T-14 Armata

NA JÓ EZ FÁBÓL VASKARIKA.

Asszem linkeltem pár hete az Eitan nehéz APC 30 milliméteresének teszteléséről video-t.
Ez a kaliberű IFV pct lövedékkel már úgy nyitja fel az Armata tornyát, mint a bicskám a konzervet. Aztán kibelezi ott benn, mint hasfelmetsző jack a prostikat.

Erre azzal jössz, hogyy nedm baj, könyebb cserélni az érzékelőket.

Ez olyan mintha azt mondanád, minek a katonára lövedékálló mellény, így ha bekapja a repeszt, a doki könyebben megműti...

(Nem véleetlenül írtam a yemeni rosszarcok versus Leclerc esetről: .50-esek összpontosított tüzével szétverték a tornyon az érzékelőket, osztjónapot.)

Utóirat: az a mondatod pedig? hogy majd céloz az ágyúcsőn át nézve, (ha jól értettem a szöveget, epic)

Ez ugyanis ilyen: fogj egy búvárszemüveget. Fesd feketére, furj egy kis lyukat, illessz bele egy szívószálat. Vedd fel az így elkészült izét. A lőtéren kezdj el ebben szaladgálni és így megtalálni a mozgó célpontot.
Sok sikert
 
  • Tetszik
Reactions: camee
Én azt látom, hogy az Armata méretre baromi nagy, a tömege meg mégis kb. annyi mint a t90-nek. Illetve kb. 15 tonnával kevesebb, mint a hasonló méretű Leo2/M1-nek. Azt valahol meg kellett spórolni, és minden jel arra mutat, hogy ezt a tornyon tették meg, amit az automata torony tett lehetővé. Szerintem ez egy érdekes koncepció, kíváncsi leszek, hogy a Leo3-nál is látunk-e valami hasonlót.
A kérdés szerintem az, hogy a jelenlegi MBT-knél mennyire csak az emberes torony az oka a komoly páncélozásnak. Például ha oldalról kapna be egy 120 mm-es apfsds-t az armata, akkor az sanszosan vinné az egész tornyot, ágyútól,érzékelőstől együtt...
Viszont simán lehet, hogy a Leo2 (vagyegy t90-es) tornya képes lenne megfogni azt a lövedéket és így a harckocsi harcképes maradhatna.

Persze,hogy könnyebb,a torony fele akkora vagy még kisebb.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
NA JÓ EZ FÁBÓL VASKARIKA.

Asszem linkeltem pár hete az Eitan nehéz APC 30 milliméteresének teszteléséről video-t.
Ez a kaliberű IFV pct lövedékkel már úgy nyitja fel az Armata tornyát, mint a bicskám a konzervet. Aztán kibelezi ott benn, mint hasfelmetsző jack a prostikat.

Erre azzal jössz, hogyy nedm baj, könyebb cserélni az érzékelőket.

Ez olyan mintha azt mondanád, minek a katonára lövedékálló mellény, így ha bekapja a repeszt, a doki könyebben megműti...

(Nem véleetlenül írtam a yemeni rosszarcok versus Leclerc esetről: .50-esek összpontosított tüzével szétverték a tornyon az érzékelőket, osztjónapot.)

Utóirat: az a mondatod pedig? hogy majd céloz az ágyúcsőn át nézve, (ha jól értettem a szöveget, epic)

Ez ugyanis ilyen: fogj egy búvárszemüveget. Fesd feketére, furj egy kis lyukat, illessz bele egy szívószálat. Vedd fel az így elkészült izét. A lőtéren kezdj el ebben szaladgálni és így megtalálni a mozgó célpontot.
Sok sikert

Látom nem akaródzik megérteni,hogy a kölső lemezek nem a torony fő páncélja.
Mondjuk ezredjére nem írom le...
 
speziale

"A kérdés szerintem az, hogy a jelenlegi MBT-knél mennyire csak az emberes torony az oka a komoly páncélozásnak. Például ha oldalról kapna be egy 120 mm-es apfsds-t az armata, akkor az sanszosan vinné az egész tornyot, ágyútól,érzékelőstől együtt...
Viszont simán lehet, hogy a Leo2 (vagyegy t90-es) tornya képes lenne megfogni azt a lövedéket és így a harckocsi harcképes maradhatna."


