Társadalmi folyamatok

@omae:

Racionalitas/objektivitas ott tud lenni, ahol nincs szemelyes erintettseg. A tiz osztalyod azert nem relevans, mert az intelligencia/erzelmi intelligencia elsosorban nem oktatasfuggo.
A nehany csepp racionalitas meg ritkan eleg sajnos; leginkabb "alkalmazott" racionalitaskent jelenik meg: hogyan tudom a a legjobban elerni az irracionalis vagyaimat:)
 
Személyesen érintett kérdésekben is gyakran hasznosabb ha racionálisan gondolkozol.
Az irracionális vágyak egy dolgok, de a racionális késztetések erősebbek. Az ember törekvése a biztonságra, szeretetre,egészségre, megbecsülésre általános. Na de várj néhány éve írtam egy kis röpirat szerűséget mindjárt bemásolom előre is elnézést a hosszú posztért.
 
Gondolkozz objektívan!
Az objektivitás alapja az öntudat amit önismerettel lehet fejleszteni.
Az objektivitás másik alapja az értelem amit megismeréssel lehet fejleszteni.
Az objektivitás politikai célja a közvetlen demokrácia.
A közvetlen demokrácia csak akkor működik ha a nép rendelkezik a kellő információval és képes objektívan megítélni a kérdést.
Politikai ellentétek: Az objektivitás a megbízható és szabad információ áramláson alapszik. Tény hogy maga az objektív döntés annyira szerteágazó fogalom, hogy sok vita alapja lesz, ezért is van szükség közvetlen demokráciára ahol az érdekek azonos súlyú szavazatokként érvényesülhetnek.
A kapitalista gazdasági modell elavultsága nyilvánvaló, hibái évszázadok óta ismert.
A javak egyenlőtlen eloszlása, a munkások kihasználása, a ciklikusan bekövetkező gazdasági válságok, a felelősség megállapításának nehézsége, a túl nagy tőkével rendelkezők kisajátítják a társadalmat.
Munka: A társadalom működését biztosítani kell, de az öncélú foglalkoztatás felesleges. Ha a munkaerő meghaladja az elvégzendő munkát akkor a munkaidő csökken. A leterhelt, fáradt, stresszes ember ritkábban dönt objektívan, ezért olyan körülményeket kell teremteni ahol szabadabb, van ideje pihenni, nyugodt. Lehetőséget kell teremteni, hogy az arra hajlamosak karitatív munkát végezzenek.
A munka nem lehet mértékegysége egy ember értékének.
Tájékozódj, gondolkozz, vitasd meg.




