Légperiszkópot könnyű kiszúrni, és utána drónnal követni.
Tudtommal a japcsik visszatáncoltak a Li-ion meghajtásból, és a Kockums Stirling motorját licenszelik, bár ebben @Cifu biztosan jobban értesült nálam.
Nope, a Soryu osztálynál kezdték el a Stirling-motor licenszet, majd a két utolsó egységnél (Oryo és Toryo) a Stirling motor helyére is lítium-ion aksi került (ahogy a "sima" aksik helyére is). Az új Taigei-osztálynál sehol sem említik a Stirling-motort, de a Lítium-ion aksikat igen, tehát alapvetően az Oryo-alosztályhoz hasonló lehet a kiépítése.
A miértre csak tippelni tudunk. Hpasp anyagában a francia Scorpéne adatok alapján nagyon kevésnek tűnik a Li-Ion aksi hatótávolsága a többi AIP-hez képest, de azért én ennél jobb adatokkal számolnék a Oryo, és pláne a Taigei esetén. Az a tippem, hogy a Taigei igen nagy, mondjuk 1200-1400 tengeri mérföldet is megtehet olyan 4-6 csomós sebességgel - de ami lényegesebb, hogy képes nagy sebességgel is akár egy napig haladni, ie.: mondjuk 20 csomóval egy napig (20x 24 = 480 tengeri mérföldes hatótávolság). A Scorpéne esetében van egy olyan adat is, mely szerint 12 csomóval képes egy napot megtenni Li-ion aksi esetén (12x 24 = 288 tengeri mérföldes hatótávolság.
A másik dolog, hogy a Taigei fejlesztése még 2004-ben kezdődött meg, külön diesel-erőforrást fejlesztettek hozzá (mérlegelték a Type-212A-nál használt MTU motort, de elégtelennek tartották), zajcsökkentési megoldásokat és egyebeket.
A japánoknak sem ismeretlen az üzemanyag-cella, lásd Toyota Mirai, és más járműfejlesztéseknél is asztalon van, tehát nem hinném, hogy nem került volna szóba adott esetben az üzemanyagcella-opció. Mivel általánosságban pragmatikus, de előre mutató megoldásokat preferálják, élnék a gyanúval, hogy nagyon alapos tesztelések után jutottak oda, hogy jobb nekik a gigászi Li-ion aksi, mint az üzemanyag-cella vagy a Stirling-motor.