Én azt látom, hogy néhányan hatalmas stratégák lettek, leegyszerűsítve sok mindent. Csak néhány általános észrevétel.
1. A háborúhoz mi kell??? Pénz, Pénz, Pénz!!! Aki háborúzik nem a pénzt számolja.
2. Nem mezei repülőgépekről beszélünk, hanem egy igencsak ritka és csak két országban rendszeresített eszközökről, ezért teljesen eltérő ezek használata mindenki mástól.
3. A nagy pénzekkel rendelkező Kína sem nagyon tud ebbe a játszmába beleszólni egyenlőre és itt biztos, hogy nem csak a technika számít.
4. A stratégiában nem feltétlenül mindig a logikus dolgok dominálnak és eredményesek.
5.Békeidőben a határmentén létrehozott rádiólokációs tér alsó határa általában 500 m felett van, az országban belül 1000 m, még a legjobb légvédelmek esetében is. Ott, ahol erre nincsen pénz, vagy szándék ennek a többszöröse. Háborús helyzetben alakítanak ki 100 m-es alsó határt, akik képesek rá.
A B-1B és Tu-160 tervezői alapból a földközeli nagy sebességű behatolásra hegyezték ki ezeket a gépeket, mert ez volt a követelmény, ami azóta sem sokat változott.
Alapvető feladatuk, hogy a precíziós, nagy hatótávolságú fegyvereikkel ki tudják iktatni az ellenfél fontosabb légvédelmi, parancsnoki, igazgatási csoportosításait, pontjait. Ezek a gépek nem egy harmadrendű ország, hadsereg ellen lennének bevetve. Jelenleg nincsenek kihasználva, (az alkalmazók, főleg az USA folyamatosan keresi azokat a feladatokat, amivel igazolni tudják a fenntartásukat, mert nem egy olcsó fegyver rendszerek), mert nincs hová, ki ellen bevetni. De ez nem biztos, hogy mindig is így lesz.
Konkrétum.
Oo. a Tu-95 gépeket ki tudja, hogy meddig képes repültetni, a PAK-DA pedig még a láthatáron sincs, viszont nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy az utolsó pillanatokban kapkodjanak. A réskitöltésre és a előre prognosztizálható feladatok ellátására pedig, a Tu-160 kiválóan alkalmas, még ha egyesek eléggé le is sajnálják, mert igazán nem is tudják mire való és képes. A hadászati rakétáknak ugyanúgy megvannak a korlátai, mint ahogyan a hadászati repülőgépeknek, ezért is egészítik ki egymást.
A "rugalmas elrettentés" mond egyeseknek valamit. Nem ment ki a divatból most sem, csak keveset beszélnek róla. Ehhez pedig szükségesek a hadászati bombázók. A paritáson alapul a béke és az egyensúly a világban, ha ez felborul, egyeseket csábíthat a lehetőség, hogy győzhet is. A pénz pedig itt nem számít. Nemcsak a B-2 bombázó megvásárlása került sokba, hanem a fenntartása is. Nem feltétlenül ez a jövő és a járható út.