Fenntartom a tévedés jogát, de szerintem volt már Szu-35Sz-re is függesztve, nyilván nem csak holtsúlyként.
Szu-57 / Su-57 Felon / PAK-FA (T-50) / FGFA (Szuhoj, Oroszország)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Sőt, az ukrajnai bevetéseken egy jó ideig a Szu-35-ösre volt inkább csak felfüggesztve, de ott meg szinte mindig, illetve legalább egyszer Szu-35-ös lőtt le ukrán légicélt R-37M-el.
Na. Két dologgal voltam eddig úgy, hogy az azért valami: az egyik a lottó ötös megnyerése, a másik meg az, hogy AO megerősít. Lottózni mentem...
Telegramon is folyton felhánytorgatják a VM/hadvezetés részére, hogy legalább egy rohadt könnyűszerkezetes hangárt rakjatok már oda. Főleg, hogy Sojgu úgyis világ életében betonnal és építkezésekkel álmodik, így nem is lenne annyira bonyolult a kivitelezése. De fejétől bűzlik a hal, avagy amíg a fentiek nem gondolják úgy, hogy jah háború idején lehet nem a csillaggarázsban kéne állni a technikának, addig sajna változás nem lesz. Még Engelsz esetében is az ukrán dróntámadásokat követően már az nagy szó volt, hogy azóta földsáncokat húztak fel a beállókhoz, hogy legalább a szomszéd gépet védjék valamennyire.
De emlékezhetünk mi volt Szíriában is. Kellett egy kurva nagy dróntámadás és pár kiszedett gép ahhoz, hogy fel bírják húzni a könnyűszerkezetet hangárokat Hmejmímben
Ami meg az ex-szovjet betonfedezékeket illeti, ott valszeg az volt, hogy mind mi, mind az Ukrán/Belorusz SzSzK területe egyfajta előretolt bázisként működött a NATO csapásmérő fegyverzet hatókörében, így érthetően aztán kellettek is a betonfedezékek, hogy legalább a technika egy része védve legyen. Nem tudom hol olvastam, de a 3. vh esetére asszem pont Ukrajna volt kijelölve mint a VSz utáni első vonal, ahol a szovjet technika csoportosul. Ezzel szemben akkor még az orosz részek erősen belső területeknek számítottak mélyen a potenciális front mögött, így azok nem kaptak úgy fedezékeket.
Ennek is van egy történelmi vetülete. Idehaza a szovjetek kezdtek el maguknak betonfedezéket építeni, félköríves, a repteret ért atomcsapás lökéshullámának, de még a közvetlen hagyományos bombatalálatnak is jobban ellenálló félköríves elemekből, melyeket a helyszínen raktak össze. Különféle méretben készültek, méret alapján eltérő típusjellel, ahol a típus a fedezék méretére utal.
A fedezéképítés kb a 70-es évektől lett fontos, az arab-izraeli háborúk tapasztalatai nyomán, ahol is az apronon álló gépeket könnyűszerrel végiglőtte az izraeli légierő, illetve később az erre a célra alkalmasabb kazettás bombák is kezdtek megjelenni.
A fedezéképítést megelőzőleg, még a futópálya hosszabbításokkal kvázi egy időben épültek ki a legyezőszerűen szétbontakoztatott kutyanyelvek, melyek későbbi fedezékekkel történő kiegészítése már logikusan adta magát.
Ezzel szemben idehaza mindez jókora késéssel és "magyaros" módon lett csak honosítva.
Az első vonalas Pápán került kiépítésre a legjobban szétbontakoztatott állóhely hálózat, ami bár hasonló volt, még így se érte el a szovjetek által használt Lacháza, Sármellék, Kunmadaras, Tököl netán Debrecen komplexitását, ugyanakkor legalább volt egy, a reptér délkeleti részébe kinyújtott vészhelyzeti kitelepülő állóhely hálózat.
