Űrkutatás

[blitzkrieg]

origo.hu/tudomany/20160609-naprendszer-jupiter-juno-urszonda-csillagaszat-urkutatas.html

<i>Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno űrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhőrétegén, hogy megtudja, mi rejtőzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai időszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.</i>

Egyébként ez az űreszköz lesz az emberek által eddig gyártott leggyorsabb jármű. 257000 km/h-val fog száguldozni. Az kb. 71 km/másodperc!

 

[nyugger]

Pár kép a múltkori Proton-M indításról

 

[Python]

A világ egyik legnagyobb műholdja indul – így harangozták be a legújabb amerikai „hallgatózó” kémműhold startját Delta-4 Heavy hordozórakétával.
http://www.urvilag.hu/a_nemzetbiztonsagert/20160612_nrol37


Újabb titkos kémműholdat bocsátott fel az Egyesült Államok szombaton, a floridai Cape Canaveral bázisról.
http://www.origo.hu/tudomany/20160613-kemmuhold-usa-titkos-program-megfigyeles.html

 

[jani2]

Majd csak feltűnik itt:

http://www.heavens-above.com/AllSats.aspx?lat=0&lng=0&loc=Unspecified&alt=0&tz=UCT

 

[Mackensen]

https://youtu.be/4cjicmbU138
https://youtu.be/9Q6JjUCDSEE

 

[panoz]

A világ egyik legnagyobb műholdja indul – így harangozták be a legújabb amerikai „hallgatózó” kémműhold startját Delta-4 Heavy hordozórakétával.
http://www.urvilag.hu/a_nemzetbiztonsagert/20160612_nrol37


Újabb titkos kémműholdat bocsátott fel az Egyesült Államok szombaton, a floridai Cape Canaveral bázisról.
http://www.origo.hu/tudomany/20160613-kemmuhold-usa-titkos-program-megfigyeles.html

Azért ezzel már lehet hallgatózni. Hatalmas eszköz. 100 méteres antenna.

 

[jani2]

"Biztonságban földet ért Kazahsztánban, a sztyeppén a Nemzetközi Űrállomás (ISS) háromfős váltása. Tim Kopra, a NASA asztronautája, Tim Peake, az Európai Űrügynökség brit űrhajósa és Jurij Malencsenko, az orosz Roszkoszmosz ügynökség kozmonautája 186 napot töltött az űrben. A csapat biológiai, biotechnológiai, fizikai és földtani kísérletek százait végezte el."

http://vs.hu/magazin/osszes/ujra-harommal-tobb-ember-van-a-bolygon-0618

 

[boki]

Elozo hírhez
https://www.youtube.com/watch?v=-cukSCHY1s8

 

[Python]

https://www.youtube.com/watch?v=gpSpHH7e1ls

 

[blitzkrieg]

origo.hu/tudomany/20160617-aszteroida-fold-nasa-felfedezes.html

<i>A Föld körül keringő, 40–100 méter átmérőjű aszteroidát fedeztek fel amerikai kutatók.</i>

 

[jani2]

origo.hu/tudomany/20160617-aszteroida-fold-nasa-felfedezes.html

<i>A Föld körül keringő, 40–100 méter átmérőjű aszteroidát fedeztek fel amerikai kutatók.</i>

Valószínűleg más égitestecskéről, de már volt ilyen jellegű felfedezés - tudtommal - kettő.

1986.
http://444.hu/2015/02/26/tudtad-hogy-a-foldnek-van-egy-masik-holdja-is/

2007.
http://www.csillagaszat.hu/hirek/nr-egyeb-naprendszer/a-fold-masodik-holdja/

Ezek a kis égitestek nem tartósan vannak körünkben.

Érdekes hely a Lagrange-pont, ahol tartósan lehet ott maradni

A Nap-Föld-Hold rendszerben az alábbiak

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lagrange-pont

Ha én idegen lennék, akkor valamelyikben helyeznék el az okosodó emberiségnek egy időkapszulát.