Az objektivitás a kulcsa mindenek. Ha vallás azt az elvet követi hogy a valóság felfogása a legfőbb cél akkor az embereket objektivitásra lehet nevelni ezáltal reálisabb döntéseket képesek hozni.
Ehhez az embereknek nyíltnak kell lenniük az új világszemléletre és kíváncsinak a világra. Az objektivitás soha sem lehet tökéletes, alapja a tények gyűjtése és a racionális döntéshozatal feltételeinek megteremtése. Alapjai nem spirituális vagy szakrális hanem célszerű és alapvetően önérdekű. Az objektivitás nem egyszerűen cél hanem eszköz aminek a feladat a mai és a következő generációk valószínűsíthetően még fejlettebb technika szintjéhez való mentális igazodás.
Az emberi faj alapjaiban nem különbözik a többi fajtól csak abban hogy milyen hatással van a világra. Míg a többi faj nem gyakorol közvetlen és szándékos befolyást az egész bolygón addig az ember igen. Ez a technikai fejlettség.
Azonban míg az állatok többsége nem rendelkezik ilyen szintű befolyással addig a saját befolyási körzetükben igyekeznek úgy mozogni, cselekedni, hogy az nekik a legjobb legyen. Az ember ugyanezt teszi.
A probléma ott kezdődik hogy az ember mint egyén ugyanazok által van hajtva mint a többi élőlény és mint faj ezért ugyanazt a sémát követi mint más fajok.
Ha egy faj elveszti a természetes ragadozóit az a faj túlszaporodásához és tömeges kihaláshoz vezet. A természeti rendszer visszacsatolása.
Az ember kiterjedt befolyása révén egy tömeges kihalás kipusztulást is jelent nagy valószínűséggel, az önérdek okán. Hiszen nem valószínű hogy csendben éhen halnánk, vagy felfalnánk egymást, sokkal valószínűbb, hogy az életér és a nyersanyagok beszűkülése háborúkhoz vezet, ami a mai fegyverek mellett több mint kockázatos.
A mai korban már kezdődik az a folyamat ami visszafordíthatatlanul megnyomorítja és valószínűleg eltörli azt a fejlett civilizációt ami az utóbbi 18000 évben sikerült kifejleszteni.
Azok a folyamatok amik a fejlődésünk korábbi szakaszaink alatt hasznosnak bizonyultak elavulttá és károssá váltak, berögzültségeink azonban nem hagyják hogy szakítsunk velük.
Nemzeti, vallási, gazdasági, etnikai és egyéb módokon osztjuk meg a fajunkat, szembe állítjuk magunkat saját magunkkal.
Ahhoz hogy a faj képes legyen a túlszaporulatot, a környezeti károsodást és a klíma változást átvészelni az utóbbi 18000 év örökségével együtt feltétlenül szükséges a társadalmi szemlélet váltás.
A fajt egységesíteni kell társadalmilag. A különbségek minimalizálásával, a felelősség egész társadalomra való kiterjesztésével.
Ha az emberek nem képesek megérteni a világot amiben élnek, hazugságok nélküli tiszta információt szerezni életük folyamán az olyan hibás döntésekhez vezet ami az egész fajnak ártalmas.

Az objektivitás mindenkitől független. Senki sem képes az abszolút objektivitásra. Abszolútul csak a világegyetem objektív mivel csak a világegyetemben van minden objektív kapcsolatban. Objektivitás alatt a teljesen tényszerű információ cserét és feldolgozást értem. Tehát azt nevezheti egy ember objektíven biztosnak amit első kézből tapasztalt, habár még ekkor is lehetséges hogy tévesen tapasztalt, mivel objektíven semmi sem biztos. Lehet hogy sokaknak törik el ugyanott a lába, de az szinte majdnem biztos hogy, mind másképp élték meg.
A személyes tapasztalat alapján kialakult személyiség nem képes objektívan szemlélni mert nem rendelkezik semmi mással csak önmagával, ami biztosítja, hogy az énképén keresztül saját magát abba a világba helyezze amit teljesnek képzelt. Tehát az ember gyakorlatilag az egójára építi a környezetét. És a környezetből szűri le mi is, ki is ő, tehát az egóját ideális esetben. A probléma hogy mi az értékrendünk alapjául nem a környezetet hanem az embert vesszük, ami önigazoláshoz, tényferdítéshez vezet.
Ez az evolúciós maradék visszatartja a társadalmat a fejlődéstől. Értelmünk sokkal fejlettebb gondolkodásra képes. Ha a közeg megengedi az információ hihetetlen mennyiségben áramlik, ami igen összetett mintájú létezéseket eredményezhet.. A fajunk elért az egyenlőség megvalósításának újabb lépcsőjéhez. Egész pontosan az eggyé válás előtt áll ha képes megugrani a valóság által állított mércét. A fajunk talán soha nem lesz objektív, de kétségtelenül törekedni kell rá. Ha a törekvés abbamarad az a fajunk betegségét jelzi. Annak a jele hogy képtelenek vagyunk helyesen terelni a sorsunkat. Egy faj ami ezen a bolygón a legbefolyásosabb teremtény, mégis erősen meg van osztva etnikai, vallási, nemi, gazdasági és társadalmi státusz alapján. Vajon mire lenne képes a faj együtt?
Az látszik hogy a mai világban még nem jött létre egyenlőség. Olyan módszerek irányítják a világot amik hatása vitathatatlan és ezen hatások romboló jellege igen hosszas vitákra adna okot ma is. Hogy lehetséges ez a XXI században?
Amikor ilyen szintű tudást birtoklunk, miképp lehet hogy mind másképp látjuk a világot? Az ok fájóan egyszerű az érdek. Mind megvagyunk osztva az érdekeink által.
Az objektivitáshoz vezető út tehát egyszerű, olyan érdekeink előtérbe helyezése amik sokak érdeke, de legelőször is mindenkié. A társadalom ilyen egyszerűen fejlődhet.
Ha ez a mentalitás terjedni kezdene az a vallás megreformálását jelentené. Az objektivitás nem zárja ki a feltételezést de távol áll a hittől. A valóságot nem benyomásokon keresztül hanem megfigyelések alapján értelmezi. Nem az érzelmet hanem az értelmet helyezi előtérbe habár az elsőt nem zárja ki.
 
