Gondolkozz objektívan!
Az objektivitás alapja az öntudat amit önismerettel lehet fejleszteni.
Az objektivitás másik alapja az értelem amit megismeréssel lehet fejleszteni.
Az objektivitás politikai célja a közvetlen demokrácia.
A közvetlen demokrácia csak akkor működik ha a nép rendelkezik a kellő információval és képes objektívan megítélni a kérdést.
Politikai ellentétek: Az objektivitás a megbízható és szabad információ áramláson alapszik. Tény hogy maga az objektív döntés annyira szerteágazó fogalom, hogy sok vita alapja lesz, ezért is van szükség közvetlen demokráciára ahol az érdekek azonos súlyú szavazatokként érvényesülhetnek.
A kapitalista gazdasági modell elavultsága nyilvánvaló, hibái évszázadok óta ismert.
A javak egyenlőtlen eloszlása, a munkások kihasználása, a ciklikusan bekövetkező gazdasági válságok, a felelősség megállapításának nehézsége, a túl nagy tőkével rendelkezők kisajátítják a társadalmat.
Munka: A társadalom működését biztosítani kell, de az öncélú foglalkoztatás felesleges. Ha a munkaerő meghaladja az elvégzendő munkát akkor a munkaidő csökken. A leterhelt, fáradt, stresszes ember ritkábban dönt objektívan, ezért olyan körülményeket kell teremteni ahol szabadabb, van ideje pihenni, nyugodt. Lehetőséget kell teremteni, hogy az arra hajlamosak karitatív munkát végezzenek.
A munka nem lehet mértékegysége egy ember értékének.
Tájékozódj, gondolkozz, vitasd meg.
Az objektivitás a kulcsa mindenek. Ha vallás azt az elvet követi hogy a valóság felfogása a legfőbb cél akkor az embereket objektivitásra lehet nevelni ezáltal reálisabb döntéseket képesek hozni.
Ehhez az embereknek nyíltnak kell lenniük az új világszemléletre és kíváncsinak a világra. Az objektivitás soha sem lehet tökéletes, alapja a tények gyűjtése és a racionális döntéshozatal feltételeinek megteremtése. Alapjai nem spirituális vagy szakrális hanem célszerű és alapvetően önérdekű. Az objektivitás nem egyszerűen cél hanem eszköz aminek a feladat a mai és a következő generációk valószínűsíthetően még fejlettebb technika szintjéhez való mentális igazodás.
Az emberi faj alapjaiban nem különbözik a többi fajtól csak abban hogy milyen hatással van a világra. Míg a többi faj nem gyakorol közvetlen és szándékos befolyást az egész bolygón addig az ember igen. Ez a technikai fejlettség.
Azonban míg az állatok többsége nem rendelkezik ilyen szintű befolyással addig a saját befolyási körzetükben igyekeznek úgy mozogni, cselekedni, hogy az nekik a legjobb legyen. Az ember ugyanezt teszi.
A probléma ott kezdődik hogy az ember mint egyén ugyanazok által van hajtva mint a többi élőlény és mint faj ezért ugyanazt a sémát követi mint más fajok.
Ha egy faj elveszti a természetes ragadozóit az a faj túlszaporodásához és tömeges kihaláshoz vezet. A természeti rendszer visszacsatolása.
Az ember kiterjedt befolyása révén egy tömeges kihalás kipusztulást is jelent nagy valószínűséggel, az önérdek okán. Hiszen nem valószínű hogy csendben éhen halnánk, vagy felfalnánk egymást, sokkal valószínűbb, hogy az életér és a nyersanyagok beszűkülése háborúkhoz vezet, ami a mai fegyverek mellett több mint kockázatos.
A mai korban már kezdődik az a folyamat ami visszafordíthatatlanul megnyomorítja és valószínűleg eltörli azt a fejlett civilizációt ami az utóbbi 18000 évben sikerült kifejleszteni.
Azok a folyamatok amik a fejlődésünk korábbi szakaszaink alatt hasznosnak bizonyultak elavulttá és károssá váltak, berögzültségeink azonban nem hagyják hogy szakítsunk velük.
