T-80

Te neked valami olvasási nehézséged van?



Először vannak a netes anyagok számai, jó pár évvel ezelőttről összegyűjtve, legalul meg a saját számításaim!
Mit nem lehet ezen érteni és értelmezni? o_O


Nah, hányszor? :)

értem én hogy szarul esik ha rámutatnak a tévedésidre...mindenesetre lehet ám, hogy nem a te HIBÁS számításaidra kellene hivatkoznod, mint tény....
 
  • Vicces
Reactions: fip7
Amúgy csak fölmerül bennem az a kérdés, hogyha a német übermensh ágyú, az RM 120/L44 már a 80's években is tudott 700+ MP nyomást, mint ahogyan itt néhányan állítják, akkor miért csak 5,7 illetve 6,26 MJ-osak a belőle kilőtt lövedékek?
azért mert az nem 6,26 MJ, csak a te rossz számításod szerint...az valójában 10 (9,93)
 
Elég sok időmet elvette most ez az adat gyűjtés, sok forrást átnyálaztam és törekedtem a legnagyobb pontosságra az adatok tekintetében. Ettől függetlenül az adatok "tájékoztató jellegűek", az életemet nem tenném fel rájuk.
Sajnos 2000's évek béli modern orosz lőszerről nem találtam infót, de még nevet sem!
Itt volt a nagy lőszer vita.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Amúgy csak fölmerül bennem az a kérdés, hogyha a német übermensh ágyú, az RM 120/L44 már a 80's években is tudott 700+ MP nyomást, mint ahogyan itt néhányan állítják, akkor miért csak 5,7 illetve 6,26 MJ-osak a belőle kilőtt lövedékek?
Miközben az alacsonyabb nyomáson üzemelő (510-650 MP verziótól függően) 2A46 sorozatból ki lehetett lőni 7MJ-os torkolati energiájú lövedékeket is? :rolleyes:
Ezt én nem értem....
Az M829 pl. 510 MP-on üzemelt. Az M829A1 meg 570MP-on. Mi értelme ennek ha az ágyú többet is tudott? :rolleyes:
A képlet egyszerű ! Az , hogy mi a max nyomás amit elvisel biztonságban meg mennyi a normál használati nyomás az két külön adat . A nagyobb nyomás nagyobb hőképződéssel jár ami nagyon nem használ a löveg élettartamának . Gyakorlati példa a 3006 standard lőszernek tekinthető és normális használat és karbantartás mellett simán bír 5-6000 lövést míg a 300WBM aminek a nyomása több mint 1.5x-se a 3006-nak alig bír 5-600 lövést ! Gondolom a HK ágyúknál is ez a szitu !
 
A képlet egyszerű ! Az , hogy mi a max nyomás amit elvisel biztonságban meg mennyi a normál használati nyomás az két külön adat . A nagyobb nyomás nagyobb hőképződéssel jár ami nagyon nem használ a löveg élettartamának . Gyakorlati példa a 3006 standard lőszernek tekinthető és normális használat és karbantartás mellett simán bír 5-6000 lövést míg a 300WBM aminek a nyomása több mint 1.5x-se a 3006-nak alig bír 5-600 lövést ! Gondolom a HK ágyúknál is ez a szitu !
Nyugaton efc-ben szokás megadni a cső élettertamot= effective full charge
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
kérdés: és vajon azon a részen ütötte át őket, ahol elvileg 1000mm a CE védelem??
Igen.Lényegében mindent átütött amivel szembetalálkozott.(van jelentés olyan Merkavárol,hogy a toronyhomlok oldalsó részét eltalélva a torony oldalpáncélzatában túlhaladt a jet a közdőtéren-de végülis elment mellette,vagyis azt nem lőtte ki,de ez sima szerencse).Valamelyik orosz honlapon van erről egy komoly elemzés,majd kikeresem valamikor.
 
Miben árt a nagy sebesség ? Ha penetrátor bírja akkor nem tud ártani . A nagy sebességet megalkotó nyomás az viszont tud , a csőnek !

a lövedék átütése szempontjából van egy sweet spot a torkolati sebességre...és ez a DU peentrátornál alacsonyabb mint a wolframnál...
ilyen 1700-1800 m/s torkolati sebességet annó a 105mm-es ágyúk is tudtak...csak hát kisebb volt a lőszer tömege...
de egy kép többet mond ezer szónál...
lehet látni, hogy a wolfram penetrátor átütési képessége 1800m/s után alig növekszik már..a DU-nál ez a határ 1500m/s körül van

main-qimg-73092c689e5e538d7610d54dc519c531
 
Miután a leváló köpeny nem vesz részt az áthatolásban, így nem hiszem, hogy neked lenne igazad. ;)

a torkolati energiáról beszélgetünk...a torkolatnál meg igencsak rajta van a köpeny...

de ha most kitalálod, hogy a célon mért-ről vitatkozunk, akkor is hülyeség amit számoltál, mert a 12,9MJ amit a DM53-ra számoltál az is a teljes lőszer tömege, nemcsak a penetrátor...
 
