Milyen lőszeres ládához? A HK 100-as malac kettő volt egy ládában és általában plusszosok voltak a lőszerek, á per negyven kilót nyomtak. Mostanság sem vagyok vékony gyerek, de az izomzatom átalakul pocakká...Sohade lőszeresládához volt szerencsém.
De mennyi az annyi? Szerinted mennyi idő?
Vészhelyzetben hatan nem egész négy perc harminc láda teljesítettük a RÁBA MAN-ról való lepakolást.
Le kell tolni lábbal a granatosladakat a pibe a platorol... nem torik ossze gyujto nincs beszerelve.
Volt szerencsém többször gránátot felmalhazni uralra majd kiosztani majd bemalhazni a vasba (kopaszok sora)
Az a másfél méter zuhanás meg se kottyan a ladanak. platoramalhazaskor meg fel kell dobni lenduletbol.
Volt szerencsém többször gránátot felmalhazni uralra majd kiosztani majd bemalhazni a vasba (kopaszok sora)
Az a másfél méter zuhanás meg se kottyan a ladanak. platoramalhazaskor meg fel kell dobni lenduletbol.
próbáltad már beélesítettel? nem nézném meg, mert nem találnék belőled semmit!
A gyal. lőszert mi is úgy bontottuk, hogy a földhöz vágtuk, kivéve az ezüst csíkos jelölésűt.
Tudod, amikor éles riadó volt, akkor előtte a lőszerraktáros és segítői beélesítették a malacokat és úgy kerültek fel a teherautóra! Lerúgni, hát megnézném egy nyolcvan kilós ládát lerúgni....!
Megáll az eszem!
Nem hiszem ennyire érzékenyek lennének, még ha be is van élesítve a gránát. Az ukrán topikban volt egy videó, amin kb 2 méterről a padlóra dobálják le a tüzérségi gránátokat, nem ládában hanem csak úgy. A gyújtó is kilövéskor ki kell bírjon kb 10-15000g erőt anélkül, hogy még a csőben berobbantaná a gránátot és csak ezt követően a becsapódáskor szabad robbannia, a teherautóról dobálás nem kellene ezek alapján problémát okozzon.
Hülyén néz ki ha dobálják, de kell bírják a gyűrődést. Kilövéskor akkora erő hat rájuk amilyent te nemigazán tudsz reprodukálni magadtól, és egybe kell maradjon anélkül, hogy sérülne a gránát vagy a gyújtó és hogy berobbanna idő előtt. Persze jobb nem basztatni feleslegesen és tesztelni a gyújtó ingerküszöbét, de szerintem nem kellene baj legyen belőle, és sokkal több baleset lenne ilyenek miatt, főleg ha sorkatonaságra gondolsz ami volt és van még bizonyos helyeken.
Igen próbáltam rendszeresen úgy toltuk le lábbal a platorol. Teljesen szabályosan.55 nél nem tudom hogy volt de malhazas előtt lett a gyujto becsavarva (nem nagy idő a papír tároló egy tekero mozdulattal eltavolithato majd pár pillanat becsavarni a malacba) malhazas szempontjából töredék idő míg a toltogepet odébb porgeti eggyel addig a vezető simán becsavarja a malacba a gyuljtot...
Amúgy se sulne el a gránát ha 2m ról elytened se... a 72 ese legalábbis ilyen.
Amúgy se sulne el a gránát ha 2m ról elytened se... a 72 ese legalábbis ilyen.
pedig akkor csak a platora dobaltuk fel a ladakat (volt is rohiges rajtuk)
Régebben beszéltem egy ismerősömmel a folyami átkelésről. T-55 vezető volt még az átkos közepén. Elmondta hogy a Duna alatt keltek át az 55-el, az egész alakulat minden tankkal. Nagyon be volt xarva, még most is hatalmas élménnyel mesélte öregen. Bármi történjék is le ne vegye a gázról a lábát utasították előtte. Elmesélte az egész sztorit, de már nagy részét elfelejtettem.
IP-5 oxigénlégző készülék.
Na még egy kis off:
Tökéletes hermetizálás nem volt (T-55), a víz valahol mindig befolyt, de az ürítő vízszivattyú - mert, hogy az is volt benne - eltüntette. Elárasztásra csak akkor kerülhetett sor, ha már nem lehetett a tankot kihúzni a víz alól. (Ehhez a vontatókötelek elő voltak készítve) Az elárasztás jóval több volt 20 másodpercnél és csak akkor lehetett kezdeni, ha már mindenki a toronyban volt, összekapaszkodva, egymás kezét fogva. Hirtelen vízbetörés? Szinte kizárt. Hát, mindenhol elég vastag volt, hogy léket kapjon
Nos valószínű, hogy az ide írók közül egyedül én láttam ténylegesen kimászni Leo-ból viz alól kimászni a katonákat, és bizony 20 mp alatt volt. WTD-61-es egységnél mutatták be, magát a víz alatti átkelés, valamint úgy is mozogtak, hogy a személyzet egyik tagja a a cső tetejéről "irányította a hk. viz alatti manőverzését. fordult, tekerget stb. Aztán bemutatták a vizi mentést is, ha víz kerül a harckocsiba, és buvárok hogyan mentették ki a személyzetet - akik persze tudtak uszni. és nem a csőből, hanem a rendes buvónyilásokon másztak ki a vízből..
Gazsó Krisztián barátommal voltunk fotózni, Ő felrakta a képeit a blogjára. Itt is rá lehet keresni. Tier-i képek között (események, Germany). Sajnos pontos képlinket nem tudok a céges policy miatt felrakni.
http://krisztianfotoi.blogspot.com/
http://krisztianfotoi.blogspot.com/
