Űrkutatás

[Cifu]

Az űrruha az egyetlen ami eszembe jut. Ionhajtóval hogy állnak a csájnízok?

Űrruha?
Feitain űrruha, ami az Orlan-M koppintásának tűnik, de a jelek szerint elég jól működik:

Ionhajtómű?
A Tianhe űrállomás négy ion-hajtóművel fogja a pályakorrekciókat végrehajtani.

Mint említettem Oroszország és Kína űrprogramját összevetve, nagyjából semmi sincs a hosszú távú űrbéli emberes missziók tapasztalatait leszámítva, ahol Kína lenne hátrányban...

 

[Bleroka]

Január 5-ig olvasható,részletes összefoglaló

https://privatbankar.hu/cikkek/makr...utyin-baratja-sem-tunik-erinthetetlennek.html

 

[gergo55]

@LMzek 2.0
"Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is."

Az egyre nagyobb méretek fajlagos mutatói biztos, hogy jól mutatnak, de mivel ez is a teljes rendszernek egy eleme, a fajlagos mutatókat a teljes rendszer vertikumában kellene vizsgálni. Ahogy a repülőgép-reptér esete is mutatja.
Ha a fsz méregetést is kivesszük a képből, lehet, hogy kisebb egységkapacitással, de jól átgondolt rendszer tervezéssel jobb fajlagos mutatókat lehetne kihozni.
Ehhez együtt kellene működjön minden szereplő,.... na itt kezdődik a sci-fi....

 

[molnibalage]

A Giga-rakétákat én ugyanúgy zsákutcának tartom, mint tartottam az Airbus A-380-asát.
A tévedés jogát fenntartom, de ezen véleményem is.

Semmi köze a kettőnek egymáshoz.

Az A380-at a point to point repkedés nyírta ki, a hub modell felett, ami csak néhány útvonalon és interkont léptékben maradt meg néhány ilyen nagy átszálló reptérrel. Az utasforgalom és a célok magas száma miatt a több, de kisebb repülő jó, ami átszállás nélkül visz el és már gazdaságosan főleg, mert 5-6 órás ETOPS-szal is bírnak és nem 60 perccel, mint 40+ éve.

Az űrrakéták fizikája és méretgazdaságossgának ehhez semmi köze nincs.
Az égvilágon semmi. Eleve ott kezdődik, hogy adott méret és tömeg alatt a kis rakéta fizikailag képtelen a feladatra.
Az utasgépeknél ilyen kvázi nem értelmezhető ennyire durva módon.

400 utast el tud vinni 2x200 kapacitással két kisebb gép.
De egy 10 tonnás műholdat nem visz fel 2x5 tonnás emelésre képes rakéta.

 

[Nemerson]

Hát ha nem is okozhat nehézséget, akkor miért nem csinálják meg?

Mondjuk az RD-0146D hajtóműből 5 db kellene, hogy kiváltsa az eredetileg tercezettet, és nem így működik a fokozatok fejlesztése, de lehet csak én nem értek hozzá eléggé...

Új Angara rakéta birkózik meg az orosz kozmonautika feladatokkal 2032-ig - Roszkoszmosz vezetője​

New Angara rocket to cope with Russian cosmonautics tasks through 2032 — Roscosmos chief

The state space corporation views the new rocket as the vehicle for the medium-term perspective, according to its chief

tass.com

"A Roszkoszmosz, mint ügyfél, megbízta az Amur K + F-t hogy kezdje meg amunkát egy erősebb Angara-A5M, valamint egy KVTK felső szakasz és az RD-0150 hidrogénmotor létrehozására egy "izmos" harmadik szakasz fejlesztéséhez."​

Még 2020 Decemberében elkezdtek dolgozni az RD-0150-es hajtóművön.
Egyenlőre ott van nekik a Proton. 2025-ig használhatják
A KVTK az amerikai Centaurhoz hasonlít.

Centaur (rocket stage) - Wikipedia

en.wikipedia.org

Oroszország oxigén-hidrogén motort tesztelt az Angara-A5 rakétához

Россия испытала кислородно-водородный двигатель для ракеты «Ангара-А5»

На территории Воронежского центра ракетного двигателестроения провели огневое испытание кислородно-водородного двигателя РД-0146Д1. Его создают для разгонного блока КВТК, который будут применять на ракете тяжелого класса «Ангара-А5».

naked-science.ru

Igy az РД-0146Д1 ami 9 tonna tolóerővel bír nagyjából megfeleltethető az RL!0-esnek, de ennek az újabb változatának már majd 11 tonna a tolóereje.

