T-14 Armata

[Sharid]

NA JÓ EZ FÁBÓL VASKARIKA.

Asszem linkeltem pár hete az Eitan nehéz APC 30 milliméteresének teszteléséről video-t.
Ez a kaliberű IFV pct lövedékkel már úgy nyitja fel az Armata tornyát, mint a bicskám a konzervet. Aztán kibelezi ott benn, mint hasfelmetsző jack a prostikat.

Erre azzal jössz, hogyy nedm baj, könyebb cserélni az érzékelőket.

Ez olyan mintha azt mondanád, minek a katonára lövedékálló mellény, így ha bekapja a repeszt, a doki könyebben megműti...

(Nem véleetlenül írtam a yemeni rosszarcok versus Leclerc esetről: .50-esek összpontosított tüzével szétverték a tornyon az érzékelőket, osztjónapot.)

Utóirat: az a mondatod pedig? hogy majd céloz az ágyúcsőn át nézve, (ha jól értettem a szöveget, epic)

Ez ugyanis ilyen: fogj egy búvárszemüveget. Fesd feketére, furj egy kis lyukat, illessz bele egy szívószálat. Vedd fel az így elkészült izét. A lőtéren kezdj el ebben szaladgálni és így megtalálni a mozgó célpontot.
Sok sikert

 

[dudi]

Én azt látom, hogy az Armata méretre baromi nagy, a tömege meg mégis kb. annyi mint a t90-nek. Illetve kb. 15 tonnával kevesebb, mint a hasonló méretű Leo2/M1-nek. Azt valahol meg kellett spórolni, és minden jel arra mutat, hogy ezt a tornyon tették meg, amit az automata torony tett lehetővé. Szerintem ez egy érdekes koncepció, kíváncsi leszek, hogy a Leo3-nál is látunk-e valami hasonlót.
A kérdés szerintem az, hogy a jelenlegi MBT-knél mennyire csak az emberes torony az oka a komoly páncélozásnak. Például ha oldalról kapna be egy 120 mm-es apfsds-t az armata, akkor az sanszosan vinné az egész tornyot, ágyútól,érzékelőstől együtt...
Viszont simán lehet, hogy a Leo2 (vagyegy t90-es) tornya képes lenne megfogni azt a lövedéket és így a harckocsi harcképes maradhatna.

Persze,hogy könnyebb,a torony fele akkora vagy még kisebb.

 

[dudi]

NA JÓ EZ FÁBÓL VASKARIKA.

Asszem linkeltem pár hete az Eitan nehéz APC 30 milliméteresének teszteléséről video-t.
Ez a kaliberű IFV pct lövedékkel már úgy nyitja fel az Armata tornyát, mint a bicskám a konzervet. Aztán kibelezi ott benn, mint hasfelmetsző jack a prostikat.

Erre azzal jössz, hogyy nedm baj, könyebb cserélni az érzékelőket.

Ez olyan mintha azt mondanád, minek a katonára lövedékálló mellény, így ha bekapja a repeszt, a doki könyebben megműti...

(Nem véleetlenül írtam a yemeni rosszarcok versus Leclerc esetről: .50-esek összpontosított tüzével szétverték a tornyon az érzékelőket, osztjónapot.)

Utóirat: az a mondatod pedig? hogy majd céloz az ágyúcsőn át nézve, (ha jól értettem a szöveget, epic)

Ez ugyanis ilyen: fogj egy búvárszemüveget. Fesd feketére, furj egy kis lyukat, illessz bele egy szívószálat. Vedd fel az így elkészült izét. A lőtéren kezdj el ebben szaladgálni és így megtalálni a mozgó célpontot.
Sok sikert

Látom nem akaródzik megérteni,hogy a kölső lemezek nem a torony fő páncélja.
Mondjuk ezredjére nem írom le...

 

[fip7]

speziale

"A kérdés szerintem az, hogy a jelenlegi MBT-knél mennyire csak az emberes torony az oka a komoly páncélozásnak. Például ha oldalról kapna be egy 120 mm-es apfsds-t az armata, akkor az sanszosan vinné az egész tornyot, ágyútól,érzékelőstől együtt...
Viszont simán lehet, hogy a Leo2 (vagyegy t90-es) tornya képes lenne megfogni azt a lövedéket és így a harckocsi harcképes maradhatna."

