1968 Augusztusában a Szevmash hajógyárban a
K-140 Pr667AM (Yankee II) egyik reaktora megszaladt, utólagos számítások szerint a 90MW névleges teljesítményének 18 szorosát is elérhette.
A primer kört 800kg/cm² nyomás érte.
A sérült reaktort cserélték.
1968 Augusztusában a
K-69 pr671 (Victor-I) ötödik rekeszében keletkezett tűz rövidzárlat miatt, az automatikus rendszer mindkét reaktort vész leállította.
A személyzet 19 tagja szenvedett szénmonoxid mérgezést.
1970 Januárjában, még a gyárban a
K-308 Pr670 (Charlie I) rektor tesztelése közben megszűnt a primer körének tömítettsége.
A kitörő radioaktív gőz beborította a gyárat, és a szomszédos
K-302-t.
150-en szenvedtek súlyos sugárfertőzést.
1971 Augusztusában a
K-313 Pr670 (Charlie I) fedélzetén a harmadik és a negyedik rekeszben vízbetörés történt, az egység a felszínen visszatért kikötőjébe.
1976 Májusában a
K-32 Pr667A (Yankee I) hatodik rekeszében 3m³ vízbetörés történt, a rekesz elektromos berendezéseinek 60%-a tönkre ment.
1977 Júliusában a
K-252 Pr667A (Yankee I) a dízel aggregátor rekeszében keletkezett tűz, amit a legénység sikeresen eloltott.
1981 Januárjában ugyanezen az egységen őrjáratról hazaúton, a nyolcadik rekeszben rövidzárlat okozott tüzet, amire a legénység teljesen hibásan reagált (mindent lekapcsoltak a fő turbinán és a reaktoron kívül).
11 csomós sebességgel haladtak, amikor megszűnt a kormányzás lehetősége, és a teljes sötétségbe borult hajó merülni kezdett.
Csak 360m mélységben sikerült az összes ballasztot kifújni, és a felszínre emelkedni.
1977 Szeptemberében a
K-403 Pr667A (Yankee I) akkumulátor telepeiben keletkezett hidrogéngáz berobbant a 2-es rekeszben, a hajó a felszínen tért haza.
1977 Szeptemberében sikeres gyakorló ballisztikus rakétaindítás után a
K-477 Pr667B (Delta I) rakéta tubusába új R-29-est töltöttek.
A darukezelő hibája miatt a betöltött rakéta oldala felhasadt, és a hipergolikus üzemanyagok hatalmas tüzet okoztak.
Mivel a tüzet nem sikerült eloltani, a balesetről értesítették a Csendes óceáni Flotta főparancsnokát, a Hadügyminisztériumot, a Központi Bizottságot, és még a Pentagont is.
A hajót a kapitány kivitte az Avacsinszki öbölbe, és 50m mélyre merült, amikor a rakéta robbanása kidobta a nukleáris fejet a hajóból, amit pár napnyi kutatás után megtaláltak.
1978-ban a Norvég tengeren a
K-462 pr671 (Victor-I) 300m mélységben haladt, amikor az ötödik rekeszben vízbetörés történt, amit rövidzárlat és tűz követett.
1978 Szeptemberében a
K-451 Pr667A (Yankee I) nyolcadik rekeszében a turbógenerátor okozott tüzet, amit sikeresen eloltottak.
1978 Decemberében gyakorló ballisztikus rakétaindítás után a
K-171 Pr667B (Delta I) hetedik rekeszében vízbetörés történt, a személyzet 3 tagjának életét követelve.
1979 Júliusában a Norvég tengeren a
K-371 pr671RT (Victor-II) szekunder körben megnőtt a sótartalom, amit a kondenzátor tömítettségének megszűnése okozott.
Sikeresen visszatért bázisára.
1982 Júliusában a
K-389 Pr667A (Yankee I) nyolcadik rekeszében rövidzárlat okozott tüzet, a személyzet 2 tagjának életét követelve.
K-429 kiemelése
1983 Júniusában a Kamcsatka félszigeti Szarannoj öbölben a
K-429 Pr670 (Charlie I) fedélzetén vízbetörés történt.
A hajó 83m mélységbe süllyedt, két rekeszét teljesen elöntötte a víz, a személyzet 16 tagjának életét követelve.
Kiemelése után az egység még 1992-ig szolgált.
1983 Júniusában a
K-418 Pr667A (Yankee I) nyolcadik rekeszében vízbetörés történt, a személyzet 2 tagjának életét követelve.
