Majd ha Donyecknél bevetik és bizonyít, akkor elhiszem hogy jó továbbfejlesztés volt. Addig csak papírmasé.
T-64
- Téma indítója boki
- Indítva
nehezen, ez egy t64bv tovabbfejlesztes terv amit exportra szantak... bizonyítás téren egyébként pont ugyan ezt gondolom pl. az armatarol 
Amúgy van értelme egyáltalán a T-64-et hegeszteni? A T-80 sokkal potensebb platform.
Az angolok három V12es motor összeforgatásával három főtengelyes delta mozdonymotort is gyártottak. állítólag nagyon bevált. Olcsón adott rengeteg teljesítményt.
T
torsen
Guest
Jaja... ez volt a Napier-Deltic.
https://en.wikipedia.org/wiki/Napier_Deltic
De volt négy főtengelyes kísérlet is:
https://oldmachinepress.com/2015/10/03/junkers-jumo-224-aircraft-engine/
Nagy az isten állatkertje!
Már az eredeti Jumoban is eltérő fázissal nyitották a dugattyúk a szívó/kipufogó portokat
A gázturbina miatt logisztikailag rémálom lehet.
Gondolom nem véletlen, hogy az oroszok a T90 felé indultak el és a 72B-ketkorszerűsítik, és az ukránok is a 84 felé indultak volna el ill. a 64-eseket korszerűsítik.
Elvileg a 80-asnak is van dízel változata, de gondolom a turbinásakat túl drága/bonyolult lenne átépíteni.
Az ukránok azért a T-64-et erőltetik mert az "hazai" Harkov(Morozov Tervezőiroda,Malisev Gépgyár)ellenben a T-80-al amit Leningrádban/Szentpéterváron(Leningrád Kirov gépgyár).Az oroszok meg azért a T-72/T-90 vonalat tolják mert ezeket meg Nyizsnyij Tagilban(Uralvagonzavod)tervezték és a mi fontosabb olcsóbbak mint a T-80.
Én úgy tudtam, hogy a 80-ast a 64-esre alapozva tervezték, persze ez még nem jelenti azt, hogy az ukránok.
https://htka.hu/2007/12/15/t-80/
Aztán picit tovább értelmezve az infókat az lehet, hogy a 80-as egy olyan "összvér" aminél egyfelől mind az oroszok, mint az ukik rá lettek volna utalva alkatrészügyileg a másikra + ahogy írod is drága.
+ határozottan emlékszem, hogy az egyik csecsen háború után egy orosz tábornok katasztrofálisnak nevezte a gázturbinások szervizelhetőségét.
nehezen, ez egy t64bv tovabbfejlesztes terv amit exportra szantak... bizonyítás téren egyébként pont ugyan ezt gondolom pl. az armatarol
A T-80-ra csináltak a kaprok épp elég saját változatot, nem hiszem hogy alkatrész beszerzési gondjaik lennének hozzá. Csak szimplán olcsóbb üzemben tartani mint a 80-ast. A T-55 is olcsóbb volt mint a T-72 üzemben tartás. A polgárháború előtt valami 120 T-64 volt ténylegesen üzemképesen rendszerben náluk ha jól emlékszem, T-80 pedig egy sem. Minden más csak kiherélve. Gondolom a kiképzést is erre építették fel.
Minden esetre bármilyen új csodafegyvert is alkotnak T-80-ból vagy T-64-ből, amíg élesben nem tesztelik és nem vonják le a következtetéseket addig hiteltelen bármilyen ígéret róla. Az oroszok MÉG nem dobták be az Armatát élesben, viszont a T-90, Szu-35, és más tucatnyi új eszköz ott van Szíriában élesben.
Amit összeolvastam a T 64 ről, az így zanzásítható.
A ruszkik terveztettek a 60-as évek közepén/végén egy olyan MBT-t, aminek a következő követelményei voltak:
- 3 fös személyzet automata töltéssel, sima csövű 125 mm-es löveggel (ha jól tudom távvezérel légvédelmi géppuskával)
- nagyobb teljesítményű dízel meghajtás (kiveséztétek, ellendugattyús TDF motorok)
- hidropneumatikus rugózó elemek
- az első (sorozatban gyártva talán világelső) kompozit páncélzat (korund-acél a tornyon és műanyag-acél a testen)
- lézer távolságmérő és ballisztikai számítógép, ruszkiknál szintén először
Mindez annyira drága és bonyolult lett, hogy mennyisében még a ruszkik sem tudtam eleget gyártani, és az üzembiztossá tétele is vagy 10 évbe került. Ráadásul a személyzet számára is bonyolult, és csak az elit egységek kapták meg. Viszont nem véletlenül nem exportálták senkinek sem a SZU idejében, mert talán ez volt az egyik legfejletteb MBT-jük. Ezért is volt annyi upgrade verziója, mert amint kitaláltak valamit azt szériában a T 64-be építették be először. S ezért is gyártották 1987-ig. (pldul a legelső széria aktív robbanó téglás kiegészítést is ezek kapták meg)
A T 72 azért született mert szükség volt egy tömegharckocsira is (no kompozit páncélzat, no hidropneumatikus rugózás, no bonyolult tűzvezető rendszer, de az első T 72-őn még lézertávmérő sem).