 

[SilvioD]

Űrmérnököket fognak képezni Magyarországon​

Űrmérnököket fognak képezni Magyarországon

Űrmérnököket képez majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2022 szeptemberétől. Az intézmény oktatási rektorhelyettese az InfoRádiónak azt mondta: a megszerzett tudást a távközlésben is lehet hasznosítani.

www.portfolio.hu

Bihari Péter az InfoRádiónak elárulta, nem titkolt szándékuk, hogy leendő hallgatóik csatlakozzanak a magyar űrprogramhoz is néhány év múlva. Felhívta a figyelmet, hogy

AZ ŰRMÉRNÖK EGY MESTERKÉPZÉSI SZAK, TEHÁT FELTÉTELE EGY MÁR MEGLÉVŐ DIPLOMA,

lehetőleg műszaki vagy informatikai területről. Mivel most fog indulni a szak, óvatosak, 20-50 fő körüli létszámot várnak. A képzés elindítása előtt tanulmányoztak hasonló szakokat is a világban. Az űrmérnökök el tudnak helyezkedni az űripari programoknál, de a képzettségük alkalmassá teszik őket arra is, hogy távközléssel, informatikával, speciális eszközök gyártásával is foglalkozzanak.

Az oktatás angol és magyar nyelven zajlik majd, így a társalgási szintű angolnyelv-tudás mindenképpen előny annak, aki űrmérnök szeretne lenni.

 

[gacsat]

 

[Cifu]

Új Angara rakéta birkózik meg az orosz kozmonautika feladatokkal 2032-ig - Roszkoszmosz vezetője​

New Angara rocket to cope with Russian cosmonautics tasks through 2032 — Roscosmos chief

The state space corporation views the new rocket as the vehicle for the medium-term perspective, according to its chief

tass.com

"A Roszkoszmosz, mint ügyfél, megbízta az Amur K + F-t hogy kezdje meg amunkát egy erősebb Angara-A5M, valamint egy KVTK felső szakasz és az RD-0150 hidrogénmotor létrehozására egy "izmos" harmadik szakasz fejlesztéséhez."​

Még 2020 Decemberében elkezdtek dolgozni az RD-0150-es hajtóművön.
Egyenlőre ott van nekik a Proton. 2025-ig használhatják
A KVTK az amerikai Centaurhoz hasonlít.

Centaur (rocket stage) - Wikipedia

en.wikipedia.org

Oroszország oxigén-hidrogén motort tesztelt az Angara-A5 rakétához

Россия испытала кислородно-водородный двигатель для ракеты «Ангара-А5»

На территории Воронежского центра ракетного двигателестроения провели огневое испытание кислородно-водородного двигателя РД-0146Д1. Его создают для разгонного блока КВТК, который будут применять на ракете тяжелого класса «Ангара-А5».

naked-science.ru

Igy az РД-0146Д1 ami 9 tonna tolóerővel bír nagyjából megfeleltethető az RL!0-esnek, de ennek az újabb változatának már majd 11 tonna a tolóereje.

Egyre nagyobb a káosz a hozzászólásaidban.
Lásd:

Néhány napja jelentették be, hogy az Angara A5 hidrogénüzemű felső szakasz megnövelt teljesítményű változatát sikeresen tesztelték. Ezzel majd 40 tonnát tudnak alacsony földkörüli pályára juttatni.

Majd mikor jeleztem, hogy ez valahogy nem áll össze, ebből lett:

Angara (rocket family) - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

Az Angara A5V a KVTK Hidrogénes fokozattal 37.5 tonnát lesz képes földközeli pályára juttatni, nincs tévedés.
Az A7 verziót elvetették mert túl költséges lett volna, ehelyett fejlesztik a hidrogénes felső fokozatot.
Az indítópad az Angara A5-höz elkészül az új űrrepterükön Vosztocsniban 2023-ra.

Tehát kiderült, hogy nem az Angara A5, hanem a még nagyjából sehol sem tartó Angara A5V bír papíron ekkora teherbírással LEO-ra, és nem csak a KVTK, hanem az URM-2V is szükséges lesz hozzá. Végül is "apróság".
Mikor erre rámutattam erre, újabb fordulat következik be az állítások terén:

Az URM 2V fokozat nyugodtan használhatja ugyanazt a hajtóművet amit a felső szakasz használ РД-0146Д1 a jelenlegi változata, ezt tesztelték néhány napja. Mindkét szakasz vákumban müködik.
A harmadik fokozatra felraknak kettőt a KVTK-ra meg egyet. Az meg nehogy nehézséget okozzon nekik, hogy összeeszkábáljanak egy hidrogéntartályt oszt betegyék az oxigéntartály mellé a modulba és rávarázsolják a hajtóműveket.

