T-14 Armata

[Nagy Csaba]

Annyira azért nem a legjövedelmezőbb.

Éles a verseny, magasak a költségek, egy-egy jól sikerült tenderen rengeteget lehet kaszálni, de ha rossz lóra teszel, belebukhatsz. Emlékszünk arra, hogy a német HK 1991-ben a brit BAe tulajdonába került, mert a céget padlóra küldte a G11 család fejlesztésének a költsége, ami után magát a G11-et nem rendelte meg senki? Azóta a HK-nak voltak jobb és rosszabb évei, de úgy tudom, hogy a 2016 és a 2017 pénzügyi évet is kisebb veszteséggel zárták...

A német TKMS hadihajó / tengeralattjáró gyártó cég felvásárolta a konkurens svéd Kockums-ot, csak hogy ne induljon ellene potenciálisan sok pénzt hozó tendereken.

A német KMWS és a francia Nexter pedig nemrég egyesült, hogy közösen, áramvonalasítás és a fejlesztések / gyártás összefésülésével nyereségesek tudjanak lenni.

Vagy nézzük visszább, a General Dynamics eladta a repülőgép-gyártó részlegét a Lockheed-nek, az után, hogy megnyerték az F-16-ossal a LWF tendert. A Boeing pedig a csődbe ment McDonnel-Douglas-t vásárolta fel az 1990-es években, azt az MDD-t, amelynek ekkor még azért bőven futott az F-15 és F/A-18 gyártósora.

Ezek pedig európai és amerikai példák, ahol legalább a fejlett gyártástechnológiák adottak. Egy UVZ vagy Kurganmaszavod sokkal nehezebben tud megfelelő fejlesztéseket realizálni, hogy olcsóbb, hatékonyabb gyártást tudjon foganatosítani, nincs pénzük önálló fejlesztésekre, K+F beruházásokra, így pedig a nemzetközi versenyben csak az árral tudnak játszani - ami viszont a nyereségre van káros hatással.

Abszolút egyet értek Veled. annyi + a hozzátennivalóm, hogy már vagy 35-40 éve, különösen az USA-ban szembetűnően látható a hadiipari fejlesztési/gyártási kapacitások összegződése. Lásd monndjuk Vietnami háború, s az akkor 9-10 (McDonell, a Lockhead, Douglas, Grunman, Chance Vought, Lingh Temco, Boeing, Sikorsky, Bell, Rockwell (elnézést ha nem pontos a nevek leírása, s lehet hogy még volt cég) nagy rep. gép gyártó cég, ami mostanra 2db-ra nőtt össze. Ez egy részben a piac által is "működtetett" folyamat, ami (sz.tem) javarészt a fejlesztéshez szükségez pénzek irdatlan elszállásából következett (nagy projectet csak nagy tőkeerejű vállalt tud végig vinni). Az Orosz rendszer viszont magától ezt a tőke és tudás koncentrációt eleve képtelen végrehajtani, csak állami beavatkozássl. A leg eklatánsabb példa, a szu rendszer továbbélésére még mindíg az, hogy vannak tervező irodák és vannak gyártó vállalatok, nem mindíg közös érdekek mentén..... Talán a Szuhoj próbálkozott meg ennek a rendszernek a lebontásával, de a gyártó cégek ott sem a ter

Az nekem a külön állatorvosi ló, hogy a világon mindenhol az egyik legjövedelmezőbb ipari vállalkozás az a fegyvergyártás. Oroszéknál meg a két legnagyobb páncélostechnika gyártó csőd széléről megmentve? Ezt nem is annyira értem.....

Legalább nézz utána. A legnyereségesebb a pénzügy. (onnan lehet lopni, ahol sok van Az iparban a gyógyszergyártás. Nem fogod elhinni, de a kezemmel többezer armatára való gyógyszerhatóanyagot hordtam raktárra.[/QUOTE]

Az nekem a külön állatorvosi ló, hogy a világon mindenhol az egyik legjövedelmezőbb ipari vállalkozás az a fegyvergyártás. Oroszéknál meg a két legnagyobb páncélostechnika gyártó csőd széléről megmentve? Ezt nem is annyira értem.....