A T 80 meg úgy született, hogy a T 64 rendszereinek egy részét (tűzvezetés páncélzat) kombinálták a jobban gyártható T 72 rendszereivel (futómű és löveg elrendezés), majd megbonyolították egy gázturbinával.....
A volt NDK és a Magyar területeken nem véletlenül voltak szinte teljesen csak T 64 vagy T 80-as harckocsik, mert csak ezt tartották még az ororszok is elég potensnek az első csapáshoz. Magyaroszágon Veszprém/Hajmáskér pc ho és az Esztergom pc ho csak T 64-el rendelkező első lépcsős alakulat volt.
A tervezője a volt Harkovi, most Kijevi Morozov iroda.
Egyébbként van egy baromi jó szösszenet a Lemil.blog-on, amejy 2015 ben született és a szovjet/orosz harckocsi fejlesztést vesézi.Érdekessége, hogy a T 14 Armata elődjét és elrendezését is Kijevben tervezték meg, majd a komplett dokut átadták az Urali gyárnak.
A ruszkik terveztettek a 60-as évek közepén/végén egy olyan MBT-t, aminek a következő követelményei voltak:
- 3 fös személyzet automata töltéssel, sima csövű 125 mm-es löveggel (ha jól tudom távvezérel légvédelmi géppuskával)
- nagyobb teljesítményű dízel meghajtás (kiveséztétek, ellendugattyús TDF motorok)
- hidropneumatikus rugózó elemek
- az első (sorozatban gyártva talán világelső) kompozit páncélzat (korund-acél a tornyon és műanyag-acél a testen)
- lézer távolságmérő és ballisztikai számítógép, ruszkiknál szintén először
Mindez annyira drága és bonyolult lett, hogy mennyisében még a ruszkik sem tudtam eleget gyártani, és az üzembiztossá tétele is vagy 10 évbe került. Ráadásul a személyzet számára is bonyolult, és csak az elit egységek kapták meg. Viszont nem véletlenül nem exportálták senkinek sem a SZU idejében, mert talán ez volt az egyik legfejletteb MBT-jük. Ezért is volt annyi upgrade verziója, mert amint kitaláltak valamit azt szériában a T 64-be építették be először. S ezért is gyártották 1987-ig. (pldul a legelső széria aktív robbanó téglás kiegészítést is ezek kapták meg)
A T 72 azért született mert szükség volt egy tömegharckocsira is (no kompozit páncélzat, no hidropneumatikus rugózás, no bonyolult tűzvezető rendszer, de az első T 72-őn még lézertávmérő sem).
A T 80 meg úgy született, hogy a T 64 rendszereinek egy részét (tűzvezetés páncélzat) kombinálták a jobban gyártható T 72 rendszereivel (futómű és löveg elrendezés), majd megbonyolították egy gázturbinával.....
A volt NDK és a Magyar területeken nem véletlenül voltak szinte teljesen csak T 64 vagy T 80-as harckocsik, mert csak ezt tartották még az ororszok is elég potensnek az első csapáshoz. Magyaroszágon Veszprém/Hajmáskér pc ho és az Esztergom pc ho csak T 64-el rendelkező első lépcsős alakulat volt.
A tervezője a volt Harkovi, most Kijevi Morozov iroda.
Egyébbként van egy baromi jó szösszenet a Lemil.blog-on, amejy 2015 ben született és a szovjet/orosz harckocsi fejlesztést vesézi.Érdekessége, hogy a T 14 Armata elődjét és elrendezését is Kijevben tervezték meg, majd a komplett dokut átadták az Urali gyárnak.
Nem KIjevben!Oda csak Ukrajna függetlenedésével költözött a Morozov iroda.Addig teljesen logikusan a Harkovban volt mert ott volt olyan traktorgyár aminek a gyártósoráról valami csoda folytán harckocsik gördültek le.Egyébként a T-80-ba eltérő töltőgép van mint a T-72-ben volt.
Az ötvenes években kezdték el tervezni, és 64-ben már szolgálatba állt. Persze folyamatosan fejlesztették.
A T72 első változatai valóban eléggé leegyszerűsített darabok voltak, de a T72B-től (ami mondjuk a 80-as éve harmada/közepe) kezdve szvsz pariba lehetett őket állítani a 80-asokkal.
