<blockquote>Nem mond ellent a fizikának, mert a helyben ért szélhatás kihat az egész útja alatt, míg ami az út közepén érte az csak félúton hat rá ki a célig, az utolsó egy méteren meg egy sugárhajtómű is nyomhatja oldalról, úgysem fog sokat elmozdulni.
Te kifordított logikával magyarázol. Azért a helyben mérttel számol a mesterlövész, mert mással nem is tud...
Képzelj el magad elé 1 km tájat. Ha mázlid van, akkor hátszél vagy szembeszél van és az oldal eltérítő hatás kicsi. Erős oldalszélnél 0-5 m magasságban a tereptárgyak olyan szinten beleszólnak abba, hogy hol mennyi a szélsebesség, hogy a szélsebesség teljesen esetleges nem csak X irányban nézve a lövedéknél, de Z irányban. Ez akkor is így van, ha tükörsima a terep. Na, képzeld el akkor azt, ha még csak néhány méteres dombok is vannak...
Ha felteszed, hogy kb. egyenletes szél fúj, tükörsima a táj, akkor van az, hogy a kezdeti szélsebesség körül ingadozna a lövedékre ható erő egy középérték körül. A baj az, hogy ennyire ideális helyzet közeli eset szinte csak a mesében van.
Tehát tessék már belátni azt, hogy a PGM okkal létezik és benyögni azt, hogy PGM hiányában "elég pontos", az a román népmese kategória. Erre képes ma az orosz elsővonalas technika...</blockquote>
Nem gondolkozok fordított logikával. Ha megfeszülsz, akkoris a kezdeti szélsebesség az, ami a legjobban befolyásolja a lövedék kitérését, és ez nem azért van, mert csak azt tudják mérni. Amúgy meg nem csak azt tudják mérni, gyakorlott mesterlövészek az optika segítségével elég pontosan meg tudják határozni a szélsebességet a lőtér többi pontján is a felszálló áramlatok segítségével, de a legfontosabb a kezdeti szélsebesség, ahonnan tüzelsz, mert annak a hatása a lövedék teljes pályáján érezhető lesz, míg a többi szélmozgás ennél mindenképp kisebb szakaszon.