Ez semmilyen körülmények között nem helytálló. A mai MBT-k oldal páncélzata 30-40 mm-s GPU-ig és jó esetben RPG-7 alap szintig védi meg a tornyot és a páncéltestet. Ennél többet nem tudnak. Egy sima T-55 is kilőné oldalról még a Leopárd 2A7-et is!
A 120 mm-s RM ágyúval és DM63-al meg úgy 3 db Leopárd 2A7-et lőnél át keresztben egyetlen egy lövéssel :D
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
speziale

"A kérdés szerintem az, hogy a jelenlegi MBT-knél mennyire csak az emberes torony az oka a komoly páncélozásnak. Például ha oldalról kapna be egy 120 mm-es apfsds-t az armata, akkor az sanszosan vinné az egész tornyot, ágyútól,érzékelőstől együtt...
Viszont simán lehet, hogy a Leo2 (vagyegy t90-es) tornya képes lenne megfogni azt a lövedéket és így a harckocsi harcképes maradhatna."


Ez semmilyen körülmények között nem helytálló. A mai MBT-k oldal páncélzata 30-40 mm-s GPU-ig és jó esetben RPG-7 alap szintig védi meg a tornyot és a páncéltestet. Ennél többet nem tudnak. Egy sima T-55 is kilőné oldalról még a Leopárd 2A7-et is!
A 120 mm-s RM ágyúval és DM63-al meg úgy 3 db Leopárd 2A7-et lőnél át keresztben egyetlen egy lövéssel :D

A teknőt átlövöd PG-7V gránáttal a tornyot nem.Ezért írtuk itt sokan,hogy a harckocsik oldalpáncélja szint védtelen ezalól a torony kivétel de az is csak gyengén max közepesen védett.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Sorry. Nemtom volt-e már :

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Amúgy mi van ha nem is acél hanem titán alapú a harckocsi tornyának páncélja?
Itt most nem a külső lemezekre gondolok (bár az is lehet titán)hanem a torony fő páncéljára ami ugye elég kicsi mindenki szerint így túl drága sem lenne.

Ha (az "adott" méreteken belül) titánból lenne, az min változtatna? Már csak azért, mert a titánnak ugyan sokkal jobb a tömeg(sűrűség)/szakítószilárdság aránya, mint az acélnak, de a méretre (vastagság) ez már nem áll. Ha a tömeg nem számít, csak a méret, akkor pl. a maraging (aermet 340 pl.) acéloknak, vagy az oroszok új (most meg nem mondom, de valami 44...sv... akármi) acéljának jobb mechanikai tulajdonságai (szakítószilárdság, keménység...) vannak, mint a titánötvözeteknek.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ez egy éves :

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ha (az "adott" méreteken belül) titánból lenne, az min változtatna? Már csak azért, mert a titánnak ugyan sokkal jobb a tömeg(sűrűség)/szakítószilárdság aránya, mint az acélnak, de a méretre (vastagság) ez már nem áll. Ha a tömeg nem számít, csak a méret, akkor pl. a maraging (aermet 340 pl.) acéloknak, vagy az oroszok új (most meg nem mondom, de valami 44...sv... akármi) acéljának jobb mechanikai tulajdonságai (szakítószilárdság, keménység...) vannak, mint a titánötvözeteknek.

Szóval azonos méretű(szélesség vastagság magasság)modern acél páncélnak jobb tulajdonságai vannak mint a páncélként használt titánnak?
 
A teknőt átlövöd PG-7V gránáttal a tornyot nem.

hogyis

omg....

Irak, 2008.
4a0f2608a015_sf_1.jpg


RPG-k+ IED
tonyon lévő eletronikus cuccoknka jórészt annyi, átütés nincs.

kb ugyanakkor: Bradley, RPG találatok. átütés nincs.
1934919_100573559960645_5771761_n.jpg.a9fcd29c5d95ef8d1eede1b5e2564e8c.jpg



1934919_100573589960642_5391962_n.jpg.49f54b4d8f0f66a40b8d821474cc99d5.jpg


lehet számolgatni a lyukakat.

meg linkelhetek egy félórát....

2003-ban egy angol katona akkor kapott Viktória keresztet, amikor az APC-jével elrajtolt a csapdába esett társaiért és visszhozta őket. Rakás RPG-találatot kapott a jármű, a megsebesült, amikor a vezető mellett csapódott be az egyik RPG.
K7HUq4T.jpg




szóval ha neadisten azt oktatják a Honvédésgnél, hogy menjél, oszt durrantsd csak oldalba az az MTB-t az RPG majd kinyírja....
akkor.....hogyisdmondjam.... szerintem rendszeresítsék a nemzetíszín kamikaze fejkendőt...
 
A tömeg világos volt a többi nekem új.