Legalább nézz utána. A legnyereségesebb a pénzügy. (onnan lehet lopni, ahol sok van Az iparban a gyógyszergyártás. Nem fogod elhinni, de a kezemmel többezer armatára való gyógyszerhatóanyagot hordtam raktárra.[/QUOTE]

Ebben nagyjából igazad van, de a termelő iparágak között azért nagyon nem az utolsó helyen van egy hadiipar. Tudom, Lockhead és - 2Milliárd $. Itt azért piaci alapon megy az üzlet, és ha balfék a cégvezetés, akkor negatív az eredmény. Ha sokszor balfék a cégvezetés, akkor a részvényesek úgy rugják ki őket hogy a lábuk nem éri a földet (mi épp nemrég éltünk át ilyet, s még nincs vége a történetnek)
Visszatérve az iparágakra. Amcsi tulajdonu anya cég leányánál dolgozok idehaza. Úgy számolják a nyereség rátát (a nyereség termelő képességet), hogy kommersz kereskedelmi és építőipari termék gyártásakor valahol 3-5%, autóipari beszállításkor valahol 10-15%, hadiipari beszállításkor valahol 20% felett. Egyértelmű innentől kezdve hogy mit akarnának gyártatni....

 

[molnibalage]

Az nekem a külön állatorvosi ló, hogy a világon mindenhol az egyik legjövedelmezőbb ipari vállalkozás az a fegyvergyártás. Oroszéknál meg a két legnagyobb páncélostechnika gyártó csőd széléről megmentve? Ezt nem is annyira értem.....

Ööö, nagyon nem, ez egy általános téveszme. Sehol nincs az energiapiachoz képest sem összegben sem stabilitásban. A kockázat meg iszonyatos és egyre drágább lett minden. Nem véletlen az, hogy '50-es években tucatnyi jenki cég gyártott harci repülőgépet az interkont bombázótól a vadászgépig. Ma van kettő darab cég, az Boeing és a Lockheed Martin.... Olyan iszonyatos húzónév sem létezik, mint a McDD, ami a '70-es évek végén 4 db (!) harcászati gépet gyártott egy időben. (AV-8, F/A-18, F-4 és F-15 egyszerre volt még gyártásban.)

A világ legnagyobb fegyverüzlete a szaúdi F-15SA + S korszerűsítés a fegyverzeti csomaggal kb. annyiba került asszem, mint Paks II. Paks II, meg egy átlagos két blokkos új atomerőmű. 100+ hasonló kapacitású blokk van tervbe véve. 100 db szaúdi méretű fegyverüzlet nincs. És ez csak atomenergia.

Az energetika topikban a Varró László féle videóban szó van az LNG terminálokról is nyugaton. 20 mrd EUR/USD-s projektek. Több is van.

stb, stb.

Ehhez képest a fegyverbiznisz iszonyatosan rizikós. Ha egyetlen projekted is elhasal, akkor abba gigacégek is meg tudnak reccsenni...

 

[Nagy Csaba]

Ööö, nagyon nem, ez egy általános téveszme. Sehol nincs az energiapiachoz képest sem összegben sem stabilitásban. A kockázat meg iszonyatos és egyre drágább lett minden. Nem véletlen az, hogy '50-es években tucatnyi jenki cég gyártott harci repülőgépet az interkont bombázótól a vadászgépig. Ma van kettő darab cég, az Boeing és a Lockheed Martin.... Olyan iszonyatos húzónév sem létezik, mint a McDD, ami a '70-es évek végén 4 db (!) harcászati gépet gyártott egy időben. (AV-8, F/A-18, F-4 és F-15 egyszerre volt még gyártásban.)

A világ legnagyobb fegyverüzlete a szaúdi F-15SA + S korszerűsítés a fegyverzeti csomaggal kb. annyiba került asszem, mint Paks II. Paks II, meg egy átlagos két blokkos új atomerőmű. 100+ hasonló kapacitású blokk van tervbe véve. 100 db szaúdi méretű fegyverüzlet nincs. És ez csak atomenergia.