Azért olvasd el azt a bizonyos lemil.blog.hu cikket a harckocsi fejlesztésről, és abban hogy mennyire egyenrangú volt vele a T 72B abban tamáskodom.... Mint írtam is, azért sok mindenben meghaladta előre a T 72 későbbi generációit is. Az alap páncélzatban végig jobbak voltak a leírt kompozit megoldás miatt.... S az se véletlen hogy a ruszkik a donbasz körúli harcokban csak a legeslegújabb T 72 vagy T 90-es MBT-ket kölcsönözték ki az ukrán T 64-ekkel szemben. Az is eléggé erre a korszerűbb tényre utal, hogy a ruszkik SOHA nem exportálta egyetlen darabot sem belőle még a VSZ szövetségeseknek sem. S ha visszaemlékszel arra hogy amikor 1991-ben innen elkezdtek szedelődzködni ivánék, akkor az MBT-kel megrakott szerelvényeken csupa kisgörgős T 64 viritott, még véletlenül sem T 72-esek. Pedig a Magyar területen lévő pc alakulataik első lépcsősek voltak, elit egységek. Annyival volt csak az NDK-s csoportjuk elitebb, hogy azoknál már volt nem kevés T 80 is.
A szolgálatba állítás dátuma meg soha nem egyezett meg a jelzésekkel. A általában az az évszám került fel, amikor átadták az állami elfogadó próbákra. A T 72 sem 1972-ben jelent meg a csapatoknál és a T 80 sem 1980-ban, hanem mindíg pár évvel később. A T 64-nek ez a periódus a bonyolultsága miatt tuvább tartott, és csapat szinten csak a 60-as évek végére kerültek ki "harcoló" egységekhez.
http://lemil.blog.hu/2015/05/09/lehetett_volna_szovjet-orosz_harckocsifejlesztesek_1_resz
Akit érdekel a szu/orosz harckocsifejlesztés, az tényleg olvassa el, mert rengeteg alig publikált fénykép és érdekesség található benne.....
Akit érdekel a szu/orosz harckocsifejlesztés, az tényleg olvassa el, mert rengeteg alig publikált fénykép és érdekesség található benne.....
M
molnibalage
Guest
Az is eléggé erre a korszerűbb tényre utal, hogy a ruszkik SOHA nem exportálta egyetlen darabot sem belőle még a VSZ szövetségeseknek sem. S ha visszaemlékszel arra hogy amikor 1991-ben innen elkezdtek szedelődzködni ivánék, akkor az MBT-kel megrakott szerelvényeken csupa kisgörgős T 64 viritott, még véletlenül sem T 72-esek. Pedig a Magyar területen lévő pc alakulataik első lépcsősek voltak, elit egységek. Annyival volt csak az NDK-s csoportjuk elitebb, hogy azoknál már volt nem kevés T 80 is.[/QUOTE]
T-72B-t azért nem látsz, mert összeomlott a Szu és a VSz vagy eleve nem is akartak venni. A T-72B/B1 1985 táján jelent meg és terjedt el a Szu-ban. Az oroszok 5 évnél hamarabb gyak. semmit sem kezdtek exportálni a gyártás megkezdése után a '70-es évek közepétől, de ez néha még durvább volt. Már a '80-as évek és korábbi beszerzéseket is ott bliccelte el Mo., ahol tudta, de ás országok sem álltak jobban... Hogy ez a fogadó oldal pénztelensége miatt is volt-e azt nem tudom. Néhány példa, preview a készülő műből... (Ennél sokkal részletesebb lesz abban a leírás + mellékletek.)
- A Krug '60-as évek közepi fejlesztés, a VSz országok a '70-es évek közepén vették az elsőket, rohadt keveset de van aki a '80-as években. Alapvetően a VSz 1976 után vette őket és több ország sem a szovjet mennyiséget rendszerísette hadsereg szinten.
- Az Sz-200 rendszeresítése '60-as évek közepe a Szu-ban, a VSz-ben '80-as évek közepe és vége. Semelyik VSz ország nem vett 1984 előtt Vegát.
- Sz-300PT 1978, PSz 1983 tája. Az első Sz-300 export 1989, Sz-300PMU (Volhov M-6) és vezetési osztály (Big Bird és felső szintű AVR) nélkül, helyette SzT-68U volt az harci osztálynál.
- Oszát A VSz egy része nem is vett, ahol igen volt, az elsők a lengyelek voltak, 1980-ban, de aki vett a döntő többség 1984 után, de a románok meg 1988/89 masságában. A gl. hadosztályok töredéke kapott és az sem teljes mennyiséget.
- Kub, 1974 előtt senki, mikor már az arabok lövöldöztek vele, de még '80-as években is. Ebből is sokan nem teljes mennyiséget. Mo. pl. összesen 11 osztályt (üteget) vett, mikor hadosztályonként 5 volt a szovjet mennyiség. Ami ho. kapott, az sem az szovjet mennyiséget.
