Űrkutatás

Egy jútúb videóban láttam egy ilyen céget, nem tudom ez volt-e, ami 3D nyomtatásnak hazudott sima TIG hegesztővel, egy forgó állvánnyal és a hegesztőfejet taró robotkarral készített ilyeneket. Amit akkor sem értettem, hogy mi a fasznak. Magát a tartályt vagy legalábbis nagy részét egy lemezből meg lehetne hajlítani huszad áron úgy, hogy homogén hengerelt anyag és egy darab hegesztés van csak rajta hosszirányban. Ehelyett hegesztővel felépítik azt a részt is, tiszta rücsök az egész, aminek a fala annyira erős, mint a legvékonyabb része, és annyira nehéz, mint amennyire a vastagabb részek nehezítik.
Részben nyilván igazad van. Ahogy én elnézem a rakéta ipar 3D nyomtatás technológiát nem feltètlen a nagy felületű homogénebb tartályok gyártása a fő cél, de mint fejlődés-tökéletesítés alatt álló technológia azzal is kísérleteznek.
Ami a rücskös felületet illeti is sokat fejlődött ám a technológia.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Pont nemrég jött ki a Relativity új videóval amin a 4.generációs robottal egy bulkhead részt készitenek, vagyis egy tartály részét. Ebből is az jön le nekem, hogy a rakéta építés mellett maga a technológia fejlesztése is tovább folyik, amit ugye később akár másra is lehet használni..
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Egy jútúb videóban láttam egy ilyen céget, nem tudom ez volt-e, ami 3D nyomtatásnak hazudott sima TIG hegesztővel, egy forgó állvánnyal és a hegesztőfejet taró robotkarral készített ilyeneket. Amit akkor sem értettem, hogy mi a fasznak. Magát a tartályt vagy legalábbis nagy részét egy lemezből meg lehetne hajlítani huszad áron úgy, hogy homogén hengerelt anyag és egy darab hegesztés van csak rajta hosszirányban. Ehelyett hegesztővel felépítik azt a részt is, tiszta rücsök az egész, aminek a fala annyira erős, mint a legvékonyabb része, és annyira nehéz, mint amennyire a vastagabb részek nehezítik.
Itt egy elég kimerítő magyarázat az additív technológia használatára az űriparban.
A cikkben szereplő képek nem biztos, hogy visszaadják, hogy mennyire bonyolultak a hajtóművek alkatrészei.
Ráadásul a hagyományos technológiák, vagy a maratásos eljárásokkal nem biztos, hogy képes leszel legyártani egy ilyet:
D9abOLtX4AADGBQ

Eddig ezt így oldották meg:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Nem pont ugyan az az alkatrész, de látszik, hogy egy ilyen technológiák segítségével egy darabban tudnak legyártani olyan bonyolult alkatrészeket - piszok nagy pontossággal -, amelyeket különben több darabból kellene.
Minden egyes darabnál oda kellene figyelni az illesztésekre (tömítések, pontos illsezkedő felületek, emberi összeszerelés), ráadásul minden illesztés egy potenciális hibaforrás!

Csak annyit tennék még hozzá, hogy azért zseniális ez az űriparban, mivel ennek használatával az űrben, vagy másik égitesten is le lehet gyártani az űreszközök alkatrészeit. Nem kell hozzá csak filament anyagot vinni, meg a printert. Tehát ha a SpaceX arra készül, hogy a Holdon, vagy a Marson bázist hoznak létre, akkor ott szükséges lesz mindenféle alkatrészre. Egy hengerelt lemezt nem tudsz felvinni (mekkorát? milyen alakút?). Az alkatrészek helyigényesek. A filamentet meg tömbben viszik fel a legminimálisabb térfogat foglalással.
 
Itt egy elég kimerítő magyarázat az additív technológia használatára az űriparban.
A cikkben szereplő képek nem biztos, hogy visszaadják, hogy mennyire bonyolultak a hajtóművek alkatrészei.
Ráadásul a hagyományos technológiák, vagy a maratásos eljárásokkal nem biztos, hogy képes leszel legyártani egy ilyet:
D9abOLtX4AADGBQ

Eddig ezt így oldották meg:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Nem pont ugyan az az alkatrész, de látszik, hogy egy ilyen technológiák segítségével egy darabban tudnak legyártani olyan bonyolult alkatrészeket - piszok nagy pontossággal -, amelyeket különben több darabból kellene.
Minden egyes darabnál oda kellene figyelni az illesztésekre (tömítések, pontos illsezkedő felületek, emberi összeszerelés), ráadásul minden illesztés egy potenciális hibaforrás!

