A Tu-160-nak nem sokat számít a lopakodás. Az amcsiknak azért kellett lopakodó bombázó, mert a SZU/Oroszország akkora, hogy a belső részeit nem lehet elérni rakétával, anélkül hogy be ne repülnének. De a Tu-160 az USA nyugati partjaitól 100 km-re, alacsony, de még kényelmes magasságról, radarhorizont alól indítva a jelenlegi 3000 km-es hatótávú robotrepülőivel az USA 70-75 %-án ki tudja lőni a célpontokat. Keletről is ugyanez a helyzet. Az 5000 km-es hatótávú robotokkal meg 10 km-es járőr magasságon is radarhorizont alatt maradva, 400 km-re a parttól indítva, Alaszkán kívül az USA bármely pontját elérik és még arra is marad nafta a szivarban, hogy ne egyenesen menjen a cél felé, hanem változatos útvonalakon. Az a lényeg hogy:
- Sok rakéta férjen fel
- El tudjon menni az USA közelébe és ott hosszan tudjon járőrözni
- Ha kell, gyorsan odaérjen, ahová akar
- Ha el akarja kapni egy vadászgép, utánégetőre kapcsolva és menekülve, légiharc rakéta indítási távon kívül tudja tartani, amíg a vadász ki nem fogyasztja a tankját.
- Legyen nagy érzékenységű, széles tartományban működő, nagy jelfeldolgozó kapacitású besugárzásjelző, hogy az LPI radarokat is időben észre vegye. Legyen rajta elég nagy teljesítményű radar, hogy még egy lopakodó gépet is legalább légiharc rakéta garantált megsemmisítési zóna határáról kiszúrjon. Ugyanebből a célból legyen nagy távolságon széles szögtartományt is ésszerű idő alatt átkutatni képes optikai rendszere. Legyen jó zavaró rendszere, hogy még ha a közelébe került is egy gép és rakétát lövöldöz rá, pár támadást túléljen legalább addig, amíg ki nem dobálja a robotrepülőit.
A lopakodás nem lényeges, ha kellően nagy távolságot tud tartani a radaroktól, az óceán felett elkerüli azokat.
Az hogy megéri-e új Tu-160-asokat gyártani, attól függ, hogy olcsóbb-e 5-10 db korszerű, mozgó indítóról üzemelő ICBM-nél. Ha igen, akkor lehet értelme. Főleg ha valaki egyszer majd kifejleszt egy valóban hatékony rakétaelhárító rendszert, vagy elég közel tud menni ahhoz, hogy reakcióidőn belül kiiktassa az orosz ICBM-eket. Ezeknek a gépeknek a járőröztetésével meg ebben az esetben is lehet rettenteni az első csapástól. Némileg hasonló a funkciójuk, mint a rakétahordozó tengeralattjáróké, és azoknál azért sokkal kevesebbe kerülnek és jóval gyorsabban építhetők.
Még arra is jók ezek a madarak, ha az oroszok nem szeretnék, hogy az USA nagy számban F-22-eseket telepítsen külföldre. Ezért okot adnak a jenkiknek, hogy otthon tartsák az F-22 flottájukat a Tu-160-asok ellen.
Abban viszont egyetértek, hogy jelenleg és közeljövőben az orosz nukleáris erőket senki nem tudja első csapással lenyomni, tehát 50 Tu-160 túlzott elővigyázatosságnak tűnik. Sok pénzt emészt fel, úgyhogy lehet, hogy tényleg blöff. De véletlenül sem azért, mert nem lopakodó, és akkor már semmire sem való, elavult kacat.
Na ja... Lehet nem is 50 db csak 5 és nem új, hanem felújítva 