Most fejből, béta-titán ötvözetek max szakítószilárdsága 1700 MPa (kivéve a Gummetalt, de az egy nagyon spéci ötvözet, japán. kb. 2100 MPa max. szakítószilárdság, de csak úgy 40 HRC keménység és tudtommal ez a legnagyobb szakítószilárdságú titánötvözet) pár óra "érlelés" (aging) és kovácsolás után. Max keménységük kb. 50 HRC. Kivéve a germánium+nitrogénnel ötvözött cuccét, vagy az "omega-fázisú" csapadékban gazdag, kb. 300-400 fokon sok órán át "érlelt" béta ötvözeteket, mert ezek 55-62 HRC-sek is lehetnek, de már törékenyek Ezzel szemben, a spécibb acélok szakítószilárdsága akár 2500 MPa is lehet, keménységük 55+ HRC, és még kellően szívósak.
 
A teknőt átlövöd PG-7V gránáttal a tornyot nem.

hogyis

omg....

Irak, 2008.
4a0f2608a015_sf_1.jpg


RPG-k+ IED
tonyon lévő eletronikus cuccoknka jórészt annyi, átütés nincs.

kb ugyanakkor: Bradley, RPG találatok. átütés nincs.
1934919_100573559960645_5771761_n.jpg.a9fcd29c5d95ef8d1eede1b5e2564e8c.jpg



1934919_100573589960642_5391962_n.jpg.49f54b4d8f0f66a40b8d821474cc99d5.jpg


lehet számolgatni a lyukakat.

meg linkelhetek egy félórát....

2003-ban egy angol katona akkor kapott Viktória keresztet, amikor az APC-jével elrajtolt a csapdába esett társaiért és visszhozta őket. Rakás RPG-találatot kapott a jármű, a megsebesült, amikor a vezető mellett csapódott be az egyik RPG.
K7HUq4T.jpg




szóval ha neadisten azt oktatják a Honvédésgnél, hogy menjél, oszt durrantsd csak oldalba az az MTB-t az RPG majd kinyírja....
akkor.....hogyisdmondjam.... szerintem rendszeresítsék a nemzetíszín kamikaze fejkendőt...


A Bradly tele van rakva NERA vagy ERA páncéllal Az Abramsokon semmi nincs (van mit rárakni csak nem használják).

Egyébként nézd meg azt a dokumentumfilmat amiben Abramsot nagyjavítanak jól látszik,hogy a teknő oldalpáncélja nincs 20cm vastag...
És ez az általános minden mai harckocsinál.
Tehát olyan modern harckocsit aminek a teknőjén nincs pót páncél oldalról átlősz RPG-vel.Persze ha telerakják NERA vagy ERA elemekkel mint a Bradlyket akkor más a leányzó fekvése csak ugye mi nem erről beszéltünk.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and blitzkrieg
Most fejből, béta-titán ötvözetek max szakítószilárdsága 1700 MPa (kivéve a Gummetalt, de az egy nagyon spéci ötvözet, japán. kb. 2100 MPa max. szakítószilárdság, de csak úgy 40 HRC keménység és tudtommal ez a legnagyobb szakítószilárdságú titánötvözet) pár óra "érlelés" (aging) és kovácsolás után. Max keménységük kb. 50 HRC. Kivéve a germánium+nitrogénnel ötvözött cuccét, vagy az "omega-fázisú" csapadékban gazdag, kb. 300-400 fokon sok órán át "érlelt" béta ötvözeteket, mert ezek 55-62 HRC-sek is lehetnek, de már törékenyek Ezzel szemben, a spécibb acélok szakítószilárdsága akár 2500 MPa is lehet, keménységük 55+ HRC, és még kellően szívósak.
Amit írsz, az alaktrész szintjén működik - bizonyos feltételek esetén.
Egy öregített ötvözetet sosem melegíthetsz az öregítési hőmérséklet körényékére, mert a szilárdságot okozó - jelen esetben intermetallikus fázisok és zónák feloldódnak és többé ezt nem tudod előállítani a titán (rozsdamentes acélok és HRSA anyagok ugyanilyenek) esetében. Amíg csak kovácsolt termékről van szó, a kovácsolási végparaméterekkel ezt pont be lehet játszani (hasonló a lakkbeégetéses acélminőségekhez az autóiparban), viszont a harckocsi egy szerkezet, ezt valahogy össze kell hegeszteni. A hegesztéskor sajnos az intermetallikus fázis keletkezési hőmérséklete felett vagy, az ömledék létideje pedig a fázis inkábációs idejének a többszöröse. A lehűlést nem tudod szabályozottan végrehajtani - plána egy adott méret felett (minél gyorsabb a lehűlés, annál finomabb a szemcseszerkezet és ezáltal a szakítósziládság (általában), így lokális dúsulások is létrejönnek. Sem a mechanikai tulajdonságok nem lesznek homogének és az anyagod nagy valószínűséggel érzékenyebb lesz a korrózióra (mondjuk a kipufogógáz kén-tartalma megeszi a "papíron" stabil titánt).