Csak annyit tennék még hozzá, hogy azért zseniális ez az űriparban, mivel ennek használatával az űrben, vagy másik égitesten is le lehet gyártani az űreszközök alkatrészeit. Nem kell hozzá csak filament anyagot vinni, meg a printert. Tehát ha a SpaceX arra készül, hogy a Holdon, vagy a Marson bázist hoznak létre, akkor ott szükséges lesz mindenféle alkatrészre. Egy hengerelt lemezt nem tudsz felvinni (mekkorát? milyen alakút?). Az alkatrészek helyigényesek. A filamentet meg tömbben viszik fel a legminimálisabb térfogat foglalással.
Vagy már ott bányászod ki, ami kell hozzá ;)
 
Vagy már ott bányászod ki, ami kell hozzá ;)
Háát az még azért messzebb van, de így is nagyon komoly segítség lehet.
A helyi anyagok felhasználása egyelőre csak a "shelter" nyomtatásánál tart. De az is irtózatos nagy anyag és energia megtakarítás lehet, ha nem a földről kell mindent felvinni.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
Itt egy elég kimerítő magyarázat az additív technológia használatára az űriparban.
A cikkben szereplő képek nem biztos, hogy visszaadják, hogy mennyire bonyolultak a hajtóművek alkatrészei.
Ráadásul a hagyományos technológiák, vagy a maratásos eljárásokkal nem biztos, hogy képes leszel legyártani egy ilyet:
D9abOLtX4AADGBQ

Eddig ezt így oldották meg:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Nem pont ugyan az az alkatrész, de látszik, hogy egy ilyen technológiák segítségével egy darabban tudnak legyártani olyan bonyolult alkatrészeket - piszok nagy pontossággal -, amelyeket különben több darabból kellene.
Minden egyes darabnál oda kellene figyelni az illesztésekre (tömítések, pontos illsezkedő felületek, emberi összeszerelés), ráadásul minden illesztés egy potenciális hibaforrás!

Csak annyit tennék még hozzá, hogy azért zseniális ez az űriparban, mivel ennek használatával az űrben, vagy másik égitesten is le lehet gyártani az űreszközök alkatrészeit. Nem kell hozzá csak filament anyagot vinni, meg a printert. Tehát ha a SpaceX arra készül, hogy a Holdon, vagy a Marson bázist hoznak létre, akkor ott szükséges lesz mindenféle alkatrészre. Egy hengerelt lemezt nem tudsz felvinni (mekkorát? milyen alakút?). Az alkatrészek helyigényesek. A filamentet meg tömbben viszik fel a legminimálisabb térfogat foglalással.
Javíts ki, ha tévedek, de fémalkatreszeket lézeres szinterezéssel 3D nyomtatnak, ott nincs filament.
 
  • Tetszik
Reactions: Veér Ispán
Még egy élő közvetítés:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Imádom
Reactions: cirqle
Szavazási javaslat:
1. halasztás
2. big bang (tartályfarmostul indítóoszlopostul minden)
3. sikeres indítás (legalább annyira, hogy ne az indítóra essen vissza)

Azért kíváncsi vagyok, ki tervezte a tartályfarmot ez indítótól kevesebb, mint egy rakétahossznyira?
 
Szavazási javaslat:
1. halasztás
2. big bang (tartályfarmostul indítóoszlopostul minden)
3. sikeres indítás (legalább annyira, hogy ne az indítóra essen vissza)

Azért kíváncsi vagyok, ki tervezte a tartályfarmot ez indítótól kevesebb, mint egy rakétahossznyira?
3!
 
  • Tetszik
Reactions: gafzhu
Épp böngészem a legutóbbi SpaceX Transporter-7 RideShare küldetés logját, és erre nicsak egy Magyar vonatkozású műholdra bukkanok..
aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VlNzkwODE3OGZlZjQxZGJhNzFmN2RjOTc3OTM4MjAx.jpg

A fedélzeten ugyanis sok egyéb között a Magyar C3S kft műholdas cég egy 3U azaz "3kockányi" 10×10×34cm VIREO müholdja is helyet kapott! Az elérhető információ szerint ez egy technológia demonstrátor amivel képi feldolgozást végeznek mesterséges intelligencia segítségével..

Közben csak jelent meg hír is a dologról;
 
Épp böngészem a legutóbbi SpaceX Transporter-7 RideShare küldetés logját, és erre nicsak egy Magyar vonatkozású műholdra bukkanok..
aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VlNzkwODE3OGZlZjQxZGJhNzFmN2RjOTc3OTM4MjAx.jpg

A fedélzeten ugyanis sok egyéb között a Magyar C3S kft műholdas cég egy 3U azaz "3kockányi" 10×10×34cm VIREO müholdja is helyet kapott! Az elérhető információ szerint ez egy technológia demonstrátor amivel képi feldolgozást végeznek mesterséges intelligencia segítségével..

Közben csak jelent meg hír is a dologról;
A VIREO a Stack alján az amerikai Momentus cég Vigoride hordozóján kapott helyet.
T7-labeled-watermarked-768x1541.jpg

Ez a hordozó részben műhold is a saját jogán, ezért látható hogy saját napelemekkel rendelkezik. Ezek vannak alul-felül összehajtogatva. Gondolom az oldalából löki majd ki a VIREO-t.
IMG-20230417-175103.png


Telepítés;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.