Az energetika topikban a Varró László féle videóban szó van az LNG terminálokról is nyugaton. 20 mrd EUR/USD-s projektek. Több is van.

stb, stb.

Ehhez képest a fegyverbiznisz iszonyatosan rizikós. Ha egyetlen projekted is elhasal, akkor abba gigacégek is meg tudnak reccsenni...

Alapban egyet értünk, annyi a kiegészítésem, hogy amennyiben a biznisz működik, akkor viszont a nyereség termelő képessége az az átlag polgári bizniszek felett van.....

 

[Cifu]

Alapban egyet értünk, annyi a kiegészítésem, hogy amennyiben a biznisz működik, akkor viszont a nyereség termelő képessége az az átlag polgári bizniszek felett van.....

A probléma a hosszú távú nyereségesség fenntartása. A Lockheed és a Boeing azért csatázott annyit a JSF tenderen, mert egyértelmű volt, hogy aki ezt viszi, az kb. 30-40 évre kap egy biztos megrendelést. Persze, aztán a program eléggé rázós úton van azóta, de akár hogy is, a Lockheednak jó ideig kenyeret fog adni.

Az LCS tenderen is az volt az érv, hogy azért kell mindkét gyártótól rendelni, mert különben a vesztesnek felkopik az álla. Nem véletlen, hogy a gyártók szeretnek block-buy rendszerben szerződni, hiszen némi biztonságot ad a jövőre való tekintettel. Az sem véletlen, hogy annyi korrupció van a katonai beszerzéseknél, ami persze aztán komoly tényező lehet a jövőre is (a Francia cégeknek majdnem 1 milliárd dollárt kellett fizetni a Tajvani fregatt-tenderen korrupcióval elnyert megrendelés miatt, mivel pénzel "olajozták meg" a La Fayette-osztály ajánlatát, lévén nem felelt meg mindenben a kiírásnak; de hát ugye kis hazánk is érintett volt a Gripen ügy esetében...).

Hogy visszatérjünk Oroszországhoz,fejlesztés nélkül nem leszel versenyképes, és elbuksz. Na most az orosz állam nagyjából 1992-től 2006-ig szinte semmi értékelhető megrendelést nem tett le a harckocsik terén. Valamelyik orosz blogban olvastam anno, hogy az Objekt 195 programra effektíve semmi pénzt nem fektetett be az Orosz állam a Szovjetunió széthullása után, így nem túl meglepő, hogy a hadsereg nem is mérlegelte igazán a rendszeresítést, lévén nagyon messze volt attól, hogy sorozatgyártásra érett fegyvernek lehessen tekinteni. Az Omszki Omszktranszmas ugye próbálkozott a 'Fekete Sas' programmal, saját szakállra, de még annyi megrendelést se sikerült összekaparniuk, mint az Uralvagonzavodnak, lévén az UVZ "begyűjtötte" az összes lehetséges megbízást - kvázi kivéreztetve az omszkiakat...

Az, hogy a T-14 nem lesz szériába, csak kis számban legyártva, illetve a T-72B3M megrendeléseket folytatják, az UVZ tankgyártó/fejlesztő képessége legalább takaréklángon életben lesz tartva...

 

[molnibalage]

Amennyiben tényleg meg tud semmisíteni az Afganit APFSDS-t akkor immunis lesz mindenre.Márpedig az Afganit miatt kerül marha sokba.

Az Afganit sem tud egyszerre érkező párhuzamos fenyegetésekkel mit kezdeni.
Ezen felül te a páncélvédelmet hasonlítod össze azzal, hogy a célpontot nem lehet látótávolságon túl a bevett módon érzékelni és követni. Szezon és fazon. A stealth sokkal erősebb hatás, mint bármiféle páncélzat vagy aktív védelem a harkocsin. Amiről fogalmad nincs, hogy hol van, arra nem tudsz rakétát indítani sőt, helyes taktikát választani sem. Egy T-14 nem tud elbújni a csatatéren. Az F-35 igen. Persze a stealth irányfüggő, de ezt gyorsan tudja változtatni, hogy merre legyen kicsi az RCS. Ezen felül ott van még a DAS és vontatott csali, ami olyan lehetőségeket ad a légiharcban, aminek nincs szárazföldi analógiája

Nem értem, hogy miért erőlteted ezt hasonlatot. Messze nagyobb a szakadék az F-35A vs. 4++ gen gépek között, mint pl. egy M1A2/3 és T-14 között. Aktív védelmet minden hk-ra rá lehet tenni utólag, de stealth nem lesz utólag egyetlen vadászgép sem...

