T-14 Armata

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Sharid

Well-Known Member
2017. szeptember 4.
5 476
2 834
113
A II. vh után évtizedekkel álló célra a T-62 első találati diagramja elkerülte a figyelmedet...? Annak is optikai keresője volt csak, meg vonások, de igazi távmérője nem. Ha jól értem.

15. elektronikus / 9. nyomtatott oldal. Álló célra. Következő oldalon mozgó célra, aztán gránát fajták szerint is.
http://www.dtic.mil/dtic/tr/fulltext/u2/a392790.pdf

Nekem ebből nagyon is az jön le, hogy még álló platforól vanló tüzelésnél is 1 km felett kell a lézertávmérő. Annak fényében, hogy ahol a terep lehetővé teszi akár 2 km feletti tűzmegnyitások is lehetnek szerintemd a kérdés elég egyértelmű. Biztos merő passzíóból van a modern hk-kon mind (javíts ki, ha tévednék) lézertávmérő.


féloff...
http://www.fprado.com/armorsite/tiger1-03.htm
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 146
16 754
113
Ezt nem is tudtam. A legnagyobb távolságú kill, amiről valaha hallottam az asszem Challengerrel volt.
https://defenceoftherealm.wordpress.com/2014/10/22/longest-tank-kill-in-history/
Én nem is gondoltam, hogy a II. vh alatt 2,5 km felett eltaláltak bármit is. Hiába méri az ember a távolságot jól, ha az összes többi faktorról lövése sincs vagy csak becsülni tudja.

Pedig simán. Számvéber Norbi is rakott fel PaK 43 vont. pct. löv. harcjelentéseket, ott bizony jópár 2km+ találat volt. De ezt pl. nemrég láttam, egyik első ISz-2 találkozott egy Nashornnal, ami 2600 méterről lyukaszotta át a lövegpajzson át. https://forum.axishistory.com/download/file.php?id=402251&mode=view Achtungpanzeren láttam most olyant is, hogy 44 júliusában az 506. n.pc. osztályparancsnoka 3900 méterről lőtt ki T-34-est.

Szóval a löveg meg a lövedék tudta, ha a távolság bemérésével volt idejük molyolni, akkor tudták is hozni. És azt sem volt rettenet nehéz megbecsülni egy kis fejszámolás után, a lövegen lévő osztásokhoz (németeknél háromszögek) kellett viszonyítani a cél hozzávetőleges ismert méretét, és az kiadta a távolságot.

70.jpg


Ez ebben a fomrában szerintem nem teljesen igaz.

Az első lövések ehhez képest kb. 300-900 méterre is becsapódtak a célpontoktól és utána pontosítottak. Hogy ez most a távolságmérés + célpont haladási irányának + sebességének + egyéb faktorok hibájából ered-e azt nem tudom és hogy ebből a távolságmérés mekkora bizonytalanság volt az homály. A Hood-ot és PoW-ot elsőre rombolóknak és cirkálónak nézték. Ez alapján a távolságukat totál nem tudták becsülni a németek, mert a 260 méteres hajó hosszát és haladási irányát vették 1xx méternek...A II. vh-s csata leírásokból az jön le, hogy a csatahajók 15-20 km között is jó, ha 3. sortűzzel fogták villába a célpontot, de a villágba fogás távolságáról adatot inkább ne is adtak meg. És igazán effektíven csak 10 km vagy alatta kezdtek tüzelni radar nélkül. Radarral is javult a találati arány tehát a radar távolság ÉS célpont irány és sebességének mérése döntő volt, csak ugyebár a röppálya idő még kis távolság esetén is van 15-20 sec. Totál más kategória, mint a hk. löveg és annak röppályája. Bár én csak Silent Hunterben próbáltam, de iszonyatosan nehéz megmondani egy hajóról látvány alapján, hogy mi a relatív haladási irány hozzád képes és a sebességét is. Ez meg a számított becsapódási ponthoz képest 50 sec repülési időnél több száz méteres hibát ad hiába tűpontos akár a távolság adatod a lövés pillanatában, ha a célpont haladási iránya mondjuk 10 fokos pontosságú és a sebesség meg +/- 5 csomó. Csak, ha elnézed a hajóosztályt, akkor meg kb. semmit sem tudsz, mert a távolságmérés sztereoptipikus módszerrel igényli a célpont hosszát és relatív haladási irányát is. (Tudtommal.)

