Űrkutatás

<blockquote rel="molnibalage"><blockquote>És utána csak a pizzafutárral fogok találkozni úgy két hétig..
Epic. :)</blockquote>
view

Well... f**k. :P
(hány napig bírtam? négy?)
</blockquote>
http://kepfeltoltes.hu/view/160627/Clipboard02_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
 
origo.hu/tudomany/20160629-stratolaunch-teherszallito-repulogep-rekord-vilagur-urkutatas-kereskedelmi-uripar.html

<i>Hetvenöt százalékban készen van az a hatalmas, Roc névre keresztelt repülőgép, amelyet a Microsoft társalapítója, Paul Allen hív életre. A monstrum lesz a legnagyobb használatban lévő repülő a világon, és arra használják majd, hogy műholdakat vagy űrrakományt indítsanak el a hátáról a világűr felé. Még idén elkészülhet, ha minden jól megy.</i>

Mindig nagyon hiányoltam az ezirányú fejlesztéseket. Repülőgéppel ha felviszik a rakétát 15-20 km magasra, nagyon sokat megspórolhat a kis légellenállással. A repülőgép adta kezdő sebesség szintén spórol egy kicsit.
 
origo.hu/tudomany/20160629-stratolaunch-teherszallito-repulogep-rekord-vilagur-urkutatas-kereskedelmi-uripar.html

<i>Hetvenöt százalékban készen van az a hatalmas, Roc névre keresztelt repülőgép, amelyet a Microsoft társalapítója, Paul Allen hív életre. A monstrum lesz a legnagyobb használatban lévő repülő a világon, és arra használják majd, hogy műholdakat vagy űrrakományt indítsanak el a hátáról a világűr felé. Még idén elkészülhet, ha minden jól megy.</i>

Mindig nagyon hiányoltam az ezirányú fejlesztéseket. Repülőgéppel ha felviszik a rakétát 15-20 km magasra, nagyon sokat megspórolhat a kis légellenállással. A repülőgép adta kezdő sebesség szintén spórol egy kicsit.

Elméletben igen, de gyakorlatban valahogy mégsem akar összejönni. A SpaceShipOne 2004-ben nyerte el az X-Prizet és azóta nem képesek termékkel megjelenni a piacon. Pedig színesen néznék már végre egy olyan fellövést is.
 
Vannak ilyen próbálkozások, talán a NASA fejlesztett pár éve egy F-15-ről indítható rakétát, ami kisebb műholdakat tud pályára állítani miután a (gondolom könnyített és átalakított) gép felvitte amennyire tudta.
Ennél a cikkben levő konstrukciónál az oldásra + indításra mondjuk kiváncsi lennék. Mert ha túl sokat várna az oldás után akkor egy jó adag magasságot veszítenek plusz az esés miatti mozgási energiáját is kompenzálniuk kell, ami sok sok feleslegesen elégetett üzemanyag. Ha meg szinte egyből indítják, akkor darabokra töri az egész gépet a rakétahajtómű ereje.
 
Egy rövid hír:
http://www.nasa.gov/press-release/nasas-space-launch-system-booster-passes-major-milestone-on-journey-to-mars
 
És igen! Jobb vagyok mint Kim Jong Un! Sikerült fellőnöm Kerbalban egy három fokozatú rakétával egy manust 120000 méterre, majd élve vissza is hozni :D Úgy 20. nekifutásra. Az ernyők szerettek szakadni, így a sikert az hozta el, amikor már 9 volt a kapszula körül két csoportra osztva. Akkor végre túl is élte az asztronauta :D :D
 
Kiderült, mik alkotják a Ceres fénylő foltjait

http://www.origo.hu/tudomany/20160701-ceres-torpebolygo-dawn-urszonda-kutatas.html
 
Alekszandr Miszurkin 2013-ban repult eloszor az ISS-re , most ismét készul a 2. útjára, bBemutatta a kajutjét(2013)
https://www.youtube.com/watch?time_continue=173&v=dCceUQALlf0
 
Június 4-én a NASA sikeresen beröffentette a Juno űrszondát, amely végrehajtotta a pályára állító manővert a Jupiter körül. A Jupiter komoly mágneses előtérrel (mint a földi Van Allen, csak ez h-val és egy l-lel) rendelkezik, emiatt a vezérlő számítógépet 1 centis titán dobozba ("radiation shielded electronics vault") tették, valamint a szonda pályáját is úgy rakták össze, hogy elkerülje a rázósabb rétegeket - északi sarknál bebújik, érinti a felhőket, majd déli sarknál kijön, majd igencsak eltávolodik, mielőtt ismét az északi sark felé fordulna.
https://www.nasa.gov/mission_pages/juno/spacecraft/index.html

