Társadalmi folyamatok

[joker]

Mondjuk megnéznélek egy bonyolult olajipari projektben, hogyan számolsz utána a dolgoknak.??? Hát sehogy...úgy vezetnek meg, ahogy akarod. Még megboldogult MOL-os koromban volt egy kicseszett metódus arra, hogyan jön ki a benzin fogyasztói ára. Függöt a BRENT árától a határidőktől, a kitermelhető világkészletek nagyságától, stb.., stb..., mégis úgy ment az áremelése akkoriban az üzemanyagnak, hogy a Horn kormánytól átszóltak az okt. 23-a utcába, hogy néhány milliárddal több költségvetési pénz kellene. És láss csodát, a bonyolult, akkreditált mód ellenére megtették. Belelátsz legalább ennyire egy nagyvállalat működésébe???

Jelenleg belelátok egy termelő vállalat működésébe, ami méretileg sehol nincs a MOL-hoz képest. Ettől függetlenűl nálunk is ugyanúgy megvannak az input adatok, ami meghatározza az árazást és ezekkel számolni kell, ráadásul pontosan. Hogy most mit tettek meg a MOL-nál, met kellett a költségvetésbe pénz azt nem tudom, de az egész téma nem is erről szólt.

 

[szpg9]

Szerintem meg inkább kussolnod kellene, ha bennfentes kereskedéssel foglalkoztál.

Elévült... Meg, ha a fönököm fönökének a főnöke, aki történetesen az elnök-vezérigazgató is csinálta, akkor nekem nincs mitől tartanom... Amúgy se hiszed el...

 

[haubagoi]

Jelenleg belelátok egy termelő vállalat működésébe, ami méretileg sehol nincs a MOL-hoz képest. Ettől függetlenűl nálunk is ugyanúgy megvannak az input adatok, ami meghatározza az árazást és ezekkel számolni kell, ráadásul pontosan. Hogy most mit tettek meg a MOL-nál, met kellett a költségvetésbe pénz azt nem tudom, de az egész téma nem is erről szólt.

Árazást még egyszerű számolni, na de kockázatot...

 

[joker]

Hát ezaz, számold ki a kockázatot Az egész vállalatgazdaságtan is kész röhej, az egész a diszkontált jelenérték számításán alapszik, amelyben a diszkontáláshoz már csak találni kell egy, az adott projekt kockázatával AZONOS kockázatú projektet (befektetést), hogy annak a hozamával lehessen a pénzáramlásokat diszkontálni. Rá se retyetye, van képlet, csak éppen hogyan találod meg az azonos kockázatú projektet, amelyhez viszonyíthatsz...

Mondjuk úgy, hog már csináltál olyan projektet, vagy tudsz valakit akinek már volt olyan beruházása, vagy utánanézel neten, vagy hagyod a f*szba az NPV-t és hanszálod az IRR-t inkább, mert arra nem kell diszkontrátát keress ami vagy jó vagy nem, hanem az IRR értékéből megmondod, hogy belevágsz vagy sem.

 

[haubagoi]

Mondjuk úgy, hog már csináltál olyan projektet, vagy tudsz valakit akinek már volt olyan beruházása, vagy utánanézel neten, vagy hagyod a f*szba az NPV-t és hanszálod az IRR-t inkább, mert arra nem kell diszkontrátát keress ami vagy jó vagy nem, hanem az IRR értékéből megmondod, hogy belevágsz vagy sem.

De az IRR-ről a Brealey-Myers tankönyv bebizonyította, hogy nem olyan jó, mint az NPV.

 

[joker]

Elévült... Meg, ha a fönököm fönökének a főnöke, aki történetesen az elnök-vezérigazgató is csinálta, akkor nekem nincs mitől tartanom... Amúgy se hiszed el...

Mondanám, hogy pont a kis halakat áldozzák be ilyenkor, hogy a nagyok meneküljenek, de túl kicsi voltál ezek szerint áldozatnak is, de annak főleg, hogy teljesen beleláss az ilyen ügyletekbe, ha már ennyien voltak fölötted.

 

[joker]

De az IRR-ről a Brealey-Myers tankönyv bebizonyította, hogy nem olyan jó, mint az NPV.

Viszont bárki ki tudja számolni a pontos értéket, míg a másiknál vagy jó értékkel diszkontálsz vagy nem. Könnyebb a döntéshozó számára az IRR-re támaszkodni, mert az biztosan jó.

