Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Amit írsz, az alaktrész szintjén működik - bizonyos feltételek esetén.
Egy öregített ötvözetet sosem melegíthetsz az öregítési hőmérséklet körényékére, mert a szilárdságot okozó - jelen esetben intermetallikus fázisok és zónák feloldódnak és többé ezt nem tudod előállítani a titán (rozsdamentes acélok és HRSA anyagok ugyanilyenek) esetében. Amíg csak kovácsolt termékről van szó, a kovácsolási végparaméterekkel ezt pont be lehet játszani (hasonló a lakkbeégetéses acélminőségekhez az autóiparban), viszont a harckocsi egy szerkezet, ezt valahogy össze kell hegeszteni. A hegesztéskor sajnos az intermetallikus fázis keletkezési hőmérséklete felett vagy, az ömledék létideje pedig a fázis inkábációs idejének a többszöröse. A lehűlést nem tudod szabályozottan végrehajtani - plána egy adott méret felett (minél gyorsabb a lehűlés, annál finomabb a szemcseszerkezet és ezáltal a szakítósziládság (általában), így lokális dúsulások is létrejönnek. Sem a mechanikai tulajdonságok nem lesznek homogének és az anyagod nagy valószínűséggel érzékenyebb lesz a korrózióra (mondjuk a kipufogógáz kén-tartalma megeszi a "papíron" stabil titánt).
Sokan és sokféle módon kísérleteztek a titánnal. A titánnal az egyik gond az, hogy szinte az összes gázhoz magas az affinitása, olvadt állapotban rengeteget el tud nyelni. viszont amikor lehűl, akkor a rácsszerkezete is megváltozik. Mindegy, hogy tiszta, alfa, béta n, nem tudja oldani a gázokat, ebből szintén intermetallikus fázisok jönnek létre, vagy TiO, vagy TiN, a hidrogén meg megadja a kegyelemdöfést.Ha titánt hegesztesz és rossz a védőatmoszféra, akkor szép aranyszínű lesz a varrat felülete. Ez a titán-nitrid. Ha ezen mérsz egy keménységet, akkor hallod, ahogy a gyémátgúla serceg. A titánnal az a gond, hogy a kedvező mechanikai tulajdonságokat csak egy adott falvastagságig lehet megoldani, ha hegeszteni kell. Be lehet úgy játszani az előzetes hőkezelést, hogy a hegesztést követő végső hőkezeléssel fejezed be a szilárdságnövelő zónák létrejöttét, de ezt egyrészt nehéz vizsgálni, másrészt bonyolult. Ebben az esetben a keménység jócskán az 55HRC alatt marad, így jó esetben el lehet érni úgy 950MPa folyáshatárt még olyan 8-10% nyúlással a hőhatásövezetben (ez a varrat kritikus része). Ennyit tud jelenleg az armorex vagy a hardox 500-600 (kereskedelemben kapható kopásálló lemezek). A gond az, hogy egy járműnek nem csak súlya van, hanem merevsége is. Az acél Young-modulja 210GPa, a titáné olyan 120GPa, viszont a sűrűség 7,8kg/dm3 vs. 4,5. Azonos merevségi mátrix esetén a titán nagyobb falvastagságot és/vagy méretet indokol (viszont itt a technológiai paraméter miatt további szilárdság-csökkenés lesz), vagy azonos falvastagságú és azonos méret esetén jóval kisebb merevségi mátrixot okoz. Arról nem beszélve, hogy maga a gyártás jóval bonyolultabb (a harctéri javítás felejtős, hacsak nem viszel ki egy akkora vákuumkamrát, amibe belefér egy komplett harckocsi meg mellé egy gázállomás, amivel a 6-9-es gázminőséget garantálni tudod...). A hegesztési problémák miatt a dinamikus anyagtulajdonságok széles sávban szórhatnak. (elhanyagolhatóan kis mennyiségű oldott gáz is képes elridegíteni a hegesztést, így a páncéllal szemben megkívánt tulajdonságok (nagy keménység nagy szívósság mellett - többek között) nehezen megvalósíthatóak. Ha ragaszkodnak a titánhoz (lásd orosz légidesszantos harcjárművek), akkor lehet használni a megfelelő kompromissszumok mellett a megfelelő szendvics-szerkezetben
Az acélnál a dolgok némileg egyszerűbbek.
Optikai távolságmérés (becslés) már a világháborúban is volt. Nem véletlenül voltak vonások a hk. optikákon, nagyszerűen meg lehetett becsülni vele a távolságot, hiszen a célpont szélessége, hossza, magassága ismert volt, az kellett a vonásokhoz viszonyítani.
Mivel a tankok sebessége se nagyon tért el, a mozgásban lévő harckocsira simán lehetett egy 20 km/h-ás sebességet saccolni ha nagyon ment terepen, az utasításokban megjelenő tapasztalat pedig megmondta mennyire kell előre célozni.
AK-val 50cm vagy annál magasabb célnál nem kell irányzékot állítani(300 méteren belül ami igazából 350 de ebbe ne menjünk bel mert a 300 is telhesen helyes érték) azaz ha egy géppuskás a cél és nem látod hová csapódott az előző lövésed(pl az aljnövényzet miatt)akkor ott már illik távolságnak megfelelő irányzékállást választani.
Úgy látszik nem tetszik érteni.
