Űrkutatás

Ez örvendetes, de eddig egyetlen ilyen hiperszonikus hordozógép / űrrepülőgép páros terve sem jutott el nemhogy a megvalósítás, de a komolyabb tesztfázisba se. :\
A kínaiak szerint 2030-ra elkészül...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Mert túl komplex az igényekhez képest. Legyen sokszorosa a mostaninak a felvivendő teher és lesz ilyen is. Jelenleg a rakéta egyszerűbb megoldás.

Később is egyszerűbb lesz. A mai napig nincs Mach4-el repülő akár csak kísérleti nagy méretű repülőgép. Az SR-71 kivonása óta Mach 3 feletti sebességre képes sem.
Egy visszahozott első fokozattal induló rakéta kifejlesztési költsége 0,5-5 milliárd dollár körül lehet, függően a méreteitől és teljesítményétől. Egy hiperszonikus repülőgépé mennyi? 30-50 milliárd? Még ha sokkal több mindent kellene felvinni, akkor is ésszerűbb nagy méretű rakétákra építeni (Falcon Heavy, New Glenn, BFR/S) mint hiperszonikus repülőgép / űrrepülőgép párosra....

A kínaiak szerint 2030-ra elkészül...
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Hiszem, ha látom.

Mint a Spirál. Ennek az indítási módnak egyedül űrvadász szerepkörben van értelme.

  1. Nem, akkor sincs, hiszen olcsóbb rakétával indítani, amelyek már készen vannak, mint kifejleszteni egy hordozógépet.
  2. Eleve az űrvadásznak, mint fogalomnak nincs értelme. Fogsz egy 3U méretű Cubesatot, megfelelő meghajtással ellátod (vagyis "vadászműholdat" gyártasz belőle), és bármilyen pályán keringű célpontot meg tudsz semmisíteni, ha az nem manőverez ki. Ez ma LEO pályán egy millió dollár alatti összegből megvalósítható, bizonyos feltételek mellett akár 200-400 ezer dollárból is. Mi a fészkes fenéért építenél tehát egy járművet, amelyre kell pilóta (minek?), akinek kell létfenntartás, kell visszatérésre alkalmas megoldás (kapszula vagy eleve visszatérőre építeni az egész "űrvadászt", esetleg egy űrállomás mint bázis).
  3. LEO pályán keringő célokat ma is meg tudsz semmisíteni anti-ballisztikus rakétákkal (pl. THAAD, SM-3, A-135, Arrow 3, stb.).
 
Később is egyszerűbb lesz. A mai napig nincs Mach4-el repülő akár csak kísérleti nagy méretű repülőgép. Az SR-71 kivonása óta Mach 3 feletti sebességre képes sem.
Egy visszahozott első fokozattal induló rakéta kifejlesztési költsége 0,5-5 milliárd dollár körül lehet, függően a méreteitől és teljesítményétől. Egy hiperszonikus repülőgépé mennyi? 30-50 milliárd? Még ha sokkal több mindent kellene felvinni, akkor is ésszerűbb nagy méretű rakétákra építeni (Falcon Heavy, New Glenn, BFR/S) mint hiperszonikus repülőgép / űrrepülőgép párosra....



Hiszem, ha látom.



  1. Nem, akkor sincs, hiszen olcsóbb rakétával indítani, amelyek már készen vannak, mint kifejleszteni egy hordozógépet.
  2. Eleve az űrvadásznak, mint fogalomnak nincs értelme. Fogsz egy 3U méretű Cubesatot, megfelelő meghajtással ellátod (vagyis "vadászműholdat" gyártasz belőle), és bármilyen pályán keringű célpontot meg tudsz semmisíteni, ha az nem manőverez ki. Ez ma LEO pályán egy millió dollár alatti összegből megvalósítható, bizonyos feltételek mellett akár 200-400 ezer dollárból is. Mi a fészkes fenéért építenél tehát egy járművet, amelyre kell pilóta (minek?), akinek kell létfenntartás, kell visszatérésre alkalmas megoldás (kapszula vagy eleve visszatérőre építeni az egész "űrvadászt", esetleg egy űrállomás mint bázis).
  3. LEO pályán keringő célokat ma is meg tudsz semmisíteni anti-ballisztikus rakétákkal (pl. THAAD, SM-3, A-135, Arrow 3, stb.).
A SzU egy ponton mégis szükségesnek tartotta. ha meg nem egyeznek az USÁval, most lenne is.
 
A SzU egy ponton mégis szükségesnek tartotta. ha meg nem egyeznek az USÁval, most lenne is.

Röviden: az USA is bírt hasonló tervekkel (Dyna-Soar, Blue Gemini), plusz az oroszok is terveztek felfegyverzett Szojuzokat (Szojuz P és PPK). De egyikből se lett semmi.

A Spirál program halála az volt, hogy senki se akarta igazán. A hadsereg vezetése mindegyik feladatra bírt megoldással (a műholdak ellen az ISz-A vadászműholddal). A Tupoljev éppen a 2Mach sebességre képes Tu-144 és Tu-22M programba próbálta nem beletörni a fogát, egy 6Mach képes gép pont nem hiányzott a meglévő problémáik mellé. A MIG iroda pedig a Mig-23 és -25 gondjaival volt elfoglalva. A többi résztvevőt hagyjuk is...