 

[haubagoi]

Viszont bárki ki tudja számolni a pontos értéket, míg a másiknál vagy jó értékkel diszkontálsz vagy nem. Könnyebb a döntéshozó számára az IRR-re támaszkodni, mert az biztosan jó.

Oksa.

 

[szpg9]

Mondanám, hogy pont a kis halakat áldozzák be ilyenkor, hogy a nagyok meneküljenek, de túl kicsi voltál ezek szerint áldozatnak is, de annak főleg, hogy teljesen beleláss az ilyen ügyletekbe, ha már ennyien voltak fölötted.

Most sértegetsz, de szerintem valójában Te is becserélted volna az én kis beoszásomat a jelenlegi munkáddal. Azért a MOl 3-4. vonalában nem volt olyan rossz lenni. Csak mindennek volt áronyodala, annak is. Meg a kötöttségeket sem bírtam... Most meg mérnökösködök. Tudod írtam már arról is. Azért tudom árnyalni a képet. A beosztásom miatt korlátlan belépésem volt a MOL Rt. Kutatás-termelési Ágazat összes létesítményébe úgy, hogy nem kellett senkinek semmit sem indokolni, se éjjel se nappal és aki meglátott, az mind be volt szarva. Megtettem akkor, hogy a családdal kirándultunk és elmentünk egy tankállomás mellett, ahol az egyik mező termelvényét gyűjtik. Ilyenkor a feleségem és az 5 éves fiam is velünk volt, meg a 2 éves fiatalabb. Így volt mikor családostól jártunk "üzemlátogatásra". Egyébként soha senki nem tette szóvá, hogy miért voltam ekkor meg azzal akikkel ott-ahol. Csak a kártyát felmutatni, az algyői finomítótól Százhalombattáig. Egyébként ezt a kártyát eltettem
emlékbe....De van egy kedves emlékem. pld. amikor 2000-ben volt a pusztaszöllősi gázkitörés és én már nem voltam ugyan MOL alkalmazott, de nem érvénytelenítették a kártyámat, és ekkor történt meg, hogy a kitörés közelébe nem engették a dajcs Tamást, spotrminiszterként, de én csak felmutattam a kártyám a biztonságiaknak és ott voltam addig, amíg akartam, meg olyan közel mentem, ameddig bírta a testem a dübörgést.... Volt fülvédő és sisak is a kocsimban, de ez nálam széria tartozék. Persze, hiheted, hogy ezt is behazudtam...

UI.: mindenki azért hiszi, hogy mindent összehazudok, mert mások hazudozni járnak ide???

 

[szpg9]

Elévült... Meg, ha a fönököm fönökének a főnöke, aki történetesen az elnök-vezérigazgató is csinálta, akkor nekem nincs mitől tartanom... Amúgy se hiszed el...

MOL-nál meg az elő két vezetői sor mindig politikai alapon került oda ahová. És ne legyenek illúzióid, most is így működik...

 

[haubagoi]

No igen; a szentpétervári paradoxon:

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/sza...-a-befekteteseknel/a-szentpetervari-paradoxon

Töménytelen baromság van egyébként a közgazdaságtan-tankönyvekben. Példának okáért az idézett szentpétervári paradoxon is egy nagy marhaság. Hogyan szól ez a paradoxon?
Aszongya: "az emberek vajon miért nem vesznek részt rendkívül nagy összegekkel a követkekező játékban: egy érmét addig dobálunk fel, amíg (például) fejet nem kapunk, a nyeremény összege pedig kettő azon hatványa, ahányadikra sikerült fejet dobnunk"

Nézzük csak: annak valószínűsége, hogy elsőre fejet dobunk: 0.5. Annak valószínűsége, hogy másodikra dobunk fejet: 0.25. Annak valószínűsége, hogy harmadikra dobunk fejet: 0.125. Hm. Általánosságban: annak valószínűsége, hogy x.-edikre dobunk fejet: (0.5) az x-ediken. Oké.
Akkor mennyi annak a valószínűsége, hogy 10.-re dobunk fejet? (0.5) a tizediken, azaz 0.000976562, azaz 0.0977 %, azaz, nulla egész kilencszázhetvenhét tízezred százalék.
Na, akkor mennyi a valószínűsége annak, hogy 10.-edikre, vagy hamarabb sikerül fejet dobnunk? 0.5 + 0.25 + 0.125 + ... + 0.0977 = 0.999023437, azaz 99.9%, azaz kilencvenkilenc egész kilencvenkilenc század százalék.
Vagyis, annak valószínűsége, hogy 11.-edikre vagy később dobunk fejet: 1 - 0.999 = 0.001, azaz 0.1 %, azaz nulla egész egy tized százalék.

