Űrkutatás

Nagyon hasznos, hogy linkeled mikor látható ez Amerikából, mert itt Európaban az aktuális felhőtakaró okán aligha látunk belőle valamit! Köszi!

Itt van vizualizálnva dolog;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: BJani and fishbed
A NASA LRO műholdja közben megtalálta a Luna25 10 méteres kráterét;
luna25_anim_2x.gif


 
Szinte üres az ISS-hez képest...
A Szvetlana piros rakéta porszívója jutott az eszembe! :)
A kamera perspektíva is bekavar ám.
IMG-20230902-194603.jpg

Meg aztán modulja válogatja. Az Orosz rész valamivel szűkebb pedig a nyomás alatti rész kb megegyezik a Tiangong-al. Az Amerikai +Japán modulok meg kifejezettem tágasak. Jó persze tele vannak pakolva müszerekkel.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
De az sokkal régebbi is, tegyük hozzá. Ez valami 1-2 éves, nem?
Asszem ez volt az:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Igen, ez mostani, az ISS meg 90-es évek technológiája.
 
Asszem ez volt az:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Igen, ez mostani, az ISS meg 90-es évek technológiája.
Az utolsó mondattal azért vitáznék, mert persze újabb èpitesű a kínai de a szerkezet strukturális részét nézve az Orosz Mir-hez és a mostani Orosz ISS modulokhoz áll közelebb. Nem véletlen a hasonlóság!
IMG-20221025-184825.jpg

news-072921h.jpg

Jó, persze belül most csilli-villi, de sokáig meg vizvisszaforgatást se használták vagyis nem volt ilyen egységük és a vizet a rendes cargo küldetésekkel pótolták.
Nyomás alatti részben a Tiangong kb. megegyezik az ISS orosz szegmensével. Azok beépitettsége nagyobb, így az üres tér kisebb. De strukturálisan, szigeteleseben ugyanaz a meghajtás ugyanaz a letfentartó rendszer ugyanaz az orientációt vegző giroszkópos rendszer ugyanaz még a WC is orosz koppintás. Az elektronika persze modernebb.

Szóval inkább úgy viszonyul a kettő technológiailag egymáshoz mint egy 25 éves Lada Niva meg egy új építésű aminek a belsejébe modern hifit raktak.
 
Nagyon hasznos, hogy linkeled mikor látható ez Amerikából, mert itt Európaban az aktuális felhőtakaró okán aligha látunk belőle valamit! Köszi!

Itt van vizualizálnva dolog;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Szóval inkább úgy viszonyul a kettő technológiailag egymáshoz mint egy 25 éves Lada Niva meg egy új építésű aminek a belsejébe modern hifit raktak.
A kettő mi? Az ISS a Tiangonghoz? Mert arról volt szó.
Átfogalmazva kicsit a hasonlatot. A kettő úgy viszonyúl egymáshoz, mint egy Lada Niva, amibe modern hifit raktak, egy 1998-as Ford Focushoz.
Viszont itt a hangsúly az űrbe telepített laborokon van.
Ha jól értem az a lényege az egésznek a kísérleti projekteken van, nem a "terepjáróképességen".
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and Luthero
A kettő mi? Az ISS a Tiangonghoz? Mert arról volt szó.
Átfogalmazva kicsit a hasonlatot. A kettő úgy viszonyúl egymáshoz, mint egy Lada Niva, amibe modern hifit raktak, egy 1998-as Ford Focushoz.
Viszont itt a hangsúly az űrbe telepített laborokon van.
Ha jól értem az a lényege az egésznek a kísérleti projekteken van, nem a "terepjáróképességen".
Arra ment az utalás, hogy a modulok felépítése szerkezeti szinten azonos/nagyon hasoló belelértve a méreteket. Csak az elektronika korszerűbb 20-25 évvel. A Niva meg azért volt példa, mert kezdetektől szinte azonos szerkezettel gyártják. Az Escortot/Focust már többször újratervezték azóta.
Már mindezt értve az ISS orosz moduljaira/Mírre/Szaljutra/Almazra
 