1983 Szeptemberében őrjáraton a Baffin öbölben a
K-279 Pr667B (Delta I) 197m mélységben 7 csomós sebességgel nekiütközött egy jéghegynek.
Addig még soha sem észleltek 160m-nél mélyebbre nyúló jéghegyet.
A gyorsan merülő hajót 287m mélységben sikerült stabilizálni.
Az összetört orrban betöltött, és az ütközésben megsérült nukleáris töltetű torpedót sikerült a sérült vetőcsőből visszahúzni az első rekeszbe.
1984 Májusában ugyanezen az egységen egy Üzbég nemzetiségű újonc matróz vesztette életét, aki a fenti hídon maradt merülés közben.
(feltételezhetően rosszul értett oroszul és az „5 perc múlva merülés” utasításra nem ment le a hajótestbe)
1984 telén a
K-503 Pr670M (Charlie II) a hatodik (reaktor) rekeszben vízbetörés történt, a rekesz elektromos berendezései közül több tönkre ment.
1985 Márciusában a
K-38 pr671 (Victor-I) turbina rekeszében keletkezett tűz rövidzárlat miatt, a személyzet 1 tagjának életét követelve. Hazavontatták.
1986 Szeptemberében a
K-219 Pr667A (Yankee I) kifutása előtti ellenőrzésen némi vizet találtak a 6-os rakétatubusban, amit ugyan kapkodva eltávolítottak (egy közeli WC-be pumpáltak), de a szivárgás valódi okát a nagy sietségben nem vizsgálták.
1986 Október 3-án rutin őrjárata alatt, 1000km-re a Bermuda szigetektől robbanás történt a 6-os rakétasilóban, a személyzet 3 tagjának életét követelve.
A reaktorok automatikus vész leállítása nem működött, azt manuálisan kellett megtenni, ami a személyzet egy újabb tagjának életét követelte.
K-219 Pr667A (Yankee I) a 6-os rakétatubusban történt robbanás után a felszínen
K-219 Pr667A (Yankee I) a 6-os rakétatubusban történt robbanás után a felszínen, kép a hídról
K-219 Pr667A (Yankee I) a 6-os rakétatubusban történt robbanás után a felszínen, kép a fedélzetről, jól látható az R-27 rakéta oxidáló anyagának (RFNA - vörösen füstölgő salétromsav) kipárolgása
Ugyan 300m mélységből akkumulátorok segítségével sikerült a felszínre emelkedni, de a vízbetörést nem sikerült lokalizálni, így végül a K-219 6000m mélységbe süllyedt.
K-228 Pr667A (Yankee I) Jagelnaja kikötőjében
1986 Októberében a
K-228 Pr667A (Yankee I) őrjáratozása közben a K-219 elsüllyedésének koordinátáin jelentős felszíni hajóaktivitást észlelt.
MIR mélytengeri kutató tengeralattjáró
1988-ban az Akagyemik Msztyiszlav Keldis kutatóhajó által hordozott MIR mélytengeri kutató tengeralattjáró meglátogatta a 6000m mélységbe süllyedt K-219 roncsát és megállapította, hogy a hajó kettétört, és a Hatteras mélytengeri hátság homokjában fekszik.
Több rakéta tubus ajtaját nyitva találták, a rakéták a nukleáris fejekkel egyetemben eltűntek.
1987 Májusában a
K-488 pr671RT (Victor-II) 33mm vastagságú nyomásálló hajótestén fél méter hosszú, és helyenként 30mm mély repedéseket találtak.
A korróziót vagy a korábbi hosszabb Indiai Óceáni bevetés okozta (1.5x sósabb a tengervíz), vagy az előírásoknál rosszabb anyagból lett az egység orra legyártva.
1990 Júniusában a
K-43 Pr670 (Charlie I) immáron indiai zászló alatt hajózva (S-71 Chakra) merülés közben, 180m mélységben a harmadik rekeszben vízbetörés történt, amit rövidzárlat által tüzet okozott, az automatikus rendszer a reaktort 90%-os teljesítményről vész leállította.
2001-ben a
K-495 pr671RT (Victor-II) turbina rekeszében keletkezett elektromos tűz, amit a rekesz lezárásával, és a LOH tűzoltó berendezés alkalmazásával szüntettek meg.
Többen megsérültek a tűzesetnél.
Holnap következnek a VM-4 legmodernebb változatai.