Hát, az URM-2V-nek egy korai fázisban valóban volt tervezve négy RD-0146 vagy 1db RD-0150 hajtómű, de akkor a számok még azt hazudták, hogy mindössze 6 tonna lesz a szerkezeti tömege a fokozatnak (ha jól tévedek). Majd kiderült, hogy ennek inkább a kétszerese lesz, így két RD-0150 hajtóművel képzelik el, ám annak a hajtóműnek a tervezett tolóereje 44 tonna volt eredetileg, ezt pedig később 77 tonnára kellene megnövelni ( erről a Russianspaceweben írtak például ).

Te 2 (kettő) RD-0146D1-el szeretnéd felszerelni, és most büszkén állítod, hogy akár 11 tonnára is meg tudják növelni majd valamikor ezen hajtómű tolóerejét, egyenként.
Ismét: az RD-0150 tervezett tolóereje 44-45 tonna. Egyenként.
Tény és való, hogy nem vagyok világbajnok matekból, de azért bizonyos szintű képességgel bírok. Ez alapján az nálam a 2x 9 (vagy akár 2x 11) tonna tolóerő kicsit kevésnek tűnik a 2x 44 tonna tolóerőhöz képest.

Szóval meglehetősen kétségbe vonom, hogy képben lennél a témával kapcsolatban....

 

[Wilson]

Ukrán űrkutatási ipar....

Íme annak a cikknek az ukrán űrkutatási iparral foglalkozó részlete amit az ukrán szárazföldi erők topikba tettem be.....

"Viktor Vasziljevics, mi a helyzet az ionplazmahajtóművel, amelyet a vállalat a KAI-val közösen fejlesztett ki? Mikor fejeződnek be a vizsgálatok?

- Folytatjuk őket. Termelési lehetőségeinknek és az egyetem tudományos fejlesztéseinek köszönhetően rövid idő alatt - 3 év alatt - sikerült megtalálnunk a motor jó konstrukcióját. Az ilyen termékekkel szemben támasztott követelmények azonban 15 év problémamentes működést írnak elő az űrben. Ez azt jelenti, hogy teljes körű teszteket kell végezni. A piac nem vár rá, nem tűri.

- Hogyan tudjuk tehát bizonyítani, hogy 15 évig hibátlanul fog működni?

- Az általunk gyártott egységek esetében ez természetesen egyszerűbb. 2000 órás élettartamot adunk meg neki, és ténylegesen ennyi ideig pörgetjük a padon, plusz egy 10%-os újrahasznosítási tényezőt. De természetesen más módszerek is léteznek az űreszközökre. Mi is dolgozunk rajta - az egyenértékű ciklikus, előrejelző tulajdonságokon, amelyek lehetővé tennék, hogy a termékünknek ilyen garantált élettartamot adjunk.

A probléma az, hogy Ukrajnában nincsenek meg a szükséges tesztelési lehetőségek. Egy ilyen laboratórium létrehozása körülbelül 10-12 millió euróba kerül. Aktívan együttműködünk Aachenben, Rajna-Vesztfália tartományban, és a német partnerek készen állnak arra, hogy bázist biztosítsanak. De ezeket a termékeket még mindig nem külföldön, nem idegenek előtt, hanem Ukrajnában akarjuk tesztelni.

Ezért úgy döntöttünk, hogy bázist hozunk létre a KAI-ban. Képzeljük csak el, találtunk ott egy 1965-ből származó kamrát a nagyvákuum létrehozására! Évtizedek óta elhagyatott. Valamikor régen a Szovjetunióban, amikor az intézetben elkezdtük az ionplazmahajtóművekkel kapcsolatos tevékenységet, azt oda vitték, de soha nem használták, minden elakadt. Az osztály munkatársaival együtt rendbe tettük és már el is indítottuk. Ott vákuumot kaptunk, és beindítottuk a motort. Minden nagyszerűen működik.

- Tehát ez nem az a kamra, amelyet tavaly mutattak meg a médiának?

- Igen. Ez egy 10 köbcentis. Kicsiben ebben a szakaszban lehetetlen tesztelni. Mivel az égéstermékek felmelegítik a kamra falát, ha az kicsi, és következésképpen csökkentik a vákuumszintet. Ezt a gázt folyamatosan ki kell pumpálnunk és ki kell tisztítanunk.

Most további ellenőrző és mérőberendezésekre van szükségünk a nagy kamrához. Jelenleg is dolgozunk rajta, hogy bebizonyítsuk, hogy motorunk megfelel az ügyfelek által az űrtermékekkel szemben támasztott valamennyi követelménynek. Úgy gondolom, hogy idővel meg fogjuk találni a helyünket. Végig fogjuk csinálni a végéig.

- Végezetül szeretnék egy jelentős eseményről beszélni, nemcsak a vállalat, hanem az egész ország számára. Októberben elindítottuk a SES-17 többcélú műholdat egy ukrán gyártmányú hőakkumulátorral...

