Űrkutatás

"Az Ekspress-AMU-3 és Ekspress-AMU7 távközlési műholdak vezetékes és mobil kommunikációt, digitális televízió- és rádióadást, nagy sebességű internet-hozzáférést és adatátvitelt biztosítanak a C-, Ku- és L-sávban. Oroszország és a FÁK országok területén.

A műholdakat azért indították útnak, hogy az állami kézben lévő orosz Satellite Communications Company kommunikációját biztosítsák. A Roscosmos azt tervezi, hogy az Ekspress-AMU3 műholdat a keleti hosszúság 96,5 fokára, az Ekspres-AMU7-et pedig a keleti hosszúság 145 fokára helyezi."



 
Ion hajtóművet csak az Express 4000 buszhoz írnak. Ezekre Express 1000est írnak.
"Ekspress-AMU 3 & AMU7 Mission Profile
For this mission, an energy-efficient pattern will be used, in which the rocket carries the satellite platform to the sub-orbital trajectory and then the Briz-M upper stage brings them to the geostationary transfer orbit (GTO), at a 49.3° inclination. The satellites have an electric propulsion unit onboard, which will move them from the transfer orbit to their designated GEO position. The Ekspress-AMU7 and Ekspress-AMU3 will separate after 17 hours 50 min and 18 hours 7 min after launch, respectively. After that, it will take about 56 days for the Ekspress-AMU7 and 59 days for the Ekspress-AMU3 to raise their orbit to a geostationary orbit."

 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

Hálózsákkal szívnák ki az űrhajósok fejéből a folyadékot a látásromlást megelőzendő​


A mikrogravitációban tapasztalható súlytalanság egyik élettani hatása, hogy az emberi szervezetben található folyadékok a test alsó részéből elmozdulnak a fej felé, ez pedig súlyos problémákat okozhat. Ilyen lehet többek közt az elektrolit egyensúlyhiány, a kardiovaszkuláris változások – például a szív méretének csökkenése –, a folyadékveszteség, és a szem, illetve a látás romlása.

Mivel súly hiányában az agy a test helyzetének és a mozgás irányának meghatározásában még nagyobb mértékben kell, hogy a látásra támaszkodjon, így az űrben szolgálatot teljesítő asztronautáktól elvárt, hogy 20/20-as, azaz tökéletes látásuk legyen. A Nemzetközi Űrállomás űrhajósainál is gyakori probléma azonban a SANS (spaceflight-associated neuro-ocular syndrome), vagyis az űrrepüléshez kapcsolódó neuro-okuláris szindróma megjelenése, amikor

A MIKROGRAVITÁCIÓ HATÁSÁRA A FOLYADÉK FELGYÜLEMLIK AZ ŰRHAJÓSOK FEJÉBEN, EZZEL NYOMÁST GYAKOROLVA A SZEMRE BELÜLRŐL, ÍGY RONGÁLVA LÁTÁSUKAT.

A Földön is felgyülemlik alvás közben a fejben a folyadék, de ez eloszlik a szervezetben, amikor felállunk vagy felülünk.

A képen James Leidner, aki három éjszakát töltött a különleges hálózsákban. A NASA bízik benne, hogy a fejlesztést sikerül az űrállomáson és a jövőben a hosszú távú űrutazásokon is majd hasznosítani.

A képen James Leidner, aki három éjszakát töltött a különleges hálózsákban. A NASA bízik benne, hogy a fejlesztést sikerül az űrállomáson és a jövőben a hosszú távú űrutazásokon is majd hasznosítani.
Fotó: UT Southwestern Medical Center

Azok az asztronauták, akik hat hónapnál hosszabb időt töltöttek az ISS-en szolgálatban, szinte mind különböző látásproblémákkal tértek vissza a Földre; a legszélsőségesebb John Philips esete volt. 2005-ben a NASA asztronautája 20/20-as látással indult útnak, ám visszatérésekor már csak 20/100-ra értékelték szemének teljesítményét. A számok azt jelentik, hogy visszatérése után Philips 20 láb (6,09 méter) távolságból tudta csak elolvasni azt a szöveget, amit egy egészségesen látó 100 lábról (30,48 méter) is. A visszatérte után elvégzett vizsgálatokból kiderült, hogy szemgolyójának hátsó része laposabb lett, a retinája előbbre tolódott. Az érhártyán ráncok jelentek meg, amiket a striákhoz hasonlónak kell elképzelni, látóidegei pedig begyulladtak. A látásromlás oka a folyamatosan a fejébe tóduló közel két liternyi folyadék volt.

Az ISS-en megoldható, hogy féléves turnusokban váltsák egymást az űrhajósok, így csökkentve a végzetes látásproblémák kialakulásának esélyét. Egy hosszabb távú küldetés, például egy Mars-misszió során azonban nem megoldható a féléves váltás, így megoldás kell a szem védelmére.
A Texasi Egyetemhez orvostudományi részlegéhez tartozó UT Southwestern Medical kutatói fejlesztésükkel megtalálhatták ezt.

A REI túrafelszereléseket gyártó céggel együttműködve egy olyan speciális hálózsákot építettek, mely az asztronauták alsótestére csatlakozik, a csípőnél lezárja a lábakat. A lábak irányából a hálózsák rögzítése után bekapcsolható egy porszívóhoz hasonló szívóberendezés, ami tehermentesíti a fejet, hisz a folyadékokat a lábak irányába tereli. Lényegében azt imitálja, amit a Földön megold a gravitáció.

Egyelőre a találmány csak tesztfázisban van, egy tucatnyi önkéntessel elvégzett éles teszt után a fejlesztők szerint az eredmények pozitívak. Az olyan kérdések még megválaszolásra várnak, mint például az, hogy mennyi ideig használhatják az űrhajósok a hálózsákot naponta, illetve hogy mi alapján eldönthető, hogy kinek van szüksége a használatára. A fejlesztést vezető Dr. Benjamin Levine a BBC-nek elmondta, szerinte ezekre a kérdésekre válasszal fognak szolgálni addigra, mire a NASA a Marsra indulna, így nem kell félni attól, hogy súlytalanságukban elvesztik látásukat az űrhajósok.


 
Yusaku Mazzava turista napjai az ISS-en.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Yusaku Mazzava turista napjai az ISS-en.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
.
.
Erdekes figura ez a japo. Anno ujsagban hirdetett, hogy mindenre kesz utitarsnöt keres urutazashoz, gondolom, urszexre gondolt, de azutan amikor hirtelen lett 20ezer elszant jelentkezö, akkor teljesen beparazott, es kihatralt a dologbol. :) :)
 
9 éves rakétával operálnak? Nem járt le annak a szavatossága?
.
.
A sorozatos kudarcok kapcsán a Proton iránti igény eléggé megcsappant, a nemzetközi piacon teljesen, de a hazai bizalom is megingott. Még 10-11 darab Proton van, többnyire régóta az épités különféle készültségi fázisaiban, ezek közül egy rakéta van már Baikonurban jelenleg.
Ezt a készletet az elkövetkező években még megpróbálják ellövöldözni, ha minden optimálisan megy, 2022-ben például 3 Proton inditás lehet (beleértve az ExoMarsot is)
 
Melyik szovjet űrmissziónál volt az, amikor a leszállási célterületet nagyon elvétették és erdő közepén értek földet sok száz km-re mindentől?