Mekkora is a nyereményünk, ha 10.-re dobunk fejet? Kettő a tizediken, ami: 1024, azaz EZERHUSZONNÉGY forint. Ezerhuszonnégy!

Tehát: 99.9% a valószínűsége annak, hogy legfeljebb EZERHUSZONNÉGY forintot nyerünk a játékon, és 0.1% a valószínűsége annak, hogy ennél jóval többet. Na akkor vajon miért nem vesznek részt rendkívül nagy összegekkel ebben a játékban?

Hát azért bmeg, mert ugyan rendkívül nagy összegű nyeremény is nyerhető ebben a játékban (kettő sokadik hatványai), azonban ennek valószínűsége annyira kicsi, hogy gyakorlatilag soha nem következik be!
Na akkor vajon miért nem vesznek részt az emberek ebben a játékban "rendkívül nagy összegekkel"? Hát azért, mert 99.9% az esélye annak, hogy ezen a játékon nem nyersz 1024 Ft-nál nagyobb összeget.
De azért jól mutat egy ilyen "paradoxon" a közgáz-tankönyvben, mert olyan tudományosnak hangzik.

Másik példa tankönyvbeli ökörségre:

"...az arbitrazsőrök meg is szüntethetik az árak regionális, sőt időbeli eltéréseit is. Gondoljunk csak arra az egyszerű helyzetre, ha akkor vesznek kukoricát, amikor az terem, raktárazzák, majd eladják akkor, amikor ebből hiány mutatkozna. E tevékenységükkel némileg felhajtják az árat akkor, amikor a kukoricának nagy a kínálata (így alacsonyabb az ára), ..."

Nem, nem hajtják fel a kukorica árát. Ez akkor lenne igaz, ha tökéletes verseny lenne a kukorica piacán, azaz sok kicsi felvásárló lenne és sok kicsi termelő. A valóságban azonban kevés felvásárló (mondjuk 2-3) van, és sok kicsi termelő. Ebből következően a felvásárlók nem árelfogadók, hanem ármeghatározók, magyarán a felvásárló mondja meg az árat, és a termelő ezen az áron kénytelen értékesíteni, mert a másik felvásárló sem ad többet érte (kartell). A tankönyvi példákkal ellentétben a valóságban a mezőgazdasági termelés úgy néz ki, hogy a termelő akkor jár jól, ha saját maga tudja raktárazni a terményt, hogy ne akkor adja el, amikor az termett (mert akkor az olcsó), hanem később, amikor az már drága. Persze a tankönyv szerzője is érzi a példa sutaságát, ezért finoman eléje teszi a némileg szót, mármint, hogy "némileg" hajtják fel az árat, mert igazából véve tudja, hogy butaságot beszél.

Na ennyit kb. a közgáz tankönyvekről, és a példákat még lehetne naphosszat sorolni.

 

[gonny]

Mert a szegények szeretik?
Minden gazdag erkölcsileg romlott?
Nem lehet hogy csak az irigység beszél belőled?

Senki nem szereti, de a szegényeknek speciel nem gond. Szokva vannak a kényelmetlenségekhez.
A gazdagokkal kapcsolatban meg azt írtam, " Pláne, ha..".
Irígység?
Mire lennék irígy?
Nem vagyok se szegény, se gazdag.
És ez így pont jó.

 

[gonny]

Töménytelen baromság van egyébként a közgazdaságtan-tankönyvekben. Példának okáért az idézett szentpétervári paradoxon is egy nagy marhaság. Hogyan szól ez a paradoxon?
Aszongya: "az emberek vajon miért nem vesznek részt rendkívül nagy összegekkel a követkekező játékban: egy érmét addig dobálunk fel, amíg (például) fejet nem kapunk, a nyeremény összege pedig kettő azon hatványa, ahányadikra sikerült fejet dobnunk"