Ez semmilyen körülmények között nem helytálló. A mai MBT-k oldal páncélzata 30-40 mm-s GPU-ig és jó esetben RPG-7 alap szintig védi meg a tornyot és a páncéltestet. Ennél többet nem tudnak. Egy sima T-55 is kilőné oldalról még a Leopárd 2A7-et is!
A 120 mm-s RM ágyúval és DM63-al meg úgy 3 db Leopárd 2A7-et lőnél át keresztben egyetlen egy lövéssel

 

[dudi]

speziale

"A kérdés szerintem az, hogy a jelenlegi MBT-knél mennyire csak az emberes torony az oka a komoly páncélozásnak. Például ha oldalról kapna be egy 120 mm-es apfsds-t az armata, akkor az sanszosan vinné az egész tornyot, ágyútól,érzékelőstől együtt...
Viszont simán lehet, hogy a Leo2 (vagyegy t90-es) tornya képes lenne megfogni azt a lövedéket és így a harckocsi harcképes maradhatna."

Ez semmilyen körülmények között nem helytálló. A mai MBT-k oldal páncélzata 30-40 mm-s GPU-ig és jó esetben RPG-7 alap szintig védi meg a tornyot és a páncéltestet. Ennél többet nem tudnak. Egy sima T-55 is kilőné oldalról még a Leopárd 2A7-et is!
A 120 mm-s RM ágyúval és DM63-al meg úgy 3 db Leopárd 2A7-et lőnél át keresztben egyetlen egy lövéssel

A teknőt átlövöd PG-7V gránáttal a tornyot nem.Ezért írtuk itt sokan,hogy a harckocsik oldalpáncélja szint védtelen ezalól a torony kivétel de az is csak gyengén max közepesen védett.

 

[szegcsab]

Sorry. Nemtom volt-e már :

 

[wolfram]

Amúgy mi van ha nem is acél hanem titán alapú a harckocsi tornyának páncélja?
Itt most nem a külső lemezekre gondolok (bár az is lehet titán)hanem a torony fő páncéljára ami ugye elég kicsi mindenki szerint így túl drága sem lenne.

Ha (az "adott" méreteken belül) titánból lenne, az min változtatna? Már csak azért, mert a titánnak ugyan sokkal jobb a tömeg(sűrűség)/szakítószilárdság aránya, mint az acélnak, de a méretre (vastagság) ez már nem áll. Ha a tömeg nem számít, csak a méret, akkor pl. a maraging (aermet 340 pl.) acéloknak, vagy az oroszok új (most meg nem mondom, de valami 44...sv... akármi) acéljának jobb mechanikai tulajdonságai (szakítószilárdság, keménység...) vannak, mint a titánötvözeteknek.

 

[szegcsab]

 

[szegcsab]

Ez egy éves :

 

[dudi]

Ha (az "adott" méreteken belül) titánból lenne, az min változtatna? Már csak azért, mert a titánnak ugyan sokkal jobb a tömeg(sűrűség)/szakítószilárdság aránya, mint az acélnak, de a méretre (vastagság) ez már nem áll. Ha a tömeg nem számít, csak a méret, akkor pl. a maraging (aermet 340 pl.) acéloknak, vagy az oroszok új (most meg nem mondom, de valami 44...sv... akármi) acéljának jobb mechanikai tulajdonságai (szakítószilárdság, keménység...) vannak, mint a titánötvözeteknek.

Szóval azonos méretű(szélesség vastagság magasság)modern acél páncélnak jobb tulajdonságai vannak mint a páncélként használt titánnak?

 

[wolfram]

Szóval azonos méretű(szélesség vastagság magasság)modern acél páncélnak jobb tulajdonságai vannak mint a páncélként használt titánnak?

Igen. A tömeg a nem mindegy. Titánötvözet esetén úgy 40%-ot lehet spórolni.

 

[dudi]

Igen. A tömeg a nem mindegy. Titánötvözet esetén 40-50%-ot lehet spórolni.

A tömeg világos volt a többi nekem új.

 

[Sharid]

A teknőt átlövöd PG-7V gránáttal a tornyot nem.

hogyis

omg....

Irak, 2008.

RPG-k+ IED
tonyon lévő eletronikus cuccoknka jórészt annyi, átütés nincs.

kb ugyanakkor: Bradley, RPG találatok. átütés nincs.

lehet számolgatni a lyukakat.

meg linkelhetek egy félórát....

2003-ban egy angol katona akkor kapott Viktória keresztet, amikor az APC-jével elrajtolt a csapdába esett társaiért és visszhozta őket. Rakás RPG-találatot kapott a jármű, a megsebesült, amikor a vezető mellett csapódott be az egyik RPG.

szóval ha neadisten azt oktatják a Honvédésgnél, hogy menjél, oszt durrantsd csak oldalba az az MTB-t az RPG majd kinyírja....
akkor.....hogyisdmondjam.... szerintem rendszeresítsék a nemzetíszín kamikaze fejkendőt...

 

[wolfram]

A tömeg világos volt a többi nekem új.