Illetve, a MiG-23-asok beérkeztével, a nyolcvanas években elkezdődött az egyetlen magyar tulajdonú betonfedezék struktúra kiépítése is, "magyaros" dizájnnal. Egyedülálló módon a szögletes hangárok az akusztikai sajátosságuk miatt alkalmatlanok voltak a fedezékben történő indításra, így a funkciójuk csak a tárolást tette lehetővé.
A dizájn a rossznyelvek szerint elsősorban a salgótarjáni betonelemgyár megmentése érdekében volt túlméretezett, de funkcióját tekintve felemás, illetve a hivatalos elvárás miatt lett szögletes. Ugyanis a költségtakarékos igény miatt (ironikus, hogy a méretük és kialakításuk miatt lettek pont drágábbak) egy fedezéknek két MiG-23-ast és három MiG-21-est kellett tudnia befogadni.
(Attól most tekintsünk el, hogy egy bombatalálattal így egyszerre lehetett volna két MiG-23-ast és három 21-est hazavágni).
Taszáron is volt kutyanyelv hálózat, de a pápaitól eltérően itt már nem volt a pályatengelyhez képest oldalirányban elhúzott alternatív állóhely hálózat, míg Kecskeméten a reptér munkaterületének csak a felében volt legyezőszerűen szétterített állóhely hálózat, ahogy az az 1988-as légifotón is jól látható a fentrol.hu-n.
A VSz többi országában a szovjetekéhez hasonló fedezékrendszert építettek.
A Szu-57-es vadászgépek nagy hatótávolságú rakétákkal lesznek felszerelve, amelyek akár 300 km távolságból is képesek eltalálni a célokat
Az R-37M-ről van szó
Egyébként a Szu-57-es vadászgép fegyverzeti komplexumába való integrálását néhány évvel ezelőtt jelentették a Tactical Missiles Corporationnál.
A nagyobb hatótávolságú levegő-levegő rakéta az előző generációs ultra-nagy hatótávolságú R-37 rakéta továbbfejlesztése. A rakétát úgy tervezték, hogy megsemmisítse mind a nagy sebességű, nagy magasságban (25 km-ig), mind az alacsonyan repülő (legfeljebb 15 méteres) célpontokat több mint 300 kilométeres hatótávolságban.
Rakéta sebessége: 7408,8 km/h
Kezdő tömeg: 510 kg
A robbanófej súlya: 60 kg
A robbanófej típusa: repesz-romboló
Ez a rakéta már lelőtte az ukrán Szu-27-es és MiG-29-es vadászgépeket. Eddig csak a MiG-31BM elfogó-vadász volt a hordozója.
Jelenleg az SU-57 vadászgép legfeljebb 120 km távolságban dolgozik az ellenségen, így az R-37M megjelenése jelentősen megnöveli harci potenciálját.
Ez az F-35 kivételével kb leszed minden nyugati gépet?
Az F35-öt is leszedi, ha fel tudják deríteni.
Földi radarokkal eddig fel tudták deríteni,nem?
Gondolom ez a madár,ez a rakéta már kaphat céladatokat a földről,nekem az a kérdés, hogy maga a gép,az F-35 ki tudja e védeni,meg tudja e zavarni,bagy ha egyszer bemérte,rá lockolt akkor annak is sanyi?
Majd meglássuk, csak akkor mán nagy baj lesz.
Akkor mi értelme? A Szu-57-re is kell valami hasonló fegyvert, amit tud vinni a belső fegyverterébe, ha már az a lényeg, hogy nehezen legyen felderíthető.
Ahogy a sisakoktól eljutottunk az F-16-osokig, és abból már százakat kérnek lassan, úgy lehet ha F-35-öt is kérni (meg kapni) fognak ha az oroszok még sokat faszolnak és nem zárják le a háborút.
F35nek teljes körű REH rendszere van.Szecskaszóró,aktiv zavaróadó,és vontatott csali is része.Ami fontosabb,hogy a DAS megfelelő légköri viszonyoknál már jóelőre jelzi a rakéta érkezését.