Molni múltkori felvetésére, hogy hova lehetne értelmes emberes kereskedelmi célú kolóniát létrehozni a Jupiter Ganümédesz-holdját tudnám kiemelni:
- földihez hasonló összetételű légkör (20% oxigén, 8% széndioxid, 71% egyéb), több nagyságrenddel kisebb nyomáson (0.2–1.2 µPa) - <i>mérnökileg kevésbé tűnik megterhelőnek, mintha valamit még bontani is kellene</i>
- az egyedüli olyan hold, aminek van saját mágneses tere - a földi 0,62 rem/évhez képest barátságos 2920 rem/nap, amit még akár túl is lehet élni - <i>a NASA az egyel odébb lévő Callistót preferálja, mert ott csak 3,65 rem/ év lenne a betevő. Puhányok. </i>
- 0,14g van rajta, ami legalább valami
- kb 50-50% víz-fém trutymóból áll fím maggal, a felszíni jégkéreg alatt lapul egy sekély folyékony óceán - <i>a folyékony halmazállapotú cuccost fel lehet használni rakéta-hajtóanyagnak, feltéve, hogy nem ragadja el a hajót és legénységét egy mohó víz alatti moszat</i>
- az oroszok is oda mennének
- utolsó utáni senki helyetteseként be kellett nyújtanom egy vagyonnyilatkozatot, melyben jogot formáltam erre a holdra - <i>ismerve, hogy ezt hazánkban mennyire veszik komolyan, ahhoz a ponthoz, ahol a nyaralók és termőföldek után érdeklődtek, szemrebbenés nélkül beírtam a Ganümédészt. Albérletben lakom, biciklivel járok, hörcsögöm van nehogy már ne legyek kemény :D :D </i>
 
Frissültek a Soyuz MS-01 képességei:
"The modified Soyuz is equipped with upgraded thrusters that are fully redundant, additional micrometeoroid debris shielding, redundant electrical motors for the Soyuz’ docking probe and increased power with more photovoltaic cells on the spacecraft’s solar arrays.

Other enhancements for the Soyuz include a new digital video transmitter and encoder to send engineering video of the ship’s approach to the station for docking, a new relay telemetry capability along with an upgraded Kurs automated rendezvous antenna and an improved satellite navigation system to better calculate the Soyuz’ position in space."
 
Június 4-én a NASA sikeresen beröffentette a Juno űrszondát, amely végrehajtotta a pályára állító manővert a Jupiter körül. A Jupiter komoly mágneses előtérrel (mint a földi Van Allen, csak ez h-val és egy l-lel) rendelkezik, emiatt a vezérlő számítógépet 1 centis titán dobozba ("radiation shielded electronics vault") tették, valamint a szonda pályáját is úgy rakták össze, hogy elkerülje a rázósabb rétegeket - északi sarknál bebújik, érinti a felhőket, majd déli sarknál kijön, majd igencsak eltávolodik, mielőtt ismét az északi sark felé fordulna.
https://www.nasa.gov/mission_pages/juno/spacecraft/index.html

Molni múltkori felvetésére, hogy hova lehetne értelmes emberes kereskedelmi célú kolóniát létrehozni a Jupiter Ganümédesz-holdját tudnám kiemelni:
- földihez hasonló összetételű légkör (20% oxigén, 8% széndioxid, 71% egyéb), több nagyságrenddel kisebb nyomáson (0.2–1.2 µPa) - <i>mérnökileg kevésbé tűnik megterhelőnek, mintha valamit még bontani is kellene</i>
- az egyedüli olyan hold, aminek van saját mágneses tere - a földi 0,62 rem/évhez képest barátságos 2920 rem/nap, amit még akár túl is lehet élni - <i>a NASA az egyel odébb lévő Callistót preferálja, mert ott csak 3,65 rem/ év lenne a betevő. Puhányok. </i>
- 0,14g van rajta, ami legalább valami
- kb 50-50% víz-fém trutymóból áll fím maggal, a felszíni jégkéreg alatt lapul egy sekély folyékony óceán - <i>a folyékony halmazállapotú cuccost fel lehet használni rakéta-hajtóanyagnak, feltéve, hogy nem ragadja el a hajót és legénységét egy mohó víz alatti moszat</i>
- az oroszok is oda mennének
- utolsó utáni senki helyetteseként be kellett nyújtanom egy vagyonnyilatkozatot, melyben jogot formáltam erre a holdra - <i>ismerve, hogy ezt hazánkban mennyire veszik komolyan, ahhoz a ponthoz, ahol a nyaralók és termőföldek után érdeklődtek, szemrebbenés nélkül beírtam a Ganümédészt. Albérletben lakom, biciklivel járok, hörcsögöm van nehogy már ne legyek kemény :D :D </i>

