A lengyel frontlégierő feladatkörű 4. Repülő Hadteste, három hadosztályból és néhány önálló ezredből állt a nyolcvanas évek második felében.
Vadászrepülők:
A vadászrepülő hadosztályuk három ezreddel volt felszerelve, melyek régi MiG-21PFM/M/MF típusokkal voltak feltöltve. Ezek az 1966 és 1975 között beszerzett MiG-ek, az RP-21-es fedélzeti radarjukkal, valamint az RSz-2USz és a R-3Sz légiharcrakétákkal, végtelenül elavultak voltak már a nyolcvanas években is.
Azt tervezték, hogy a nyolcvanas évek végén beszerzendő MiG-29-esek ide, egész pontosan a legnyugatabbi repülőtéren települő 2. vadászrepülő ezredhez kerülnek. Végül a világrend átrendeződése miatt, a kis számban beszerzett MiG-29-esek a lengyel légvédelemhez kerültek keletre, a főváros védelmére. A MiG-29-eseket váró hadosztálynak be kellett érnie a légvédelemtől kapott egy ezrednyi MiG-21bis-el, amit 1988-ban vettek át korszerűsítésként.
Bombázók:
A két lengyel „frontlégierős” bombázó repülőhadosztály, hat vadászbombázó ezredből állt a nyolcvanas évek második felében. Eredetileg ezek közül egy nukleáris csapásmérő feladatkörben Szu-7-esekkel, míg öt közvetlen csapattámogató alakulatként szolgált különböző változatú MiG-17-esekkel.
http://easternorbat.com/html/poland_tactical_air_force_83_e.html
A hetvenes évek végén tervezték a régi repülőgépek leváltását. Két típusban gondolkodtak. Egy a Szovjetunióból beszerzendő mélységi csapásmérő, és egy hazai gyártású közvetlen csapattámogató repülőgépben.
A Szovjetunió részéről ekkoriban észszerű költségeken belül a MiG-23BN, vagy a Szu-22-es jöhetett szóba. (A Szu-24-es ekkor még nem volt felszabadítva export célra és egyébként is túl drága volt.) A Lengyelek 1982-ben az épp aktuális Szu-22M3-as változat mellett döntöttek. De a gazdasági állapot, a sztrájkhullámok, sőt a hadiállapot 1981-es kihirdetése megakadályozta a beszerzést. (A legyártott Szu-22M3-asok kishazánkba, valamint az épp háborúzó Szíriába és Irakba kerültek)
1983-ban befejeződött lengyel hadiállapot, a szovjet fél pedig egy új ajánlattal állt elő, több mint száz Szu-22M4/UM3K eladásáról. Ezekből két vadászbombázó ezred teljes átfegyverzését tervezték eredetileg. (Valamint a tervek szerint 7. önálló felderítő-bombázó repülő ezred kapott volna egy századnyi Szu-22M4-est) Ezek voltak tervezve mélységi csapásmérő feladatra, illetve taktikai nukleáris bevetésekre.
Míg a közvetlen támogató feladatkörbe a amerikai/szovjet A-10/Szu-25-ös, vagy nyugat-német Dornier Alpha Jet példája állt előttük. Anyagi és ipari kapacitások hiánya miatt, egy amerikai A-10-es Thunderbolt II, vagy a szovjet Szu-25-ös jellegű repülőgép megtervezése és gyártása szóba sem jöhetett. Így a jóval szerényebb Alpha Jet megoldás mellett döntöttek, hogy ezzel cserélik le a MiG-17-eseket. A PZL I-22 Iryda nem csak feladatkörében, hanem a külsejében is az Alpha Jetre hasonlított, de a program nagyon lassan haladt.
Az Iryda program csúszása miatt végül kénytelenek voltak a Szu-7-est és a MiG-17-est tovább üzemeltetni. A Szu-22-eseket két teljesen felszerelt ezred helyett, három ezred között szétosztani, alakulatonként jóval kisebb gépállománnyal. Míg a megmaradt két MiG-17-es ezred közül egyet felszámoltak 1986. december 31-én, míg a másik harci kiképző ezredé vált 1988-ban.
Végül a Lengyeleknek volt még két önálló felderítő repülő ezredük, az egyik MiG-21R, míg a másik vegyes Szu-20/Szu-22M4 típussal a nyolcvanas évek második felében.
scalemodels.ru
Ja és klasszak az egyenruhák is. Ebből a sorozatból melyik a hivatalos vietnami egyenruha? 
Most nem azért, de elnézve ezt a képet, nekem vannak kételyeim az üzemeltetéssel kapcsolatban.