  • Vicces
  • Tetszik
Reactions: endre and fip7
a torkolati energiáról beszélgetünk...a torkolatnál meg igencsak rajta van a köpeny...

de ha most kitalálod, hogy a célon mért-ről vitatkozunk, akkor is hülyeség amit számoltál, mert a 12,9MJ amit a DM53-ra számoltál az is a teljes lőszer tömege, nemcsak a penetrátor...

de egyébként meg már erről is beszéltünk, hogy a szovjet apfsds-eken miért is jóval kisebb méretű a leváló köpeny mint a nyugati típusokon
 

A fentebb betett kép mást is jól mutat. Mégpedig azt, hogy mennyit számít az acél minősége!

a torkolati energiáról beszélgetünk...a torkolatnál meg igencsak rajta van a köpeny...

Nem tudom miért olyan nehéz feldolgozni, hogy a nyíllövedék torkolati energiája számít....

12,9MJ amit a DM53-ra számoltál az is a teljes lőszer tömege, nemcsak a penetrátor...
Mintha pontosan ezt írtam volna! Könyörgöm, nem olyan nehéz a magyar nyelv! Olvasd el újra ha elsőre nem sikerült megérteni!

A képlet egyszerű ! Az , hogy mi a max nyomás amit elvisel biztonságban meg mennyi a normál használati nyomás az két külön adat . A nagyobb nyomás nagyobb hőképződéssel jár ami nagyon nem használ a löveg élettartamának . Gyakorlati példa a 3006 standard lőszernek tekinthető és normális használat és karbantartás mellett simán bír 5-6000 lövést míg a 300WBM aminek a nyomása több mint 1.5x-se a 3006-nak alig bír 5-600 lövést ! Gondolom a HK ágyúknál is ez a szitu !
Ez így van. Mondjuk a nyíllövedékek annyiban speciálisak, hogy a leváló köpeny nagyon nagy feszítő nyomást helyez a csőre.
Pl. Repesz lőszerrel 1000 lövést kibír az ágyú, míg nyíllövedékkel csak 100-at például.
De ettől még a német ágyúból 6 MJ környékén repült ki a nyíllövedék, a szovjetből meg 7 MJ-al.
Vagyis a szovjet volt a nagyobb energiájú löveg+lövedék.
Ez a páncél áthatolási értékekben nem feltétlenül tükröződik, de azóta sem tudjuk, hogy a nyugati PR számok honnan vannak. Ha volt is mérés, sok tényező (pl. a céltárgy HB értéke) nem ismert.
 
De ettől még a német ágyúból 6 MJ környékén repült ki a nyíllövedék, a szovjetből meg 7 MJ-al.
Fölösleges ezen rugózni.
Mert pl. a Jagdtiger 128mm-es lövege majdnem 13 MJ energiát produkált páncélgránáttal, mégsem lehet összehasonlítani az előbbiekkel.

A tanknetről:

"Per the figures from Stefan Kotsch, the Soviet D-10T gun achieves 6.4 MJ with old-fashioned WWII full caliber AP going 895 M/S, but only 4.7 MJ with APFSDS going 1430 M/S."

Ami számít, az a nyíllövedék. Hiába volt nagy a 125mm-es löveg torkolati energiája, egészen a 80-as évek közepéig semmit nem tudott kezdeni a korszerű nyugati típusok homlokpáncéljával. Tesztelték, a lengyelek és a németek is a Leopard-2-n. (Leszarom mit hisz Hpasp)
 
  • Vicces
Reactions: Miskolci Ogre
A fentebb betett kép mást is jól mutat. Mégpedig azt, hogy mennyit számít az acél minősége!
Inkább azt, hogy a többségnek nem tűnt fel, hogy mi a fix érték és paraméterek mit jelentenek.
Mivel a 10MJ állandóságot veszi figyelembe, ezért a nagyobb tömegű lövedéket kvázi nem tudja rendesen figyelembe venni, hanem egy lövedéktömegere és eltérő torkolati sebesség = csőnyomásról szól.

Nem arról, hogy akkor generálisan a keménység mennyire számít vagy a torkolati sebesség...
Nem tudom miért olyan nehéz feldolgozni, hogy a nyíllövedék torkolati energiája számít....
Mert a fenti ábra pont nem csak ezt mondja?