Hogy mellé lőttek először, az normális, legalábbis a (szerintem nagyon praktikus) német hajótüzérségi gyakorlat az volt, hogy nagyjából bemérték az ellent és leadtak gyorsan két fél-fél sortüzet (két-két torony), amelyek eleve 200 méteres lépésközzel mentek a sortüzek, a becsapódások alapján pedig gyorsan tudtak pontosítani. Ha megvolt a villa, nem várták meg a becsapódást, hanem gyors-tüzelésre álltak át.

Hajóknál viszont a méretek ismerete nem számított (valszeg nem is látszódna a föld görbület miatt), mert nem méreteket mértek hanem óriási 10-15 méteres szteroszkópikus távolságmérőkkel dolgoztak, ott két egyszerre látott "szellemképet" vagy lencse jelölést kellett élesre állítani, a két lencse közötti távolság/szögállás pedig kiadta háromszögeléssel a céltávolságot (A manuálban M60-as hasonló, csak kisebb távolságmérő, btw a légvédelem is hasonlóval dolgozott). A többi a ballisztikai lőelemképzők, pirmitív számítógépek dolga volt. Kezelőtől is függött persze, mennyire lett pontos, szerintem jó időben pariban volt a radarral.A hajóknál ilyen távolságon már a repülési idő is nagyon sok volt, bő fél perc, a célpont pedig azalatt manőverezett és nem is csekély, hanem olyan 50 km/h-ás sebességgel haladt, és a lövegek szórása hosszban már több száz méteres, magyarán ha villába fogtad, akkor a lőelem már jó volt, csak a lövegek szórásán múlott.. ezért volt pár % a találati arány.

Az előretartáshoz a (szög)sebességet könnyű megállapítani, hiszen csak a célponton kell tartani az eszközt, a mai hk-k is úgy mérik a sebességet, távolságból és szögsebességből. Korlátozottan ember is meg tudja csinálni, nem akkora ördöngősség - ha tudod hogy teszem azt 1500 méterre van és kell 1,5 másodperc a lövedéknek, figyeled hogy kb. másfél másodperc alatt mennyit halad a hk. a célkereszten... annyit tartasz neki előre. Vagy használod az előre bemagolt előretartásokat, attól függően hogy gyors, lassú vagy közepesnek látod a sebességet. Nem tuti módszer, de a harkocsi is 6 méter hosszú, max az eleje helyett a vége kapja be a találatot..

A tengó azt hiszem a hk. hasonló viszonyítási arányokkal mért/becsült távolságot, de ott én asszem az árbóc/felépítmény magasságát mértem, az előretartás már neccesebb volt. Nem is lőttek messziről.

Ezt nem tudom megmondani, de a linkelt anyag, ha jól látom, akkor kiképzéshez használt anyag, hogy a T-62 képességeinek fényében mit és hogyan csináljno a jenki harckocsizó.

Pillanatra sem mondom hogy propagandanyag lenne, viszont a %-okban továbbra sem hiszek. Szerintem az alapja inkább valamilyen fix kiindulási pont (kezdősebesség?) alapján becsült hatásos lőtáv, és gyanúsan egy sima matematikai eloszlási függvénnyel, harctéri stressz stb. faktorral van kicsit megbolondítva... eleve fura hogy közvetlen közelről sincs 100%-os találat megadva, mert ahhoz hogy valaki teszem azt APFSDS-el 100-200 méterről ne találjon el egy tankot, fullba kellene nyomni...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 427
113

Meg is fogtad a lényeget és azt,hogy ez ma már miért felejtős!Idézlek:"Ha volt idő molyolni,akkor tudták is hozni."Ezen kívül ne felejtsd el,hogy ezeknek az extrém távoknak a leküzdése szinte soha nem egy lövéssel történt!
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 917
72 968
113
Távolságot mérni kell de nem feltétlen lövésenként.Jó példa erre a berendezett védelem ahol előre lemérnek a terepen jól felismerhető tereptárgyakat és az alapján adnak meg távolságot. Így nem kell minden lövés előtt mérned hisz tudod,hogy pl az a harckocsi ami a háznál van az 1250 méterre van tőled hisz már lemérted előre a ház távolságát.Ez ugye nem egyenlő azzal,hogy belenézel az optikába majd megsaccolod, hogy kb x méterre van.
Itt jön a képbe az APFSDS "imádat"mert az marha gyors és marha lapos a röppájája emiatt nagyon rámogatja ezt a fajta harcászatot ellenben a HEAT-tal ami azért lassú és a röppája is magas.
Ilyen bemerest látni a Mennyei királyságban Jeruzsálem ostromanal.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and LMzek

