Ismerve szelektív érvelésed, direkt, mindenütt írtam, hogy a PILÓTAFÜLKE keresztmetszete növekedett,meg, ami lehet "csak" néhány %, ami majd "négyzetes" lesz, majd "elég"!!!
...10% körüli üa!? ( ...becslés, ne ezen lovagolj majd, a nagyságrendje az OK!)
,,,és AO technikai/műszaki indoklása után te is arra jutottál, mint én hogy egy kétpólusú fegyverkezési/fejlesztési verseny kései/már indokolatlan repülőgép típusa lett jelentős késéssel befejezve -mint pl. a Gripen is-.
Te valamiért csak a kabin szélességére koncentrálsz, de nem látod a fától az erdőt.
A kabin nem olyan mint a Szu-24-esnél, ahogy az orr sem és itt van a kutya elásva.
Az egymás melletti kabinelrendezés a papucsszerű, a Szu-24-esénél jóval hegyesebb orrkúppal együtt egy komplex integrált felhajtóerőtermelő egységet alkot. Sokkal kedvezőbb alaktényezővel.
És ennek nem csak nagy állásszögeken van funkciója. A dizájnhoz a szovjetek az SR-71-esnél látott megoldáshoz nyúltak, ami amúgy ismerős lehet más Lockheed-vezette projektekről is, mint az YF-22/F-22 Raptor, vagy az F-35. De hasonló volt a McDonnell-féle YF-23-as is.
Az alaktényező és a netto tényleges légellenállás közti különbség taglalásakor olyan faktorokat is be kell vonni a képletbe, mint a felhajtóerő/légellenállás aránya, mivel ez utóbbi tart úgymond ellent a függesztett fegyverzet tömegével és annak légellenállásával, illetve a betankolt kerozin saját tömegével.
A gép belsejébe tankolt kerozin extra tömegének kb 10 százaléka az extra tömeg kompenzálására fordítódik, a maradék 90 százalék növeli a hatótávot. Ilyenkor csak a tömeggel számolunk, amivel a felhajtóerő tart ellent. A Szu-34-esnél az orr-kabin-torzsfelsőrész integrált átmenet is termel plusz felhajtóerőt.
A Szu-24-es elvi 8 tonnás fegyverterheléséből kapásból leugrik közel 6 tonna(!) a két, szinte állandóan függesztett PTB-3000-es tartály miatt. Ezek extra tömege és légellenállása a beléjük tankolt kerozin mintegy 30-35 százalékát eleve “megeszik”. Elmegy “pocsékba”. És foglalják az értékes, nagy teherbírású pilont.
A Szu-24-esen három helyre lehet 1500kg-os bombát függeszteni, de ha ilyen feladat van, akkor ebből a két szárnytő pilonra megy a póttartály, úgyhogy csak egy hely marad a KAB-1500-ösnek, mégpedig a törzs alatt. Ennél viszont többet már el se bír a gép.
A szintén 8 tonnás teherbírású Szu-34-esnél is használják a PTB-3000-est, de csak egy darabot és csak hangsebesség alatti átrepülésekhez, ha nem akarnak a levegőben tankolni. Ekkor mintegy 5000 km a megtehető távolság.
Amúgy más esetben nincs a póttartályra szükség.
Éles körülmények között akár három 1500kg-os bombát is el tud vinni, további fegyverzet mellett(!), de a gyakorlat azt mutatja, hogy ha a két 1500-as megy a szárnyakra, akkor még a törzs alá is felraknak két 500kg-osat, meg a szárnyvégekre egy-egy zavarókonténert, meg egy-egy R-73-ast is. Póttartály nem kell, mégis harci bevetést repülhet a gép.
A nagy papucsorrba elférő jókora PESA antennáról meg még nem is beszéltem.
Szóval összetettebb a dolog annál, mint, hogy collstockkal megmérem, hogy mennyivel szélesebb a kabin szélvédője a Szu-27-esénél és ebből próbálnék messzemenő következtetéseket levonni a feleslegesen elégő drága kerozint illetően...
