Sajnos, Európa sík részein kénytelen vagy 2km környéken megkezdeni a rohamot, de legalabbis szetbontakozni hozzá, mert simán kiadja a terep. Főleg annak tükrében, hogy mindkét oldalon elképesztően nagy tűzerő állt rendelkezésre így oszlopban ilyen közel (1km vagy kevesebb) jutni az ellenséghez kb lehetetlen lett volna.No,akkor mennyünk a vita elejére.Amiért beraktam az idézetet.Állitod,hogy az Eu-i sikvidéken nagy lötávolságok vannak,és hogy a rohamtávolság több km.Ez az,ami többnyire nem igaz.Valójában a rohamtávolság 0,5-1km körüli táv.Nyugodtan lehet a szétbontakozási területed akármekkora,ha az fedésben van.Márpedig minden harcszabályzat előirja,hogy amennyiben lehetséges,akkor a roham indulási terepszakasz is legyen fedett az ellen figyelésétől és közvetlen tűzhatásátol.És spec erre a német-lengyel-orosz sikságon is van többnyire lehetőség.
Ez az az alap,amit el kéne fogadnod.Ha nem muszáj,a csapatok nem rohamoznak sok km fedetlen terepen át-vagy ha muszály,igyekeznek mesterséges módon fedni,takarni a mozgásukat. @Filter is erről irt.
A NATO-nak ott volt a gyengébb tüzérség de sokkal erősebb légierő, a VSZ-nél meg pont fordítva.
Ami ezen segíthetett volna az az, ha a rohamhoz való szétbontakozás nem járt volna együtt a vegyes harcrendre való átállással, azaz páncélos harcrendben szétbontakozva rohamoztak volna addig amíg az ellenség támogató elemei (légierő tüzérég) már danger close közelség miatt nem tudtak volna beavatkozni.