Kinyitva, vagy okosság, vagy egy új feketelyuk keletkezne.

 

[sirdavegd]

Azon gondolkozok, hogy mennyire lenne kivitelezhetetlen (nagyon-reménytelen skálán) egy atomreaktor világűrbe juttatása, majd az elé egy lakómodul beállítása, majd ionhajtóművekkel való mozgatása. A cél, hogy minél kevesebb üzemanyagot kelljen a világűrbe hurcolni - szemben a mostani kémiai meghajtás koncepciójával.
1. Az ionhajtómű kiforrott technológia, műholdakon használják, kellően takarékos az üzemanyagot tekintve. A BHT8000 nevű cucc 8 kW-ról üzemel Xenonnal, 25kg tömeggel. https://en.wikipedia.org/wiki/Ion_thruster

2.a. Nukleáris reaktor. Elsősorban valami tengón, jégtőrőn használtos reaktorra gondolok, nem valami plutóniumgömbös-thermoelemes dologra, mint ami a Voyagereket hajtja. Kérdés, hogy működik-e egy vizes reaktor mikro-gravitációban (göm-alakú vízcseppek), meg gyorsulás alatt (mint a Földön) és a kettő közötti átmenet (a teljes folyadék elindul egy irányba) esetén. Illetve hogyan adjuk le a fölös hőt. És mekkora árnyékolás kell. Vannak ilyen egész kis barátságos cuccok, mint az orosz ABV-6M, ami 600 tonnás és 8,6MW áramot termel. Jókora ráhagyással meg lehetne vele hajtani 900 db BHT8000 ionhajtóművet, 404 Newton tolóerőt ad le és 22,5 tonna lenne. 10 évig nem kellene bajlódni az üzemanyag utántöltésével sem.
https://www.iaea.org/NuclearPower/Downloads/Technology/files/SMR-booklet.pdf (12. oldal)
Össztömeg: 622,5 tonna

2.b. Napelem. Ami az ISS-en van 4 panel, az 4 tonna és 84-120kW-ot ad le összesen. Ezzel ki lehet hajtani alsó hangon 10 db BHT8000-t, ami elég sovány, 4,5 Newton tolóerőt termelne - viszont a műszaki modul össztömege is csak 4,25 tonna lenne.
https://www.nasa.gov/mission_pages/station/structure/elements/solar_arrays.html#.V2mUj_l97tQ

3. Fellövés. Állítsuk LEO pályára a műszaki modult, mert oda lehet a legtöbbet a legolcsóbban szállítani:
http://www.spacex.com/about/capabilities
Falcon 9: 22,9t, 62m USD
Falcon Heavy: 54,4t, 90m USD
Nem törődve azzal az aprósággal, hogy mi fér be a kapszulába, csak a tömeggel számolok:
- Nukleáris koncepció: 12 Falcon Heavy fellövés, 1080m USD és irány a mélyűűűűr!!!!
- Napelemes koncepció: 1 Falcon Heavy-t tele pakolunk, azaz 90m USD és van fönt 48 ISS napelem-modulunk, 54 Newton tolóerőnk.

Ettől nekem még a 2.a. koncepció tetszik jobban.

 

[Lord Gazember]

Ha én idegen lennék, akkor valamelyikben helyeznék el az okosodó emberiségnek egy időkapszulát.

Kinyitva, vagy okosság, vagy egy új <b>feketelyuk keletkezne</b>.

De kedves vagy.