- Ez valóban egy olyan know-how, amelyet a FED JSC a KAI tudósaival közösen hozott létre. Ez az első a világon. A vállalat több tízmillió hrivnyát fektetett a projektbe, amelynek jelentős részét a berendezések beszerzésére fordította. Különösen egy speciális műhelyt, a "tisztaszobát" kellett megépíteni. Végül is, az űreszközök gyártásába még a por sem kerülhet be. Egyedi hegesztőberendezésekre is szükség volt, amelyeket kifejezetten az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Patonról elnevezett Elektromos Hegesztési Intézetében készítettek. Paton Institute of Welding of the National Academy of Sciences of Ukraine. Ezenkívül az európai előírásoknak és a repülésbiztonsági követelményeknek megfelelően speciális próbapadokat telepítettek. Tekintettel arra, hogy a műholdas rendszer életciklusa 15-20 év, az ellenőrzés a legsúlyosabb volt.

- Ez a SES által valaha indított legnehezebb műhold.

- Igen, és a kétfázisú hűtés elvén működő Harkovi hőcserélő biztosítja a műhold fedélzeti elektronikájának stabilitását. A műhold rendszereinek működése során felszabaduló energiát tárolja, amikor az elemek fűtése és hűtése egyaránt megtörténik. A megfelelő pillanatban a tárolt energiát továbbítják a műhold többi rendszeréhez.

A legfontosabb, hogy a készülék nem rendelkezik energiafogyasztó forrásokkal és könnyű. A tervezés teljesen új megközelítése, mozgó alkatrészek nélkül. Mondhatjuk, hogy a hőcserélőnk monolitikus - nincsenek forgó elemei és nincsenek olyan eszközök, amelyek egy idő után meghibásodhatnak.

- Nyit-e egy ilyen rendszer új lehetőségeket az űrkutatás számára?

- Korábban ilyen rendszert csak űrállomásokon használtak. A jövőben az ilyen hőakkumulátorokat a holdkutatásban is fel lehetne használni. A NASA és az Európai Űrügynökség jelenleg a "Holdfalu" koncepcióján dolgozik, egyfajta bázison a Holdon. Holdi települést fognak építeni, és a mi hűtőrendszerünket fogják használni, mert az nem csak műholdakhoz alkalmas. Meggyőződésem, hogy az ukrán hőakkumulátor szerves része lesz a Holdon működő létfenntartó rendszereknek."

Julia Bayrachnaya, HarkivKép: Vyacheslav Madievsky

Colonelcassad

 

[Nemerson]

Egyre nagyobb a káosz a hozzászólásaidban.
Lásd:



Majd mikor jeleztem, hogy ez valahogy nem áll össze, ebből lett:



Tehát kiderült, hogy nem az Angara A5, hanem a még nagyjából sehol sem tartó Angara A5V bír papíron ekkora teherbírással LEO-ra, és nem csak a KVTK, hanem az URM-2V is szükséges lesz hozzá. Végül is "apróság".
Mikor erre rámutattam erre, újabb fordulat következik be az állítások terén:



Hát, az URM-2V-nek egy korai fázisban valóban volt tervezve négy RD-0146 vagy 1db RD-0150 hajtómű, de akkor a számok még azt hazudták, hogy mindössze 6 tonna lesz a szerkezeti tömege a fokozatnak (ha jól tévedek). Majd kiderült, hogy ennek inkább a kétszerese lesz, így két RD-0150 hajtóművel képzelik el, ám annak a hajtóműnek a tervezett tolóereje 44 tonna volt eredetileg, ezt pedig később 77 tonnára kellene megnövelni ( erről a Russianspaceweben írtak például ).

Te 2 (kettő) RD-0146D1-el szeretnéd felszerelni, és most büszkén állítod, hogy akár 11 tonnára is meg tudják növelni majd valamikor ezen hajtómű tolóerejét, egyenként.
Ismét: az RD-0150 tervezett tolóereje 44-45 tonna. Egyenként.
Tény és való, hogy nem vagyok világbajnok matekból, de azért bizonyos szintű képességgel bírok. Ez alapján az nálam a 2x 9 (vagy akár 2x 11) tonna tolóerő kicsit kevésnek tűnik a 2x 44 tonna tolóerőhöz képest.

Szóval meglehetősen kétségbe vonom, hogy képben lennél a témával kapcsolatban....