A kettő mi? Az ISS a Tiangonghoz? Mert arról volt szó.
Átfogalmazva kicsit a hasonlatot. A kettő úgy viszonyúl egymáshoz, mint egy Lada Niva, amibe modern hifit raktak, egy 1998-as Ford Focushoz.
Viszont itt a hangsúly az űrbe telepített laborokon van.
Ha jól értem az a lényege az egésznek a kísérleti projekteken van, nem a "terepjáróképességen".
Ha a kísérleti projekteket állítjuk párhuzamba ott aztán végképp alul marad a Tiangong. Nem lebecsülve a kinait de ezen a területen márcsak a kora okán nagy előnye van az ISS-nek.
De gondolj csak bele átlagosan 3x annyi űrhajós dolgozik az ISS-en. Csak ez alapján is érzékelni lehet az elvégzett tudományos munka mennyiségét. De maga az állomás is harmada az ISS-nek vagyis fizikailag is több tér/tudományos modulnak van helye a nemzetközin.
Ráadásul a kínai meg így sincs tele mert több tervezett nemzetközi együttműködés idővel meghiúsult.
Ezek a tudomanyos munka állomások;
IMG-20220723-164951.jpg

Nem találtam olyan képet ami egybe össze szedvele mutatja az iSS kutató muduljait. De elég megnézni a Wiki ezen tudományos cikkét, ahol látható az egyes modulok tudományos műszerezettsege.
Az ISS-en kb két modulban van annyi cucc mint a kínai állomáson!

És igen, a Lada Niva jó hasonlat, mert arra amire terveztèk kiváló, függetlenül attól hány èves konstrukció. A kínaiak pedig a főbb szerkezeti felépítésen nem változtattak az orosz terveken. Csak kapott egy új belsőt, meg modern elektronikát.
 
Ha a kísérleti projekteket állítjuk párhuzamba ott aztán végképp alul marad a Tiangong. Nem lebecsülve a kinait de ezen a területen márcsak a kora okán nagy előnye van az ISS-nek.
De gondolj csak bele átlagosan 3x annyi űrhajós dolgozik az ISS-en. Csak ez alapján is érzékelni lehet az elvégzett tudományos munka mennyiségét. De maga az állomás is harmada az ISS-nek vagyis fizikailag is több tér/tudományos modulnak van helye a nemzetközin.
Ráadásul a kínai meg így sincs tele mert több tervezett nemzetközi együttműködés idővel meghiúsult.
Ezek a tudomanyos munka állomások;
IMG-20220723-164951.jpg

Nem találtam olyan képet ami egybe össze szedvele mutatja az iSS kutató muduljait. De elég megnézni a Wiki ezen tudományos cikkét, ahol látható az egyes modulok tudományos műszerezettsege.
Az ISS-en kb két modulban van annyi cucc mint a kínai állomáson!

És igen, a Lada Niva jó hasonlat, mert arra amire terveztèk kiváló, függetlenül attól hány èves konstrukció. A kínaiak pedig a főbb szerkezeti felépítésen nem változtattak az orosz terveken. Csak kapott egy új belsőt, meg modern elektronikát.
Najójóó...!!!
Erről beszélek. Igen. A két űrállomás nem egy súlycsoport Ezt a dolgot végig lehet reszelgetni.
Sőt közel harminc év alatt mennyivel több kísérletet lehetett végigcsinálni az ISS-en?
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and gafzhu
Najójóó...!!!
Erről beszélek. Igen. A két űrállomás nem egy súlycsoport Ezt a dolgot végig lehet reszelgetni.
Sőt közel harminc év alatt mennyivel több kísérletet lehetett végigcsinálni az ISS-en?
Oké, csak a korábbi kommented miatt tartottam fontosnak kicsit tisztába rakni a dolgot, mert az sugallta mintha a ISS valami elavult lenne az új Kína állomáshoz képest! A valóság pedig az, hogy azon aspektusától eltekintve, hogy újabb építésű nem más érdemben mint egy tovább fejlesztett MIR/mostani Orosz ISS szegmens. (Szerkezet, föbb berendezesek, stb, de még az épitesi séma is megeggyezett a MIR-el) Ami pedig a fedélzeten lévő tudományos munkát/kisérletet-berendezéseket illeti lehet Kína nagy meg szépen jönnek fel, de aligha vannak paliban az ISS-en egyszerre működő nemzetközi jelenléttel.
Ezzel nem akarom leminősiteni őket, sőt nagyon jó látni ahogy haladnak önerőből mégha az kiindulási alapokat az Oroszoktól is vették.

Már ez a tény is meg a mostani Orosz barátság (közös hold projekt) okán is furcsa nekem, hogy anno az állomásnak ezt a lapos, alacsony inklanácios pályát választották amivel pont kizárták egy esetleges Bajkonuri orosz űrhajó csatlakozását..