Miért van szükség objektivitásra?
Ehhez a társadalom egyszerűsítésére van szükség. Az objektivitás alapja az egyszerűsítés. Nem valószínű hogy valaha lesz valahol egy elme ami teljesen objektív.
Ahhoz hogy ezt a végtelen mennyiségű információt feldolgozza az elme egyszerűsít. Azt mondja ott egy fa, majd ha már sok fát lát azt mondja erdő. Mindenki külön fogalomként gondol rá, pedig alapjaiban ugyanaz. De az okok amik megkülönböztetik a fát az erdőtől sok. A dolgot amit fogalomként felfogunk ezeregy módon befolyásolja a helyzet amiben van.
Ezek a befolyásoló tényezők egyszerre utalnak a dologra és a környezetére amiben van, ami így az objektivitás egy szelete lesz a szubjektivitás.
A mindenség bármilyen módon végtelen formában kifejeződik önmagában. Nyilvánvaló hogy emiatt nem nevezhetjük magunkat objektívnek hisz annak csak egy darabja, kifejeződése vagyunk. Egy lehetőség a végtelenből. Mi az objektivitást a szubjektív világunkra kell hogy leegyszerűsítsük. Nem kell értenünk mindent, ez lehetetlen. De ha a lehetőség megvan akkor igyekeznünk kell megérteni amit megtudunk, figyelnünk kell. Mi csak a figyelemmel vizsgálhatjuk meg az objektív valóságot. Ha az elveink alapja a kíváncsiság hamar elkezdünk megérteni. És a megértés azt jelenti, a valóság egy darabját dolgoztuk fel az elménkkel és tettük eggyé vele. Ha az ember képes tudáséhessé válni, szellemileg egyre többet kezd magába zárni a valóságból. Gyarapodik.
Ahhoz hogy az emberek közt egyenlőség legyen ugyanabban a helyzetben kéne lennünk mindannyiunknak. Ez nem lehetséges jelenleg. De törekedhetünk rá. A társadalom célja egyesíteni az egyéneket egy egésszé. Fejlődési irány a kollektív tudat által igen tisztán kivehető.
A probléma hogy a kollektív tudat egy sokkal összetettebb dolog egyszerűsítése, az elménké, mindünké.
A tudat vagy öntudat fejlődése változó a fajunkon belül. Ösztönös vágyunk a versenyre az öntudatunk megértésünk fejlesztésébe kéne ölnünk. Az életünk amit megtapasztalunk lehetne az eszköz erre. Majd kifakulnánk a világból és eltűnnénk az idő egy részéből. Ez hiába valónak tűnik pedig a célja érthető. A változás fenntartása, amivel a mindenség létezik az idő által egyszerűsítve. Hiszen a mindenség valójában egyszerre van és nincs, hiszen benne van minden és mindennek az ellentéte. Ha minden egyszerre egy helyen van az a semmi.
 
@omae

Nekem ne mondd; csak a pelda kedveert hasznaltam egyes szam elso szemelyt:)

A Maslow piramis itt lehetne relevans, azonban nem az; sot nemigen talalsz olyan tarsadalmi strukturat, amely ezt kepes lenne kiszolgalni. Az altalad felvazolt torekvesek erzelmi attitudoket takarnak; a biztonsagot, szeretet, egeszseget (hellyel-kozzel), megbecsulest nem racionalitasra alapozva vagyjak vagy elik meg az emberek. Most gondolj bele, hogy szembesulniuk kellene a jelentektelensegukkel nap mint nap.
 