Nézzük csak: annak valószínűsége, hogy elsőre fejet dobunk: 0.5. Annak valószínűsége, hogy másodikra dobunk fejet: 0.25. Annak valószínűsége, hogy harmadikra dobunk fejet: 0.125. Hm. Általánosságban: annak valószínűsége, hogy x.-edikre dobunk fejet: (0.5) az x-ediken. Oké.
Akkor mennyi annak a valószínűsége, hogy 10.-re dobunk fejet? (0.5) a tizediken, azaz 0.000976562, azaz 0.0977 %, azaz, nulla egész kilencszázhetvenhét tízezred százalék.
Na, akkor mennyi a valószínűsége annak, hogy 10.-edikre, vagy hamarabb sikerül fejet dobnunk? 0.5 + 0.25 + 0.125 + ... + 0.0977 = 0.999023437, azaz 99.9%, azaz kilencvenkilenc egész kilencvenkilenc század százalék.
Vagyis, annak valószínűsége, hogy 11.-edikre vagy később dobunk fejet: 1 - 0.999 = 0.001, azaz 0.1 %, azaz nulla egész egy tized százalék.

Mekkora is a nyereményünk, ha 10.-re dobunk fejet? Kettő a tizediken, ami: 1024, azaz EZERHUSZONNÉGY forint. Ezerhuszonnégy!

Tehát: 99.9% a valószínűsége annak, hogy legfeljebb EZERHUSZONNÉGY forintot nyerünk a játékon, és 0.1% a valószínűsége annak, hogy ennél jóval többet. Na akkor vajon miért nem vesznek részt rendkívül nagy összegekkel ebben a játékban?

Hát azért bmeg, mert ugyan rendkívül nagy összegű nyeremény is nyerhető ebben a játékban (kettő sokadik hatványai), azonban ennek valószínűsége annyira kicsi, hogy gyakorlatilag soha nem következik be!
Na akkor vajon miért nem vesznek részt az emberek ebben a játékban "rendkívül nagy összegekkel"? Hát azért, mert 99.9% az esélye annak, hogy ezen a játékon nem nyersz 1024 Ft-nál nagyobb összeget.
De azért jól mutat egy ilyen "paradoxon" a közgáz-tankönyvben, mert olyan tudományosnak hangzik.

Másik példa tankönyvbeli ökörségre:

"...az arbitrazsőrök meg is szüntethetik az árak regionális, sőt időbeli eltéréseit is. Gondoljunk csak arra az egyszerű helyzetre, ha akkor vesznek kukoricát, amikor az terem, raktárazzák, majd eladják akkor, amikor ebből hiány mutatkozna. E tevékenységükkel némileg felhajtják az árat akkor, amikor a kukoricának nagy a kínálata (így alacsonyabb az ára), ..."

Nem, nem hajtják fel a kukorica árát. Ez akkor lenne igaz, ha tökéletes verseny lenne a kukorica piacán, azaz sok kicsi felvásárló lenne és sok kicsi termelő. A valóságban azonban kevés felvásárló (mondjuk 2-3) van, és sok kicsi termelő. Ebből következően a felvásárlók nem árelfogadók, hanem ármeghatározók, magyarán a felvásárló mondja meg az árat, és a termelő ezen az áron kénytelen értékesíteni, mert a másik felvásárló sem ad többet érte (kartell). A tankönyvi példákkal ellentétben a valóságban a mezőgazdasági termelés úgy néz ki, hogy a termelő akkor jár jól, ha saját maga tudja raktárazni a terményt, hogy ne akkor adja el, amikor az termett (mert akkor az olcsó), hanem később, amikor az már drága. Persze a tankönyv szerzője is érzi a példa sutaságát, ezért finoman eléje teszi a némileg szót, mármint, hogy "némileg" hajtják fel az árat, mert igazából véve tudja, hogy butaságot beszél.

Na ennyit kb. a közgáz tankönyvekről, és a példákat még lehetne naphosszat sorolni.

A közgazdaságtan nem más, mint a könyvelői szakma.
Nyilván szükség van rá, de szerintem "kissé" túlértékelt.
Azért, mert alapfokon használja a matematikát, attól még nem tudomány.
Aki tudománynak állítja be, az szélhámos. Persze erre is van igény.

 

[papajoe]

haubagoi

" Én az utóbbira vagyok példa, az igyekvőre, aki rájött, hogy 40 éves lett és nincs gyereke. Ugyanúgy vesztettem mint egy játékgépező roma. Talán még jobban."

Hát ha férfi vagy akkor még nem vesztettél! Apám 50+ osan is tudott nekem tesót csinálni, szóval ne ad még fel!