- A cseheknél három hadosztályuknál (összesen 10 db hadosztályuk volt) Praga vz.53/59 'Lizard' járműből[1] társítottak 4db-ot, 4db Sztrela-10M-hez ezredenként. Az összes többi hadosztálynak egyáltalán nem volt ezred szintű légvédelmi rakéta-rendszere ,a Praga légvédelmi gépágyú sem éppen a Silka szintjén volt... A Szrela-10 1983 és 1988 került rendszeresítésre összesen 11 db üteg (44 db jármű). Sztrela-1-ből összesen egy üteg (4 db) 1978-ban.
- A T-55AM-hez lett volna ATGM is, persze azt sem vettük meg.
T-72B-t azért nem látsz, mert összeomlott a Szu és a VSz vagy eleve nem is akartak venni. A T-72B/B1 1985 táján jelent meg és terjedt el a Szu-ban. Az oroszok 5 évnél hamarabb gyak. semmit sem kezdtek exportálni a gyártás megkezdése után a '70-es évek közepétől, de ez néha még durvább volt. Már a '80-as évek és korábbi beszerzéseket is ott bliccelte el Mo., ahol tudta, de ás országok sem álltak jobban... Hogy ez a fogadó oldal pénztelensége miatt is volt-e azt nem tudom. Néhány példa, preview a készülő műből... (Ennél sokkal részletesebb lesz abban a leírás + mellékletek.)
- A Krug '60-as évek közepi fejlesztés, a VSz országok a '70-es évek közepén vették az elsőket, rohadt keveset de van aki a '80-as években. Alapvetően a VSz 1976 után vette őket és több ország sem a szovjet mennyiséget rendszerísette hadsereg szinten.
- Az Sz-200 rendszeresítése '60-as évek közepe a Szu-ban, a VSz-ben '80-as évek közepe és vége. Semelyik VSz ország nem vett 1984 előtt Vegát.
- Sz-300PT 1978, PSz 1983 tája. Az első Sz-300 export 1989, Sz-300PMU (Volhov M-6) és vezetési osztály (Big Bird és felső szintű AVR) nélkül, helyette SzT-68U volt az harci osztálynál.
- Oszát A VSz egy része nem is vett, ahol igen volt, az elsők a lengyelek voltak, 1980-ban, de aki vett a döntő többség 1984 után, de a románok meg 1988/89 masságában. A gl. hadosztályok töredéke kapott és az sem teljes mennyiséget.
- Kub, 1974 előtt senki, mikor már az arabok lövöldöztek vele, de még '80-as években is. Ebből is sokan nem teljes mennyiséget. Mo. pl. összesen 11 osztályt (üteget) vett, mikor hadosztályonként 5 volt a szovjet mennyiség. Ami ho. kapott, az sem az szovjet mennyiséget.
- A cseheknél három hadosztályuknál (összesen 10 db hadosztályuk volt) Praga vz.53/59 'Lizard' járműből[1] társítottak 4db-ot, 4db Sztrela-10M-hez ezredenként. Az összes többi hadosztálynak egyáltalán nem volt ezred szintű légvédelmi rakéta-rendszere ,a Praga légvédelmi gépágyú sem éppen a Silka szintjén volt... A Szrela-10 1983 és 1988 került rendszeresítésre összesen 11 db üteg (44 db jármű). Sztrela-1-ből összesen egy üteg (4 db) 1978-ban.
- A T-55AM-hez lett volna ATGM is, persze azt sem vettük meg.
Egy 1988-as hadgyakorlaton, szerettük volna közelebbről megnézni a T-64-est. Akkor amikor egy Szovjet páncélos alakulat volt mögöttünk, várakozási állásban. Esete akartuk megnézni, a század pk is jött volna, mert ő sem látott közelről még. Nem engedtek oda, a Szovjetek azt állították, annyira titkos még. Tényleg nem adtak senkinek belőle akkoriban, külföldre. Az volt a jobb tankjuk.
A T-55AM egy kényszermegoldás volt, már részünkről is. A pénztelenség miatt, leállították a T-72 programot. Így csak a tatai dandárt szerelték fel a típussal, más alakulat már nem kapta meg a típust.
Azért az lássuk tisztán,hogy ma már a T-64 közel sem számít korszerűnek,a T-80U és a T-90A mögött ugyan úgy másodvonalas lenne mint ahogy a T-72 volt a T-80 mögött.
Azt pedig nem tudom,hogy a T-72B páncélban mennyire marad el a T-64 mögött hisz a T-64 páncélját a B variánssal megállt fejlődni a T-72B páncélja még a 80-as évek végén is változott.
Azt pedig nem tudom,hogy a T-72B páncélban mennyire marad el a T-64 mögött hisz a T-64 páncélját a B variánssal megállt fejlődni a T-72B páncélja még a 80-as évek végén is változott.