Az Angara A5V az az Angara rakétacsalád egyik változata.
Valami félreértés lehet, mert legutóbb a KVTK-t hasonlítottam az amerikai Centaurhoz.
Az a 11 tonna az amerikai RL-10 hajtóműre vonatkozott.
Az oroszok tervbe vették, dolgoznak rajta, hogy mi lesz belőle, az más kérdés, hogy megépítik az RD-0150 hajtóművet az új 3. fokozathoz és a KVTK-t is megépítik az RD-0146-os hajtóművel.
A Russiancpaceweben írkálnak sokmindent.

Beidéztem a legutóbbi hivatalos hírt, mit mondott a Rogozin vele tessék vitatkozni.

 

[Cifu]

Az Angara A5V az az Angara rakétacsalád egyik változata.
Valami félreértés lehet, mert legutóbb a KVTK-t hasonlítottam az amerikai Centaurhoz.
Az a 11 tonna az amerikai RL-10 hajtóműre vonatkozott.
Az oroszok tervbe vették, dolgoznak rajta, hogy mi lesz belőle, az más kérdés, hogy megépítik az RD-0150 hajtóművet az új 3. fokozathoz és a KVTK-t is megépítik az RD-0146-os hajtóművel.
A Russiancpaceweben írkálnak sokmindent.

Beidéztem a legutóbbi hivatalos hírt, mit mondott a Rogozin vele tessék vitatkozni.

Szóval a RussianSpaceWeben írkálnak sokmindent, de bezzeg Rogozin, akinek a beígért dolgai meglehetősen ki számban szoktak bejönni, érdemes idézni - mert hát Te idézted Őt...

Maradjunk annyiban, hogy nem Rogozin írta ide be, hogy majd 40 tonnát tudnak felvinni az Angara rakétával, hanem Te.

Szerintem egyenlőre inkább tényeket nézzük meg:

1. Az Angara A5 még nem vitt fel valódi hasznos terhet.
2. Az Angara A5V esetén emlegettek 35-40 tonna közötti hasznos terhet, de ehhez új URM-2V fokozat kellene. Ahhoz meg az RD-0150 hajtómű, ez a tervek elkészítésénél nem jutott tovább, erről Igor Abuzov beszélt idén. Írtam, hogy tudomásom szerint az URM-2V fejlesztése áll pénzhiány miatt. Nem tudtad cáfolni (hogy Rogozin mit írt 2020-ban, e téren mint látjuk, semmit sem jelent). Tehát per pillanat az Angara A5V-t maximum mint papír-projektet lehet szóba hozni, nem több annál.
3. Jelenleg az Angara A5 család az A5M felé halad, amelynek célja az olcsóbb gyárthatóság, ennek első indítása 2024-ben várható ( forrás ).

 

[Nemerson]

Szóval a RussianSpaceWeben írkálnak sokmindent, de bezzeg Rogozin, akinek a beígért dolgai meglehetősen ki számban szoktak bejönni, érdemes idézni - mert hát Te idézted Őt...

Maradjunk annyiban, hogy nem Rogozin írta ide be, hogy majd 40 tonnát tudnak felvinni az Angara rakétával, hanem Te.

Szerintem egyenlőre inkább tényeket nézzük meg:

1. Az Angara A5 még nem vitt fel valódi hasznos terhet.
2. Az Angara A5V esetén emlegettek 35-40 tonna közötti hasznos terhet, de ehhez új URM-2V fokozat kellene. Ahhoz meg az RD-0150 hajtómű, ez a tervek elkészítésénél nem jutott tovább, erről Igor Abuzov beszélt idén. Írtam, hogy tudomásom szerint az URM-2V fejlesztése áll pénzhiány miatt. Nem tudtad cáfolni (hogy Rogozin mit írt 2020-ban, e téren mint látjuk, semmit sem jelent). Tehát per pillanat az Angara A5V-t maximum mint papír-projektet lehet szóba hozni, nem több annál.
3. Jelenleg az Angara A5 család az A5M felé halad, amelynek célja az olcsóbb gyárthatóság, ennek első indítása 2024-ben várható ( forrás ).

37,5 tonna a terv az majd 40t 2.5 t- val kevesebb
A Russiancpaceweben írkálhat az Anatoly Zak amit akar, az a hivatalos amit nagyfönök mond.
Tény és való az Angara A5V még nincsen kész, de én nem is állítottam, hogy kész van.
2032-ig az Angara A5 változataival számolnak, ebbe beletartozik az A5V is aminek a megvalósításán dolgoznak.

 

[Zaphod Beeblebrox]

144 indítás volt 2021ben, 11 végződött kudarccal.
Kína, és SpaceX viszik a pálmát. Oo a Szojúzoknak köszönhetően 3.

 

[Wilson]

Európai antennával üzen a Földnek a James Webb űrtávcső​

2021. december 31.