Megerősítve,apósom 54 volt,amikor kisfiút csinált az akkor 32éves csajának.

 

[Törölt tag 008]

A közgazdaságtan nem más, mint a könyvelői szakma.
....

Kevered a számvitellel. A közgazdaságtan az jóval nagyobb terület.

 

[anonim999]

 

[gonny]

Kevered a számvitellel. A közgazdaságtan az jóval nagyobb terület.

Nem keverem. Nevezhetjük számvitelnek is.
Amit te "jóval nagyobb terület"-nek hívsz, az a szélhámosság.

A közgazdaságtan modelleket alkot, hogy azokon demonstrálja elméletei helyességét.
Csak sajnos ezek a modellek egy nem létező világot, és nem létező embereket jelenítenek meg. Éppen ezért az erre építő elméleteknek sincs semmi értelmük.
Illetve van értelmük: sokak pénzét kevesek zsebébe lapátolni.
Persze lehet, hogy ezek pusztán ostoba modellekre épülő ostoba elméletek, amiket TGM-szerű izgága okostojások találtak ki, önnön létezésük igazolására, de sajnos nehezen hihető, hogy azok az emberek, akik ezeket megalkották, tényleg ennyire ostobák volnának.
Én inkább rosszhiszeműségre gyanakszom.
Na de tudja a fene. Egyiküket se ismertem személyesen, pedig az sokat számít.

 

[phaidros]

Mellesleg, lehet, hogy a pénzét a játékautomatába dobáló roma srác racionálisabb befektető, mint a lakosság igyekvő, felkapaszkodni próbáló nem-roma része.
Ugyanis a roma srác látja, hogy a kapitalizmusban lefelé lejt a pálya, eleve olyanok a játékszabályok, hogy nem is lehet belőle soha tőkés. Ezért ő meg sem próbálja.
Tőkefelhalmozás helyett (amely úgyis lehetetlen számára), inkább elveri a pénzét, VISZONT csinál gyereket.
A lakosság nem-roma része meg hisz a kapitalizmusban és igyekszik, beveszi a mesét, hogy dolgozz keményen, belőled is lehet tőkés, mert a lehetőség mindenki számára adott.
Aztán kapja az első pofonokat (ahogy fip7 is leírta), amikor megpróbálja élete első Bt-jét, Kft.-jét összehozni.
Egész életében igyekszik, tapos, működteti a kapitalista rendszert, ÉS elfelejt gyereket csinálni.
A végén veszít, mert miután az egész életét végigdolgozta, a tőkések (az igaziak, mint Soros) behívják az ő pótálására a bevándorlókat.

Ez nem vagy-vagy kérdés. Csak a fejekben. Az, hogy gyereket vagy pénzt csinál valaki nem egymást kizáró dolog.
Ha, mint társadalmi rétegként a játékgépező cigányt hoztad fel példának, akkor ugyan úgy fel lehet hozni a nazarénusokat, ahol sok gyerek is van és szorgalom is, és őket nem a szociális háló tartja fenn, hanem a munkájuk.
A játékgépező cigány nem lát semmit, csak azt, hogy ha nem is csinál semmit, akkor sem hal éhen, bizonyos értelemben még jól is él -haszonélvezője/kihasználója a rendszernek.

 

[gonny]

Ez nem vagy-vagy kérdés. Csak a fejekben. Az, hogy gyereket vagy pénzt csinál valaki nem egymást kizáró dolog.
Ha, mint társadalmi rétegként a játékgépező cigányt hoztad fel példának, akkor ugyan úgy fel lehet hozni a nazarénusokat, ahol sok gyerek is van és szorgalom is, és őket nem a szociális háló tartja fenn, hanem a munkájuk.
A játékgépező cigány nem lát semmit, csak azt, hogy ha nem is csinál semmit, akkor sem hal éhen, bizonyos értelemben még jól is él -haszonélvezője/kihasználója a rendszernek.

A szegény ember nyugdíja a sok gyerek.
Kínában pl. a mai napig nincs nyugdíj.
Az öregeket a család tartja el.
(Ami szerintem így van jól.)

 

[omae]

A szegény ember nyugdíja a sok gyerek.
Kínában pl. a mai napig nincs nyugdíj.
Az öregeket a család tartja el.
(Ami szerintem így van jól.)

Ezt a marhaságot hol olvastad?