Igen, azért jópár eltérés van, ami előny. De ezek csak azok, amiket látni lehet ÉS ezekből én észrevettem.Tegyük hozzá, hogy ezek a Szu-35Sz gépek nem ugyanazok mint amiket az SVO előtt gyártottak.
Mi lehet a borítás alatt?
Csak egy megjegyzés, a minap 130 km-ről lelőtt ukrán Szu-27-es esetében említik, hogy az "elkövető" egy Szu-30SzM2-es.
Ez utóbbiról jóformán semmit se tudni, csak azt, hogy már egy ideje aktívan dolgozik belőle az a pár darab az SzVO hadszínterén.
Korábban az orosz pilóták erősen kritizáltàk a Szu-30SzM radarját, ami a most már kb 40 éves multra visszatekintő Barsz, amit nem találtak elégséges képességűnek.
Hogy mi lehet nekik elégséges, azt nem hozták nyilvánosságra, de azt igen, hogy a Szu-35Sz Irbisz radarjával nagyon meg voltak elégedve.
Majd jönnek a hírek, hogy a Szu-30SzM2-es:
- Megkapja az Irbiszt
- Nem fér bele az Irbisz, az áramfelvétele amúgy is túl sok a 30-ashoz képest, ezért a Barsz lesz modrrnizálva
- Egy rejtélyes AESA radar kerül a Barsz helyére
Bár állítólag az igazi truváj nem is a légigyőzelem ténye, hanem az, hogy hálózatosan derítve fel a célt, a levegőben már őrjáratozó Szu-30SzM2-es a földi radarok képe alapján indította el az R-37M-et, amelyhez maga a gép a koherens nyalábbal az átjátszott földi radarkép alapján küldte a pályakorrekciós jeleket és amaz a szokásos módon, "kész helyzet elé állítva" a végső fázisban kapcsolta fel a saját rávezető radarját, amikor az ukrán Szuhojnak már késő volt.
Ezt a folyamatot pedig az ukrán gép besugárzás jelzője nem látta megfelelően, vagyis a távoli orosz radar besugárzása nem volt számára veszélyes jel.
Ha így történt.