Jó az elemzés, nyomok egy ilyet, +1

A méretarányokhoz:
img035.JPG
 
Molni múltkori felvetésére, hogy hova lehetne értelmes emberes kereskedelmi célú kolóniát létrehozni a Jupiter Ganümédesz-holdját tudnám kiemelni:

És mégis mi a túrót bányásznál vagy milyen tevékenységet végeznél? A LEO pálya ma nagyságrendileg 10-20k USD/kg. Bele se merek gondolni, hogy a Jupernél mennyi. Az áramteremlés mivel menne? Napelem ott már szondának is éppenhogycsak elég.

Sci-fi...
 
<blockquote rel="sirdavegd">

Molni múltkori felvetésére, hogy hova lehetne értelmes emberes kereskedelmi célú kolóniát létrehozni a Jupiter Ganümédesz-holdját tudnám kiemelni:

És mégis mi a túrót bányásznál vagy milyen tevékenységet végeznél? </blockquote>
Nyitnék egy halászcsárdát... :D :D :D
(<i>bár ekkora sugárzás mellett elég gyorsan lenne belőle Rozsdás Rákolló :P</i>)


Áramtermelés az egy jó kérdés. Atomreaktor triviális (<i>az kell a zűrmeghódiccsához</i>), de el lehet azon gondolkozni, hogy geotermikus áramtermelés mennyire lenne kivitelezhető. Vagy mondjuk azt kiaknázni, hogy a felszíni jégkéreg alatt valami folyadék van, ami valószínűleg szívesen távozna a gyenge atmoszféra irányába.
Szerintem sokkal izgalmasabb ez a hold, mint mondjuk a naprendszer (-Nap) 90%-át kitevő kopár sziklák.
Most a megszokottnál is elmebetegebb/butább/scifibb kérdést vetnék fel: nem lehet valami módon villamos áram termelésre bírni a Jupitert? Annak a bolygónak konstans aurórája van mindkét sarkvidéke fölött napszéltől függetlenül.
- 1. Ha valami úgy sugárzik, hogy élő embert nem mernék a közelébe küldeni döntéshozóként, akkor arra nem lehet eszkábálni egy "napelemet"? Az Io (legbelső holdként) kap 30-100 GW-t infravörös, 0,3 GW-t látható, 50 GW-t UV tartományban, meg még valamennyi röntgen sugárzást. Még a Ganümédesz is kap annyi eletront, hogy saját aurórája legyen, továbbá kén és nátrium ionok is futkároznak szerteszét. Erre is vezetik vissza a Ganü oxigéndús légkörét. Erre csak lehetne valamit optimalizálni, bár a nyugdíjasok és egészségügyi dolgozók nem lennének elragadtatva az ötlet miatt.
- 2. A Jupiternek durva a mágneses tere is, szóval kellő mennyiségű nem földelt drót kihúzását követően megjelenne a kóbor áram (kezdő villanyszerelő című rovatunkat olvashatták).
 
Sosem a forrással van a baj. Mindig azzal, hogy hogy a túróba pakolod ki a hulladék hőt...
 
<blockquote rel="molnibalage">Sosem a forrással van a baj. Mindig azzal, hogy hogy a túróba pakolod ki a hulladék hőt...
Hohó, de itt most van folyadék a jég alatt, aminek le tudnám adni :D
</blockquote>

A jég amit említesz az a hold kérge. A folyadék meg a Föld magmájának felel meg ilyen összetételnél.

Ki a fene fog fúrni 10 kilométeres lyukat ezért?
A Jupiter holdjainak a felszíne annyira barátságos az emberi megtelepedés számára mint a Hold. Szóval semennyire.