Telegramon is folyton felhánytorgatják a VM/hadvezetés részére, hogy legalább egy rohadt könnyűszerkezetes hangárt rakjatok már oda. Főleg, hogy Sojgu úgyis világ életében betonnal és építkezésekkel álmodik, így nem is lenne annyira bonyolult a kivitelezése. De fejétől bűzlik a hal, avagy amíg a fentiek nem gondolják úgy, hogy jah háború idején lehet nem a csillaggarázsban kéne állni a technikának, addig sajna változás nem lesz. Még Engelsz esetében is az ukrán dróntámadásokat követően már az nagy szó volt, hogy azóta földsáncokat húztak fel a beállókhoz, hogy legalább a szomszéd gépet védjék valamennyire.
De emlékezhetünk mi volt Szíriában is. Kellett egy kurva nagy dróntámadás és pár kiszedett gép ahhoz, hogy fel bírják húzni a könnyűszerkezetet hangárokat Hmejmímben
Ami meg az ex-szovjet betonfedezékeket illeti, ott valszeg az volt, hogy mind mi, mind az Ukrán/Belorusz SzSzK területe egyfajta előretolt bázisként működött a NATO csapásmérő fegyverzet hatókörében, így érthetően aztán kellettek is a betonfedezékek, hogy legalább a technika egy része védve legyen. Nem tudom hol olvastam, de a 3. vh esetére asszem pont Ukrajna volt kijelölve mint a VSz utáni első vonal, ahol a szovjet technika csoportosul. Ezzel szemben akkor még az orosz részek erősen belső területeknek számítottak mélyen a potenciális front mögött, így azok nem kaptak úgy fedezékeket.
Ennek is van egy történelmi vetülete. Idehaza a szovjetek kezdtek el maguknak betonfedezéket építeni, félköríves, a repteret ért atomcsapás lökéshullámának, de még a közvetlen hagyományos bombatalálatnak is jobban ellenálló félköríves elemekből, melyeket a helyszínen raktak össze. Különféle méretben készültek, méret alapján eltérő típusjellel, ahol a típus a fedezék méretére utal.
A fedezéképítés kb a 70-es évektől lett fontos, az arab-izraeli háborúk tapasztalatai nyomán, ahol is az apronon álló gépeket könnyűszerrel végiglőtte az izraeli légierő, illetve később az erre a célra alkalmasabb kazettás bombák is kezdtek megjelenni.
A fedezéképítést megelőzőleg, még a futópálya hosszabbításokkal kvázi egy időben épültek ki a legyezőszerűen szétbontakoztatott kutyanyelvek, melyek későbbi fedezékekkel történő kiegészítése már logikusan adta magát.
Ezzel szemben idehaza mindez jókora késéssel és "magyaros" módon lett csak honosítva.
Az első vonalas Pápán került kiépítésre a legjobban szétbontakoztatott állóhely hálózat, ami bár hasonló volt, még így se érte el a szovjetek által használt Lacháza, Sármellék, Kunmadaras, Tököl netán Debrecen komplexitását, ugyanakkor legalább volt egy, a reptér délkeleti részébe kinyújtott vészhelyzeti kitelepülő állóhely hálózat.
Illetve, a MiG-23-asok beérkeztével, a nyolcvanas években elkezdődött az egyetlen magyar tulajdonú betonfedezék struktúra kiépítése is, "magyaros" dizájnnal. Egyedülálló módon a szögletes hangárok az akusztikai sajátosságuk miatt alkalmatlanok voltak a fedezékben történő indításra, így a funkciójuk csak a tárolást tette lehetővé.
A dizájn a rossznyelvek szerint elsősorban a salgótarjáni betonelemgyár megmentése érdekében volt túlméretezett, de funkcióját tekintve felemás, illetve a hivatalos elvárás miatt lett szögletes. Ugyanis a költségtakarékos igény miatt (ironikus, hogy a méretük és kialakításuk miatt lettek pont drágábbak) egy fedezéknek két MiG-23-ast és három MiG-21-est kellett tudnia befogadni.
(Attól most tekintsünk el, hogy egy bombatalálattal így egyszerre lehetett volna két MiG-23-ast és három 21-est hazavágni).
Taszáron is volt kutyanyelv hálózat, de a pápaitól eltérően itt már nem volt a pályatengelyhez képest oldalirányban elhúzott alternatív állóhely hálózat, míg Kecskeméten a reptér munkaterületének csak a felében volt legyezőszerűen szétterített állóhely hálózat, ahogy az az 1988-as légifotón is jól látható a fentrol.hu-n.
A VSz többi országában a szovjetekéhez hasonló fedezékrendszert építettek.