Nemzeti, vallási, gazdasági, etnikai és egyéb módokon osztjuk meg a fajunkat, szembe állítjuk magunkat saját magunkkal.
Ahhoz hogy a faj képes legyen a túlszaporulatot, a környezeti károsodást és a klíma változást átvészelni az utóbbi 18000 év örökségével együtt feltétlenül szükséges a társadalmi szemlélet váltás.
A fajt egységesíteni kell társadalmilag. A különbségek minimalizálásával, a felelősség egész társadalomra való kiterjesztésével.
Ha az emberek nem képesek megérteni a világot amiben élnek, hazugságok nélküli tiszta információt szerezni életük folyamán az olyan hibás döntésekhez vezet ami az egész fajnak ártalmas.
Az objektivitás mindenkitől független. Senki sem képes az abszolút objektivitásra. Abszolútul csak a világegyetem objektív mivel csak a világegyetemben van minden objektív kapcsolatban. Objektivitás alatt a teljesen tényszerű információ cserét és feldolgozást értem. Tehát azt nevezheti egy ember objektíven biztosnak amit első kézből tapasztalt, habár még ekkor is lehetséges hogy tévesen tapasztalt, mivel objektíven semmi sem biztos. Lehet hogy sokaknak törik el ugyanott a lába, de az szinte majdnem biztos hogy, mind másképp élték meg.
A személyes tapasztalat alapján kialakult személyiség nem képes objektívan szemlélni mert nem rendelkezik semmi mással csak önmagával, ami biztosítja, hogy az énképén keresztül saját magát abba a világba helyezze amit teljesnek képzelt. Tehát az ember gyakorlatilag az egójára építi a környezetét. És a környezetből szűri le mi is, ki is ő, tehát az egóját ideális esetben. A probléma hogy mi az értékrendünk alapjául nem a környezetet hanem az embert vesszük, ami önigazoláshoz, tényferdítéshez vezet.
Ez az evolúciós maradék visszatartja a társadalmat a fejlődéstől. Értelmünk sokkal fejlettebb gondolkodásra képes. Ha a közeg megengedi az információ hihetetlen mennyiségben áramlik, ami igen összetett mintájú létezéseket eredményezhet.. A fajunk elért az egyenlőség megvalósításának újabb lépcsőjéhez. Egész pontosan az eggyé válás előtt áll ha képes megugrani a valóság által állított mércét. A fajunk talán soha nem lesz objektív, de kétségtelenül törekedni kell rá. Ha a törekvés abbamarad az a fajunk betegségét jelzi. Annak a jele hogy képtelenek vagyunk helyesen terelni a sorsunkat. Egy faj ami ezen a bolygón a legbefolyásosabb teremtény, mégis erősen meg van osztva etnikai, vallási, nemi, gazdasági és társadalmi státusz alapján. Vajon mire lenne képes a faj együtt?
Az látszik hogy a mai világban még nem jött létre egyenlőség. Olyan módszerek irányítják a világot amik hatása vitathatatlan és ezen hatások romboló jellege igen hosszas vitákra adna okot ma is. Hogy lehetséges ez a XXI században?
Amikor ilyen szintű tudást birtoklunk, miképp lehet hogy mind másképp látjuk a világot? Az ok fájóan egyszerű az érdek. Mind megvagyunk osztva az érdekeink által.
Az objektivitáshoz vezető út tehát egyszerű, olyan érdekeink előtérbe helyezése amik sokak érdeke, de legelőször is mindenkié. A társadalom ilyen egyszerűen fejlődhet.
Ha ez a mentalitás terjedni kezdene az a vallás megreformálását jelentené. Az objektivitás nem zárja ki a feltételezést de távol áll a hittől. A valóságot nem benyomásokon keresztül hanem megfigyelések alapján értelmezi. Nem az érzelmet hanem az értelmet helyezi előtérbe habár az elsőt nem zárja ki.
az embereknek, hogy az ember a sajat hatarain tul is fejlesztheto
