Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
www.youtube.com
Részben biztos. Eredetileg kevesebb mint 3év lett volna az útja direkt a Jupiterhez mivel SLS-el indították volna. Csak ugye a Falcon Heavy vagy 2milliárd dollárral olcsóbb. Így lett 5.5év az út.
Azt lehet tudni, hogy milyen deltaV-re képes az Ariane5 a Falcon Heavy-hez képest?
Nehéz autóskártya szerűen összehasonlítani a kettőt. A Delta-V se egy exzakt szám, pláne egy több fokozatú rakétánál, mert nem lehet simán összeadni a fokozatokat, hiszen a tömeggel mindíg kalkulálni kell. Aztán meg a Falcon Heavy-nek van vagy 3 féle verziója. Teljesen visszatérő, részben visszatérő(középső Booster kuka) meg full "eldobandó" válltozata. Szóval tudja a fene. Ezért van, hogy inkább az adott pályához tartozó hasznos teher tömegét adják meg, a rakéta képességeként..
Inkább csak kettő, bar a középső gyorsítót egyszer majdnem visszanyerték.
Részben nyilván igazad van. Ahogy én elnézem a rakéta ipar 3D nyomtatás technológiát nem feltètlen a nagy felületű homogénebb tartályok gyártása a fő cél, de mint fejlődés-tökéletesítés alatt álló technológia azzal is kísérleteznek.
Itt egy elég kimerítő magyarázat az additív technológia használatára az űriparban.
Vagy már ott bányászod ki, ami kell hozzáItt egy elég kimerítő magyarázat az additív technológia használatára az űriparban.
A cikkben szereplő képek nem biztos, hogy visszaadják, hogy mennyire bonyolultak a hajtóművek alkatrészei.
Ráadásul a hagyományos technológiák, vagy a maratásos eljárásokkal nem biztos, hogy képes leszel legyártani egy ilyet:
Eddig ezt így oldották meg:
Nem pont ugyan az az alkatrész, de látszik, hogy egy ilyen technológiák segítségével egy darabban tudnak legyártani olyan bonyolult alkatrészeket - piszok nagy pontossággal -, amelyeket különben több darabból kellene.
Minden egyes darabnál oda kellene figyelni az illesztésekre (tömítések, pontos illsezkedő felületek, emberi összeszerelés), ráadásul minden illesztés egy potenciális hibaforrás!
Csak annyit tennék még hozzá, hogy azért zseniális ez az űriparban, mivel ennek használatával az űrben, vagy másik égitesten is le lehet gyártani az űreszközök alkatrészeit. Nem kell hozzá csak filament anyagot vinni, meg a printert. Tehát ha a SpaceX arra készül, hogy a Holdon, vagy a Marson bázist hoznak létre, akkor ott szükséges lesz mindenféle alkatrészre. Egy hengerelt lemezt nem tudsz felvinni (mekkorát? milyen alakút?). Az alkatrészek helyigényesek. A filamentet meg tömbben viszik fel a legminimálisabb térfogat foglalással.
Háát az még azért messzebb van, de így is nagyon komoly segítség lehet.Vagy már ott bányászod ki, ami kell hozzá
Javíts ki, ha tévedek, de fémalkatreszeket lézeres szinterezéssel 3D nyomtatnak, ott nincs filament.Itt egy elég kimerítő magyarázat az additív technológia használatára az űriparban.
A cikkben szereplő képek nem biztos, hogy visszaadják, hogy mennyire bonyolultak a hajtóművek alkatrészei.
Ráadásul a hagyományos technológiák, vagy a maratásos eljárásokkal nem biztos, hogy képes leszel legyártani egy ilyet:
Eddig ezt így oldották meg:
Nem pont ugyan az az alkatrész, de látszik, hogy egy ilyen technológiák segítségével egy darabban tudnak legyártani olyan bonyolult alkatrészeket - piszok nagy pontossággal -, amelyeket különben több darabból kellene.
Minden egyes darabnál oda kellene figyelni az illesztésekre (tömítések, pontos illsezkedő felületek, emberi összeszerelés), ráadásul minden illesztés egy potenciális hibaforrás!
Csak annyit tennék még hozzá, hogy azért zseniális ez az űriparban, mivel ennek használatával az űrben, vagy másik égitesten is le lehet gyártani az űreszközök alkatrészeit. Nem kell hozzá csak filament anyagot vinni, meg a printert. Tehát ha a SpaceX arra készül, hogy a Holdon, vagy a Marson bázist hoznak létre, akkor ott szükséges lesz mindenféle alkatrészre. Egy hengerelt lemezt nem tudsz felvinni (mekkorát? milyen alakút?). Az alkatrészek helyigényesek. A filamentet meg tömbben viszik fel a legminimálisabb térfogat foglalással.
Jah, én itt a filamenttet, mint alapanyag értelemben használtam, meg a videókon a hajtómű fúvókáinak készítésénél "filamenttet" használtak.
www.youtube.com