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 204
60 095
113
Szerintem a szovjeteknél a lövegcsőből indított ATGM lehetett a válasz a "mozgó MBT-ből mozgó MBT-t eltalálni" problémára. Ha nem túl kemény a terep akkor a lézer menet közben is célon tartható és akkor 80% körüli hatékonysággal az ATGM-ek is találni szoktak.
Meg amennyire én tudom, a T-72-nél 1500 méter a "kapás lövés" lőtávolsága BM42-vel, ugyanis (elméletileg) ezen a távon "tér vissza 0-ba" a lövedék, vagyis csapódik be a lövedék olyan magasságban amilyen magasságból kilőtték. De hát ugye ez az elmélet, aztán függ ez is a széltől, párától stb...
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

endre

Well-Known Member
2016. december 7.
328
520
93
Meg amennyire én tudom, a T-72-nél 1500 méter a "kapás lövés" lőtávolsága BM42-vel, ugyanis (elméletileg) ezen a távon "tér vissza 0-ba" a lövedék, vagyis csapódik be a lövedék olyan magasságban amilyen magasságból kilőtték. De hát ugye ez az elmélet, aztán függ ez is a széltől, párától stb...

A Sivatagi Vihar idején az Irakiak fixen 1800 méteres távolságot állítottak be az ütközet előtt a T-72-nél, mivel az állomány nem kapott elég magas szintű kiképzést ahhoz, hogy gyorsan végrehajtsa a távolságmérést ÉS a kapott adatot bevigye a számítógépbe.

Apró hiba (TM by Molni), hogy amíg ez még kb. rendben is volt pár évvel korábban az Irániak ellen, totális csődöt mondott, amikor az amerikánusok 3000 méter környékéröl kezdték meg a harcot. Aztán az amerikaiak nem értették, hogy miért előttük egy km-el csapódnak be az iraki lövedékek.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 427
113
Azért 1800-ra volt beállítva mert annyi az ágyú pásztázott lőtávolsága(nekem 1700 méter rémlett).
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 204
60 095
113
Gondolom lövedék típus függő is ez a pásztázott lőtávolság. Még a nyíllövedékek típusoknál sem azonos tudtommal.
Amúgy szerencsétlen Irakiaknál tudtommal a legelterjedtebb lőszer típus a BM-9-es volt :eek:
http://www.steelbeasts.com/sbwiki/index.php?title=3BM9
Mutatóban volt csak nekik BM-15-ös:
http://www.steelbeasts.com/sbwiki/index.php?title=3BM15

Hozzá tenném akkoriban az is már vagy 10 éve elavultnak számított.... Igazából az Irakiaknak esélye sem volt az öböl háborúban.
(Meg ugye a haderejük gerincét a kínai T-55 másolatok adták....:cool:)
 
  • Tetszik
Reactions: endre

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Szerintem a szovjeteknél a lövegcsőből indított ATGM lehetett a válasz a "mozgó MBT-ből mozgó MBT-t eltalálni" problémára. Ha nem túl kemény a terep akkor a lézer menet közben is célon tartható és akkor 80% körüli hatékonysággal az ATGM-ek is találni szoktak.
Meg amennyire én tudom, a T-72-nél 1500 méter a "kapás lövés" lőtávolsága BM42-vel, ugyanis (elméletileg) ezen a távon "tér vissza 0-ba" a lövedék, vagyis csapódik be a lövedék olyan magasságban amilyen magasságból kilőtték. De hát ugye ez az elmélet, aztán függ ez is a széltől, párától stb...


Az oroszoknal mindig is hatalmas minosegbeli res tatongott akozott amit megterveztek es protoszinten legyartottak es az ipari sorozatgyartas kozott. Ez az egesz iparukat athatotta es athatja ma is. Gondljatok csak pl a Bulava kudarcsorozatara. Oda oda hatnak de maga a rendszer olyan hogy pozitiv motivacio kultura nelkul csak erre kepes.

Eppen ezert nagyobb kaliber melett is az orosz lovegek mindig gyngebb eredmenyekre voltak kepesek . 2000-2500 meter feletti mozgo celok eseten eppen ezert javallot az ATGM hasznalata nalluk.