Ráadásul 1972-ben az Amerikaiak elkezdték a Űrsikló megépítését. A szovjet elit pár emberkéje pedig még volt győződve, hogy az STS egy Katonai csapásmérő eszköz. Szóval a Szovjetunió részére kell egy saját. Amelyik ugyanazt tudja, mint az amerikai. Erre pedig a Spirál nem volt képes...
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Később is egyszerűbb lesz. A mai napig nincs Mach4-el repülő akár csak kísérleti nagy méretű repülőgép. Az SR-71 kivonása óta Mach 3 feletti sebességre képes sem.
Egy visszahozott első fokozattal induló rakéta kifejlesztési költsége 0,5-5 milliárd dollár körül lehet, függően a méreteitől és teljesítményétől. Egy hiperszonikus repülőgépé mennyi? 30-50 milliárd? Még ha sokkal több mindent kellene felvinni, akkor is ésszerűbb nagy méretű rakétákra építeni (Falcon Heavy, New Glenn, BFR/S) mint hiperszonikus repülőgép / űrrepülőgép párosra....



Hiszem, ha látom.



  1. Nem, akkor sincs, hiszen olcsóbb rakétával indítani, amelyek már készen vannak, mint kifejleszteni egy hordozógépet.
  2. Eleve az űrvadásznak, mint fogalomnak nincs értelme. Fogsz egy 3U méretű Cubesatot, megfelelő meghajtással ellátod (vagyis "vadászműholdat" gyártasz belőle), és bármilyen pályán keringű célpontot meg tudsz semmisíteni, ha az nem manőverez ki. Ez ma LEO pályán egy millió dollár alatti összegből megvalósítható, bizonyos feltételek mellett akár 200-400 ezer dollárból is. Mi a fészkes fenéért építenél tehát egy járművet, amelyre kell pilóta (minek?), akinek kell létfenntartás, kell visszatérésre alkalmas megoldás (kapszula vagy eleve visszatérőre építeni az egész "űrvadászt", esetleg egy űrállomás mint bázis).
  3. LEO pályán keringő célokat ma is meg tudsz semmisíteni anti-ballisztikus rakétákkal (pl. THAAD, SM-3, A-135, Arrow 3, stb.).
Ennek talán akkor lenne értelme ha naponta egy rakás indítást végezne. Vagy valami ilyesmi.
 
Épp most akartam közzétenni nektek.
Benne van a harmadik fokozat becsapódása.
0:58-nál a gyerekek mögött az üveget érdemes figyelni ahogy remeg a hanghullámoktól.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Egy kis sci-fi.

20994159_880083595490030_1035242389655323805_n.jpg
 
Elég jó (nagy) cikk az ISS- ről, jövőjéről.
Valahogy nem süt belelőle az "űrmeghódíccsa" szelleme. :-)
 
Elég jó (nagy) cikk az ISS- ről, jövőjéről.
Valahogy nem süt belelőle az "űrmeghódíccsa" szelleme. :)

Valahol pedig jogos az egész.
Az ISS nem az örökkévalóságnak épült. Eleve 15-20 évre terveztek vele, az első moduljai már túl vannak ezen. Ugyan mondogatják, hogy 30 évre kitolható, de a Mir alapján azért csodára nem kéne számítani.

A logika alapján az ISS-t nyugdíjazni kellene, aztán továbblépni a 4 generációs űrállomásokra ( 1. gen.: Szaljut-1/.../-5 és a Skylab; 2. gen.: Szaljut-6/-7, Mir, Tienkung–1; 3.gen.: ISS )...
 
http://www.origo.hu/tudomany/20180314-meghalt-stephen-hawking-vilaghiru-elmeleti-fizikus.html
Meghalt Stephen Hawking világhírű elméleti fizikus, kozmológus, matematikus 76 éves volt.
néhány érdekesség...
Roger Penrose néhai fizikussal egyesítette Einstein relativitáselméletét a kvantumelmélettel, ami alapján arra jutottak, hogy a tért és az idő az ősrobbanással kezdődött és a fekete lyukakban végződik. Hawking azt is felfedezte, hogy a fekete lyukak nem teljesen feketék, de sugárzást bocsátanak ki, elpárolognak és aztán eltűnnek.
"A tudós egy korábbi interjújában arról beszélt, ha az emberiség túléli az elkövetkező 200 évet és megtanul az űrben lakni, akkor fényes jövő elé nézünk."
"Ha az emberiség életben akar maradni, akkor a tudós szerint száz éven belül el kellene hagynunk a bolygót."
és egy híres idézet...
"A civilizáció hajnala óta, az ember arra vágyik, hogy megértse a világ alapjául szolgáló rendet. Kell hogy legyen valami nagyon különleges az univerzum határainak természetében. És mi lehetne különlegesebb annál, mint hogy nincsen határ. És nem lehetnek határai az emberi törekvésnek sem. Mindannyian mások vagyunk. Akármilyen rossznak tűnik is az élet, mindig lehet tenni valamit, célba lehet érni. Amig van élet, van remény."
RIP