Most fejből, béta-titán ötvözetek max szakítószilárdsága 1700 MPa (kivéve a Gummetalt, de az egy nagyon spéci ötvözet, japán. kb. 2100 MPa max. szakítószilárdság, de csak úgy 40 HRC keménység és tudtommal ez a legnagyobb szakítószilárdságú titánötvözet) pár óra "érlelés" (aging) és kovácsolás után. Max keménységük kb. 50 HRC. Kivéve a germánium+nitrogénnel ötvözött cuccét, vagy az "omega-fázisú" csapadékban gazdag, kb. 300-400 fokon sok órán át "érlelt" béta ötvözeteket, mert ezek 55-62 HRC-sek is lehetnek, de már törékenyek Ezzel szemben, a spécibb acélok szakítószilárdsága akár 2500 MPa is lehet, keménységük 55+ HRC, és még kellően szívósak.

 

[dudi]

A teknőt átlövöd PG-7V gránáttal a tornyot nem.

hogyis

omg....

Irak, 2008.

RPG-k+ IED
tonyon lévő eletronikus cuccoknka jórészt annyi, átütés nincs.

kb ugyanakkor: Bradley, RPG találatok. átütés nincs.

lehet számolgatni a lyukakat.

meg linkelhetek egy félórát....

2003-ban egy angol katona akkor kapott Viktória keresztet, amikor az APC-jével elrajtolt a csapdába esett társaiért és visszhozta őket. Rakás RPG-találatot kapott a jármű, a megsebesült, amikor a vezető mellett csapódott be az egyik RPG.

szóval ha neadisten azt oktatják a Honvédésgnél, hogy menjél, oszt durrantsd csak oldalba az az MTB-t az RPG majd kinyírja....
akkor.....hogyisdmondjam.... szerintem rendszeresítsék a nemzetíszín kamikaze fejkendőt...

A Bradly tele van rakva NERA vagy ERA páncéllal Az Abramsokon semmi nincs (van mit rárakni csak nem használják).

Egyébként nézd meg azt a dokumentumfilmat amiben Abramsot nagyjavítanak jól látszik,hogy a teknő oldalpáncélja nincs 20cm vastag...
És ez az általános minden mai harckocsinál.
Tehát olyan modern harckocsit aminek a teknőjén nincs pót páncél oldalról átlősz RPG-vel.Persze ha telerakják NERA vagy ERA elemekkel mint a Bradlyket akkor más a leányzó fekvése csak ugye mi nem erről beszéltünk.

 

[Sharid]

ja. meg is nézted a képeket?

 

[ozymandias]

Most fejből, béta-titán ötvözetek max szakítószilárdsága 1700 MPa (kivéve a Gummetalt, de az egy nagyon spéci ötvözet, japán. kb. 2100 MPa max. szakítószilárdság, de csak úgy 40 HRC keménység és tudtommal ez a legnagyobb szakítószilárdságú titánötvözet) pár óra "érlelés" (aging) és kovácsolás után. Max keménységük kb. 50 HRC. Kivéve a germánium+nitrogénnel ötvözött cuccét, vagy az "omega-fázisú" csapadékban gazdag, kb. 300-400 fokon sok órán át "érlelt" béta ötvözeteket, mert ezek 55-62 HRC-sek is lehetnek, de már törékenyek Ezzel szemben, a spécibb acélok szakítószilárdsága akár 2500 MPa is lehet, keménységük 55+ HRC, és még kellően szívósak.

Amit írsz, az alaktrész szintjén működik - bizonyos feltételek esetén.
Egy öregített ötvözetet sosem melegíthetsz az öregítési hőmérséklet körényékére, mert a szilárdságot okozó - jelen esetben intermetallikus fázisok és zónák feloldódnak és többé ezt nem tudod előállítani a titán (rozsdamentes acélok és HRSA anyagok ugyanilyenek) esetében. Amíg csak kovácsolt termékről van szó, a kovácsolási végparaméterekkel ezt pont be lehet játszani (hasonló a lakkbeégetéses acélminőségekhez az autóiparban), viszont a harckocsi egy szerkezet, ezt valahogy össze kell hegeszteni. A hegesztéskor sajnos az intermetallikus fázis keletkezési hőmérséklete felett vagy, az ömledék létideje pedig a fázis inkábációs idejének a többszöröse. A lehűlést nem tudod szabályozottan végrehajtani - plána egy adott méret felett (minél gyorsabb a lehűlés, annál finomabb a szemcseszerkezet és ezáltal a szakítósziládság (általában), így lokális dúsulások is létrejönnek. Sem a mechanikai tulajdonságok nem lesznek homogének és az anyagod nagy valószínűséggel érzékenyebb lesz a korrózióra (mondjuk a kipufogógáz kén-tartalma megeszi a "papíron" stabil titánt).