Ez az ATGM hasznalat a nyugat harckocsiknal az M-60A2 vel illetve az M551 SHERIDAN el kihalt.
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 455
84 427
113
Az oroszoknal mindig is hatalmas minosegbeli res tatongott akozott amit megterveztek es protoszinten legyartottak es az ipari sorozatgyartas kozott. Ez az egesz iparukat athatotta es athatja ma is. Gondljatok csak pl a Bulava kudarcsorozatara. Oda oda hatnak de maga a rendszer olyan hogy pozitiv motivacio kultura nelkul csak erre kepes.

Eppen ezert nagyobb kaliber melett is az orosz lovegek mindig gyngebb eredmenyekre voltak kepesek . 2000-2500 meter feletti mozgo celok eseten eppen ezert javallot az ATGM hasznalata nalluk.

Ez az ATGM hasznalat a nyugat harckocsiknal az M-60A2 vel illetve az M551 SHERIDAN el kihalt.

Az,hogy 125-ös vagy 120-as gyakorlatilag mind1.Meg azt azért ne felejtsd el,hogy nincs az az APFSDS ami átüt 800+millimétert 4000 méteren.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and fip7
M

molnibalage

Guest
Az oroszoknal mindig is hatalmas minosegbeli res tatongott akozott amit megterveztek es protoszinten legyartottak es az ipari sorozatgyartas kozott. Ez az egesz iparukat athatotta es athatja ma is. Gondljatok csak pl a Bulava kudarcsorozatara. Oda oda hatnak de maga a rendszer olyan hogy pozitiv motivacio kultura nelkul csak erre kepes.

Eppen ezert nagyobb kaliber melett is az orosz lovegek mindig gyngebb eredmenyekre voltak kepesek . 2000-2500 meter feletti mozgo celok eseten eppen ezert javallot az ATGM hasznalata nalluk.

Ez az ATGM hasznalat a nyugat harckocsiknal az M-60A2 vel illetve az M551 SHERIDAN el kihalt.
Az,hogy 125-ös vagy 120-as gyakorlatilag mind1.Meg azt azért ne felejtsd el,hogy nincs az az APFSDS ami átüt 800+millimétert 4000 méteren.
A dolog ennél összetettebb.

A jenki no.1-ság ellenére sok területen végül agyonkomplikáltak dolgokat vagy nem sikerült vagy nem annyira jól, hogy hadrendbe is állítsák a maximalista hozzállás miatt. (Pl. Mauler SAM, de elég csak az F-15-nél a casless ammo-s gépágyúra gondolni. Dollármillárdot szórtak el azért, hogy legyen egy kicsivel könnyebb, de fejlettebb gépágyú. Hogy minek....?)

Azért vegyük észre, hogy a Shillelagh mennyivel is előzte meg időben a szovjet hk. ATGM-eket. Ja, hogy vagy 10 évvel. Naná, hogy nem lett mesterdarab...

A M551 Sheridan-nel egész egyszerűen az volt az ötlet, hogy légiszállítható (!) lesz egy hk., ami még ha nincs is páncélozva egy valódi hk-hoz képest képes a kor csúcs MBT-ét is képes szétlőni. Hoppácska. Ez megérte az erőfeszítést és próbát főleg, amikor hódított a könnyűlovásság szerű helis és légiszállítható mozgékony erő koncepció, függőleges átlakrolás és egybek. (Na miért is jött vissza ez 40 évvel később a Stryker képben?)

Aztán megpróbálták adaptálni előnyei miatt M60-ra is, de akkor sem volt sikertörténet, az MBT-70 meg nem pusztán emiatt hasalt el.

Az, hogy szovjetek miért választották nem tudom, de az ATGM-emek RHA átütése egészen kb. a T-80U-ig meghaladta a lövegekét, tehát nemhogy lőtáv előnyt adott (papíron biztosan, valóságban nem lett kipróbálva), de tűzerő fölényt is. Az ATGM-es T-72B és T-64/80 változatok olyan tűzerővel bírtak, ami az M1A1 és Leo2A4 alatt kvázi zárójelbe tett papíron mindent. Persze drága volt, de nem is a mezei hadosztályok kapták meg, hanem a krém ezt a képességet. A hazai T-55AM-hez is volt ATGM, csak mi nem vettük meg...
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 146
16 754
113
Az oroszoknal mindig is hatalmas minosegbeli res tatongott akozott amit megterveztek es protoszinten legyartottak es az ipari sorozatgyartas kozott. Ez az egesz iparukat athatotta es athatja ma is. Gondljatok csak pl a Bulava kudarcsorozatara. Oda oda hatnak de maga a rendszer olyan hogy pozitiv motivacio kultura nelkul csak erre kepes.

