Ezt nem is tudtam. A legnagyobb távolságú kill, amiről valaha hallottam az asszem Challengerrel volt.
https://defenceoftherealm.wordpress.com/2014/10/22/longest-tank-kill-in-history/
Én nem is gondoltam, hogy a II. vh alatt 2,5 km felett eltaláltak bármit is. Hiába méri az ember a távolságot jól, ha az összes többi faktorról lövése sincs vagy csak becsülni tudja.
Pedig simán. Számvéber Norbi is rakott fel PaK 43 vont. pct. löv. harcjelentéseket, ott bizony jópár 2km+ találat volt. De ezt pl. nemrég láttam, egyik első ISz-2 találkozott egy Nashornnal, ami 2600 méterről lyukaszotta át a lövegpajzson át.
https://forum.axishistory.com/download/file.php?id=402251&mode=view Achtungpanzeren láttam most olyant is, hogy 44 júliusában az 506. n.pc. osztályparancsnoka 3900 méterről lőtt ki T-34-est.
Szóval a löveg meg a lövedék tudta, ha a távolság bemérésével volt idejük molyolni, akkor tudták is hozni. És azt sem volt rettenet nehéz megbecsülni egy kis fejszámolás után, a lövegen lévő osztásokhoz (németeknél háromszögek) kellett viszonyítani a cél hozzávetőleges ismert méretét, és az kiadta a távolságot.
Ez ebben a fomrában szerintem nem teljesen igaz.
Az első lövések ehhez képest kb. 300-900 méterre is becsapódtak a célpontoktól és utána pontosítottak. Hogy ez most a távolságmérés + célpont haladási irányának + sebességének + egyéb faktorok hibájából ered-e azt nem tudom és hogy ebből a távolságmérés mekkora bizonytalanság volt az homály. A Hood-ot és PoW-ot elsőre rombolóknak és cirkálónak nézték. Ez alapján a távolságukat totál nem tudták becsülni a németek, mert a 260 méteres hajó hosszát és haladási irányát vették 1xx méternek...A II. vh-s csata leírásokból az jön le, hogy a csatahajók 15-20 km között is jó, ha 3. sortűzzel fogták villába a célpontot, de a villágba fogás távolságáról adatot inkább ne is adtak meg. És igazán effektíven csak 10 km vagy alatta kezdtek tüzelni radar nélkül. Radarral is javult a találati arány tehát a radar távolság ÉS célpont irány és sebességének mérése döntő volt, csak ugyebár a röppálya idő még kis távolság esetén is van 15-20 sec. Totál más kategória, mint a hk. löveg és annak röppályája. Bár én csak Silent Hunterben próbáltam, de iszonyatosan nehéz megmondani egy hajóról látvány alapján, hogy mi a relatív haladási irány hozzád képes és a sebességét is. Ez meg a számított becsapódási ponthoz képest 50 sec repülési időnél több száz méteres hibát ad hiába tűpontos akár a távolság adatod a lövés pillanatában, ha a célpont haladási iránya mondjuk 10 fokos pontosságú és a sebesség meg +/- 5 csomó. Csak, ha elnézed a hajóosztályt, akkor meg kb. semmit sem tudsz, mert a távolságmérés sztereoptipikus módszerrel igényli a célpont hosszát és relatív haladási irányát is. (Tudtommal.)
Hogy mellé lőttek először, az normális, legalábbis a (szerintem nagyon praktikus) német hajótüzérségi gyakorlat az volt, hogy nagyjából bemérték az ellent és leadtak gyorsan két fél-fél sortüzet (két-két torony), amelyek eleve 200 méteres lépésközzel mentek a sortüzek, a becsapódások alapján pedig gyorsan tudtak pontosítani. Ha megvolt a villa, nem várták meg a becsapódást, hanem gyors-tüzelésre álltak át.
Hajóknál viszont a méretek ismerete nem számított (valszeg nem is látszódna a föld görbület miatt), mert nem méreteket mértek hanem óriási 10-15 méteres szteroszkópikus távolságmérőkkel dolgoztak, ott két egyszerre látott "szellemképet" vagy lencse jelölést kellett élesre állítani, a két lencse közötti távolság/szögállás pedig kiadta háromszögeléssel a céltávolságot (A manuálban M60-as hasonló, csak kisebb távolságmérő, btw a légvédelem is hasonlóval dolgozott). A többi a ballisztikai lőelemképzők, pirmitív számítógépek dolga volt. Kezelőtől is függött persze, mennyire lett pontos, szerintem jó időben pariban volt a radarral.A hajóknál ilyen távolságon már a repülési idő is nagyon sok volt, bő fél perc, a célpont pedig azalatt manőverezett és nem is csekély, hanem olyan 50 km/h-ás sebességgel haladt, és a lövegek szórása hosszban már több száz méteres, magyarán ha villába fogtad, akkor a lőelem már jó volt, csak a lövegek szórásán múlott.. ezért volt pár % a találati arány.
Az előretartáshoz a (szög)sebességet könnyű megállapítani, hiszen csak a célponton kell tartani az eszközt, a mai hk-k is úgy mérik a sebességet, távolságból és szögsebességből. Korlátozottan ember is meg tudja csinálni, nem akkora ördöngősség - ha tudod hogy teszem azt 1500 méterre van és kell 1,5 másodperc a lövedéknek, figyeled hogy kb. másfél másodperc alatt mennyit halad a hk. a célkereszten... annyit tartasz neki előre. Vagy használod az előre bemagolt előretartásokat, attól függően hogy gyors, lassú vagy közepesnek látod a sebességet. Nem tuti módszer, de a harkocsi is 6 méter hosszú, max az eleje helyett a vége kapja be a találatot..
A tengó azt hiszem a hk. hasonló viszonyítási arányokkal mért/becsült távolságot, de ott én asszem az árbóc/felépítmény magasságát mértem, az előretartás már neccesebb volt. Nem is lőttek messziről.
Ezt nem tudom megmondani, de a linkelt anyag, ha jól látom, akkor kiképzéshez használt anyag, hogy a T-62 képességeinek fényében mit és hogyan csináljno a jenki harckocsizó.
Pillanatra sem mondom hogy propagandanyag lenne, viszont a %-okban továbbra sem hiszek. Szerintem az alapja inkább valamilyen fix kiindulási pont (kezdősebesség?) alapján becsült hatásos lőtáv, és gyanúsan egy sima matematikai eloszlási függvénnyel, harctéri stressz stb. faktorral van kicsit megbolondítva... eleve fura hogy közvetlen közelről sincs 100%-os találat megadva, mert ahhoz hogy valaki teszem azt APFSDS-el 100-200 méterről ne találjon el egy tankot, fullba kellene nyomni...