T-90

<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-3/" rel="nofollow">ijasz</a>

 

Írásomban én is pont az űrméret növekedés ellen szóltam 
sf-smile.gif
 Az általam példának hozott ágyú 120 mm-s!

Bár lehet írásomban nem különült el jól az "új 120 mm-s ágyút fejtegető" rész, a "140 mm-s hátrányairól" résztől. 
 
Hozzá értőktől kérdezném, van valami technikai akadálya annak, hogy valaki bór-karbidból vagy szilícium-karbidból gyártson ágyú csövet? Esetleg gépkarabély/géppuska csövet?
Én nem igazán értek ehhez a témához, de tudtommal ezen anyagok igen erősek és jól tűrik a magas hőmérsékletet is. Viszont súlyban jóval az acél alatt vannak. Lehet ebben valami ráció? 
 
Kihagytad a wolfram-karbid (pl esztergagépek megmunkálófejei / kései) vagy titán-karbid (pl ürsikló-hajtómű fúvókájának belseje) megoldásokat, mint lehetőségeket :)
 
<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-4/" rel="nofollow">joker</a>

Én ezt nem viccnek szántam....
Ezeket a kerámiákat ma is nagy mennyiségben állítják elő különböző eszközökhöz. Nem csak a hadiparban. 
 
Én sem, csak a különböző karbidok közül én inkább azzal a kettővel találkoztam, amiket leírtam.
 
Egy tank ára sem annyi, amennyit súlyra adnánk érte a fémhulladékként, ráadásul a tank egyik nagyon drága eleme az ágyúcső, pedics "csak" acélból van. Ha erősebb csövekre van szükség akkor ez lehet egy alternatíva amennyiben le tudják gyártani.
 
Ennyi erővel épülhetne az egész titánból acél helyett aztán még sem épül...
 
<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-4/" rel="nofollow">dudi</a>

Egy harckocsi páncéljához sokkal több ilyen anyagot használnak fel, mint ami egy ágyúcsőhöz kellhet. 
Gyalogság esetében dettó (ESAPI mellény vs. karabélycső) 
Szerint emiatt a "drágaság" nem érv. A haditechnika mindig is sokba került. Az F-35 sem olcsó jószág, mégis megveszik, mert jelentős képesség növekedést jelent. De a modern kézifegyvereknél is megjelentek a kompozitok, pedig az acélhoz képest azok sem olcsók! 
 
<a title="Profile" rel="nofollow">fip7</a>

 

Az ESAPI nem mellény hanem egy kerámialap azaz a mellény egyik része.A karabélyok csövét kemény krómozzák így növelve a kopásállóságot a harckocsiágyúk csöve pedig nem egy homogén valami áll egy külső és egy belsőcsőből és csak a belső csövet kell cserélni.
 
Ha a kompozit műanyagokra gondolsz amiből újabban a fegyvertokokat készítik azok sokkal olcsóbbak,igénytelenebbek és sokkal olcsóbb őket előállítani mint az acélt.
 
dudi said
Ennyi erővel épülhetne az egész titánból acél helyett aztán még sem épül...
Azért ne essünk át a ló túloldalára. Ez az egész tank anyagigényének valahol 1-5%-a, a szegényített urán meg a reaktív páncélzat sem lehet valami olcsó.
 
ijasz said
Igazad van abban, hogy lehet űrméretet növelni újabb ötvözetek bevezetésével csak érdemes-e!?

A kumulatív fegyverek hátránya, hogy a szendvicspáncél légrései között a kumulatív sugár energiájának nagy része elvész el sem érve a belső főpáncélt. Meddig kell növelni a töltet nagyságát, hogy elég legyen? Ezek ellen inkább kinetikai energiájú lövedéket kell használni mint a nyillövedéket amiért nem szükséges feltétlenül az űrméret növelés.
khmm... keresgélnek is az IEDhez hasonló töltetek környékén, valahol volt egy cikkem róla
 
A kumulatív lőszerek szerintem elérték fejleszthetőségüknek határát. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem fogják őket a továbbiakban is használni.

Röviden pontokbaszedve elmondom a fázisokat

- először elkezdték az űrméretet növelni, ami mikor elérte a kb 150 millimétert leálltak vele.

- mikor nem novekedett az ürméret elkezdtek szondákat tenni a töltet elé, hogy minnél ideálisabb távolságban indítsa a töltetet

- mikor ez sem volt elég megduplázták a töltetek számát (asszem oroszok megtriplázták)

- úgy tűnik már ez sem elég és most  egy huszárvágásssal kikerülik a tankok frontpáncélját és felülről támadnak a vékony tetőpáncélt véve célbe

A TOW rakéta egy nagyon jó példa, mert végigkísérhatő rajta az egész evolúció:

http://3.bp.blogspot.com/-rjBu.....ily_lg.jpg

http://en.wikipedia.org/wiki/BGM-71_TOW

[youtube http://www.youtube.com/watch?v=QUMxZ34Ptco?feature=oembed]

Ezen kívül, ha az új típusokat nézzük: BILL, Javelin, Spike, Hellfire mind felülről támadnak.
 
<a title="" href="http://htka.hu/forum/harckocsik/t-90/page-4/" rel="nofollow">dudi</a>

"Az ESAPI nem mellény hanem egy kerámialap"

Ez igaz, viszont mennyi anyag kell ahhoz a laphoz, és mennyi egy karabély csőhöz? 

"A karabélyok csövét kemény krómozzák így növelve a kopásállóságot"

Tudom, de a kerámia csőnél elsősorban az általam feltételezett súlycsökkenés és a jobb hőtűrés a lényeg. Harckocsinál ez sokkal drasztikusabb nagyságrend.  

"a harckocsiágyúk csöve pedig nem egy homogén valami áll egy külső és egy belsőcsőből és csak a belső csövet kell cserélni."

Tudom, nem is az egészet kell kerámiából csinálni. A külső rész eddig is műanyagból volt (tudtommal üvegszálas). A belső csőnél alkalmaznék kerámiát. Amennyire én tudom, ugyanolyan erősség mellet fele akkora súlyt lehet elérni az acélhoz képest. Vagy ha megfordítod, ugyan olyan súly mellet kétszer akkora erősséget. Ebben azért van fantázia szerintem, ráadásul a karabélyokkal ellentétben a harckocsik csöve sima felületű. Lényegében egy nagyon erős, hosszú, precíz sima csövet kell "csak" gyártani. 

 

"Ha a kompozit műanyagokra gondolsz amiből újabban a fegyvertokokat készítik azok sokkal olcsóbbak,igénytelenebbek és sokkal olcsóbb őket előállítani mint az acélt."

A szálerősítésű kompozit anyagból készült fegyvereknél azért ez nem igaz. Ezek a fegyverek jóval drágábbak az acél/alumínium felépítésű társaiknál. ( Például AK-103 vs. FN F2000 vagy SCAR)
 
A   szegényített urán  az üzemanyag-dúsítás mellékterméke  és  bizony olcsó  - már akinek van  !  Az USA-ban  700 000 tonna halmozódott fel,  felhasználói igény nem volt rá ezért is  az olcsóság  !  Na  ez is oka volt a fegyvergyártásban való felhasználásának .

Egy  120 mm-es páncéltörő lövedékben  átlag   1-5  kg  szegényített urán található.
 
"a karabélyokkal ellentétben a harckocsik csöve sima felületű" - ezt most lehet ha én értettem félre, de ott is van huzagolás