 

[blitzkrieg]

Azon gondolkozok, hogy mennyire lenne kivitelezhetetlen (nagyon-reménytelen skálán) egy atomreaktor világűrbe juttatása, majd az elé egy lakómodul beállítása, majd ionhajtóművekkel való mozgatása. A cél, hogy minél kevesebb üzemanyagot kelljen a világűrbe hurcolni - szemben a mostani kémiai meghajtás koncepciójával.
1. Az ionhajtómű kiforrott technológia, műholdakon használják, kellően takarékos az üzemanyagot tekintve. A BHT8000 nevű cucc 8 kW-ról üzemel Xenonnal, 25kg tömeggel. https://en.wikipedia.org/wiki/Ion_thruster

2.a. Nukleáris reaktor. Elsősorban valami tengón, jégtőrőn használtos reaktorra gondolok, nem valami plutóniumgömbös-thermoelemes dologra, mint ami a Voyagereket hajtja. Kérdés, hogy működik-e egy vizes reaktor mikro-gravitációban (göm-alakú vízcseppek), meg gyorsulás alatt (mint a Földön) és a kettő közötti átmenet (a teljes folyadék elindul egy irányba) esetén. Illetve hogyan adjuk le a fölös hőt. És mekkora árnyékolás kell. Vannak ilyen egész kis barátságos cuccok, mint az orosz ABV-6M, ami 600 tonnás és 8,6MW áramot termel. Jókora ráhagyással meg lehetne vele hajtani 900 db BHT8000 ionhajtóművet, 404 Newton tolóerőt ad le és 22,5 tonna lenne. 10 évig nem kellene bajlódni az üzemanyag utántöltésével sem.
https://www.iaea.org/NuclearPower/Downloads/Technology/files/SMR-booklet.pdf (12. oldal)
Össztömeg: 622,5 tonna

2.b. Napelem. Ami az ISS-en van 4 panel, az 4 tonna és 84-120kW-ot ad le összesen. Ezzel ki lehet hajtani alsó hangon 10 db BHT8000-t, ami elég sovány, 4,5 Newton tolóerőt termelne - viszont a műszaki modul össztömege is csak 4,25 tonna lenne.
https://www.nasa.gov/mission_pages/station/structure/elements/solar_arrays.html#.V2mUj_l97tQ

3. Fellövés. Állítsuk LEO pályára a műszaki modult, mert oda lehet a legtöbbet a legolcsóbban szállítani:
http://www.spacex.com/about/capabilities
Falcon 9: 22,9t, 62m USD
Falcon Heavy: 54,4t, 90m USD
Nem törődve azzal az aprósággal, hogy mi fér be a kapszulába, csak a tömeggel számolok:
- Nukleáris koncepció: 12 Falcon Heavy fellövés, 1080m USD és irány a mélyűűűűr!!!!
- Napelemes koncepció: 1 Falcon Heavy-t tele pakolunk, azaz 90m USD és van fönt 48 ISS napelem-modulunk, 54 Newton tolóerőnk.

Ettől nekem még a 2.a. koncepció tetszik jobban.

Szerintem leginkább pénz és elhatározás kérdése, hogy ez megvalósuljon.

 

[molnibalage]

2.a. Nukleáris reaktor. Elsősorban valami tengón, jégtőrőn használtos reaktorra gondolok, nem valami plutóniumgömbös-thermoelemes dologra, mint ami a Voyagereket hajtja. Kérdés, hogy működik-e egy vizes reaktor mikro-gravitációban (göm-alakú vízcseppek), meg gyorsulás alatt (mint a Földön) és a kettő közötti átmenet (a teljes folyadék elindul egy irányba) esetén. Illetve hogyan adjuk le a fölös hőt.

Sehogy. Egy atomreaktor teljes villamos hatásfoka kb. 30% táján van 295 fokos primerköri hőmérséklettel földi gravitáció, hőátadás és gőzturbinával. Ezen elemek működőképessége 0G mellett több, mint érdekes lenne, de ezektől tekintsünk el.

Alapprobléma, hogy a reaktor villamos teljesítményének cirka 70%-át valaholva el kell vinni hőben - ez a hőmennyiség lehet kis és magas hőmérsékletű is - és az űrben csak sugárzásos hőleadás lehetséges. Nézd meg az ISS-nek, hogy mekkora hűtőfelülete van mekkora teljesítménnyel.

https://www.nasa.gov/pdf/473486main_iss_atcs_overview.pdf

Itt rövidebben.