Sokan és sokféle módon kísérleteztek a titánnal. A titánnal az egyik gond az, hogy szinte az összes gázhoz magas az affinitása, olvadt állapotban rengeteget el tud nyelni. viszont amikor lehűl, akkor a rácsszerkezete is megváltozik. Mindegy, hogy tiszta, alfa, béta n, nem tudja oldani a gázokat, ebből szintén intermetallikus fázisok jönnek létre, vagy TiO, vagy TiN, a hidrogén meg megadja a kegyelemdöfést.Ha titánt hegesztesz és rossz a védőatmoszféra, akkor szép aranyszínű lesz a varrat felülete. Ez a titán-nitrid. Ha ezen mérsz egy keménységet, akkor hallod, ahogy a gyémátgúla serceg . A titánnal az a gond, hogy a kedvező mechanikai tulajdonságokat csak egy adott falvastagságig lehet megoldani, ha hegeszteni kell. Be lehet úgy játszani az előzetes hőkezelést, hogy a hegesztést követő végső hőkezeléssel fejezed be a szilárdságnövelő zónák létrejöttét, de ezt egyrészt nehéz vizsgálni, másrészt bonyolult. Ebben az esetben a keménység jócskán az 55HRC alatt marad, így jó esetben el lehet érni úgy 950MPa folyáshatárt még olyan 8-10% nyúlással a hőhatásövezetben (ez a varrat kritikus része). Ennyit tud jelenleg az armorex vagy a hardox 500-600 (kereskedelemben kapható kopásálló lemezek). A gond az, hogy egy járműnek nem csak súlya van, hanem merevsége is. Az acél Young-modulja 210GPa, a titáné olyan 120GPa, viszont a sűrűség 7,8kg/dm3 vs. 4,5. Azonos merevségi mátrix esetén a titán nagyobb falvastagságot és/vagy méretet indokol (viszont itt a technológiai paraméter miatt további szilárdság-csökkenés lesz), vagy azonos falvastagságú és azonos méret esetén jóval kisebb merevségi mátrixot okoz. Arról nem beszélve, hogy maga a gyártás jóval bonyolultabb (a harctéri javítás felejtős, hacsak nem viszel ki egy akkora vákuumkamrát, amibe belefér egy komplett harckocsi meg mellé egy gázállomás, amivel a 6-9-es gázminőséget garantálni tudod...). A hegesztési problémák miatt a dinamikus anyagtulajdonságok széles sávban szórhatnak. (elhanyagolhatóan kis mennyiségű oldott gáz is képes elridegíteni a hegesztést, így a páncéllal szemben megkívánt tulajdonságok (nagy keménység nagy szívósság mellett - többek között) nehezen megvalósíthatóak. Ha ragaszkodnak a titánhoz (lásd orosz légidesszantos harcjárművek), akkor lehet használni a megfelelő kompromissszumok mellett a megfelelő szendvics-szerkezetben

Az acélnál a dolgok némileg egyszerűbbek.

 

[dudi]

ja. meg is nézted a képeket?

Meg de miért?

 

[Sharid]

x plusz egy köténylemezen, teknőn, toronyoldalán eldurrant RPG találat képével tele a net.

Bászrából rémlik olyan Challenger-2, rektív páncél nélkül, amin 14 RPG durrant el, legnagyob kár, ha igaz, az optika kiesése volt, hatórás javítás után visszaállt a sorba.

Igaz, volt olyan is amit RPG 29 úgy talált el, hogy a sofőr lába bánta...

 

[wolfram]

Tehát, ha jól értem, az a gond, hogy (talán) a T-14 tornya oldalról nem eléggé van páncélozva (szemből kb. mindegy, mert az érzékelőket, optikákat bármilyen szénné páncélozott tornyon is ugyanúgy legyalulná egy jól használt AM puska, vagy HMG-sorozat, vagy repeszfelhő).
Amúgy meg szerintem a teknő nagyon rendben van, a tornyot meg, ha akarják simán bepáncélozhatják jobban oldalról is, mert a teknő/felfüggesztés így ránézésre simán elbír még plusz 10 tonnát akár. 7 görgő, kellően nagy test... A motor is megfelelően erősnek tűnik ahhoz, hogy 20%-kal nagyobb tömeget mozgasson, ha kell. Az meg, hogy miért ekkora a teknő? Mert így legalább van elég helye a személyzetnek és nem kell nyomorogniuk. És egy ekkora teknőben elfér az esetleges jövőbeni 152 mm-es löveghez való lőszerekből is kellő mennyiség.