 

[Cifu]

Az Afganit sem tud egyszerre érkező párhuzamos fenyegetésekkel mit kezdeni.

Ebben igazad lehet, de ha igaz az Afganit APFSDS-elfogó képessége, akkor azért harckocsi-harckocsi küzdelemben a T-14 (ismétlem: elméletben) valóban félelmetes előnyben lenne. Jelenleg nem tudok olyan APFSDS-ről, amely fel van készítve erre. Teoretikusan lehetséges, hogy az RPG-30-nál is használt "előfutó" célpont becsapja az APS-t, amit valahogy úgy lehetne elképzelni, hogy az APFSDS lövedék orra leválasztható és a cél közelébe egy kis töltettel "előre küldik", hogy arra mozduljon rá az APS, hogy aztán a nyíllövedék magjára már ne reagáljon...

 

[molnibalage]

Ebben igazad lehet, de ha igaz az Afganit APFSDS-elfogó képessége, akkor azért harckocsi-harckocsi küzdelemben a T-14 (ismétlem: elméletben) valóban félelmetes előnyben lenne. Jelenleg nem tudok olyan APFSDS-ről, amely fel van készítve erre. Teoretikusan lehetséges, hogy az RPG-30-nál is használt "előfutó" célpont becsapja az APS-t, amit valahogy úgy lehetne elképzelni, hogy az APFSDS lövedék orra leválasztható és a cél közelébe egy kis töltettel "előre küldik", hogy arra mozduljon rá az APS, hogy aztán a nyíllövedék magjára már ne reagáljon...

Igen, ilyen APFSDS jelenleg nincs. Viszont a Thropy rendszer az nem aktív védelem? Nem azért nincs aktív védelem egyes nyugati hk-n, mert nincs fizikailag és mission impossbile, hanem a pénz... Legalábbis tudtommal..

 

[beta]

Igen, ilyen APFSDS jelenleg nincs. Viszont a Thropy rendszer az nem aktív védelem? Nem azért nincs aktív védelem egyes nyugati hk-n, mert nincs fizikailag és mission impossbile, hanem a pénz... Legalábbis tudtommal..

Egy működő aktív védelem aszimmetrikus háborúban akkora segítség, hogy meglepődnék ha a pénz állna az útjában.

 

[Cifu]

Igen, ilyen APFSDS jelenleg nincs. Viszont a Thropy rendszer az nem aktív védelem? Nem azért nincs aktív védelem egyes nyugati hk-n, mert nincs fizikailag és mission impossbile, hanem a pénz... Legalábbis tudtommal..

Az utolsó mondat teljesen igaz, de...

Itt most két külön dologról beszélünk.
A Thropy, MASS és hasonló APS-ek max. célsebessége 600-700m/s környékén mozog, vagyis a pct. rakéták ellen hatásos.
Az, hogy az Afganit max. célsebessége 1700m/s, az aktív védelmi rendszer az APFSDS-ek ellen is védelmet nyújthat.

A másik dolog az integráció, a mostani APS-ek többsége úgy van "rádrótozva" a harcjárművekre, ami sok szempontból (első sorban a sérülékenység miatt) nem optimális. A T-14, T-15 ilyen szempontból is előrelépés, hatásosabb megoldás.

Az pedig egy másik történet, hogy az Afganit nem csak aktív "hard kill" képességet hozott, hanem a "soft kill" (csalik és füst generálás) terén is új lépcső volt a 40mm-es gránátokkal, amelyekből feltűnően sokat függőlegesen építettek be, tehát a harckocsi feletti részt "fedték le", szerintem a fentről érkező veszélyek ellen. Szóval az Afganit nem csak az APFSDS lövedékek ellen volt új és hatékony védelem, de mint komplex védelmi rendszer is új lépcsőfok lenne. Ilyen szempontból ugye a T-72B3 és B3M semmit sem kap, a T-90 családnál megvan a SHTORA-1.