Ami a másik fele a dolognak,hogy hiába az extra hatótáv,ha nincs hozzá célfelderités,célpontmeghatározás.Hiába a nagy hatótávú AAM,ha a radarja nem képes felderiteni a célpontot,csak jóval közelebbről.És a földi VHF radarok se nagyon segitenek ezen.A hatalmas és sérülékeny Nyebo is csak olyan 100-120km-ről tudja stabil követésbe venni az F35öst.És teljesen logikus,hogy ezeket a nagy VHF radarokat kapnák ki elsőnek a rendszerből (nem is feltétlen maga az F35 csinálná,CM vagy harcászati BM is megfelel a célnak)
A mi Gripenjeinket,amin még vontatott csali sincs,azonban simán lekapják velük.
Szia,
Ez eleg tipikus hiba (nekem is), hogy mivel Magyarorszagon csak I. lepcsos, elit szovjet alakulatok voltak, ezert automatikusan arra gondol az ember, hogy az egesz szovjet hadsereg ilyen volt; de persze ott is tobb volt a III. lepcso, mint az I.
Igen volt, lőttek is le vele Ukrajnában a Szu-35Sz gépek ukrán MiG és Szu gépeket. Írtam is róla az ukrán és a Szu27-35 topikban. Tehát integrálták aSzu-35Sz-hez és a Szu-57Sz-hez is.
De az állandó hordozója((alap fegyverzet) a MiG-31BM/BSzM. Így értelmezendő az orosz poszt lefordított szövege.
Ha gyakorlatilag nézed az R37M Paramétereit akkor láthatod , hogy nem oszt nem szoroz , hogy kint vagy bent hordozza ! Olyan távolságról indíthatja ahonnan eleve csak a távolfelderítő lokátorok és az AWACS-ok láthatják ! Kvázi mint egy repülő S400-as az ilyen rakétával felszerelt gép ! Az F35 radarja kb 160-170km tudhat , a rakéta indításra figyelmeztető rendszerei meg sokkal kevesebbet ! Tehát tök felesleges egy PVO vadászba bezsúfolni ezt a böhöm rakétát (fizikailag is lehetetlen) csak azért , hogy később észleljék ! Fontos a lopakodó képesség de szerintem nem mindenható vannak szituációk amikor szimplán nem számítanak !
2-4-8 ekkora szivart ha a szárnyain visz, az azokat is megterheli, csökkenti a hatótávot, lomhább lesz tőle a gép. Ha már a nehezen észlelhetőség szerinted nem szempont.
Azért az szempont, hogy milyen közel mehet biztonságosan az ukrán légvédelmi rendszerekhez, vagyis milyem mélyen tud belőni a légterükbe.
Ez egy kifejezetten nagyméretű rakéta, szerintem nem tudnák egy vadászbombázó belső fegyverterét akkorára megcsinálni, hogy ez értelmesen elférjen benne.
Nézd meg légyszi az F35 terhelhetőségét ! Ha jól tudom nincs 1 t a belső bombatér !
Két darab "egytonnás", azaz imperial short tonn, vagyis 2000 fontos, tehát 908 kg-os Mk84 kaliberű bombát tud vinni az F-35-ös a belső fegyverterében úgy, hogy mellette még ott van a kamránként egy-egy AMRAAM is.
Photo: F-35’s first in-flight weapon release (of a huge 2,000 pound GBU-31 JDAM) - The Aviationist
On Oct. 16, a conventional take off and landing (CTOL) version of the F-35 Joint Strike Fighter, completed the first weapon drop, releasing a huge 2,000 pound GBU-31 BLU-109 warhead Joint Direct Attack Munition (JDAM). Flown by U.S. Air Force Maj. Matthew Phillips, the F-35A AF-1, dropped the...
theaviationist.com
