<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-4/" rel="nofollow">joker</a>
Az is igaz amit <a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-4/" rel="nofollow">hunter</a> ír, de ezen kívül még az is fontos, hogy a simább csőből nagyobb kezdősebesség érhető el, mint a huzagoltból. Ez az űrméret alatti páncéltörő nyíllövedékeknél pedig sokat számít.
Talán a sima cső kopása is kisebb, és szerintem előállítani is olcsóbb.
Az is igaz amit <a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-4/" rel="nofollow">hunter</a> ír, de ezen kívül még az is fontos, hogy a simább csőből nagyobb kezdősebesség érhető el, mint a huzagoltból. Ez az űrméret alatti páncéltörő nyíllövedékeknél pedig sokat számít.
Talán a sima cső kopása is kisebb, és szerintem előállítani is olcsóbb.
Hunter
Azért forgatják a kumulatívot, ha utálja is. Minden tüzérségi löveghez szériatartozék, azok meg kivétel nélkül huzagoltak.
Hk ágyúknál a huzagolás inkább hátrány mert korkátozza a kezdősebesség növelését, az állandó magas igénybevétel hamar kikezdi a barázdákat és pontatlanabbá válik a sima csőnél, tehát rövid életű. Relatíve alacsonyabb kezdősebességnél íveltebb a röppálya ami közvetlen lrányzású tűznél hátrány.
Tehát jól látod az előnyeit.
Azért forgatják a kumulatívot, ha utálja is. Minden tüzérségi löveghez szériatartozék, azok meg kivétel nélkül huzagoltak.
Hk ágyúknál a huzagolás inkább hátrány mert korkátozza a kezdősebesség növelését, az állandó magas igénybevétel hamar kikezdi a barázdákat és pontatlanabbá válik a sima csőnél, tehát rövid életű. Relatíve alacsonyabb kezdősebességnél íveltebb a röppálya ami közvetlen lrányzású tűznél hátrány.
Tehát jól látod az előnyeit.
<a title="Profile" rel="nofollow">xfotel</a>
Nem harckocsi volt az hanem a BMP-2 egyik prototípusa.És nem magnéziumból volt hanem agy százalékban tartalmazott magnéziumot.Egy tesztlövészet során derült ki,hogy szép meg jó az új ötvözet addig a pontig amíg nem gyújtó lőszerrel lőtték a páncélt mert lángra kapott és pillanatok alatt elégett az egész.
Amúgy "minden stimmel" amit írtál...
Nem harckocsi volt az hanem a BMP-2 egyik prototípusa.És nem magnéziumból volt hanem agy százalékban tartalmazott magnéziumot.Egy tesztlövészet során derült ki,hogy szép meg jó az új ötvözet addig a pontig amíg nem gyújtó lőszerrel lőtték a páncélt mert lángra kapott és pillanatok alatt elégett az egész.
Amúgy "minden stimmel" amit írtál...
a kinetikus energia egyenlet két irányt ad a fejlődésre. technikatörténetileg ugye a nagyobb űrméret, nagyobb lövedék az első, ez az egyszerűbb út. a sebesség kérdése a légvédelmi ágyúknál játszott be véres komolysággal. ez vezetett el a sabot, vagy ahogy leírva láttam szoknyás (a papucsos állna közelebb az eredeti jelentéshez, de a szoknyás kifejezetten jobban tetszik) lövedékekhez.
minél hosszabb egy lövedék az átmérőhöz képest annál gyorsabban kell forgatnod, annál sűrűbbre kell huzagolnod, hogy stabilizáld. a kinetikus páncéltörő nyílövedékre a hossza miatt nem alkalmazható a forgás gyakorlatban - ráadásul a fejlődés a vékonyabb, hosszabb nyilak felé mutat. lényeg: nincs gyakorlati haszna a huzagolásnak.
<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-5/" rel="nofollow">dudi</a>
Azért az AK-103 nem egy milliós darabszámú, elavult tömegtermék... Szóval még mindig erős kétségeim vannak az olcsó kompozit fegyvereket illetően...
Amúgy könnyű anyagokat eddig is bőven alkalmaztak harcjárműveknél és nem csak kerámiákat. A brit Warrior vagy az orosz BMP-3 páncélzata például alumínium ötvözet. De a T-90-ben is használnak alumínium ötvözeteket tudtommal.
De a fő kérdésemre még mindig nem kaptam választ. Van-e technológiai akadálya a kerámiából készült harckocsi ágyúcsőnek? És ha nincs akadálya milyen változást jelenthetne? (Lehetne-e ugyan akkora űrméretből nagyobb energiájú lövedéket kilőni például? )
Azért az AK-103 nem egy milliós darabszámú, elavult tömegtermék... Szóval még mindig erős kétségeim vannak az olcsó kompozit fegyvereket illetően...
Amúgy könnyű anyagokat eddig is bőven alkalmaztak harcjárműveknél és nem csak kerámiákat. A brit Warrior vagy az orosz BMP-3 páncélzata például alumínium ötvözet. De a T-90-ben is használnak alumínium ötvözeteket tudtommal.
De a fő kérdésemre még mindig nem kaptam választ. Van-e technológiai akadálya a kerámiából készült harckocsi ágyúcsőnek? És ha nincs akadálya milyen változást jelenthetne? (Lehetne-e ugyan akkora űrméretből nagyobb energiájú lövedéket kilőni például? )
BMD-1 volt és afganisztáni bevetés során jöttek rá, hogy éghető.dudi said
<a title="Profile" rel="nofollow">xfotel</a>
Nem harckocsi volt az hanem a BMP-2 egyik prototípusa.És nem magnéziumból volt hanem agy százalékban tartalmazott magnéziumot.Egy tesztlövészet során derült ki,hogy szép meg jó az új ötvözet addig a pontig amíg nem gyújtó lőszerrel lőtték a páncélt mert lángra kapott és pillanatok alatt elégett az egész.
Amúgy "minden stimmel" amit írtál...
Ruszkiknál sok a fagyoskodás, minimum hogy saját katonáik még búcsúzóul szénné égjenek, ezt minden konstrukciójukba beépítik.
<a title="Profile" rel="nofollow">xfotel</a>
A BMP-2 nél próbálkoztak magnézium ötvözettel a kedvezőtlen arab tapasztalatok miatt(gyengének bizonyult a BMP-1 páncélzata és ezen próbáltak segíteni az orosz mérnökök a magnéziummal csak nem sikerült így maradt a több acél alkalmazása).
A BMP-2 nél próbálkoztak magnézium ötvözettel a kedvezőtlen arab tapasztalatok miatt(gyengének bizonyult a BMP-1 páncélzata és ezen próbáltak segíteni az orosz mérnökök a magnéziummal csak nem sikerült így maradt a több acél alkalmazása).
<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-5/" rel="nofollow">dudi</a>
Ebben valószínűleg igazad van. De akkor sem hiszem, hogy a gyártási darabszám indokolja azt, hogy egy AK-103 kb.88 000 Ft, egy SCAR meg kb. 600 000 Ft.
Ebben valószínűleg igazad van. De akkor sem hiszem, hogy a gyártási darabszám indokolja azt, hogy egy AK-103 kb.88 000 Ft, egy SCAR meg kb. 600 000 Ft.