Eppen ezert nagyobb kaliber melett is az orosz lovegek mindig gyngebb eredmenyekre voltak kepesek . 2000-2500 meter feletti mozgo celok eseten eppen ezert javallot az ATGM hasznalata nalluk.

Ez az ATGM hasznalat a nyugat harckocsiknal az M-60A2 vel illetve az M551 SHERIDAN el kihalt.

Az orosz ágyuk, gépágyúk k*rva jók, nincs velük baj. Mindig is azok voltak. A ruszki 125-ös is baromi jó. Mennyi a kezdősebessége, 1800 m/sec...?

A gond inkább a lőszerekkel volt különféle okok miatt, általában a tömegtermelhetőség előnyt élvezett. Pl. világháborúban pct. sapka nélküli, gyenge minőségű pct. gránátokat használtak, majd a hidegháború elején nem volt még nagyon APDS sem rendszeresítve, pedig a technológia megvolt hozzá, hanem űrméretes meg HEAT pct. gránátok. Később az APDS/APDFSD lőszereknél csak sima acél penetrátor volt tudtommal, valamivel gyengébb teljesítménnyel (ma már nem, ugyanúgy wolframmmagos), pedig wolfram magos lőszert használtak már a világháborúban is... csak ugye nem mindegy, hogy max. pár ezer NATO harckocsit kell ellátni megfelelő mennyiségű wolfram magos lőszerrel, vagy 50 000 T-54-est. Amióta viszont a megállíthatatlan vörös páncélosáradat koncepció megszűnt, ez már náluk sem probléma.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 204
60 095
113
DINAMO

"Ez az ATGM hasznalat a nyugat harckocsiknal az M-60A2 vel illetve az M551 SHERIDAN el kihalt."

Tévedés. Merkava és a LAHAT ATGM ;)
lahat120.jpg
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
Az orosz ágyuk, gépágyúk k*rva jók, nincs velük baj. Mindig is azok voltak. A ruszki 125-ös is baromi jó. Mennyi a kezdősebessége, 1800 m/sec...?

A gond inkább a lőszerekkel volt különféle okok miatt, általában a tömegtermelhetőség előnyt élvezett. Pl. világháborúban pct. sapka nélküli, gyenge minőségű pct. gránátokat használtak, majd a hidegháború elején nem volt még nagyon APDS sem rendszeresítve, pedig a technológia megvolt hozzá, hanem űrméretes meg HEAT pct. gránátok. Később az APDS/APDFSD lőszereknél csak sima acél penetrátor volt tudtommal, valamivel gyengébb teljesítménnyel (ma már nem, ugyanúgy wolframmmagos), pedig wolfram magos lőszert használtak már a világháborúban is... csak ugye nem mindegy, hogy max. pár ezer NATO harckocsit kell ellátni megfelelő mennyiségű wolfram magos lőszerrel, vagy 50 000 T-54-est. Amióta viszont a megállíthatatlan vörös páncélosáradat koncepció megszűnt, ez már náluk sem probléma.

oke 1800 m/sec az orosz agyou ( lovedek ) kezdosebessege. De hany loves utan is kell mar ellensulyokkal ujra kiegyensulyozni mert annyira kopik ? 50 loves levallokopenyessel. Az az ennyi loves utan mar bizony a szoras es minden egyebb is elkezd rohamosan noni ! Kerdezd meg dudit vaft barmely mas katonat hogy infojuk szerint mennyit is lottek a magyar harckocsizok levalo kopenyessel .

A kezdosebessege nem minden ! MINOSEG !!!!

APDS meg mar volt a T-62 hoz is az az cca 50 eve !!!
 

DINAMO

Well-Known Member
2017. április 5.
3 476
1 826
113
DINAMO

"Ez az ATGM hasznalat a nyugat harckocsiknal az M-60A2 vel illetve az M551 SHERIDAN el kihalt."

Tévedés. Merkava és a LAHAT ATGM ;)
lahat120.jpg


Igaz de ez inkabb kivetel szerintem. Ugye egy kicsiny orszag haderejeben van rendszeresitve. Igaz kulturajaban nyugati ( meg keleti is ) de azert megis csak egy kiveteles eset.