Szembesülök is. De ugyanakkor azzal is hogy ettől függetlenül fontosak. Mellesleg ezek teljesen racionális késztetések mert az élet alapelve hogy folytatódjon, ezek a dolgok pedig a társas élet alapjai.
 
Ha objektiv vagy, akkor nem fontosak.
A hosszabb lelegzetu irasra: nem mennek bele amolyan 'ez azert nem igy van" elemzesekbe, mert annyi idom nincs, viszont:

- valamiert az az altalanos kenyszerkepzete ;) az embereknek, hogy az ember a sajat hatarain tul is fejlesztheto:). Nem az, a hatar pedig velunk szuletik (javareszt).
- a kozvetlen demokracia keptelenseg, ha mindenki szavazhat mindenrol
- nincs egyenloseg. Nem is volt, nem is lesz. Lehetetlenseg.
 
omae
Egy apro eszrevetel: Valojaban nincsenek fajok. (Darwin - A fajok eredete.) Csak ugy nez ki mintha lenne. :)
 
Ha objektív vagy tényleg nem, az viszont nem tudsz lenni csak törekedhetsz rá.

-Kényszer inkább mint képzet. A fajunk nagy sebességgel rohan a semmibe, változásokra van szükség. Nem mondom hogy sikerülhet azt mondom hogy muszáj megpróbálni.
-Az hogy rendszer szinten miképp működne, nem tudom. De tömegek minél jobban be kell vonni az irányításba hogy az érdekeiket egy rendezett kereten belül tudják érvényesíteni, ezzel is stabilitást adva a rendszernek.
- Így van, de akkor is törekedni kell rá hogy a különbségek csökkenjenek megint csak a rendszer stabilitása érdekében.
 
"Ha objektív vagy tényleg nem, az viszont nem tudsz lenni csak törekedhetsz rá."

Szubjektiven is ez a velemenyem:)))

"A fajunk nagy sebességgel rohan a semmibe, változásokra van szükség. Nem mondom hogy sikerülhet azt mondom hogy muszáj megpróbálni."

Ha bizonyitottan nem mukodo modszerre pazarlod az eroforrasokat, akkor nem jutsz elorebb.

"-Az hogy rendszer szinten miképp működne, nem tudom. De tömegek minél jobban be kell vonni az irányításba hogy az érdekeiket egy rendezett kereten belül tudják"

A tomegeket a leheto legtavolabb kell tartani az iranyitastol, mivel nem rendelkeznek adottsagokkal ahhoz, hogy kontrollaljak a kornyezetuket (vilagot).

"- Így van, de akkor is törekedni kell rá hogy a különbségek csökkenjenek megint csak a rendszer stabilitása érdekében. "

A rendszer nem attol stabil, hogy kicsik a kulonbsegek. Nem egy szek labairol beszelunk.:)
 
A tömegeket nem azért kell bevonni a döntéshozásba mert az a természetes közegük hanem mert ha nem vonnod be őket gyakran fognak a fejük felett olyasmiről dönteni amivel nem értenek egyet vagy ártalmas rájuk nézve. Ilyenkor pedig tenni fognak ellene és mivel nem lesznek törvényes kereteik arra hogy tegyék, törvénytelen eszközökkel fogják tenni, ami bontja a társadalmi egységet és stabilitást.
A különbségek csökkentésére azért van a szűkség hogy a társadalom egyes részei ne szakadjanak el túlzottan a másiktól, ezzel ne kerüljenek komoly érdekütközésbe, hogy emiatt a fent említett törvénytelen módszerekkel ne próbálják egymásra kényszeríteni az akaratukat.

A jelenlegi módszer (habár nem működés képtelen) de nem működik jól. Ezért reforma szorul. Ha egy rendszerbe nincs pozitív visszacsatolás az elenyészik.
 
