Szerintem két fő ok van erre:
1. Az utóbbi pár évtizedben a 64/72/80 típusok voltak intenzív használatban. Mivel amúgy sincs indok és erőforrás néhány ezernél több aktív használatára, esélyes, hogy a többit sokszor alkatrészbázisként használták, kannibalizálva belőlük, amit lehetett, hogy az aktív állományt harckészen tartsák. Ne feledjük, hogy a harckocsik meglehetősen szervízigényes, rövid élettartamú berendezésekkel vannak felszerelve (ha jól tudom kb 1000 óra alatt van egy T-72 motorjának élettartama, utána cserélni kell az egészet (javítsatok ki, ha tévedek).
2. Mint a legtöbb jármű esetében, itt is nagy lehet a szórás az egyes példányok állapota között. Feltételezem a jobb állapotú 64/72/80 harckocsikat már mind harcbaállították, s már csak az erősebben használt, vagy rosszul karbantartott, vagy gyengébb minőségűre sikerült példányok vannak a raktárakban, amelyeket sokáig tart újra harcképes állapotba hozni. Mivel a T-62 -eseket eddig nem használták, belőlük még a legjobb állapotú példányokból is lehet válogatni. Ha hozzáteszem, hogy a 62 -es jóval egyszerűbb, kevesebb, könnyebben gyártható alkatrészt tartalmazó jármű, akkor még jobban érthető, hogy mennyivel gyorsabban lehet a harctérre irányítani őket, mint a 72 -eseket.
Persze ez az egész nem jelenti azt, hogy kifogytak volna az összes mozgósítható T-64/72/80 -ból.
Valószínűleg jelenleg is dolgoznak egy adag modernebb harckocsi reaktiválásán, csak több időre van szükség. Addig is, ha amúgy is van néhány tucat gyorsan mozgósítható T-62, akkor már bedobják azt is.
