Azt csak találgatni lehet, de lehet törekedni az elfogulatlanságra és objektív, valósághoz közeli becslésekre.
Mind az ukrán, mind a nyugati, és mind az orosz jelentések egyértelműen nincsenek köszönőviszonyban a valósággal. Persze nekünk is vannak érdekeink, de attól még lehet teljesen semlegesen, haditechnikás és hadvezetési alapon becslésekkel kísérletezni.
Az Orosz Hadseregnek kb. 3,000 aktív harckocsi volt a háború kezdetén, és több ezer, "számolatlan" tartalékban levő, a T-54-estől a T-80-asokig. Nagyon sok irányból indították meg a "különleges katonai műveletet", látványosak voltak a hosszan kígyózó tömött konvojok, a 3,000-es aktív állományuknak minimum a felét bevetették.
Ha csak néhány tucat orosz harckocsit tudtak volna kilőni az ukránok, már orosz zászló lobogna Kijev felett.
Ha az ukránok 2,500 orosz harckocsit lőttek volna ki, akkor nem létezne már az Orosz Hadsereg, és Zelenszkij Szevasztopolban vagy Rosztov-na-Donu-ban vagy akár Volgográdban mondana éppen győzelmi beszédet, és sarcoltatná meg az oroszokat.
Több, mint 1 éve folyik a háború, változó intenzitással, az idő nagy részében, több mint felében az oroszok kezdeményeztek, indítottak és folytattak támadó műveleteket, harckocsikkal és könnyűpáncélosokkal.
Ha valaki próbál előrenyomulni, de rendszeresen megakad az ellenállás miatt, az jelentős veszteségekre utal. Ez történt február 24 és április közepe között, látványos volt, ahogy a kijevi és csernyihiv / csernyigovi offenzívák kudarcokat vallottak, és teljes visszavonulásra kényszerültek.
Egy olyan méretű haderőt, mint az orosz, egy ilyen intenzitású háborúban nem lehetne megállítani és visszavonulásra kényszeríteni 100 - 200 harckocsi kilövésével. Szerintem hihető, hogy tényleg kb. 700 - 1,000 orosz harckocsi lett veszteség, csak innen nem tudjuk megmondani, hogy azok milyen állapotban vannak, mennyi az, amennyi
- menthetetlenül megsemmisült,
- javítani nem érdemes,
- nagyiparilag javítható,
- könnyen javítható,
- hibátlan.
A veszteségeket pótolni kell, a tartalékokból teszik meg, csak van egy bökkenő. Azok a T-64-esek, T-72-esek, és T-80-asok, amiket kivágtak a szabad ég alá, azoknak jó eséllyel nagyipari javítás kell, hogy bevethetők legyenek. Amiben van elektronika, a kábelek műanyag burkolata 10 év állás után megkeményedik, és onnantól törékeny. A motorja oxidálódik, a csövek megkeményednek, stb. Nem egynél még a motortérből is nőnek ki a gazok, bokrok. Az egész hidraulika kuka. Az automata töltőgépet is fel kell újítani, vagy ki kell cserélni. A páncéltest a kompozitok ellenére hajlamos korrodálódni, rozsdásodni. Ezek miatt a T-64-esek, T-72-esek, és T-80-asok reaktiválása időigényes, ellenben a T-62-esek és T-55-ösök sokkalta gyorsabban működőképes állapotba hozhatók, rájuk szerelnek ERA kazettákat, és bevethetők.