Ezek után rájössz, hogy MW-os villamos teljesítményről fantáziálni egy merő álom...

Vannak ilyen egész kis barátságos cuccok, mint az orosz ABV-6M, ami 600 tonnás és 8,6MW áramot termel.

A Staurn V vitt fel LEO pályra 140 tonnát. Odafent meg senki nem fog reaktort összeszerelni...

 

[molnibalage]

Szerintem leginkább pénz és elhatározás kérdése, hogy ez megvalósuljon.

Nagyon nem...

Ezen felül ez a tervezett űrhajó hova menne? A napelemes változat mire lenne jó? Még az űrszondák energiaigényét is éppenhogycsak fedezi a Jupiter orbitális pálya távolságban a napelem...

 

[amos]

Sziasztok! Ez a nukleáris erőmű kérdése világűrben nagyon érdekes, első körben simán azt modntam, h miért ne működne. Viszont azt hiszem molninak igaza lehet, nincs hűtőközeg és innentől kezdve semmilyen hő erőmű alapú eszköz nem működik, mert nem tudjuk hűteni csak annyira amennyit hősugárzással el lehet érni és az messze nem MW-os teljesítmény.

Hacsak nincs vmi nagy trükk, amit most hirtelen kifelejtünk.
Ebben az a szörnyű, h megszoktuk, h pl. atomerőmű tök jó, mert mindentől függetlenül képes nagy energiát leadni kis helyen, sokáig, de egy űreszközön ezt is el lehet felejteni. akár fúzióval állítjuk elő az energiát akkor is ue. a helyzet...hm elgondolkodtató.

 

[blitzkrieg]

<blockquote>Szerintem leginkább pénz és elhatározás kérdése, hogy ez megvalósuljon.

Nagyon nem...

Ezen felül ez a tervezett űrhajó hova menne? A napelemes változat mire lenne jó? Még az űrszondák energiaigényét is éppenhogycsak fedezi a Jupiter orbitális pálya távolságban a napelem...</blockquote>

A napelemes űrszonda szerintem sem jó, mire már kezdene felgyorsulni, már messze lenne a Naptól és nem lesz elég energia. Egy használható atomerőművet kellene építeni.
Persze, ha meg is építenének egy ilyen űrhajót, ott lenne a kérdés, hogy ok, de mire használjuk? Hova menjünk vele? A legközelebbi csillagrendszer szinte biztos, hogy nem élhető. A közelben nincs semmi lakható bolygó. Csak úgy elmenni a legközelebbi rendszerig, presztízsből jó, de haszon nem sok származik belőle.

 

[amos]

Nemrég olvastam Michio Kaku-től A Jövő Fizikáját. Abban feszeget egy érdekes dolgot, h az első csillagközi űrhajók egészen pici talán mikrométeres tartományba esnek majd, ezek minden szenzorral felszerelve egy nagy lineáris gyorsítóban a fénysebesség jelentős hányadára gyorsíthatók pl. egy holdbázisról.
sztem zseniális megoldás, remélem megvalósul. Ha kilőnek több ezer ilyen eszközt, felderíthetik a teret és azt is megtudhatjuk hova érdemes menni.

 

[molnibalage]

Ezzel az ötlettel a baj az, hogy milyen adatot és hogyan küldesz haza? Antennaméret semmi, teljesítény semmi.

A Voyager adóteljesítménye néhány W, azt éppenhogy venni lehet mégi modemnél is lassabb adatmennyiséggel. A New Horizonsról érkező adatmennyiséget is érdemes megnézni.

1 AU = Nap-Föld táv.

A New Horizons a Plutónál tart technikailag, 35 AU távolságra. A Voyager 1 van 135 AU-ra, a Voyger 2 eg 111 AU-ra. Ez nem csillagközi táv és innen is csigalassan jön adat.

Viszonyításképpen.
1 fényév = 63240 AU