És igen, itt egy másik érdekes kérdés, mert tök jó, ha egy T-14 árából 3-6 T-72B-t lehet felújítani, de a túlélőképesség szempontjából bizony egészen más kategória a kettő. Hozzáteszem, ahogy írod, nyugaton sem jobb a helyzet, az US ARMY is csak most kialakult helyzetre válaszul látta be, hogy nem húzhatják tovább az APS-ek rendszeresítését, a franciáknál és a németeknél csak soft-kill rendszer van rendszerben, és így tovább.

Kicsit egyébként kacifántos ez a témakör, mert nem tegnap derült ki, hogy az ATGM-ek mennyire veszélyesek, ehhez képest mégis húzzák-halasszák az APS-ek integrálását...

 

[Cifu]

Egy működő aktív védelem aszimmetrikus háborúban akkora segítség, hogy meglepődnék ha a pénz állna az útjában.

Ehhez képest az Izraelieken kívül jó ideig csak so-so foglalkoztak vele nyugaton. A Francia Galix rendszeren és a hozzá integrált lézeres besugárzás-jelző rendszeren túl (ami a Leclerc és az Strv-122B-n megjelent) nem is volt hadrendben még csak soft-kill rendszer sem, amennyire én tudom.

Ilyen szempontból gyakorlatiasabb az orosz T-80 és T-90 harckocsikon a SHTORA-1 megjelenése az 1980-as és 90-es években, miközben az Abrams-okon és a Leo2-őkön (de lehet sorolni tovább, lásd Challenger 2 például) a nagyhatalmak haboztak a rendszeresítéssel. A Leo2SG-n vagy a Dél-Koreai K2-őn ott van a soft-kill rendszer a rakétaindítás-érzékelőkkel, de egyetlen brit vagy német harckocsira se került fel egészen a legutóbbi évekig?

 

[molnibalage]

Egy működő aktív védelem aszimmetrikus háborúban akkora segítség, hogy meglepődnék ha a pénz állna az útjában.

Végtelen pénzt lehet elkölteni bármire, van prioritási sorrend...

Az utolsó mondat teljesen igaz, de...

Itt most két külön dologról beszélünk.
A Thropy, MASS és hasonló APS-ek max. célsebessége 600-700m/s környékén mozog, vagyis a pct. rakéták ellen hatásos.
Az, hogy az Afganit max. célsebessége 1700m/s, az aktív védelmi rendszer az APFSDS-ek ellen is védelmet nyújthat.

A másik dolog az integráció, a mostani APS-ek többsége úgy van "rádrótozva" a harcjárművekre, ami sok szempontból (első sorban a sérülékenység miatt) nem optimális. A T-14, T-15 ilyen szempontból is előrelépés, hatásosabb megoldás.

Az pedig egy másik történet, hogy az Afganit nem csak aktív "hard kill" képességet hozott, hanem a "soft kill" (csalik és füst generálás) terén is új lépcső volt a 40mm-es gránátokkal, amelyekből feltűnően sokat függőlegesen építettek be, tehát a harckocsi feletti részt "fedték le", szerintem a fentről érkező veszélyek ellen. Szóval az Afganit nem csak az APFSDS lövedékek ellen volt új és hatékony védelem, de mint komplex védelmi rendszer is új lépcsőfok lenne. Ilyen szempontból ugye a T-72B3 és B3M semmit sem kap, a T-90 családnál megvan a SHTORA-1.

És igen, itt egy másik érdekes kérdés, mert tök jó, ha egy T-14 árából 3-6 T-72B-t lehet felújítani, de a túlélőképesség szempontjából bizony egészen más kategória a kettő. Hozzáteszem, ahogy írod, nyugaton sem jobb a helyzet, az US ARMY is csak most kialakult helyzetre válaszul látta be, hogy nem húzhatják tovább az APS-ek rendszeresítését, a franciáknál és a németeknél csak soft-kill rendszer van rendszerben, és így tovább.