Forrás: NASA GSFC/CIL/Adriana Manrique Gutierrez

Minden idők legnagyobb űrtávcsöve január harmadik harmadában éri el célállomását, az összeadódó gravitációs vonzás miatt viszonylag nyugodt keringési pályát garantáló L2 pontot. A James Webb ekkor a Föld-Hold távolság kb. négyszeresére, 1,5 millió kilométerre lesz bolygónktól, így nem kis kihívást jelent az adatközvetítés. A több európai államban jelenlévő RUAG Space nemcsak a lehetetlennek tűnő átvitelt oldotta meg, hanem a megfigyelőeszközök precíziós mozgatását és az ősrobbanást kutató berendezés védelmét is – számolt be az eeNews.
André Wall, a svájci vállalat nemzetközi vezérigazgatója büszkén osztotta meg, hogy mintegy 300 egyetem, szervezet és cég mellett ők is dolgoztak a Hubble-nál százszor nagyobb teljesítményre képes teleszkópon, sőt, náluk többet kevés önálló cég tett hozzá a projekthez. Azon kívül, hogy részt vettek az Ariane 5 hordozórakéta burkolatának, valamint a Webb számítógépes és leválasztó rendszerének építésében, ők felelnek négyből kettő tudományos berendezés három különböző mechanizmusáért, valamint a Föld felé adatokat sugárzó antennákért.
Utóbbi eszközt a RUAG svédországi részlege gyártotta, így rajtuk is múlik, hogy a következő 5-10 évben minden információ rendben megérkezik-e a Földre. A rendszerben két antenna található: az egyik egy könnyű, 60 centiméter átmérőjű, szénszál kompozitból készült, extrém hőmérsékleten is rendkívül pontos műszer, míg a másik egy apró, csésze formájú, háttértámogatást biztosító eszköz. Mivel az űrtávcsőtől azt várják, hogy megtalálja többek között a sötét anyaggal kapcsolatos kirakós utolsó néhány darabját, fontos a precízen közvetített információ, így a RUAG szerepe.
Szintén nekik – illetve a cég bécsi telephelyének – köszönhetőek a „Szuperszemként” emlegetett NIRSpec szűrőrendszerét tartó mechanikus szerkezetek és speciális golyóscsapágyak. Mivel a Szuperszemet száz különböző égitest egyidejű megfigyelésére és távoli galaxisok akár leghalványabb infravörös sugárzásának érzékelésére tervezték, úttörő technológiákra volt szükség. Az utóbbi feladatot ellátó „MIRI” (Mid Infrared Range Instrument) nevű megfigyelőberendezést – amitől az ősrobbanás titkainak feltárását várják – a RUAG zürichi székhelye látta el szennyeződések ellen védő rendszerrel. A Contamination Control Cover a fényképezőgépek lencsetakarójához hasonló megoldással óvja az érzékelőket a fizikai lerakódásoktól, valamint a legvilágosabb objektumok káros fénysugárzásától.
Hab a tortán, hogy a RUAG Space emmeni gyárában készült az Ariane 5 csúcsának kb. 17 méteres burkolata, míg a svéd Linköpingben található részleg fejlesztette a James Webb fedélzeti számítógépét és a rakétáról történő leválasztásért felelős rendszert.

Gábor János, Okosipar.hu

Európai antennával üzen a Földnek a James Webb űrtávcső - Okosipar

Minden idők legnagyobb űrtávcsöve január harmadik harmadában éri el célállomását, az összeadódó gravitációs vonzás miatt viszonylag nyugodt keringési pályát garantáló L2 pontot

www.okosipar.hu

 

[Nemerson]

ULA indítások 2021-ben

 

[ladagrant]

144 indítás volt 2021ben, 11 végződött kudarccal.
Kína, és SpaceX viszik a pálmát. Oo a Szojúzoknak köszönhetően 3.

Én nem értem miért kell Kínának ennyi műhold. Nagy gazdaság, de még annyira nem globális mint Európa. Az eszközeik élettartama túl rövid? Mert a SZU idején ez igencsak hozzájárult a rekord indításokhoz. Ugyanakkor a mars és holdszondái hosszú ideig működnek.

 

[Wilson]

Egy pillanatra a frászt hozta a NASA-ra szilveszterkor a 11 milliárd dolláros űrteleszkóp.....​

2022. január 02. – 11:42

Ünneplés helyett komoly munkával telt az év utolsó napja a NASA-nál, javában zajlik ugyanis a 11 milliárd dollárból készült, december 25-én fellőtt James Webb űrteleszkóp (JWST) űrbéli kihajtogatása, amelyet a földi személyzet vezényel több százezer kilométeres távolságból. Az év utolsó napján, december 31-én komoly mérföldkőhöz érkezett el az űrtávcső, sikerült ugyanis kinyitni a JWST műszereit védő napernyőt, bár a folyamat egyáltalán nem volt izgalommentes.
Az egyik tartókar kieresztése előtt ugyanis nem aktiválódtak azok a kapcsolók, melyek a fóliát takaró védőréteg eltávolítását jelezték volna, így a kritikus, rendkívül érzékeny folyamatot felügyelő mérnököknek egyéb forrásból, hőmérséklet- és mozgásszenzorok segítségével kellett meggyőződniük arról, hogy a védőréteg gond nélkül levált a napvédő pajzsról.