"A tömegeket nem azért kell bevonni a döntéshozásba mert az a természetes közegük hanem mert ha nem vonnod be őket gyakran fognak a fejük felett olyasmiről dönteni amivel nem értenek egyet vagy ártalmas rájuk nézve. "

Az emberek letojjak, mit dontenek a fejuk felett, amig van cirkusz es kenyer.

A kulonbsegek csokkenteset eszerint anyagilag ertetted, nem tudas/ismeret tekinteteben?
Ez valoszinuleg meglepheto lenne (elmeletben legalabbis), gyakorlatban viszont ez sem. Barmilyen ehhez hasonlo problema kezelesehez ujra kene gondolni a tarsadalom/gondolkodas/vilagnezet alapjait, na az meg nem fog menni tomegtamogatas nelkul.
 
Ez nem feltétlenül igaz, amikor olyan döntésekkel kerülnek szembe amik az életmódjukat vagy jövőjüket befolyásolja akkor igen is cselekednek. Az internet terjedésével ez a folyamat pedig felgyorsult.

Nem csak anyagilag értettem. Egy anyagi újraosztás semmit nem szülne csak erőszakot. Egy reformot értek az alatt amit írok, aminek az alapja a társadalmi értékrend felülvizsgálata, az eszközei a tudomány és a technika. Felméréseket elemzéseket készíteni a társadalmi csoportokról annak érdekében hogy megtudjuk mi motiválja mik a prioritásai, majd összehasonlítani más csoportokéval, megvizsgálni a különbségeket és hogy azok milyen kölcsönhatásban vannak egymással majd megnézni milyen közös érdekkel rendelkeznek ezek a csoportok. Aztán a csoportokat a közös érdekek mentén egymással közelebbi kapcsolatba hozni, hogy egy erős párbeszéd induljon meg közöttük, a csoportok vezetői pedig csatornákat tudjanak kiépíteni egymás között. Ezeket a vezetőket bevonni egy oktatásba amin belül megismertetik az objektivitással őket, majd olyan rendezvényeket tartani ahol a véleményüket megoszthatják ezzel kapcsolatban. Ezek után nem tudom mi lenne, már ők döntenének arról hogy mit is kezdenek azzal ami van.

Ez így elég szegényes, meg hülyén hangzik de a lényeg hogy egy társadalmi közbeszédet kell indítani amibe be kell vonni a társadalmi csoportok irányító entitásait hogy a tömeg is bekapcsolódjon a párbeszédbe. Egy öngerjesztő folyamatot kell létrehozni ami önfejlesztésre és megismerésre serkenti az embereket.
Komolyan ha a Fekete Pákót meg azt a nagyszemöldökű csúnya pornóst ilyen ismerté lehetett tenni nem értem miért pont ezt ne lehetne közbeszéd tárgyává tenni.
 
van ügyvédkormány meg szakértői kormány, utóbbi az amikor nem tudni melyik szervezett bűnözői csoport van az ország élén
 
"Ez nem feltétlenül igaz, amikor olyan döntésekkel kerülnek szembe amik az életmódjukat vagy jövőjüket befolyásolja akkor igen is cselekednek. Az internet terjedésével ez a folyamat pedig felgyorsult."

Bizonyos korlatok kozott (a _szamukra_ belathato jovon belul) igaz csak. Az internet terjedesevel max. hamarabb lehet egy tuntetest megszervezni; okosabbak nem lesznek tole, ha nincsenek eleve adottsagaik (lasd a sok ezoterikus balfaszsagot).

"Egy reformot értek az alatt amit írok, aminek az alapja a társadalmi értékrend felülvizsgálata, az eszközei a tudomány és a technika. "

Ebben szaz szazalekig egyetertek. Az eredmenyekkel meg a lakossag 95 szazaleka nem ertene egyet:)

Felmeresek, prioritasok, stb. Ezeket a koroket mar lefutottak; szinte minden embernek ugyanaz a prioritasa: onmaga.

A parbeszedhez felek kellenek: valos peldaval nezd meg Paks vagy a migransok esetet. Mindketto esetben az emberek ostobasagan bukik el a dolog.

