Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Egyikben sincs semmi sci-fi...Mondhatnám félig-meddig reális analógiával, hogy a Raptor szupercirkálása olyan, mint a MiG-21bisz CsR üzemmódja. Csak ez utóbbi 4000 méter és Mach 1 alatt működhetett, de ezen a tartományon hasonló célokat szolgált...
Pontosan erre való a Raptor.Szerintem is egy kicsit felfújt dolog, a kutya inkább máshol van elásva, amit nem szoktak annyira emlegetni.
Egy 4(+) gen géppel 30-40e lábot tartani fegyverzettel, forszázs nélkül még eldobott pótosokkal is gyakorlatilag alig vagy nagyon nehezen lehet. Alapvetően ebben a tartományban 600-700 kt földhöz viszonyított sebesség ( kb. asszem 350 KCAS) kell ahhoz, hogy legyen tényleges manőverezőképesség, és ez mondjuk kimerül az 5-6 G-ben, és az is jelentős süllyedéssel. Erre a biztonsági energia egyenlegre egyszerűen szükség van, mert ha mondjuk M0.7 alatt vagy akkor gyakorlatilag nem tudsz manőverezni és a tényleges sebesség gyűjtés percekben mérhető ami nem megfelelő reakció idő. A közepes / alacsony szubszonikus tartományban egyszerűen majdnem hogy nincs gyorsulása a gépnek ilyen magasan. M1 felett viszont elég jól gyorsulnak, szóval ha ezt az átmeneti rossz tartományt soha el sem éri a gép az brutális különbségeket tud okozni.
Pótossal talán tudsz tartani egy hosszabb CAP-ot 30k lábon de afölött nemnagyon, fáklyával vagy pótos nélkül (vagy a kettő kombinácijóval) meg egyszerűen nincs értelme mert kb. azonnal haza kell menni.
A Raptor viszont szerintem fáklya nélkül tudja tartani akár a 40k lábot is úgy, hogy megfelelő sebességen repül (figyelem, nem szupercirkálva) és az üzemanyag fogyasztás is a gazdaságos tartományban van. Ezt kombinálva a jobb gyorsulási paraméterekkel (kisebb a légellenállás a belső fegyvertér miatt) még a stealth nélkül is jóval optimálisabb kezdő pozíciókat tudnak felvenni.
Ha ezt azzal ötvözik, hogy a kezdeti "védekező" kényszer rakéta indításokat kihagyják és csak a NEZ széléről lövöldöznek, ez kurva veszélyes tud lenni, főleg ha az indítás előtt nem vagy csak nagyon kis idővel észlelik a jelenlétüket.
Ja, de szó se volt sci-firől. Horrorról már annál inkább. Mind a két esetben horror a kerófogyasztás.Egyikben sincs semmi sci-fi...
De egyik üzemmódra sincs szükség kb. 1-2 percnél tovább.Ja, de szó se volt sci-firől. Horrorról már annál inkább. Mind a két esetben horror a kerófogyasztás.
A 21-esnél a CsR üzemmódja technikailag hogyan volt elérhető? Adott magasságnál még előrébb lehetett tolni a gázkart? Mi történt, ha a pilóta megsértette a limitet? Mennyire volt drámai és azonnali követezménye ennek a hajtómű üzemére?A 21-esnél nem véletlen az egyperces limit.
Tehát, ha jó értem a kapcsoló egy reteszfeltétel, ha nincs felkapcsolva, akkor a normál üzem. Ha fel van kapcsolva és fullra előre van tolva a gáztak és a rendszer megfelelő nyomást érzékel, akkor beindítja a szivattyúk és CSR van.NR-44-es pót betáplálás szivattyú müködésbe lépett, ha a szívócsatornában megfelelő nyomás előállt. Ehhez egy kapcsolót kellett a HVK előtt-alatt a pulton előre kapcsolni. Ha a megfelelő repülési sebrsséget elérte a gép és a rendszer aktív volt, akkor az NR-22-es forszázs szivattyú mellé bekapcsolt az NR-44-es is. Ennek ugye előfeltétele volt a gázkar maximális utánégetési helyzete. Ha a CsR bekapcsolt, akkor 4000 méteres barometrikus nyomásmagasságig, Mach 1 műszer szerinti sebességnek megfelelő dinamikus kompresszióig és egy percnyi működésig bezárólag az R-25-300-as hajtómű kb 7200 kp-os fékpadi maximális forszázs tolóerejéből 9700-at csinált. Berepüléskor tesztelni kellett a CsR-t úgy is, hogy barometrikus 4000 méteren váltakozó magasságú repüléssel ellenőrizték a ki-be kapcsolást. Az NR-44-esnek saját forszázskollektora és lángstabilizátora is volt az utánégető kamrában. Nem egy magyar repülőnapos videón látszik, hogy akkor és ott olyan légnyomás feltételek uralkodtak, hogy kb az orrfutó eljöveteli sebessége előtt már bekapcsolt a CsR. Itt (igaz az angliai Fairfordban) pl 0:24-nél és már a levegőben 1:13-nál a maximális utánégetéshez jön a mégtovább hízó lángcsóva:
A CsR erejére jellemző, hogy Fairfordban akkor a Cápetivel is 10g feletti értékkel húztak meg egy fordulót 1100 km/h-nál! Ehhez azért kell energia és pilóta is.
60+ hajtóműnél? Egyetlen üzemeltetőnél? Simán....
2014-ben még nem voltak orosz MiG-29KR/KUBR-ek. Bár azok is csak 20+ géppel dobták meg a darabszámot és a MiG-29M2-esekből is most áll össze az első pár darab Egyiptomban.
1988-ban szállt fel a 311-es, majd 1989-ben 312-es 9.31-es MiG-29K. Ezek ketten elfüstőltek 4-6 RD-33K-t. Ehhez képest az RD-33MK, ami a K verzión alapszik, 2005-ben jelent meg. 2005 és 2014 között kb egy tucat, talán húsz RD-33MK-t raktak össze a szentpétervári Klimov kísérlet gyártósorán, míg 2014-től a szintén szentpétervári Csernyisev gépgyár megkezdte az indiaiaknak a nevezett kontingens legyártását. Igen, idejük volt, mint a tenger, csak a megrendelés húzódott 25 évig. Ezalatt az idő alatt nem csak a tervezőgárda cserélődött le, de a komplett tervezői környezet. Namost, egy alig 60-70 darabos szériánál, hogy mást ne mondjak, a kompresszor és turbinalapátok legyártása sem mehet egészséges ütemmel, mert fajlagosan annyira alacsony ez a darabszám, érdemi felfutás nélkül. Ilyen korlátozott volumennél azt szokták csinálni, hogy a minőségi felfutást a gyárkapun kívülre helyezik, lényegében az üzemeltetőhöz és a szeme káttára korrigálják a menet közben összegyűjtött hibákat. Az ilyen üzemeltetésnek mindenképpen rosszabb az optikája, cserében kicsit nagyobb fókuszú a gyári jelenlét és szigorúbbak a hibahatárok. Többször van behúzva az a bizonyos kézifék. Delhiben gondolom ebből csak annyit akarnak látni, hogy sokat áll a flotta. De ne menyjünk messzire, hiszen nálunk se volt sokkal rózsásabb a helyzet a Gripenek első pár évében.
A működés biztosítása érdekében a fórum alapvető, illetve opcionális sütiket használ..