Amennyiben ez nem történt volna meg, az a küldetés végét jelenthette volna a négyből két, de akár az összes műszer számára is. Bár a szenzorok alapján úgy tűnik, hogy a védőfólia legördülésének hibája ellenére is jól nyíltak ki a fóliák – ezt december 31-én erősítette meg a NASA –, de erről csak később, a hűtés folyamán bizonyosodhatnak meg végleg.

A december 30-31-i műveletek során kiengedték a két tartókart, a két művelet 3-3 óráig tartott, majd 107 membránkioldó eszköz vette át a főszerepet. Ezek mindegyikének működnie kellett ahhoz, hogy az öt, rendkívül vékony, kaptonból álló védőréteg elnyerhesse az űrteleszkóp semmivel össze nem téveszthető végső formáját.

A NASA megfeszített munka után január 1-jére pihenőnapot rendelt el, ami után 2-án a napernyő kifeszítésével folytatódnak a munkálatok. Ez legalább két napig tart majd, de ha szükség van rá, a NASA akár lassíthatja is a folyamatot. A feszítés során a rendkívül vékony, a Nap felőli oldalon 0,05 milliméteres vastagságú fóliarétegek kerülnek végső állapotukba.

Ahogy a Rakéta.hu írja, a JWST árnyékolójának üzembe helyezése a legbonyolultabb ilyen jellegű munka, amivel a NASA valaha megpróbálkozott, lényegében ezen múlik a küldetés sikere, mert ha az árnyékoló nem a megfelelő módon nyílik ki, a James Webb eszközei nem tudnak megfelelő mértékben lehűlni, és így a feladatukat sem tudják ellátni.
A James Webb űrtávcső magyar idő szerint vasárnap délelőtt félmillió mérföldre, vagyis több mint 800 ezer kilométerre távolodott el a Földtől, ezzel a tervezett út 55%-ánál jár. A távcső útját és a kinyitásának fázisait itt lehet követni.

A 14 év csúszással fellőtt, végül közel 11 milliárd dollárba kerülő James Webb űrtávcső (JWST) a Hubble kvázi utódjaként felbecsülhetetlen tudományos munkát végez majd a Földtől 1,5 millió km-re található úgynevezett L2 Lagrange-pontban. A Hubble-től eltérő módon infravörös tartományban kutató JWST a világegyetem legkorábbi korszakait, a galaxis születését, a friss csillagok létrejöttét és az exobolygókat kutatja majd. A távcső jelentőségéről, működéséről és eszközeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Egy pillanatra a frászt hozta a NASA-ra szilveszterkor a 11 milliárd dolláros űrteleszkóp

A napernyőt védő fólia kinyitásakor jelzett hibát egy szenzor. Egyelőre minden rendben, de csak a 1,5 millió km-es út végén derül ki, megúszták-e a legrosszabb forgatókönyvet.

telex.hu

 

[gergo55]

Frissítés - 01.01. 21:41

Új év, új eredmények - a NASA legutóbbi közleménye szerint a James Webb űrtávcső hátoldali (port) és kormányoldali (starboard) tartókarjait sikeresen kiengedték, amik magukkal húzták a napvédő pajzs rétegeit is. Legelőször a hátoldali tartókar kiengedése történt meg december 31-én, amit azonban egy kisebb technikai gond előzött meg. Még mielőtt a szakemberek kiadták volna a parancsot a tartókar kieresztésére, meg akartak teljes mértékben bizonyosodni arról, hogy a fóliát takaró védőréteg rendben eltávolításra került. Ez azért volt kérdéses, ugyanis azok a kapcsolók, amiknek a sikeres eltávolítás esetén kellett volna aktiválódniuk, nem léptek működésbe. A meghibásodás szerencsére nem volt kritikus, és másodlagos/harmadlagos forrásokból (hőmérséklet- és mozgásszenzorok) végül sikerült megállapítani, hogy a védőréteg rendben levált a napvédő pajzsról.

A tartókarok kiengedése 3-3 órába telt, és a lehető leglassabb és legóvatosabb módon hajtottak végre, hogy minimalizálják a pajzs sérülésének az esélyét. A hátoldali és kormányoldali karok két vége közötti távolság eléri a 12 métert, ami a Webb legnagyobb szélessége is egyben.

