A másik oldalról: egy olcsón tömeg gyártott fegyvernél kérdéses a túlélőképesség.
A Szu-57 lopakodóképessége nagyban meghatározza azt, hogy előbb veheti észre az ellenfelét, mint az Őt.
Az árából pedig nem tudsz 2db új Szu-35-öst venni, de még csak 2db új MiG-29Sz-t sem valószínűleg.
Más szóval a harcértéke és túlélőképessége több, mint amennyivel többe kerül...
Egy elavult rendszer, mint a MiG-21SzMT, de akár egy MiG-29Sz is pedig egész egyszerűen repülő célpont manapság, nem annyira harceszköz.
Ugyanez igaz a T-14-re. Most függően attól, melyik árat nézzük, egy T-14 árából nem jön ki két T-90MSz, de még két T-72B3 sem igazán. Cserébe a T-14 erősebb fegyverzett és nagyságrendileg jobb túlélőképességgel bír.
Itt a minta az 1991-es Öböl-háború, hiába van hatalmas hadsereged, ha egy fejlettebb hadsereg támad meg, fejlettebb fegyverekkel, akkor el fogsz bukni. Ezért nem érdemes manapság az olcsó tömeghadseregre építeni. Különleges helyzetekben lehet velük eredményt elérni, de ha egy modernebb, jobban felszerelt ellenféllel kerülsz szembe, akkor bajban leszel.
Amíg Technical-okkal, AK-kkal meg RPG-7-esekkel felszerelt beduinokkal harcolsz, esélyesen nincs nagy harcérték-különbség egy drága új és egy "olcsó" tömegfegyver között. Tehát ha ilyen hadviselésre készülsz, akkor egy T-55 is elég lehet ERA-val. Csak hát sose tudhatod, hogy kivel kell szembe nézned... Ha az ellenfélnek komolyabb fegyverei is vannak, akkor a T-55 ismét nem lesz más, mint az első harcérintkezésig mozgó koporsó...
Ez így nagyon leegyszerűsíti a problémát...
Nincs valóban, de miután az elmúlt bő két évtizedben nem nagyon volt olyan háború, ahol a közel-légvédelem komolyabb szerepet kaphatott volna, ezért mindenki szépen le is építette, vagy legalábbis nem fordított kellő figyelmet a közel-légvédelemre. Ahol volt téma, az Szíria az oroszok részéről és az alacsony intenzitású közel-keleti háború (lásd Szaud-Arábiai olajfinomító elleni támadás).
Ez pont ezek miatt kezdett el változni, és egyre nagyobb szerepet kapni...
De ez pont azt támasztja alá, amit írtam: a folyamatosan változó "kard" miatt mindig kell megfelelő "pajzs"-ot is fejleszteni...
De akkor kanyarodjunk vissza az első problémára: aki költ modern fegyverekre, az előnyben lesz veled szemben...
Bizonyos tereken a fejlesztések a civil szférában előrébb járnak, mint a katonai alkalmazásban. Ilyen például a lézerek kérdésköre is. A szovjetek és az amerikaiak is jelentős pénzt fordítottak a lézerfegyverekre, majd dobták őket a kukába. Az utóbbira ideális példa a YAL-1A ABL. Hiába áldoztak rá gigászi összegeket, kiderült, hogy még kémiai lézerekkel sem lehet a kívánt teljesítményt elérni, és ráadásul a kémiai lézerek iszonyatosan veszélyes anyagokból csinálnak lézernyalábot.
Azóta a szilárdtest lézerben látják a jövőt, de ehhez nagy általánosságban civil lézer-generátorokat alkalmaznak. A LaWS kutya közönséges civil lézervágó elemeket használt fel, azokat optikai kábeleken keresztül "összefonta", és így ért el egy adott teljesítményt. Azért, mert a civil piac költött a fejlesztésekre...
Ugyanez pepitában jelentkezett a Zumwalt-osztálynál és az EM ágyúk kapcsán. 30 éve olvassuk-hallgatjuk, hogy a jövő az EM ágyúké. Az US NAVY némileg optimistán azt mondta, hogy oké, építünk egy egész hajóosztályt erre, itt egy rakás pénz, csináljátok meg. A rakás pénz elúszott, az EM ágyú meg csak nem jött. A Zumwalt-osztály pedig bizonyos szempontból ennek is köszönhetően egy pária lett...
Nem hinném, hogy hatalmas összegeket áldoznának ilyen programokra, ha közben ott lenne a háttérben egy már működő és életképes alternatíva...
Egészen biztos vannak fekete fegyver programok, félreértés ne essék, csak nem ilyenek...
Amíg értelmes érvekre épülő véleményt látok, szoktam lájkolni...