Kicsit egyébként kacifántos ez a témakör, mert nem tegnap derült ki, hogy az ATGM-ek mennyire veszélyesek, ehhez képest mégis húzzák-halasszák az APS-ek integrálását...

Rgr, így tényleg kicsit már, összeségében T-14 védelme az integráltság miatt magasabb szintű, de továbbra is igaz, hogy részleges képességhez ne kell új hk.

Ehhez képest az Izraelieken kívül jó ideig csak so-so foglalkoztak vele nyugaton. A Francia Galix rendszeren és a hozzá integrált lézeres besugárzás-jelző rendszeren túl (ami a Leclerc és az Strv-122B-n megjelent) nem is volt hadrendben még csak soft-kill rendszer sem, amennyire én tudom.

Ilyen szempontból gyakorlatiasabb az orosz T-80 és T-90 harckocsikon a SHTORA-1 megjelenése az 1980-as és 90-es években, miközben az Abrams-okon és a Leo2-őkön (de lehet sorolni tovább, lásd Challenger 2 például) a nagyhatalmak haboztak a rendszeresítéssel. A Leo2SG-n vagy a Dél-Koreai K2-őn ott van a soft-kill rendszer a rakétaindítás-érzékelőkkel, de egyetlen brit vagy német harckocsira se került fel egészen a legutóbbi évekig?

Ez a lézerbesugárzás jelző? A TOW2 család miatt kelhetett, mert a '80-as években az TOW2A és B tudtommal minden szovjet harckocsit fel tudott nyitni.

 

[Cifu]

Ez a lézerbesugárzás jelző? A TOW2 család miatt kelhetett, mert a '80-as években az TOW2A és B tudtommal minden szovjet harckocsit fel tudott nyitni.

Yupp, a TOW miatt, és a SHTORA-1 ugye hadrendbe is állt nagyon gyorsan a T-80 harckocsikon.

Érdekes kérdés, hogy az Egyesült Államok vajon a TOW továbbfejlesztése kapcsán figyelembe vette-e a SHTORA-1 létezését (a Tolkacsev-féle árulásnál szereztek tudomást róla, tehát a TOW-2A/B fejlesztés idejében már ismerhették).

 

[Törölt tag]

....Az, hogy a T-14 nem lesz szériába, csak kis számban legyártva, illetve a T-72B3M megrendeléseket folytatják, az UVZ tankgyártó/fejlesztő képessége legalább takaréklángon életben lesz tartva...

De miért nem T-90?

 

[Cifu]

De miért nem T-90?

A T-90AM program arról szól, hogy a T-90A-kat felújítják T-90M szintre, de hogy mikor és mennyit, az eddig nem futott szembe vele hírként.

Azt sem tudom, hogy új építésű T-90M-eket is kap-e a hadsereg...

Talán Boki vagy valaki tud ennél többet mondani...

 

[Python]

A T-90AM program arról szól, hogy a T-90A-kat felújítják T-90M szintre, de hogy mikor és mennyit, az eddig nem futott szembe vele hírként.

Azt sem tudom, hogy új építésű T-90M-eket is kap-e a hadsereg...

Talán Boki vagy valaki tud ennél többet mondani...

Elméletileg a 2020-25 közötti csomagban van pénzügyi keret a T-90M -re, de csak kis mennyiségben, és zömében a korábbi T-90 -ek modernizációja lesz. De majd ezt is meglátjuk akkor, hogy mi is lesz belőle a gyakorlatban.