Sot, mondok mast: amit leirtal, azzal lokalisan probalkoztam. Addig volt sikeres, amig szemelyesen jelen voltam, birva a kulonbozo oldalak "tiszteletet". Amikor meg mar nem, akkor szepen visszatertek a korabbi onzo/egoista viselkedesmintakhoz.
 
Az internet igenis okosabbá teszi az embert mert ha valamire kíváncsi csak elveszi a telefont és megtudja. (Ezek az ezoterikus dolgok meg szerintem beteg és kétségbe esett embereknek vannak kitalálva.)

Nem kell egyetérteniük, kritizálják hívják fel a hibákra a figyelmet hogy tovább fejlődhessen, csak fejlődjön már.

Azért van mozgásterünk prioritás szempontjából, jólét van (nem azt mondom hogy gazdagság) van mit enni van hol aludni, van aki meggyógyít. Ez az egocentrikusság társadalmilag nevelt dolog.

Paks-al kapcsolatban én nem tudok érdemben hozzászólni, nyilván ha elém nyomnának egy szavazó lapot ott is a tartózkodást jelölném be. A migránsokkal kapcsolatban meg az emberek többsége pont azt teszi ami várható is volt, ellenzi hogy beengedjék őket. De a lényeg hogy ha nincs párbeszéd nem fejlődik a kollektív tudat. Itt nem Mari néniről beszélek hanem az aktív korúakról akiknek a hátán van a nemzet, nekik igenis párbeszédet kellene folytatniuk a nemzetet érintő kérdésekben.

Te amúgy (már ha nem sértelek meg) mit dolgozol?
 
omae

Bár objektivitásról beszélsz, azért egy kicsit álomvilágban élsz, szerintem.

1. Objektivitás nem létezik. Vagy feltehetném úgy is a kérdést, hogy ki mondja meg, hogy mi az objektív? És aki megmondja az miért is látja jól? :-)

2. Az internetről tényleg sok minden megtudható, annak aki értelmes, esetleg több nyelven beszél.
Nézd meg kérlek, hogy az elmúlt években mik voltak a Google top10 keresőszavak Magyarországon, és a világban.

3. A közvetlen demokráciával az a baj, hogy N+1 dologban kell dönteni, az egységsugarú állampolgár meg X vagy jó esetben X+Y dologhoz ért csak igazán, ami összesen 1-2 szakterület csak. Már ha ért egyáltalán valamihez!

4. A nagy egyenlősdi sosem jött be, az emberi történelem ezen példák tárháza.
Ráadásul ha mindenki egyenlő akár mit csinál akkor mi lesz majd a motiváció ami előre viszi a társadalmat?

5. A kapitalizmus nagy előnye az, hogy motivál.
Hátránya az, hogyha nincs megfelelően szabályozva akkor szétfeszíti a társadalmat.

6. A párbeszédhez, vitához magas IQ, jól neveltség és az adott témakör ismerete szükséges. De még így sem garantált a siker :-)
Az emberiség nagy része ezekkel a skillekkel nem rendelkezik.

7. Azért gondolj bele, mennyi ügyet kell intéznie egy államnak nap mint nap.
Most ezt a sok dolgot mindenkivel megbeszélni, napi szinten, újra meg újra úgy, hogy szinte senki nem ért az adott témához az államon kívül az mekkora lutri már?

Azért legyen itt egy kis humor is:
https://www.youtube.com/watch?v=99F8eZbzC4I
 
Na, ez a topik is elment a fenébe....
PS: Feltétlen demokràcia hive vagyok, amig nem talàlnak ki izonyitottan valami jobbat. Persze lehetne rajta javitgatni....
 
Megforditanam, mivel az ember eredendoen nem demokraciara 'keszult': miben jobb a demokracia az autokracianal?
 
Na jó meggyőztettek, ez egy idealista marhaság. Az ember szeretné azt hinni hogy valamikor valahol lesz egy ideális állapot ahol ez az egész értelmet nyer, én pedig ezt tartottam helyesnek. Tévedtem, ez van.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back