Sokan és sokféle módon kísérleteztek a titánnal. A titánnal az egyik gond az, hogy szinte az összes gázhoz magas az affinitása, olvadt állapotban rengeteget el tud nyelni. viszont amikor lehűl, akkor a rácsszerkezete is megváltozik. Mindegy, hogy tiszta, alfa, béta n, nem tudja oldani a gázokat, ebből szintén intermetallikus fázisok jönnek létre, vagy TiO, vagy TiN, a hidrogén meg megadja a kegyelemdöfést.Ha titánt hegesztesz és rossz a védőatmoszféra, akkor szép aranyszínű lesz a varrat felülete. Ez a titán-nitrid. Ha ezen mérsz egy keménységet, akkor hallod, ahogy a gyémátgúla serceg :). A titánnal az a gond, hogy a kedvező mechanikai tulajdonságokat csak egy adott falvastagságig lehet megoldani, ha hegeszteni kell. Be lehet úgy játszani az előzetes hőkezelést, hogy a hegesztést követő végső hőkezeléssel fejezed be a szilárdságnövelő zónák létrejöttét, de ezt egyrészt nehéz vizsgálni, másrészt bonyolult. Ebben az esetben a keménység jócskán az 55HRC alatt marad, így jó esetben el lehet érni úgy 950MPa folyáshatárt még olyan 8-10% nyúlással a hőhatásövezetben (ez a varrat kritikus része). Ennyit tud jelenleg az armorex vagy a hardox 500-600 (kereskedelemben kapható kopásálló lemezek). A gond az, hogy egy járműnek nem csak súlya van, hanem merevsége is. Az acél Young-modulja 210GPa, a titáné olyan 120GPa, viszont a sűrűség 7,8kg/dm3 vs. 4,5. Azonos merevségi mátrix esetén a titán nagyobb falvastagságot és/vagy méretet indokol (viszont itt a technológiai paraméter miatt további szilárdság-csökkenés lesz), vagy azonos falvastagságú és azonos méret esetén jóval kisebb merevségi mátrixot okoz. Arról nem beszélve, hogy maga a gyártás jóval bonyolultabb (a harctéri javítás felejtős, hacsak nem viszel ki egy akkora vákuumkamrát, amibe belefér egy komplett harckocsi meg mellé egy gázállomás, amivel a 6-9-es gázminőséget garantálni tudod...). A hegesztési problémák miatt a dinamikus anyagtulajdonságok széles sávban szórhatnak. (elhanyagolhatóan kis mennyiségű oldott gáz is képes elridegíteni a hegesztést, így a páncéllal szemben megkívánt tulajdonságok (nagy keménység nagy szívósság mellett - többek között) nehezen megvalósíthatóak. Ha ragaszkodnak a titánhoz (lásd orosz légidesszantos harcjárművek), akkor lehet használni a megfelelő kompromissszumok mellett a megfelelő szendvics-szerkezetben

Az acélnál a dolgok némileg egyszerűbbek.
 
x plusz egy köténylemezen, teknőn, toronyoldalán eldurrant RPG találat képével tele a net.

Bászrából rémlik olyan Challenger-2, rektív páncél nélkül, amin 14 RPG durrant el, legnagyob kár, ha igaz, az optika kiesése volt, hatórás javítás után visszaállt a sorba.

Igaz, volt olyan is amit RPG 29 úgy talált el, hogy a sofőr lába bánta...
 
Tehát, ha jól értem, az a gond, hogy (talán) a T-14 tornya oldalról nem eléggé van páncélozva (szemből kb. mindegy, mert az érzékelőket, optikákat bármilyen szénné páncélozott tornyon is ugyanúgy legyalulná egy jól használt AM puska, vagy HMG-sorozat, vagy repeszfelhő).
Amúgy meg szerintem a teknő nagyon rendben van, a tornyot meg, ha akarják simán bepáncélozhatják jobban oldalról is, mert a teknő/felfüggesztés így ránézésre simán elbír még plusz 10 tonnát akár. 7 görgő, kellően nagy test... A motor is megfelelően erősnek tűnik ahhoz, hogy 20%-kal nagyobb tömeget mozgasson, ha kell. Az meg, hogy miért ekkora a teknő? Mert így legalább van elég helye a személyzetnek és nem kell nyomorogniuk. És egy ekkora teknőben elfér az esetleges jövőbeni 152 mm-es löveghez való lőszerekből is kellő mennyiség.