak kb. azonos, de általában rosszabb". Ez azért némi magyarázatra szorul. Nem gondolod?
Egy mérnök hogy írhat le olyat, hogy "a (orosz) szilárd hajtóanyagú hajtómű nem annyira hatékony úgy, hogy a spec. imp. egy részét nem áldozzák fel a csökkentett vagy gyakorlatilag füstmentesség oltárán."? Mi az, ami egy szilárd hajtóanyagú rakéta motor faék egyszerűségű szerkezetében hatékony tud lenni? Egy csőbe belepréselik a hajtóanyagot. Abban ki van alakítva egy megfelelően kiképzett üreg, ami kiégés sebességét szabályozza és a végén van egy fúvóka. Mi az, ami ebben az amerikaiaknál hatékonyabb lehetne, mint az oroszoknál? Az üreg alakja csak a tolóerőt és a kiégés idejét befolyásolja, az összimpulzust nem. Fúvókát az oroszok is tudnak gyártani. Egyedül a hajtóanyag lehetne "hatékonyabb", de arról eben a hozzászólásodban még elismerted, hogy az amcsiké a gyengébb, mert feláldozták a füstmentesség oltárán. Akkor most mi nem hatékony az orosz hajtóműben?
Írod, hogy az első AMRAAM rakéták nem tudtak többet hatótávban, mint az utolsó Sparrow rakéták. Bizony ez így van. Az első AMRAAM rakéták esetében a WPU-6B motorba préselt hajtóanyag és a rakéta tömegének aránya alig pár százalékkal volt nagyobb, mint a Sparrow Mk58 motorjánál. Viszont a gyér füst miatt a fajlagos impulzus kicsit alacsonyabb lett. Így ugyanakkora sebességre gyorsult a két rakéta. Az AMRAAM utazó üzemmódjának működési ideje sem jelentett érdemi előnyt a Sparrow utazó üzemmódjához képest. A kiégett AMRAAM keresztmetszeti terhelése rosszabb volt, mint a Sparrow-é. Konkrétan a kiégés után a Sparrow tömege 60 %-kal volt nagyobb, míg a keresztmetszeti felülete csak 30 %-kal. Ez után az amcsik fejlesztgettek egy sort. Lekicsinyítették az elektronikát és cserébe növelték a motor méretét. Na de menyivel? A WPU-16/B mindössze 6 %-kal nagyobb, mint a WPU-6/B. Ez alig valamivel magasabb égésvégi sebességet eredményezne. Az általam ismert források nem is adnak meg magasabb sebességet a C5 változattól kezdve. Cserébe viszont picit csökkent a kiégés utáni tömeg, azaz hajszálnyival jobban lassul a rakéta. Emiatt a hatótávolság növekedése elhanyagolható lenne. Persze a szárnyakat is rövidebbre vették, ami javít a légellenálláson. De ez is csak százalékokat jelent. Attól még, hogy a marketing adatok érdekében kap egy maximális hatótávolsághoz feltételezett, teljesen életszerűtlenül, a rakéta teljes repülési ideje alatt csúcssebességgel, nagy magasságon szembe repülő célra optimalizált üzemmódot a rakéta és így bemondják, hogy 75-ről 105 km-re nőtt a hatótáv. Ettől még a fizika véletlenül sem támaszt alá 40 %-os növekedést. A gyakorlatban, ésszerű harchelyzetekben a C5 és későbbi változatok alig tudnak valamivel többet, mint a korábbiak. Mint ahogy a korai AMRAAM változatoknak sem volt meg a 75km/50 km előnye a Sparrow rakétákkal szemben. Mi az ami igazán nőtt? A nagyotmondás. Egy irreális feltételezéshez igazított üzemmód és mindjárt sokkal nagyobb adatot lehet bemondani. De mindannyian tudjuk, hogy ezeknek a maximális hatótáv adatoknak köze nincs a valósághoz. (Természetesen az orosz rakéták esetén sem). Ugyanaz a helyzet, mint a fogyasztási és kibocsátási tesztekhez optimalizált autómotor vezérlési beállításokkal. Azzal a beállítással a forgalomban soha sem fog futni az autó.
Tehát mit csináltak az amcsik? Ténylegesen reszeltek egy kicsit a valós hatótávolságon. Kicsit növelték a hajtóművet. Kicsit csökkentették a szárnyfesztávot. + csináltak új üzemmódot és bemondtak egy sokkal nagyobb adatot a korábbi változathoz bemondott eleve is irreálisan nagy adat után.
Ezzel szemben mit csináltak az oroszok? Lecserélték az R-27 hajtóművét egy dupla akkora über-mega-giga-bazi nagy darabra. Az alap R-27R lemaradása hatótáv terén eleve nem volt túl nagy. Ezzel a megalomániás hajtóművel pedig bizony veri az amcsi rakétát.
De ha ezt másként gondolod, kérlek bizonyítsd! Adatokkal, számítással. Ahogy egy mérnökhöz illene.