1. Harci gépek esetén a repült idő hány százalékát teszi ki az a sebességtartomány (0 - 800 km/h között), amelyben a TVC hatékonyan alkalmazható?
Ahogy molni írta, nagyon keveset. F-15C-n 2 pótossal teljes fegyverzetben is simán megvan kb. 93-94-es fordulatszámon (ez gyakorlatilag a panelen jelzett számérték, azt nemtudom, hogy ez %-ot jelent-e, de a maximum 96, illetve itt az utánégetőt nem jelzi, azt vagy hallani/érezni kell, vagy a fuel flow-ot figyelni) a 350 kts IAS 20k láb fölött is, ez TAS-ban valahol 500 csomó körül van. Ez bőven a 800 km/h fölötti érték, és ennél lassabban kb. nem is akarsz soha se menni.
2. Milyen harci helyzetekben mozoghatnak a gépek 800 km/h sebesség alatt leszámítva a dogfight-ot?
Gyakorlatilag bármilyen nose-up jellegű fölfele irányuló manőver tetőpontja körül és csak ott. Bármilyen más esetben ez a sebességtartomány olyan messze van az optimálistól, hogy legfeljebb különböző hibák sorozataképpen szeretnél tartósan ebben lenni.
Még egy kérdés: Az orsózó szögsebesség miért fontos, hol van nagy előnye?
Akkor fontos, ha gyorsan kell irányt váltani. Ez kb. a közelharc kezdeti fázisa, ha egy egyenlő felállásról beszélünk akkor itt az elején valamelyik irányba berántod a gépet miután elszálltatok egymás mellett akkor pl. nem árt ha gyorsan tudsz fordulni, mert attól függően, hogy melyik irányba mész el teljesen más lehet a harc jellege. Mondjuk ennek a hatása csak itt igen kicsi, gyakorlatilag itt egy pillanatról van szó és utána több 10 másodpernyi forgolódás következik, egy klasszikus felállásnál ilyenkor NEM fogsz irányt váltani. Ezért írtam korábban, hogy a fordulóképességhez képest a rollrate igencsak másodlagos, főleg annak fényében, hogy kb. minden modern gép már egy egész magas szintet hoz alapból.
Fordulóharcban irányváltás akkor lesz, ha a másik valahol a seggedben van és a gépágyú ellen kell védekezni és lehetőleg megoldani, hogy eléd kerüljön. Ha túl gyorsan közeledik és nem is tud célra tartani akkor a relatív helyzettől függően egy gyors irány váltással ez megoldható. Ezzel az a probléma, hogyha rosszkor váltasz irányt akkor csak az ellenfélnek segítettél. Amikor haverokkal beszélgettünk erről akkor az volt az alapvető konszenzus, hogy ha bármi kétség van a váltással kapcsolatban akkor nem érdemes. Meg igazából ez az egész helyzet akkor tud kialakulni, ha a másik hibázik.
Másik, akkor ha valamilyen scissor jellegű harc alakul ki, ahol jellemzően a gázkarral és a fékkel segédkezve mindenki próbálja minimalizálni az előrehaladást miközben egymás körül pörögnek, vagy horizontálisan vagdosnak ide oda. Ez a helyzet tipikusan az előző bekezdésben ecsetelt helyzetből következik, ha sikerült elérni, hogy a hátul lévő gép kiessen a "control zone"-ból és már ne tudjon újra tüzelő pozíciót felvenni, hanem inkább a saját gép 3/9 vonalához közel vagy azelőtt tartózkodik.
Gyorsabban irányt változtatni mindig jó főleg ha alapból lassan csinálod.
Ja, csak nem mindegy, hogy mennyivel. Szinte bármelyik 4. gen gép hozza azt a szintet, ami már simán jó, az ezen felüli bűvészkedésnek a hatása már nagyságrendekkel kisebb. Azt is hozzá tenném, hogy az olyan helyzet, amiben egy pillanat alatt 180 foknál többet kéne forgatni a gépen az nem annyira gyakori. Ami inkább jellemző az az összes manőver alatti dinamikus változtatás aminél a rolrate kb. tökmindegy.
Ehhez képest tartható tartományban 1-2 fokkal nagyobb forduló szögsebesség már olyan embertelen előny, hogy ha valamit nem basz el a másik akkor nem tudsz vele mitkezdeni.
Feltéve persze, ha az orsózó szögsebesség függ a repülés pillanatnyi sebességétől is. Függ?
Persze, hogy függ és nem is kicsit. Mondjuk ezt azért gépe válogatja, de függ. Ha mondjuk pl. egy Spitfire-re gondolok, az nagy sebességen pl. kurvára nem tudott orsózni. A német FW-k ellenben..
Ha nem egyenesen repül a gép és nem csak pörög a saját hossztengelye körül, hanem egy fordulót indít, akkor a szárnyfelületei, mint hatalmas vitorlák fékezni kezdik a gépet, így a sebesség csökkenéssel arányosan (négyzetesen) csökkenni kezd a fordulót biztosító felületeken az ellenerő is, ergo csökken a gép fordulásának szögsebessége is.
Ez így önmagában nem igaz, ha szuperszonikus sebességről berántom a gépet akkor amíg nem kopik ki a sebesség addig kurva szar lesz a szögsebesség én meg közbe össze vissza meg fogok halni a G alatt. Aztán ahogy kopik a sebesség egyre jobb lesz a szögsebesség majd amikor eléri az optimumot és még utána is kopik akkor kezd el csak csökkenni.
A ferde tengelyű TVC (2D) ebben az esetben valamennyire kompenzálhatja ezt a csökkenést azzal, hogy a gázsugár vektorát a gép hossztengelyéhez képest kitérítve a repülőgép orrát kicsit gyorsabban „tolja” bele a fordulóba, azaz a forduló szögsebessége nagyobb lesz annál, mint amit hasonló geometriával és tömeggel (tömegeloszlással) rendelkező gép tudna a TVC nélkül.
Ennek köszönhetően pedig a sebesség méggyorsabban fog elkopni, tehát amit kapsz az egy nagyon rövid ideig tartó, minimális szögsebesség növekedés, ez általában pont az ellentettje annak, ami kéne, mert ahhoz, hogy én a másik gép ellen tüzelő helyzetbe kerüljek bizony elég sokat kell forgolódni. Mint mondtam, a Raptor pilóták véleménye szerint az optimális ~ M0.9 tartományban a TVC nemhogy javítaná de inkább rontja a teljesítményt. Sanszosan ez csak alacsony szubszonikus tartományban lehet jelentős.
Egyébként TVC nélkül sem volt semmi baj a 27-es manőverezőképességével, sőt. 15-öst, 16-ost nagy arányban megeszi reggelire, ha egy egyenlő kiindulású gépágyús harcról beszélünk. Gyakorlatilag pl. egy 15-ös pilóta ha bármilyen kis hibát vét akkor bukta a harc, és ha nem akkor is kegyetlenül izzadni fog.