.
A NIR blokkozos modszer esetében pontosságról kár is beszélni. Pl itt ez az elég látványos kép, kinai K-8 indit NIR-eket:
.
.
jól látszik, hogy kettő rakéta nem repül egyirányba már 10 méterre a repülőtől se, gondolom, az oroszoké se jobb. Mekkora szórás lesz ez 2-4 kilometeres távot repülve?
.
.
A másik a 10 felfüggesztési pont. Tényleg nem kötözködés, sima kiváncsiság, de milyen variálhatóságot segit az, hogy 10 felfüggesztő van? Melyikre akasztják éppen a NIR blokkot, vagy azt az 1-2 buta bombát? Mert kb ennyi a fegyverzet. Nameg az egyikre tesznek póttartályt, az oké, meg elvileg függeszthetnek az egyikre R-60/73 rakétát önvédelemnek (bár szerintem sose repült ilyennel Szu-25), de ehhez elég lenne szárnyanként 3-3 inditó is.
.
A túlfüggesztőzés elleni példa a Mi-8TB, ami állig felfegyverezhető volt, mégse ez az irány lett a jövő, és a Mi-24 újabb továbbfejlesztéseinél is csökkent a felfüggesztők száma.
Ha már megint a NIR blokkozás a téma.
Idézet(persze a nyilatkozó nem érthet hozzá, hiszen naponta csinálja...):
"Sajnos nem találtam számotokra (mármint a telegram követői számára) sem drónkezelőt, sem közönséges gyalogost, sem katonai tudósítót, sem tiktokert, de még fotóst sem, aki elmondaná ennek a harci felhasználási módnak a hatékonyságát, ezért hallgassatok meg egy harci helikopterpilótát, aki közvetlenül részt vesz ezekben a harcokban.
Minimális szerkesztéssel megjelent. (Megjegyzés a Fighterbombertől)
"Jó reggelt FB! (Fighterbomber)
Időnként írnak a felhúzásból való kilövés hatástalanságáról. Azt mondják, ne lőjük az égbe, és így tovább.
Számos esetben ez volt a helyzet a kezdeti időkben.
Mindazonáltal ezt a fajta tűzkiváltást nem gyakoroltuk a gyakorlótereken, a kiképzőrepülések és gyakorlatok során. Szóval, megnéztük (az elméletben, hogy), mi ez, és megfeledkeztünk róla. Tudtuk, hogy nagy mennyiségű lőszerre van szükség ennek gyakorlására, ugyanis kisebb mennyiségű kilőtt rakéta esetén nagyon nehéz felmérni a találatot. (A kiképzési repülések során) támadásonként fél blokkal, de felszállásonként 40 NIR-rel edzettünk. Vagyis nem tervezhettünk sok bevetést a kiképzésre, hogy műszakonként túl ne lépjük a rakétalimitünket. A gyakorlatokon pedig általában nem érdekes a főnökök számára, ha rakéták csak úgy berepülnek a semmiből, vagy fordítva, ha egy helikopter olyan célpontot támad meg, amely számukra a horizonton túl van.
Ám Ukrajnában három-négy bevetés után a pilóták szabad kezet kaptak, és most plusz-mínusz 50 méteres számítással borítják be a szóródási ellipszis közepét. És miután a helikopterek fedélzeti számítógépeit ellátták szoftverrel, amely minden típusú NIR esetében kiszámítja a felfelé ívelést, az eltérési eredmények a nullához közelítenek.
A nehéz rakéták pontosabban repülnek, és repülés közben kevésbé befolyásolják őket a szél és egyéb külső körülmények. Vannak olyan kollégáim, akik egy támadás során az S-13-at egy orr-felfelé húzásból indítják, majd süllyednek, és egy szomszédos célpontra lőnek a S-8-assal új orr-felfelé húzásból. És végül is a drón adatai szerint esnek. Kár, hogy még nem minden helikopter képes nehéz NIR-eket használni. De dolgozunk rajta.
Szóval... Szeptember 2. 6 db S-13-ast a Mi-28-ról indítottunk és egy raktárrá átalakított épületbe csapódtak be. A robbanás atomrobbanásnak bizonyult, és a tüzek még egy nappal később is égtek. Egy irányítatlan rakéta hét (!!!) kilométerről történő közvetlen találata természetesen a szerencse műve, de ügyesség nélkül nem lesz szerencse.
Tehát a „felhúzásból történő kilövés” alkalmazásával már nagyon jól állunk és sajnáljuk, hogy arról írnak, hogy alacsony ennek a módszernek hatékonysága. Ugyanis semmivel sem rosszabb hatékonyságú ez a módszer, minthogyha vízszintes repülésből két kilométerről lőnénk a célra, mivel 2 km-ről egy lövészárokban lévő embert így-se úgy se látnánk, azaz ugyanúgy koordináták alapján pontcélt támadnánk. Így meg sokkal biztonságosabb a tűzkiváltás a megadott koordinátára. És ez akkor nagyon nem mindegy, amikor csak az ellenség nagyszámú MANPADS-ét figyelembe véve 2 km-ről lövöldözve a komment megírásakor kifogytunk volna a helikopterekből és a személyzetből."
A teljes cikk itt:
Orosz-ukrán háború harcihelikopteres szemmel I. rész - Az orosz oldal - 2022.02.24-tól 2022.10.08-ig
Leggyakrabban alkalmazott forgószárnyasok az oroszok által csak, mint különleges hadműveletként aposztrofált beavatkozás során: Ka-52, Mi-8MTV-5/AMTSH, Mi-24/Mi-35M és Mi-28.Pár bevezető gondolat2022.02.24-én váratlan fordulatként Oroszország megtámadta Ukrajnát. Természetesen a hadműveletekbe…
harcihelikopter.blog.hu