Az elmúlt két nap eseményei mérföldkövet jelentenek a JWST beüzemelését illetően: a pajzs kiengedéséhez szükséges 107 membránkioldó eszköz - amelyek mindegyikének működnie kellett ahhoz, hogy a rétegek elnyerhessék jelenlegi formájukat - sikeresen kioldódott. A Webb összesen 178 ilyen kioldóval rendelkezik, amiből 107-et használtak arra, hogy a napellenző pajzsot biztonságban, összehajtogatott állapotban tartsák a kibontás előtt.

A karok most már a végső helyzetükben vannak rögzítve, és semmi nem mozdíthatja el őket. Ezek tartják majd a membránokat a megfelelő helyükön, miközben a csapat a napellenző kicsomagolásának utolsó szakaszához, a feszesítéshez ér. Az elkövetkező napokban a szakemberek manuálisan küldött parancsokkal szétválasztják, majd egyenként megfeszítik mind az öt membrán-réteget, és a végleges, üzemképes formájukba állítják őket.

A Webb mérnökei a legalsó réteggel kezdik, ez fogja a legnagyobb hőmérsékletet is elérni, hiszen közvetlenül a távcső napos oldalán helyezkedik el. Sorban haladnak majd az ötödik és egyben legkisebb méretű réteg felé, ami a legközelebb van a főtükörhöz és a tudományos műszerekhez. A rétegek feszesítése több motor aktiválására for sor kerülni, amelyek összesen 90 vezetéket tekernek majd be számos csigarendszeren és kábelkezelő eszközön keresztül. A pajzs kifeszítése legalább két napot vesz majd igénybe.

Jelen sorok írásakor a James Webb űrtávcső 774 ezer kilométerre volt a Földtől, 0,64 km/s sebességgel száguldott (~2300 km/h) és útjának körülbelül 53%-át már megtette úticélja felé.

A Webb űrtávcső a jelenlegi helyzetben - jól látható ezen az animáción a már kihajtott, gyémánt alakú napvédő pajzs. Kép forrása: NASA

Where Is Webb? NASA/Webb

'WhereIsWebb' shows the status of Webb on its journey to L2 orbit. The page constantly updates as Webb travels, deploys, and cools to operating temperature. The most recently completed deployment step for Webb is displayed along a timeline that also indicates the major deployment phases. Note...

webb.nasa.gov

 

[Wilson]

Az évtized végéig marad Amerika az ISS-en....​

A Biden-Harris adminisztráció meghosszabbította az Egyesült Államok részvételét a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjában. A NASA vezetője, Bill Nelson az óév utolsó napján jelentette be: 2030-ig biztosan folytatják küldetéseiket és kutatásaikat az állomáson.

A NASA december elején terjesztette elő, hogy 2030-ig nyugdíjba kell küldeni az ISS-t. Akkor azzal számoltak, hogy 2024-ig marad biztosan funkcionális az űrállomás. A december 31-i kijelentés inkább abból a szempontból érdekes, hogy a NASA elkötelezte magát vele aziránt is, hogy folytassa a közös munkát az ISS-en dolgozó európai, japán, kanadai, valamint orosz űrügynökségekkel.

Főként az orosz Roszkoszmosszal való együttműködés tűnhet meglepőnek annak fényében, hogy az oroszok korábban többször jelezték, az ISS elhagyását tervezik, valamint szorosabb kooperációra készülnek a Nemzetközi Űrállomásról kitiltott, saját keringő labort működtető Kínával. Ráadásul az amerikaiak a 2021-ben az ISS-en kialakult vészhelyzetek szinte mindegyikét Oroszország számlájára írták, az oroszok pedig egy 2018-as incidens kapcsán vádolták meg az amerikaiakat szándékos szabotázzsal.

A NASA a pénteki közleményében megerősíti, hogy folytatják az Artemis-projektet, valamint az előkészületeket a Mars-utazásra. A Nemzetközi Űrállomás 2030-ig tervezett sorsáról és lehetséges utódairól bővebben is írtunk korábban ebben a cikkben.

Az évtized végéig marad Amerika az ISS-en

A NASA 2030-ig tervez a Nemzetközi Űrállomáson.

index.hu

 

[szzsolt81]

Egy teljesen elméleti kérdés.
Egy idegen civilizáció mekkora bolygótömeg mellett tudna kijutnia világűrbe, - gondolom van egy kémia rakétákkal elérhető max sebesség, illetve nagyobb nehézségi erő mellett már akkora rakétát se lehet építeni, ami képes lenne kijutni a világűrbe - vagy túl nehéz lenne, vagy a saját súlyát nem bírná el az indítóállványon?