 

[Nagy Csaba]

Az Afganit sem tud egyszerre érkező párhuzamos fenyegetésekkel mit kezdeni.
Ezen felül te a páncélvédelmet hasonlítod össze azzal, hogy a célpontot nem lehet látótávolságon túl a bevett módon érzékelni és követni. Szezon és fazon. A stealth sokkal erősebb hatás, mint bármiféle páncélzat vagy aktív védelem a harkocsin. Amiről fogalmad nincs, hogy hol van, arra nem tudsz rakétát indítani sőt, helyes taktikát választani sem. Egy T-14 nem tud elbújni a csatatéren. Az F-35 igen. Persze a stealth irányfüggő, de ezt gyorsan tudja változtatni, hogy merre legyen kicsi az RCS. Ezen felül ott van még a DAS és vontatott csali, ami olyan lehetőségeket ad a légiharcban, aminek nincs szárazföldi analógiája

Nem értem, hogy miért erőlteted ezt hasonlatot. Messze nagyobb a szakadék az F-35A vs. 4++ gen gépek között, mint pl. egy M1A2/3 és T-14 között. Aktív védelmet minden hk-ra rá lehet tenni utólag, de stealth nem lesz utólag egyetlen vadászgép sem...

Mint ahogy az Amcsi tengerészgyalogság tesztelte is az M1 A2-it a talán legjobb nyugati rendszerrel, a Trophy-val (Izraeli). Innentől pedig akkor ugye nincs is generációs különbség? (a kérdés költői, mert egyet értek Veled)

 

[boki]

A T-90AM program arról szól, hogy a T-90A-kat felújítják T-90M szintre, de hogy mikor és mennyit, az eddig nem futott szembe vele hírként.

Azt sem tudom, hogy új építésű T-90M-eket is kap-e a hadsereg...

Talán Boki vagy valaki tud ennél többet mondani...

Nos tavaly (Armija-2017) megkötött szerződés értelmében, amelynek értéke 24 milliárd Rubel. : 10 darab új építésü T-90M, 20 darab T-90 modernizációja T-90M-re. Leszállítás 2018-2019. 62 darab T-80B/BV modernizációja T-80BVM szintre. Első 31 darab leszállítása 2018-2019. Ezenkívül 12 darab BMPT. Leszállítás 2018. Tehát összesen 30 T-90M, 62 T-80BVM. A T-90M új építésüt össze akarják hasonlítani a T-90 modernizációjával M szintre költségileg. (mi éri meg jobban-újat építeni vagy modernizálni) A jövőben aszerint folytatódik a program.

 

[dudi]

Ööö, nagyon nem, ez egy általános téveszme. Sehol nincs az energiapiachoz képest sem összegben sem stabilitásban. A kockázat meg iszonyatos és egyre drágább lett minden. Nem véletlen az, hogy '50-es években tucatnyi jenki cég gyártott harci repülőgépet az interkont bombázótól a vadászgépig. Ma van kettő darab cég, az Boeing és a Lockheed Martin.... Olyan iszonyatos húzónév sem létezik, mint a McDD, ami a '70-es évek végén 4 db (!) harcászati gépet gyártott egy időben. (AV-8, F/A-18, F-4 és F-15 egyszerre volt még gyártásban.)

A világ legnagyobb fegyverüzlete a szaúdi F-15SA + S korszerűsítés a fegyverzeti csomaggal kb. annyiba került asszem, mint Paks II. Paks II, meg egy átlagos két blokkos új atomerőmű. 100+ hasonló kapacitású blokk van tervbe véve. 100 db szaúdi méretű fegyverüzlet nincs. És ez csak atomenergia.

Az energetika topikban a Varró László féle videóban szó van az LNG terminálokról is nyugaton. 20 mrd EUR/USD-s projektek. Több is van.

stb, stb.

Ehhez képest a fegyverbiznisz iszonyatosan rizikós. Ha egyetlen projekted is elhasal, akkor abba gigacégek is meg tudnak reccsenni...

Erre térjünk vissza délután,nem akarok kisregényt pötyögni telefonon.

 

[boki]

De miért nem T-90?

Mert több ezer T-72B, BA van raktáron. Ezen tankok modernizációja B3M szintre 78 millió Rubelbe kerül. Ár-érték-hatékonyság arány.

 

[Törölt tag]

Mert több ezer T-72B, BA van raktáron. Ezen tankok modernizációja B3M szintre 78 millió Rubelbe kerül. Ár-érték-hatékonyság arány.

Ja, hogy ez nem új gyártás, hanem modernizáció. Így azért más.